Tjfldrajzi megfigyelsek a Szentendreiszigeten Dr Mari Lszl Fldrajzi

Tájföldrajzi megfigyelések a Szentendrei-szigeten Dr. Mari László Földrajzi Közlemények, 2001/3 -4. Béres Máté geográfus III 2006 1

2

TÁJTÉNYEZŐK – Geomorfológiai-litológiai viszonyok (Mari L. , 1996) – Mikroklimatikus viszonyok – Növénytársulások – Talajviszonyok TÁJTÍPUSOK TERÜLETHASZNOSÍTÁS 3

ÉGHAJLAT • Mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, enyhe telű • Napfénytartam: 1950 óra/év • Hőmérséklet: – – – – Évi k. hőm. : É: 9, 5 °C D: 10, 5 °C Júliusi k. hőm. : 20 -20, 5 °C (tenyészidőszakban 16, 8 °C) Napi k. hőm. 10 °C felett: 187 nap (áprilistól) Nyári napok száma: 70 -75 Hőségnapok száma: 16 -18 Fagymentes időszak: 184 -193 nap Fagyos napok száma: 90 -100 Évi abszolút hőm. max. és min. átlaga: 34, 2 ill. -16, 6 °C 4

• Csapadék: – Évi átlagos csapadékmennyiség: 580 -620 mm – Tenyészidőszakban: 330 -340 mm – Hótakarós napok száma: 33 (max. 20 cm) MIKROKLÍMA-VIZSGÁLATOK • Geotópok elkülönítése (a táj legkisebb jell. egységei) • Mérések (július – 48 h ; október – 24 h): – – Hőmérséklet Párolgás Páratartalom Szélút 5

4 mérőállomás 4 kül. környezetben 1) Erdős dombtető. (113 m) 2) Lejtőszög: 0 -10 % Alapkőzet: homok Talaj: barnaföld, rozsdabarna erdőtalaj Növénytakaró: degradált homoki tölgyes akáccal (zárt lombkorona) Ny-i kitettségű domboldal. Nyílt homokfelszín. (110 m) Lejtőszög: 0 -10% Talajtakaró: Szélerózió. Növénytakaró: néhol homoksztyepek 6

3) Ny-i kitettségű, füves domboldal. (119 m) Lejtőszög: 35 -44% Alapkőzet: homok Talaj: rozsdabarna erdőtalaj (erősen erodált, sztyeppesedett) Növénytakaró: homoki gyep, degradált 4) Szántóföld, ártéri szinten (103 m) Lejtőszög: 0% Alapkőzet: meszes iszap Talaj: terasz csernozjom Növénytakaró: búza (40 -50 cm) 7

Megfigyelések • Hőmérséklet – 20 cm mélyen a talajban Legkisebb höm. ingadozás: (1)(min. 17, 2 max. 18, 3 °C) → zárt lombkorona Legnagyobb hőm. ingadozás: (4)(21, 4 -25, 1 °C) Legmagasabb max. : (3) (25, 6 °C) → kitettség (2) (25, 2 °C) Min. : 7 -10 óra között Max. : 19 -20 óra között 8

– Felszínen két közeg határa → a legnagyobb szélsőségek Max. érték: (2) 48, 9 °C Min érték: (1) 16, 5 °C → lombozat Maximumok: (1) 27, 9 °C (2) 48, 9 °C (3) 48, 0 °C (4) 31, 5 °C → dús növényzet (állományklíma) Napi max. : 13 órakor Napi min. : 5 órakor – 20 cm magasságban Max. : (4) 35 °C → búza → Ø szél, Ø keverés (a 2. és 3. állomáson 4 x-es szél!) Min. : (4) 14, 4 °C → ártéri szint, a hideg levegő felhalmozódása 9

– 100 cm magasságban legkisebb eltérések az állomások közt Napi max. : (1) 15, 2 °C (2) 18, 0 °C (3) 18, 4 °C (4) 15, 2 °C Napi min. : (1) 29, 9 °C (2) 31, 2 °C (3) 31, 0 °C (4) 31, 6 °C Hőmérsékleti görbék → a talaj max. és min. értékei jelentős késéssel követik a felszín v. a levegő értékeit! 10

• Párolgás Szél ~ párolgás (1) 65, 8 cm 3 (2) 169, 5 cm 3 (3) 174 cm 3 (4) 95, 8 cm 3 Párateltség: (1) és (4) állomás, 20 cm, 22 -6 óráig A többi állomáson és szintben folyamatos párolgás • Szél 20 -7 óráig szélcsend. (1) 110 m/48 óra (4) 2769 m → az állomástól É-ra lévő fák és cserjék árnyékoló hatása (2) 16 950 m (3) 17 400 m 11

Vízföldrajzi viszonyok • Duna • Vízfolyások nincsenek – Kis kiterjedés – Vízáteresztő kőzetek • 3 mesterséges tó – Bányaművelések – Árvízvédelem • Elgátolt mederszakaszok, erőteljes feltöltődés • Jelentős felszín alatti vízkészlet → ivóvíz (1899) – – Ivóvíz Fővárosi Vízművek, 550 kút, 700 ezer m 3/nap! talajvízszint csökkenés! A Duna vízállása ~ talajvízszint (Budapest: ↓<2, 0 m <↑, 10 -20 nap) 12

13

Növénytakaró • Növényföldrajzi beosztás: – Pannóniai Flóratartomány – Alföldi Flóravidék – Duna-Tisza-közi Flórajárás • Eredeti növénytakaró: (1%) – Homoki tölgyesek + homoki gyepek (ármentes homoktérszínek) – Tölgy-kőris-szil ligeterdők (magas ártereken) – Fűz-nyár ligeterdők és bokorfüzesek + láp és mocsárrétek (alacsony ártereken) 14

• Antropogén hatás: – Homoki tölgyesek és keményfa-ligeterdők foltokban → fenyvesek, akácosok – Ártéri puhafa-ligeterdők → nemesnyárasok – Homoki gyepek → szántók, kiskertek, gyümölcsösök, szőlők 15

Jelenlegi növénytársulások 1) Homoki tölgyesek: • • Foltokban Horánytól Ny-ra és D-re Élőhelyek és fajok nagy diverzitása Uralkodó: kocsányos tölgy Csertölgy, magas kőris 2) Lombhullató erdőültetvények tájidegen fajokkal • • Homoki tölgyesek helyén, a sziget erdeinek túlnyomó része Fehér akác, nyár, zöld juhar 16

3) Tűlevelűerdő-ültetvények • • • Erdei- és feketefenyő É-on a 64 -esek területén és D-en, Szigetmonostortól D-re Homoki gyepek 4) Fűz-nyár ligeterdők • • • Partmenti sávban Fehér fűz, nyár, zöld juhar (tájidegen), liánok Erősen gyomosak 5) Morotva nádassal, magassásossal • • Hajdani folyóágak Füzesekkel érintkezik 17

6) Láprét / mocsárét • É-on, a Kecske-sziget szomszédságában – Kígyónyelv, nyári tőzike, nyúlánk ibolya, fényes kutyatej, mocsári kutyatej, magas útifű, réti iszalag • D-en, a Szigetcsúcs közelében – 50 -100 szibériai nőszirom – Siska-nádtippan, tarackbúza 7) Ártéri kaszálórét – Kaszált terülteken: réti ecsetpázsit, veres kenkesz, réti perje, réti csenkesz, franciaperje – Már nem kaszált: aranyvessző, őszirózsa, erdő 18

8) Homoki gyepek – Természetes vegetáció – Kisoroszitól É-ra, ÉK-re Tahitótfalu – Kisoroszi között Pócsmegyertől ÉK-re, DK-re Szigetmonostortól D-re – Egyéves homoki gyep – Évelő homoki gyep – Homokpusztarét (homoki árvalányhaj, kunkorgó árvalányhaj) 9) Gyomos felszínek – Természetes növényzet nélkül 10) Kiskertek, üdülők – Surány. Horány 19

11) Szőlő, gyümölcsös – Szigetmonostortól É-ra – Pócsmegyertől K-DK-re – Tahitótfalutól Éra 12) Szántó – Átnemesített alacsony- és magas ártereken – Földieper-földek (Tahitótfalutól É-ra ÉK-re) 13) Legelő – Évelő homokpusztagyepek, homokpusztarétek, degradált homoki gyepek fedik 20

21

TALAJ • • • Egyhangú domborzat ↔ változatos talajok Talajképző kőzet: dunai hordalékanyag Talajvízhatás Humuszos homok: ROBET: fátlan v. kiirtott növényzetű magasabb térszíneken A: 5 -30 cm magasabb, erdős homokterületek humusz → AB erdőirtás → sztyeppesedés Ramann-féle BET: Tahitótfalutól K-ÉK-re (sztyeppesedett) Öntés csernozjom: Kisoroszi 22

Terasz csernozjom: nem homokos alapkőzet, ármentes nagy kiterjedésű sík felszínek mezőgazd. művelés Ø vízhatás, ak. meszes iszap, lösziszap (alföldi m. cs. ) Réti talaj: magas t. vízállású területek vízkitermelés, mg. → sztyeppesedés Öntés réti: magas árterek, A: 3 -4 cm Csernozjom réti: réti talajból, Ø felszíni és talajvíz Nyers öntés: gátakon belül (ma is), min. hum. Humuszos öntés: gátakon kívül, alacsony árterek A: 20 -40 cm ROBET-ból erdőirtások → lepusztulás; szélbarázdák BET lejtőhordalék: 23

Tájpotenciál-típusok (kőzetek, domborzat, mikroklíma, növényzet, talaj) 1. Élénk domborzat, homokos alapkőzet, ROBET, erdős 1. 2. 3. 2. Élénk d. , h. ak. , szty. ROBET v. hum. homok, term. lágyszárú növ. 1. 2. 3. 4. 5. 3. Hőm. , pár. : ↓ Hőm. ing. , légmozgás: kicsi Hasznosítás: erdők haszn. (akácfenyő) h. tölgy. Rekonstrukciója, erdősítés (Szigetmonostor-Horány, gyomos) Hőm. járás, párolgás: szélsőséges Term. lágyszárú növ. társulások védelme, megőrzése (D-I NP) Szigetmonostor: homok → szőlő, gyümölcs Szigetmonostor- Horány Idegenforgalom (lovaglás, golf) Szelíd d. , enyhén hullámos, h. ak. , szty. ROBET v. h. h. , term. lágysz. növ. v. mg. művelés 1. Hasznosítás: lágyszárúak védelme, talajkoll. Jav. 24

4. Sík, iszapos-homokos ak. , Ø kapiláris vízhatás, csern. , lágysz. v. mg. 1. 5. Sík, I-H, kap. vh. !, öntéstalajok, lágyszárú v. mg. 1. 2. 3. 6. Alcsony belvízveszélyes ter. → rét- és legelőgazd. Magasabb ártereken → szántóföldi műv. (opt. ) Kisoroszi, Pócsmegyer: belvízveszélyes szántók! Sík, iszapos ak. , mg. műv. , magas talajvíz, réti- v. öntéstalajok, lágysz. növ. 1. 2. 7. Földművelés!!! (optimális) Egykori medrek → term. Rétek, ártéri erdők megőrzése Bennük telepített fák (nyár), szántók… Sík, nyers ÖT, ártéri erdők v. Ø növ. 1. 2. 3. gyakori árvizek Ártéri erdők visszatelepítése (nemesnyárasok h. ) Települések → sport, kempingek (Kisoroszi, Horány) 25