gazati Szocilis Prbeszd Magyarorszg Szkely Tams 1 Krnyezet

Ágazati Szociális Párbeszéd Magyarország Székely Tamás 1

Környezet • • 1989 OÉT 1992 VDSZ többmunkáltatós ksz KSZ tárgyalások színhelye a munkahely Ágazati KSZ: – Vendéglátás – Sütőipar – Villamosenergia • Munkáltatói szervezetek gazdasági érdekképviselete • Munkáltatók szervezettsége alacsony • Szakszervezeti nyomásra jöttek létre a munkáltatói szervezetek 2

ÁPB előzményei • 2001 -ben Phare program -projekt • 2003 -ban Ágazati Párbeszéd Bizottságok megalakulása Magyarországon • 2009: „ ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről ( LXXIV törvény)- Országgyűlési döntés 3

Intézményrendszerek a szociális párbeszéd területén • autonóm szociális párbeszéd • ágazati, alágazati és szakágazati PB-k • Feladataik: – ágazat fejlődésének elősegítése, – megfelelő munkafeltételek kialakítása, – munkaerő-piaci folyamatok elősegítése. • Rossz a besorolás ( TEAOR ) 4

Ágazati Párbeszéd Bizottságok • középszintű fórumok • makroszint felé közvetítik ágazataik országos hatású problémáit • kollektív megállapodásoknál üzemi szintre tudják vinni az ágazati szinten elért eredményeket 5

Ágazati Párbeszéd Bizottságok tevékenysége • • Ágazat helyzete és fejlődése Gazdasági és munkaügyi folyamatok Konzultáció és kölcsönös tájékoztatás Nyilatkozatok az ÁPB javaslatairól, állásfoglalásairól 6

Ágazati Párbeszéd Bizottságok tevékenysége • ágazati kollektív szerződési tárgyalásokat folytatnak • szakmai anyagokat, elemzéseket készítenek • konferenciákat, szemináriumokat, képzéseket szerveznek • tanulmányutakat biztosítanak adott témákban • nemzetközi kapcsolatokat építenek 7

ÁPB-k • részt vesznek az Európai Ágazati Szociális Párbeszéd Bizottságok munkájában • konzultációt folytatnak a kormánnyal és annak szervezeteivel, hogy az ágazati szereplők szempontjai, érdekei megjelenjenek az országos koncepciókban, tervekben és programokban • Szoros kapcsolatot tartanak az illetékes szakminisztériumokkal. A minisztériumok egy kijelölt szakértője véleményezi az ágazati partnerek által előkészített szakanyagokat.

Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa • • • Háromoldalú testület ÁPB-k oldalainak vezetői alkotják Általános működési feltételek Ügyvivői testület, pü. Bizottság egyeztetések, állásfoglalások, ajánlások, döntések 9

Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság • • Vizsgálja ÁPB-k jogszerű létrejöttét, megszűnését ágazati reprezentativitást kollektív szerződések ágazati kiterjesztését • 2010. január-ig 35 ÁPB alakult meg 10

EMCEF-hez tartozó tagszervezetek ÁPB-k • Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság • Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság • Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság • Gyógyszeripari Alágazati Párbeszéd Bizottság • Villamosenergia-ipari Alágazati Párbeszéd Bizottság • Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság 11

Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság • 1992: első bértarifa szerződés aláírása • gyógyszeriparban 1993 óta van ágazati KSZ • 2003. november. 28. A Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság megalakulásáról szóló megállapodás aláírása 12

Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság Résztvevők: munkavállalói oldal részéről • Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, • Vegyipari Szakszervezetek Szakági Szövetsége, • MOL Vegyész Szakszervezet • Gyógyszeripari Szakszervezeti Szövetség • Gumiipari Szakszervezeti Szövetség • Alumíniumipari Szakszervezetek Szövetsége és a munkáltatói oldal részéről • Magyar Vegyipari Szövetség • Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége • Magyar Gumiipari Szövetség • HUNGAMOSZ Alumíniumipari Munkáltatók Országos Szövetsége 13

Vegyipari ÁPB tevékenysége • a vegyipari ágazat/szakágazat nemzetgazdaságban betöltött szerepének, elismertségének növelése • arculatának pozitív kialakítása és közvetítése, • az ágazatot és a munka világát érintő jogszabályok, • a foglalkoztatás-, bér- és jövedelempolitika, • oktatás, képzés 14

Vegyipari ÁPB tevékenysége • munkavédelem, • az EU-ban működő ágazati párbeszéd bizottságokba való bekapcsolódás, • környezetvédelem, • munkahelyi egészség és biztonság, 15

Vegyipari ÁPB tevékenysége Tanulmányok • A munkaerő kölcsönzés problémái. A visszaélések megakadályozásának lehetőségei – A szociális partnerek javaslatára a Parlament növelte a kölcsönző cégek felelősségét és a kölcsönzött munkavállaló védelmét. • Merre tovább? A magyar vegyipar jövőképe. A magyar vegyipart érintő szakképzés, felnőttképzés fejlesztésének problémái, lehetőségei. • Tájékoztató az álláskeresést támogató és a foglalkoztatást elősegítő rendszer módosítására a Foglalkoztatási Törvényben • „A vegyipar és alágazatainak foglalkoztatási problémái a munkaerő-piaci helyzet várható alakulása” című tanulmány 16

Vegyipari ÁPB tevékenysége Tanulmányok • a vállalati szociális párbeszéd rendszere a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottságot alkotó alágazatokban (ágazati kollektív szerződések, bérmegállapodások). • Kollektív szerződések az Európai Unióban, • Környezetvédelmi beruházások hatása a magyar vegyiparban. • Magyar vegyipar és a REACH. • Magyar vegyipar jövője és 10 év távlati lehetőségei. • Egészségvédelmi feladatok a vegyipar területén • Munkavédelmi helyzet a vegyipari ÁPB területén 17

Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság Tagjai: • Munkavállalói részről: Gázipari Szakszervezeti Szövetség Vegyipari, Energiaipari és Rokonszakmák Dolgozóinak Szakszervezeti Szövetsége • Munkáltatói oldal: Magyar Gázipari Egyesülés 18

Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság Legfontosabb feladatai • gázipari szakképzés, utánpótlás: • szakképzési alap felhasználása, • a közép és felsőfokú szakképző intézmények támogatása, • a képzéstervezés, személyre lebontott képzési tervek, • gyakorlati képzés, a képzés minőségének javítása, • távoktatási rendszer (e-learning) bevezetése • kommunikációs, tárgyalástechnikai ismereteket oktatása Gázipari konferencia: Témái: • Energiapolitika, energiakérdések, ezen belül a gázenergia helyzete • A gazdasági változások hatása a munka és egészségvédelemre, munkabiztonságra Tanulmányok • Borbély Szilvia: A gázipari képzés helyzete Magyarországon 2006 után - 2009. március, 19

Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság Tagjai: • Munkavállalói részről: Bánya – és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete MOL Bányász Szakszervezet • Munkáltatói részről: Magyar Bányászati Szövetség 20

Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság Tevékenységei: • Jövőt meghatározó energiapolitikai koncepció kidolgozása • Aktuális energetikai témák • Bányászatot érintő kormány és miniszteri rendeletek megvitatása, Konferenciák: • Megújuló és meg nem újuló energetikai természeti erőforrások hasznosításának lehetőségei, kiemelt figyelemmel a környezetvédelemre és az éghajlatváltozásra (2006) • Hazai energiapolitika aktuális kérdései, (hazai bányászat jelenlegi helyzete, iparág szerkezete, jövedelemtermelő képessége, foglalkoztatás) (2006) • „Lépésről lépésre” Szociális partnerek szerepe az európai hosszútávú energiapolitikában: nemzetközi kerek-asztal konferencia az munkaügyi kapcsolatokról a bánya és energiaiparban a kibővített Európában” (2009) 21

Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság 2009 év legfontosabb eseményei: • az energia- és nyersanyagellátás biztonsága, s ezzel összefüggésben a hazai ásványi erőforrásokhoz való hozzáférés elősegítése • Szénbányászat támogatási rendszere • Egészség és biztonság • CO 2 kereskedelem hatása a kitermelőiparra • A gazdasági válság hatásai a kitermelőipari foglalkoztatásra • Szakmai képzés, szakképesítés szabályozása, bérkérdések Tanulmányok • „Természeti erőforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetőségei, energiaés környezetgazdálkodás” 22

Következtetések • • • jogi keretek és formák adottak, különböző megoldások az ágazatokban, szociális partnerek erősek( bányaipar, vegyipar), közös fellépés, erős lobbi tevékenység, közös tanulmányok, megfigyelők a döntéshozó szervezetekben, részvétel a törvények előkészítő munkáiban, vegyipari ágazati megállapodás (2003), bányaipari ÁPB szerepe a Bányaipari törvény aktualizálásában, 23

Általános problémák • Munkavállalók tájékozatlansága • KSZ tartalmának elszegényedése: – Kikerült az ágazati KSZ-ből a felszabadult munkaerő újra – – – elhelyezése az ágazaton belül (sütőipar, villamosenergia-ipar) Nem kerültek be az ágazati KSZ-be olyan új elemek, mint a távmunka, munkaerő-kölcsönzés Hiányzik az élethossziglan tartó tanulást elősegítő intézkedések Hiányzik a KSZ-ből a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség biztosítása Hiányoznak a család és a munka összeegyeztetését célzó intézkedések Hiányoznak a stresszre vonatkozó munkabiztonsági szabályok És hiányzik a csökkent munkaképességüek foglalkoztatásának elősegítése 24

Pozitív példák a VDSZ területén • • Tisztségviselők képzése Fiatalok és nők speciális képzései munkahelyi diszkrimináció elleni fellépés az egy életen áttörténő tanulás munkahelyi diszkrimináció a munka és család összeegyeztetése Saját honlap, szakszervezeti kiadványok 25

Kihívások • • • Válság Gyárbezárások Kiszervezések Létszámcsökkenések Új munkáltatók 26

Jó példák az ágazati szociális párbeszédben Magyarországon • Pozitív változások a munkatörvényekben • Erős szociális partnerek, lásd bányaipar, vegyipar, vendéglátóipar • Szociális partnerek képesek befolyásolni a törvényhozást; bányaipar, vegyipar, vendéglátóipar, villamosenergia-ipar • Szociális partnerek közös tanulmányokat készítenek az ágazatok speciális problémáinak megoldására; bányaipar, vegyipar, vendéglátóipar • Esélyegyenlőség, képzés, szakképzés szerepel a KSZben; vegyipar • Ágazati Szakszervezetek részt vesznek a törvény előkészítésekben 27

Köszönöm a figyelmüket 28