Szkely nprajz Jager Tams 5 c Tjegysg Szkelyek

Székely néprajz Jager Tamás 5. c

Tájegység Székelyek hazája Székelyföld, Erdélyben található. Három megye területét foglalja el: Maros megye Hargita megye Kovászna megye A Keleti-Kárpátok középső és délkeleti vonulatait, ennek hegyközi medencéit, valamint az Erdélyi-medence, ezen belül a Mezőség peremterületeit foglalja magába. Két legnagyobb folyója a Maros és az Olt, mindkettő a Gyergyói-havasok déli részén ered. (forrás: wiki)

Székelyek származása, eredete (forrás: vlaston. webnode. hu) A székelység eredete nagyon vitatott, nincs egyetértés arról, honnan és melyik népcsoportból származnak. Természetesen magyar etnikumnak is tekintik őket, de e mellett egyaránt megjelent a bolgár, a hun, az avar vagy a török-kavar eredet. Anonymus Gesta Hungaroruma szerint (1196 -1203) a székelyek Attila népéhez tartoztak és Kézai Simon Gesta Hunnorum et Hungarorum művében (1282 -1285 körül) is a hun eredetet hangoztatja. Kézai leírásában a székelyek, mint a hunok utolsó leszármazottai jelennek meg, akik értesülvén a magyarok jöveteléről eléjük siettek a IX. század végén és együttesen meghódították Pannóniát. A székelyek ez után a határvégeken telepedtek le. A modernkori magyar történészek is próbáltak válaszokat adni a székelyek eredetére. László Gyula „kettős honfoglalás” elméletében azt állítja, hogy a székelyek az első hullámú magyar honfoglalókkal (vagyis a későavarokkal) érkeztek a Kárpát-medencébe. Bárkik is voltak a székelyek ősei, a magyarok érkezését követően a végeken kerültek letelepítésre, hogy védelmezzék a határokat. A székely név jelentése is innen ered, vagyis határőr.

Székely kiváltságok (forrás: Jancsó Benedek: A székelyek) A székelyek adót sem fizettek. Nem ismertek más adót, mint az ökörsütést, amely abból állott, hogy a király koronázása, házassága és a trónörökös születése alkalmával, minden telkes székely egy-egy ökröt adott a királynak, amit azért, mivel az ilyen ökörre bélyeget sütöttek, ökörsütésnek neveztek. A székely szabadságnak lényeges része volt a székelyek birtokjoga. A székely birtok még hűtlenség, hazaárulás vagy felségsértés esetén sem volt elkobozható s magszakadás esetén sem szállott a koronára, hanem a szomszédokra. Ennek magyarázata az, hogy a székely birtok nem egyéni, hanem nemzetségi tulajdon volt, amelyet azért nem volt szabad elidegeníteni, hogy megmaradjon a nemzetség, illetőleg a székely község birtokában a honvédelem alapjául.

Székely himnusz (forrás: wiki) Székely himnusz: Ki tudja merre, merre visz a végzet Göröngyös úton, sötét éjjelen. Segítsd még egyszer győzelemre néped, Csaba király a csillagösvényen. Maroknyi székely porlik, mint a szikla Népek harcától zajló tengeren. Fejünk az ár ezerszer elborítja, Ne hagyd el Erdélyt, Istenem! Székely zászló: Két féle zászló van: az ősi és a 2004. évtől hivatalosan elfogadott zászló. Az ősi zászló: az eredete még nem tisztázott. Színei a székely népviselet és a székelyhímzések színe is egyúttal. Fekete szín jelentése a gyász és a föld. Vörös szín jelentése a vér és az erő. Az új zászló égszínkék mezőn végigfutó arany csíkos zászló. Mindkét zászlón megtalálható a székelyek két fontos történelmi motívuma, sárga színnel a Nap és ezüsttel a Hold. Minden változaton rajta van a nyolcágú Nap-csillag, mely a jelenlegi nyolc székely Székeket jeleníti meg, a székely egység és egyenlőség jelképeként. A telőben levő Hold pedig a székelyek hitének, reményének, és bizakodásának szimbólumát hordozza.

Székely népviselet (forrás: hargitha. ro) A székely férfi népviselet legközismertebb ruhadarabja a szorosan testhez álló, fehér posztónadrág, a székely harisnya, melynek csak zsinórzata változik vidékenként, vagy éppen falunként. A harisnyához zsinórszegésű, félkemény szárú fekete csizma illik és sima kézelős, csukott gallérú fehér vászon- vagy gyolcsing. Az ingre fekete, szürke, helyenként fehér, piros vagy kék- esetleg sujtásokkal díszített - mellényt öltenek. Szokásos főrevaló nyáron a fekete kalap, télen a betűrt tetejű vagy alul visszahajtott báránybőr sapka. A mellényre posztóujjast vagy kurta zekét vesznek. A székely női viselet legfőbb darabja a kétrészes felsőruha, a rokolya és a mellény. A rokolya derékban korcba szedett, alján keskeny vagy szélesebb bársony szegő. A Hargita keleti oldalán, a Gyergyói-, Csíki- és Kászoni-medencék falvaiban, a rokolya színes csíkozású háziszőttesből készül, a csíkok szélessége, a színek összeválogatása falvanként, korok és alkalmak szerint változik. A karcsú, rövid mellény egyaránt készülhet a rokolya csíkos anyagából vagy egyszínű bolti kelméből, bársonyból, zsinórozva, vagy gyöngyös ékkel díszítve. A harangaljú rokolyához keskenyebb csíkozású vagy egyszínű selyemből, illetve gyolcsból lerakott kötényt viselnek. A Hargita nyugati oldalán a rokolyák egyszínűek, de hímes szövésűek, köztük a piros, kék és zöld a szokványosabb, azonos anyagból készült, zsinóros kismellénnyel. A kötényeket írt virágmintával hímezik. A székely női viselethez csizma tartozik. A lányok fejkendőt nem hordanak, hajukat általában két ágba fonják, és mindkét ágra szalagból csokrot kötnek. Az egyszínű gyöngyökből fűzött nyakék dísze is a hátul két ágban, hosszan lecsüngő szalag. Az asszonyok, menyecskék és idősebbek, kontyba

Székely népviselet

Székely lakóház (forrás: eszm. ro/ A székely ház) A lakóház alapelrendezése egész Székelyföldön általánosságban ugyanaz. Az ősi, székely ház eredetileg egyetlen lakóhelyiségből áll, melyet a legegyszerűbb formájában is mindig kiegészít szükségképpen az eresz és a kamara. Az eresz a ház bejárója, ez a konyha és sütőház is, innen a lakószoba. Az ereszbejáróval szemben való fal közepén terpeszkedik a tűzhely, mely régen szabad tüzelő csupán, és belőle nyílik a ház falához kívülről ragasztott zárt sütőkemence. A régi eresz elöl teljesen nyílt volt az udvar felé, vagy pedig fűrészelt mintájú deszkarács zárta el csupán; ma többnyire zárt már, és ajtó vezet kívülről a most már konyhává vedlett ereszbe. A székely építészet jellegzetessége a székelykapu:

Rovásírás (forrás: rovasirasforrai. hu) Nemzeti írásunkat, a magyar rovásírást szkíta, hun, avar elődeinktől örököltük. Régészeti, tárgyi emlékek lapján elmondhatjuk, hogy ez a legelső "egy hang-egy betű" írás Földünkön. A rovásírás bizonyíték szkíta-hun-avar-magyar folytonosságunkra is, mert ezeknek a népeknek tárgyi, régészeti emlékein megtalálható.

A Csíksomlyói Búcsú (forrás: erdelyiutakon. com) A Csíksomlyói Búcsúról már a XV. század óta tesznek említést a történelemírók. A pünkösdi zarándoklat 1567 óta tart, megemlékezve arra, hogy a csíki és gyergyói katolikus hívek elhárították szülőföldjükről az erőszakos hittérítés veszélyét. A történelem szerint 1567 pünkösd szombatján a Csíki hadak a Tolvajos tetőn megfutamították János király hadát. Ezen esemény tiszteletére Csíksomlyón minden évben, két búcsút tartanak a Mária neve búcsúját és a Pünkösdi búcsút. Régi hagyomány szerint, a pünkösdi búcsú alkalmával az egyes egyházközségek keresztaljai gyalog teszik meg az utat Csíkszomlyóig. Lelkipásztoruk vezetésével otthon kijelölik a zászlóvivőket, a csengetős ifjakat, az előimádkozó és énekvezető híveket, valamint azokat akik a keresztalja helységjelző tábláját viszik. Hagyomány, hogy a szomszédos községek keresztaljai bevárják egymást, és a szokásos üdvözlet után együtt haladnak a kitűzött cél felé. A keresztaljákat a kegytemplomnál haragszóval köszöntik, fogadják őket, és csak azután indulnak a nyeregbe. A zarándokat történelmi öröksége, hogy a Gyergyóalfalvi keresztalja vezeti a búcsúsok menetét. János király csapata fölött aratott győzelmet mindenki a Boldogságos Szűz közbenjárásának tulajdonította, és ez időtől kezdetét vette a csíksomlyói búcsú. A zarándoklat fénypontja a Pünkösd szombati nagy körmenet, “Ekkor a búcsúsok tömege koszorúba fogja a Kis-Somlyó hegyét és két és fél órán keresztül az áhitat szárnyain repül az ének az ég féle…” A csíksomlyói pünkösdi búcsú ma már a világon szétszéledt egész magyarság Szűz Mária oltalma alá ajánlott népünk nagy ünnepe, mely közös múltunkat, közös kultúránkat és egyre szorosabbá váló összetartozásunkat jelképezi.