Gimnasztika Ksztette Dr Mller Anetta Ph D A

Gimnasztika Készítette : Dr. Müller Anetta Ph. D

A Gimnasztika eredete: A gimnasztika a „gymnos” vagy „gümnosz” latin eredetű szóból származik. Eredeti jelentése: mezítelen.

A gimnasztika célja: A gyakoratok tanítása, tanulása során olyan mozgáskészségek kialakítása illetve a motoros képességek fejlesztése, amelyek előmozdítják: Az egészséges testi fejlődést, Mozgáskultúrát fejlesztik, Sportteljesítményt fokozzák, Felkeltik a rendszeres mozgás iránti igényt ( életmód elem)

A gimnasztika feladatai: Bemelegítés ( ált, és spec. ) Mozgástanulás gyorsítása Balesetek, sérülések elkerülése Regenerálódást fokozprevenció rehabilitáció Képességek megalapozása Képességfejllesztés gyorsítása Képességek szinten tartása mozgásműveltség bővítése Egészség megőrzése Pszichikai, erkölcsi tulajdonságok kialakítása

A gimnasztika jellemzői: Az egészséges fejlődést biztosítja a gimnasztikai gyakorlatok sokfélesége A gyakorlatok életkornak, edzettségi állapotnak megfelelően változtathatóak Nem függ az időjárástól, évszakoktól Kondicionális és koordinációs képességek fejleszthetők Fejleszti: ízületi mozgékonyságot, hajlékonyságot, egyensúlyozási képességet, ritmusérzéket Egész testre hat, izoláltan is alkalmazható A hatása pontosan adagolható Minimális szerszükséglet.

A gimnasztika alkalmazási területei: Kisgyermekek, óvodások testnevelésében, Közoktatás és felsőoktatás kül. Típusaiban, Testnevelés és sportünnepélyeken Rekreációs céllal végzett foglalkozásokon Versenysport, élsport. Fegyveres testületek Egészségügyi, kórházi rehabilitációban.

A Gimnasztika alapfogalmai: ALAPFORMA: EGYSZERŰ GYAKORLAT: Egyszerű 2 alapforma testhelyzeteket, kapcsolódik. Egy ízületben, egy ÖSSZETETT GYAK: forgástengely körül 3 -nál több alapforma történő, egyirányú és kapcsolata befejezett mozgásokat. Tovább nem bontható, minden gimn. gyak. Ezen alapelemek összekötéséből jön létre

Gyakorlathalmaz: A gyakorlatok, spontán, rendezetlen egymásutánisága Gyakorlatsor: több gyakorlat ütemenkénti összekapcsolása, egymásutánisága Gyakorlatlánc: Olyan gyakorlatsor, ahol az előző gyakorlat befejező helyzete a következő gyakorlat kiinduló helkyzete lesz.

A gyakorlatok tartalma: Gyakorlatokat, céltudatosan, a hatásukért alkalmazzuk. A célok elérésére tett gyakorlatok jellemzik a gyakorlatok tartalmát: Erősítő, nyújtó, ernyesztő. Intermuszkuláris koordinációt fejlesztő gyakorlatok

A gimnasztikai gyakorlatok felosztása Hatásai alapján: Nyújtó, Lazító Ernyesztő Erősítő

A gyakorlatok formája: A gyakorlat külső megjelenése, azaz a látható és érzékelhető mozgás.

A Gimnasztikai gyakorlatok felosztása: Rendgyakorlatok ( óra szervezéshez szükséges) Általánosan és sokoldalúan képző gyakorlatok ( szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok- eszköz nélküli, eszközzel, kéziszer, egyéb, páros- és társas) Természetes ( járás, futás, emelés, hordás, ugrás, húzás, tolás, kúszás, mászás, függeszkedés, küzdőgyak. , egyensúly gyak. ) Testnevelési játékok gimnasztikai feladatokkal ( fogó és futójátékok, sor és váltóversenyek, egyéni versenyek, küzdőjátékok, dobó és labdás játékok)

A gyakorlatok szaknyelve: Gyakorlatok, helyzetek, mozgáselemek szakkifejezése.

A test tengelyei: Szélességi Hosszúsági Mélységi

Szélességi tengely

Hosszúsági tengely

Mélységi tengely

A test síkjai: Oldalsík (szélességi tengely mentén) Mellső-hátsó Harántsík(hosszúsági tengely) Bal-jobb fél Mélységi(Oldal és függőleges síkra merőleges)=Vízszintes

A szaknyelv alapelvei: Egységesség elve A legjellemzőbb sajátosság elve A gyakorlatok szakleírása(cím, alcím, kiindulóhelyzet, ütemszám, mozgás, irány, kiterjedése, befejező helyzet)

Rajzírás szabályai: Talaj Testarányok: Fej: 1/7 -1 négyzet Törzs: 2, 5 négyzet Láb: 3, 5 négyzet Kar: 2, 5 négyzet

Test ábrázolása Elölnézet Hátulnézet oldalnézet

Elölnézet

Oldalnézet

Hátulnézet

Vízszintes vonal= zárt fogás, zárt állás Félkörív= alsófogás Vonal nyíllal= a mozgás megindításának iránya Körív nyillal: A körzés iránya Félkörív nyillal: végtagok helyzetcseréje

Vízszintes cikk-cakk: rugózás Függőleges cikk-cakk: bokázás Talajvonal alatti szám: ütemszám Talajvonal alatti összekötő íves vonal: egy ütem alatt kerül végrehajtásra Talajvonal alatti szám (2 -3): mozgásszünet

Talajvonal altti X: ismétlésszám, pl 2 X Talajvonal fölötti szám, pl 90, 180: fordulat nagysága +: ellentétes irányba, másik oldali végtag. Páros, társas gyakorlatnál: 6, A, B: Résztvevők száma, tagok

Statikus gyakorlatelemek: TÁMASZOK FÜGGÉSEK VEGYES HELYZETEK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. TÁMASZOK: Állások Térdelések Ülések Fekvések Kéz-és lábtámszok Kéztámaszok Egyéb támaszok

Állások 16 db 1. Alap és vigyázzállás 2. Pihenjállás 3. Terpeszállás 4. Szögállás 5. Lábujjállás 6. Sarokállás 7. Zártállás 8. Lépőállások 9. Kilépőállások 10. Hajlított állás, guggolóállás, zsugorállás 11. 12. 13. 14. Támadóállás Védőállás Lebegőállás mérlegállás

Térdelések, ülések Térdelés, terpesztérdelés féltérdelések Térdelőülés térdelőmérleg Nyújtottülés Lebegőülések Hajlított- és zsugorülések Ülések tornaszereken

Fekvések, kéz-és lábtámaszok Fekvések fekvőmérlegek Guggolótámaszok, Fekvőtámaszok Térdelőtámaszok, Hidak,

Kéztámaszok, , egyéb támaszok Támaszok, tornaszereken Lebegőtámaszok Kézállások Támaszmérlegek talajon és tornaszereken Alkartámsz Fejállás Tarkóállás Felkarállás Vállállás spárgák

Függések, vegyes helyzetek Függések lefüggések Függőtámasz függőállás