A magyar nyelv eredete s rokonsga 5 1

A magyar nyelv eredete és rokonsága 5.

1. Családfa

2. Nem a hasonlóság a fontos • A nyelvrokonságot sosem a véletlen egybeesés igazolja, hanem mindig a rendszerű eltérés • Ur, Uruk, Kis (sumér): véletlenül olyan, mint a magyar • Finn-magyar eltérések: – szó eleji „k”-ból „h” lett (kala – hal, kota - ház) – szóvégi „t”-ből „z” lett (kota – ház, szat - száz) – a két nyílt szótagos szavakból egy zárt szótagos szó lett (kala, kota – hal, ház)

3. Kutatók • Sajnovics János • Budenz József • Reguly Antal

4. Szókincsünk eredete • alapnyelvi (egy szótagos testrészek, rokoni kapcsolatok: anya, orr) • iráni átvételek (vagyon, kereskedelem: bika, ökör, vásár, város) • latin eredetű (vallás: templom, mise, kolostor) • szláv eredetű (földművelés: kapa, kasza) • német eredetű (szórakozás: farsang, tánc) • angol eredetű (informatika, szleng: linkel, fájl)

5. A hangrendszer fejlődése • kellett, hogy legyen egy mély „i” hang (toldalékolás miatt: sírhoz <=> szívhez) • szóvégi magánhangzók lekoptak (kala - hal) • sok kettőshangzóból hosszú magánhangzó lett (rea – rá)

6. Tihanyi alapítólevél 1055 • • • Feheruvaru rea meneh hodu utu rea ragok külön álltak hod -> had (nyíltabb kiejtés) feheru -> fehér tővéghangzók lekoptak + pótló nyújtás ragok külön (izoláló)

7. Halotti beszéd 1200 k. • mára eltűnt szavak: – isa: íme – heon: de • pur, homu -> mára nyíltabbá vált

8. Ómagyar Mária-siralom 1300 k. • jonhom: lelkem, bensőm – eltűnt szavak