8 A FBB NYELVVLTOZATOK AZ IRODALMI NYELV A

8. A FŐBB NYELVVÁLTOZATOK: AZ IRODALMI NYELV, A KÖZNYELV, A NYELVJÁRÁSOK ÉS A CSOPORTNYELVEK

Anyanyelvünk változatai Anyanyelvünk nem egységes. Egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő változatokban él. Ezeknek a változatoknak az összessége a nemzeti nyelv. A nyelv egységesülése hosszú történelmi folyamat eredménye De a nyelv ma is folyamatos változásban van, tükrözi a nyelvet használó emberi közösség életének változásait.

A nyelvváltozatok összessége a nemzeti nyelv. Tagolása: 1. normatív nyelvváltozat 2. területi nyelvváltozat 3. társadalmi csoportok szerinti nyelvváltozat.

A nyelvi norma fogalma § Követendő, példaértékű nyelvhasználati minta. Hagyományozott, általános nyelvszokás, íratlan és írott szabályok (főképp nyelvtanok, helyesírási szabályzatok) rögzítik a normát, mely a nyelv legkülönbözőbb szintjeiben nyilvánul meg (hangtan, nyelvtani szerkezet, szókészlettan, helyesírás)

1. Normatív nyelvváltozat (irodalmi nyelv, köznyelv) - nyelvi normát (szabályrendszert, hagyományt) követ - célja: a nyelvi eszmény, a „követendő példa" megvalósítása Változatai: a) az irodalmi nyelv a normatív nyelv írott, legigényesebb változata, nagyközösségi célú (különféle stílusváltozatai lehetnek (pl. szépirodalmi, tudományos, publicisztikai, hivatalos) b) a köznyelv: a nemzeti nyelv beszélt változata, közösségi célú (ebből következően kevésbé igényes, mint az irodalmi nyelv)

1. Normatív nyelvváltozat (irodalmi nyelv, köznyelv) • (A reformáció, ellenreformáció korában kezdődött a nyelvi egységesülés kibontakozása (bibliafordítások). A 17. században nyelvtanok keletkeztek, ezek a nyelvi normalizálást, egységesülést szolgálták. A felvilágosodás korában a magyar nyelv jogaiért folyt a küzdelem. A 19. század elején bontakozott ki a nyelvújítási mozgalom, ez az egységes irodalmi nyelv kialakulását tette lehetővé. Kialakult a köznyelv, alapja a zempléni e-ző nyelvjárás lett. )

2. területi nyelvváltozatok=nyelvjárások/dialektusok

2. területi nyelvváltozatok=nyelvjárások/dialektusok A magyar nyelvjárások között nincs éles különbség, az eltérések elsősorban hangtani és szókincsbeli jellegűek, kisebb mértékben alaktani és mondattaniak. Nyelvjárástípusaink: dunántúli, tiszai, északkeleti, palóc, déli, nyugati, mezőségi,

2. területi nyelvváltozatok=nyelvjárások/dialektusok a) hangtani eltérés: pl. a szegedi ö-ző (pl. embör), a palóc a-zó, a tiszai í-ző (pl. píz, szíp), szabolcsi kettőshangzók (diftongusok, pl. lou, köü, kéik stb. ) b) szókincsbeli eltérés (azaz tájszavak) - valódi tájszó: csak az adott területen ismert, köznyelvben nem (pl. paszuly, pulya, csupor, lajtorja (ma már közülük sok köznevesült, azaz elterjedt) - jelentésbeli tájszavak: a köznyelvben is megvannak, de más jelentésben (pl. derék - 'kövér' Szabolcsban és Hajdú-Biharban; szigorú - 'vézna' Székelyföldön stb. - alak szerinti tájszavak: pl. pénz - píz, kolompér - krumpli

2. területi nyelvváltozatok=nyelvjárások/dialektusok 1. Alaki tájszó- a köznyelvitől eltérő kiejtés, hangalak (föld – főd; gereblye – grábla) 2. Valódi tájszó – a köznyelvben is meglévő fogalmat más, egyedi hangsorral jelöli (kukorica – tengeri – törökbúza; burgonya - krumpli – pityóka; szekrény – kredenc) 3. Jelentésbeli tájszó – a köznyelvben is meglévő szót más jelentésben használja (medence – fateknő; bogár – légy)

2. területi nyelvváltozatok-valódi tájszavak

2. területi nyelvváltozatok-alaktani és mondattani eltérések c) alaktani eltérések: - pl. igeragozásban (E/3. személy: megyen, E/2. tudol, mondol (Szabolcsban) - hová? - Kovácséknál megyek (Szabolcsban); Kovácsék megyek (Hajdúság) - késvel (nincs hasonulás a göcseji nyelvjárásban) d) mondattani eltérések - pl. El kell menjek. (kettős állítás - Erdélyben honos - napjainkban a köznyelvben is terjed. Napjainkban a tömegkommunikáció révén a köznyelv erősen hat a nyelvjárásokra (csökkenti a különbségeket).

3. társadalmi nyelvváltozatok (=csoportnyelvek, szociolektusok) - a társadalmi tagolódás szerinti nyelvváltozat a) szaknyelvek (főleg foglalkozások szerinti változat): mesterségek, szakmák, hivatali nyelv, mozgalmi nyelv, tudományos nyelv stb. tartozik ide b) hobbinyelvek (szabadidőben űzött foglalkozások, szórakozások nyelve). Pl. sportágak nyelve, játékok nyelve stb.

3. társadalmi nyelvváltozatok (=csoportnyelvek, szociolektusok) - a társadalmi tagolódás szerinti nyelvváltozat c) életkori nyelvváltozatok: pl. gyereknyelv, diáknyelv, ifjúsági nyelv, katonai nyelv stb. d) Egy- egy társadalmi réteg, csoport tudatosan felépített, a csoporthoz tartozást ily módon is hangsúlyozó elkülönült, sajátos nyelvhasználata: A, az argó B, a szleng

3. társadalmi nyelvváltozatok - argó Cél: a nyelvet a beavatottakon kívül más ne értse, a titok megőrzése, a lelepleződés elkerülése A szavak: teljesen újak vagy köznyelvi szavak eltorzításából, vagy más jelentésben történő használatából erednek A köznyelvre, a szlengre, az ifjúsági nyelvre is hat

3. társadalmi nyelvváltozatok - szleng Alacsonyabb igényű nyelvhasználat, többnyire hátrányos társadalmi helyzetű csoportokhoz kötődik Szókészlete gyorsan változik, mindig megújul Szoros a kapcsolata az argóval, az ifjúsági nyelvvel, hat a köznyelvre Fontos szociológiai, művészeti, társadalmi üzenetet hordozva bekerül irodalmi művekbe, filmekbe

3. társadalmi nyelvváltozatok Néhány példa a szlengnyelvből Forrás: szlengszótar. ini. hu tejel pénzt ad telcsi telefon tátós homoszexuális tatyó táska Teker 1. Közösül 2. marihuánás cigit sodor, fogyaszt tag férfi tej sperma tápol eszik tbc Tablettás bor colával tahó rosszindulatú