A magyar nyelv finnugor s trk elemei Magyar

A magyar nyelv finnugor és török elemei Magyar őstörténet 2012/2013, 2. félév

Az uráli nyelvek családfája

Finnugor alapszókincs/1. • • • Testrészek fő ’fej’ (fi. pää) szív (v. sim) száj kéz (fi. käte-) A társadalmi szervezet szavai • had (o. hont) • szer Számlálás A rokonsági terminológia szavai • egy (fi. yhte) • apa (fi. isä ’apa’) • kettő (fi. kahte-) • eme ’állat nősténye’ (fi. emä • három (fi. kolme) ’anya’) • olvas ’számol’ (fi. luku • meny (v. miń) ’szám’) • fiú

Finnugor alapszókincs/2. A hiedelemvilág szavai • lélek (v. lili) • hagy, hagymáz (v. kul’, hul’ ’ördög, manó’) A vadászat szavai • ideg ’íjhúr’ (v. jantew) • nyíl • lő (v. liγ-) • nyúl (zrj. ńimal) A halászat szavai • háló (fi. kalin) • folyó (fi. joki) • hal (fi. kala) • nyj. fal ’a csíkvarsa vagy kas tömlöcrésze’ (eredeti jelentése: duzzasztógát a folyón) A gyűjtögető életmód szavai • méz (fi. mesi) • bogyó (fi. puola ’vörösáfonya’) • nyj. mony ’tojás’ (o. mon)

Finnugor alapszókincs/3. A lakás és ruházkodás szavai • ház (fi. kota) • fél ’ajtófélfa’ (md. päl ’sövénykaró’) • (ruha)ujj (zrj. soj) • ágy • fon • köt • varr A táplálkozás szavai • fazék (fi. pata) • fő, főz • nyj. köved ’abárolódik, párolódik’ • lé (v. läm) • vaj (v. woj) • háj A házieszközök, a munka és az anyagnevek szavai • fúró (fi. pura) • bőr (osztj. pär) • kő • vas (fi. vaski ’réz’) • arany Az elemi életjelenségek, cselekvések és érzékelések szavai • ad (zürj. ud ’megitat’) • val-, vol- (létige) • lesz, lev- (létige) • él (fi. elä) • eszik, ev- (mord. seve) • tesz, tev • megy, men-

Finnugor alapszókincs/4. Az égitestek és a természeti jelenségek szavai • hó ’hold’ (fi. kuu) • húgy ’csillag’ • felhő (fi. pilvi) • jég (fi. jää) Az idő- és térbeli tájékozódás szavai • év (cser. ij) • al- ’alsó’ (md. al) • tél • tavasz • hol- ’reggel’ A környezet és a növényvilág szavai • víz (fi. vete-) • fa (cser. pu) • vad ’erdő’ (o. wont) • fenyő • szil(fa)

Néhány etimológia m. ősz ~ vog. TJ. tüks │ osztj. Trj. səγəs │ votj. Sz. siźil │ cser. KH. šəžə │ mord. E. śokś │ finn syksy │ észt sügis = *sükśe, *sikśe m. ad ~ zürj. Lu. P. PJ. udni │ votj. Sz. ud- │ mord. M. andəms│ finn antaa │ észt andma = *amta m. nyíl ~ vog. Szo. ńāl │ osztj. DN. ńot │ zürj. Sz. ńil │ votj. Sz. ńil │ cser C. ńölə │ mord. E. nal │ finn nuoli │ észt nool ║ szam. jur. -ńi │ szelk. Csa. –ńī =*ńōle, *ńele

Mássalhangzó-változások

A jellegzetes alapnyelvi tőtípusok • • • cvcv = fi. kala 'hal' cvccv = fi. kolme 'három' vcv = fi. elä- 'él' vccv = fi. anta- 'ad' cv = fi. te 'ti'

finnugor és ugor eredetű névszóragok a magyar nyelvben

Többesszámjelek a finnugor alapnyelvben • *-t − A nominatívuszban jelölte a többes számot. • *-j (*-i) − A függő esetekben jelölte a többes számot. (= m. -i birtoktöbbesítő jel: házai) • *-k − A személyes névmásokban, a birtokos személyjelek és az igei személyragok végén jelölte a többes számot. (= m. ált. többesjel) • *-n − A több birtokra utalt. (a teljes rendszer lényegében változatlanul fönnmaradt a finn nyelvben)

Birtokos személyjel A finnugor nyelvek közös sajátossága a birtokos személyjelek használata a birtokviszony kifejezésére. A toldalékok sorrendjében azonban eltérő típusok figyelhetők meg: • Ugor nyelvek: tő+birtokos személyjel+esetrag (m. házamban). • Mordvin+balti finn nyelvek: tő+esetrag+birtokos személyjel (fi. talossani ’ház+ban+m’). • A cseremiszben mindkét sorrend előfordul.

Időjelek a finnugor alapnyelvben • *-k − A jelen idő jele. Hiányzik a magyarból, az osztjákból és a lappból. Etimológiailag azonos a felszólító mód jelével. Mindkét funkciója alapnyelvi. • *-j − A múlt idő jele. Az obi-ugor nyelvek közül csak a déli osztjákban van nyoma, egyébként általános. (= m. –a/-e, -á/-é) • *-ś − A múlt idő jele. Ismerik a szamojéd nyelvek, a mordvin és a cseremisz, nyomai megmaradtak a balti finn nyelvekben is. A két múltidő-jel csak formailag különbözik, ugyanazt az időt jelölte.

A finnugor alapnyelv mondattani sajátosságai • • Sorrend: ATÁ=SOV (Pista almát eszik. ) Egyeztetés: öt ház, piros alma Páros testrészek egyes számban Irányhármasság (hol? , honnan? , hová), nem a cselekvés helyét, hanem a kiinduló vagy célpontját fejezi ki a szerkezet

Csuvasos jellegű hangtani jelenségek a magyar nyelv török jövevényszavaiban/1. Rotacizmus Ez talán a legjellegzetesebb, legkönnyebben felismerhető hangváltozás. A köztörök nyelvek szó belseji -z hangja helyett a csuvasban és a magyar nyelv csuvasos jellegű jövevényszavaiban -r hangot találunk: • m. ökör ~ csuv. văkăr ~ kt. (köztörök) öküz, ögüz • m. sár ~ csuv. šur ~ kt. saz • m. szűr- ~ csuv. sĕr- ~ kt. süz(Ide sorolható még pl. borjú, görény, gyűrű, iker, tenger, térd szavunk is)

Csuvasos jellegű hangtani jelenségek a magyar nyelv török jövevényszavaiban/2. Lambdacizmus Kevés példával adatolható hangváltozás, csuvasos jellege vitatott. A köztörök nyelvek szó belseji -š hangja helyett a magyar és csuvas változatokban -l hangot találunk. • m. süllő ~ csuv. šălă, šala ’Lucioperca’ ~ kt. tiš-aq • m. dél ~ kt. tüš (a csuvas alak nem ismert)

Csuvasos jellegű hangtani jelenségek a magyar nyelv török jövevényszavaiban/3. Köztörök szókezdő s-, csuvas és magyar szókezdő šEz a hangfejlődés a mongolban is végbe ment, a csuvas fejlődéstől függetlenül. A régi magyar jövevényszavak e jellegzetességét a szakirodalom csuvasos vonásnak ismeri el. • m. söpör ~ csuv. šăpăr ~ kt. sipir • m. serte ~ csuv. šărt ~ kt. sïrt • m. sár ~ csuv. šur ~ kt. saz

Csuvasos jellegű hangtani jelenségek a magyar nyelv török jövevényszavaiban/4. Őstörök szókezdő y. E hang az ócsuvas nyelvi korszakban ĵ-vé változott, majd ősmagyar kori dzś- átmenetet keresztül vált a magyarban gy- hanggá. A mai csuvasban folytatása ś-. Gyakori változás, kb. 20 darab gy-vel kezdődő török jövevényszó ismert a magyarban. • m. gyümölcs ~ csuv. śimĕś ~ kt. yimïš • m. gyertya ~ csuv. śurtă ~ kt. yarut- ’világít’ • m. gyom ~ csuv. śum ~ kt. yoŋ

Török jövevényszavak/1. Lovasnomád életmód • gyeplő, balta Törzsi rend, nomád társadalom • gyula, kündü, karcha, kapu, sereg, tábor, bilincs, törvény, tanú Népnevek • besenyő, nándor, böszörmény, káliz, bular (belár) Vallás, hiedelemvilág • báj, ige, igéz, boszorkány, ünnep, egyház, búcsú, gyónik

Török jövevényszavak/2. Állattartás • barom, ökör, bika, tinó, ünő, borjú, ürü, kos, kecske, disznó, ártány, tyúk, túró, író, köpű, ól, karám, vályú, komondor, kuvasz Földművelés • arat, búza, árpa, őröl, ocsú, kölyű, eke, sarló, tarló, borsó, gyümölcs, alma, körte, som, dió, kökény, kender, csalán, tiló, csepű, orsó, szőlő, bor, seprő, csiger Halászat • gyalom, vejsze, tok, süllő, gyertya ('éjszakai halászathoz használt fáklya') Solymászás, madarászás • sólyom, keselyű, ölyv, turul, karvaly, tőr ('háló, hurok, csapda')

Török jövevényszavak/3. Mesterségek • ács, szűcs Közlekedés • tengely, szál ('tutaj') Kereskedés • bársony, gyöngy, bors, tár, szatócs Lakás, eszközök • sátor, cserge, karó, szék, teknő, bölcső, koporsó Ruházat • süveg, saru, ködmön, csat, tükör

Török jövevényszavak/4. Természeti környezet • tenger, sár, szél Állatvilág • oroszlán, bölény, gödény, túzok, ürge, borz, bögöly Növényvilág • gyertyán, kőris, katáng, kóró, gyékény, gyom, bojtorján, kökörcsin, üröm Család • gyermek, kölyök, iker Test, testi tulajdonságok • térd, boka, gyomor, köldök, tar, csipa, szeplő

Török múltidőrendszer a magyarban Hasonló rendszer található a permi és cseremisz nyelvekben. Feltehetőleg török hatásra jött létre. Eredetileg azt fejezte ki, hogy a mesélő szemtanúja volt-e az eseményeknek vagy sem.