Sajtos nevelst ignyl gyermekek s gyermekcsoportok ELTE PPK

Sajátos nevelést igénylő gyermekek és gyermekcsoportok ELTE PPK, 2012.

Sajátos, különleges bánásmódot igénylő gyerekek Állandó vagy átmeneti jelleggel különböző biológiai, pszichés és szociális okok miatt egyéni, sajátos nevelési igényeik vannak s ezekhez igazodó bánásmódot igényelnek.

Egyenlőségek kialakítása, egyenlőtlenségek mérséklése Tradicionális esélyegyenlőtlenség mérséklése n Egyenlő lehetőségek (equality of opportunities) n Egyenlő bánásmód (equal treatment) n Igazságosság, méltánytalan egyenlőtlenségek mérséklése (equity) Megoldások? Egyenlő hozzáférés biztosítása n egyéni képességek alapján differenciált út (belső szegregálás? ) n azonos bánásmód, azonos tanulási út. n

Ugyanazt mindenkinek!? Egyéni felelősség, egyéni motiváció meghatározó szerepe n Társadalmi egyenlőtlenségek figyelmen kívül hagyása n Méltánytalan hátrányok szegények, etnikumok, fogyatékosok

Méltányos közoktatás Olyan oktatási környezet, amelyben az egyéneknek módjukban áll, hogy képességeik alapján fontoljanak meg választási lehetőségeket és hozzanak döntéseket. Lehetővé teszi, hogy mindenki fejlessze készségeit: Nemre, etnikai hovatartozásra és szociális háttérre tekintet nélkül nyisson meg gazdasági és társadalmi lehetőségeket. (European Benchmarks…, 2002) Egyéni különbségekre, szükségletekre figyelő oktatási környezet! Egész életen át tartó tanulás! Oktatás-, szociálpolitika, közigazgatás, civil szféra!

Méltányosságon alapuló oktatáspolitika n Minden egyén számára nevelési szükségleteinek megfelelő minőségi oktatás: Igazságosabb (szociális, etnikai kényszerpálya helyett). n Gazdaságosabb (Konszenzus). n Nem kvantitatív esélyegyenlőségre, hanem minőségre, eredményességre koncentráló megközelítés. n n Paradigmaváltás a fejlődéselméletekben!

Fejlődéselméletek Klasszikus fejlődéselmélet: gazdasági növekedés n Multidimenzionális: humán és társadalmi tőke, illetve tudásnövekedés n Fejlődés: gazdasági, környezeti, társadalmi, politikai szempontok alapján n A társadalom fejlődése=minőségi növekedés n n A társadalmi polarizáció csökkenése n A társadalmi javak méltányos elosztása n A környezet védelme n A humán tőke (oktatás, képzés) fejlesztése (Meier, 2001. id. Keller – Mártonfi, 2006. )

A méltányosság Jogalapú fogalom: ahol csak lehet mindenki tanulhasson a többségi iskolákban. n Méltányos pedagógia: emancipációs pedagógia, nem kegyet gyakorol, nem pusztán felzárkóztatás, hanem alkalmazkodik a diákok identitásához, értékrendjéhez. n Méltányos nevelés: esélyteremtő nevelés az integráció, az inklúzió keretei között. Méltányosság és eredményesség összhangja! n Hozzájárulás a társadalmi kohézióhoz és versenyképességhez! n

Oktatási stratégia, OECD, 2012. n n n Befektetés az oktatásba: mindenkinek legyen lehetősége a felső középfok elvégzésére. A kudarcokhoz hozzájáruló rendszerszintű tényezőknek a felszámolása (korai szelekció, lemorzsolódások, gyenge minőségű szakképzés, stb. ). Hátrányos helyzetű iskolák támogatása, a méltányosság erősítése. A szabad iskolaválasztás és a programsokszínűség negatív mellékhatásainak ellensúlyozása. (Nem a sokszínűség felszámolása!) A finanszírozás érzékennyé tétele az egyéni és iskolai különbségekből fakadó szükségletekre. Equity and Quality in Education. Supporting Disadvantaged Students and Schools.

Sajátos/különleges bánásmódot igénylő gyermekek Sajátos, speciális nevelési igényű tanulók (SNI) n Tanulási problémákkal küzdők n Tanulási nehézség n Tanulási zavar n n Magatartási zavarokkal küzdők Visszahúzódó, depresszív n Ellenséges, inkonzekvens n n Kivételes képességűek, tehetségesek

Sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) n n Testi fogyatékos Érzékszervi sérült n n Értelmi fogyatékos Beszédfogyatékos Autista/autisztikus n n n Mutizmus: ép beszédszervek, pszichés eredetű választott némaság Gyenge társas interakció, kommunikáció; korlátolt, sablonos tevékenységek Halmozottan fogyatékos Pszichés fejlődési zavarok

Tanulási problémákkal küzdők n n n Tanulási nehézség: n Egy területen, időszakosan jelentkező tanulási probléma Tanulási zavar: n Neurogén (idegrendszeri) tanulási zavarok: n Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, dioszpraxia (mozgászavar) n Pszichogén tanulási zavarok: n Korai életszakaszban elszenvedett környezeti hatásokra kialakuló problémák n Posztraumás: n Gyermekkorban történt agykárosodás Tanulási akadályozottság n Átfogó, súlyos tartós tanulási probléma, amelynek következtében gyenge, vagy elégtelen az iskolai teljesítmény.

Sajátos nevelési igényű tanulók n OECD, 2000: A. kategória: szervi rendellenességen alapuló fogyatékosságok n B. kategória: nem szervi rendellenességen alapuló tanulási nehézségekből fakadó szükségletek n C. kategória: társadalmi, kulturális, nyelvi alapokon nyugvó speciális szükségletek (kisebbségek, bevándorlók) Special Needs Education: www. european. agency. org n

2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről n Kiemelt figyelmet igénylő, gyermek, tanuló: n Különleges bánásmódot igénylő n Sajátos nevelési igényű n n Mozgás- érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos Autista; pszichés fejlődési zavar n Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő n Kiemelten tehetséges n n n Átlag feletti általános vagy speciális képességek (kreatív) Felkelthető: motiváció, elkötelezettség Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű

A speciális intézményrendszer kialakulása Hosszú út: Elutasítás ----- elfogadás n Polgárosodás --- iskolatörvények: tanuláshoz való jog n n Kivéve azokat, akik…. . n n a fogyatékosok felmenthetők vagy kizáratnak (1868); a kizártak hogyan tesznek eleget tankötelezettségűknek (1921) ▼ Speciális intézmények (19. századtól): többségi és speciális intézményrendszer

Az intézményes hazai gyógypedagógiai nevelés lépései Magyarországon n n n n 1802. Vác: Siketek Nevelőháza 1825. Pest: Vakok Intézete 1875. : középsúlyos értelmi fogyatékosok intézményi nevelése 1891. : beszédsérültek képzése 1921. okt. tc. : a képezhető fogyatékosok tankötelezettsége 1948. : az állam vállalta 1980. : differenciált intézmények kiépülése 1985. középfokú szakiskola

Elkülönült speciális intézmények n Vakok Intézete n Értelmi fogyatékosok otthona

A szakemberek képzése n Az 1890 -es évektől: n Alap szakképzésre épülő speciális képzés n 1897. Vakok tanítóit képző tanfolyam (Tanítóképzőben) n 1900. Vác, 1904. Bp. 1906. Gyógypedagógiai Tanítóképző n 1922. Gyógypedagógiai Tanárképző n 1928. Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola n 2000. ELTE Gyógypedagógiai Kar n

SZEGREGÁCIÓ n SNI gyerekek elkülönített nevelése, fejlesztése Speciális intézmények n Szakemberek n Speciális környezet n Egyéni bánásmód n n Hit: „olyan iskolában tanuljon, ahol neki a legmegfelelőbb”

Megközelítések n A gyermekekben van a hiba: Deficitek megállapítása n Az elkülönített nevelés preferálása n n Tipológiák: n Orvosi, biológiai kategóriák n Fejlődésmenetben sérült, defektus = fogyatékos: CÍMKÉK! n Nevelési, társadalmi megközelítés: n Diagnosztikáló, értékelő folyamatok: a gyermekek szükségleteinek megállapítása; n Cél: az integrálás. 2003 -as oktatási törvény módosítása integrálás! nevelési

Milyen folyamatok ösztönözték az integrációt? Demokratizálódás: emberjogi megközelítés; esélyegyenlőség, méltányos oktatás: társadalmi integráció, életesélyek növelése n A szülői igények árnyalt megfogalmazása, érvényre juttatása n A teljesítményközpontú iskola kritikája n Elégedetlenség a gyógypedagógiai intézményekkel (? !): oktatási parkolópálya n

Fordulópontok n n n A gyermekek jogairól egyezmény, 1989. ; Magyar Köztársaság, 1991. LXIV. törv. : ratifikálta. ENSZ, 1993 -as esélyegyenlőségre vonatkozó alapszabályzata: n n n „Az államok biztosítsák integrált formában az egyenlő alap-, közép- és felsőfokú oktatási lehetőségeket a fogyatékos gyermekek, fiatalok és felnőttek részére. ” Ha az igényeket integráltan nem tudják kielégíteni: speciális iskola. Salamancai Nyilatkozat az SNI tanulók oktatásának alapelveiről, programjáról, gyakorlatáról, 1994.

Hogyan valósuljon meg az integráció? Beilleszkedés a többségi nevelési intézménybe. FOGADÁS a többségi iskolában: n LOKÁLIS INTEGRÁCIÓ n SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ n FUNKCIONÁLIS INTEGRÁCIÓ n n Részleges Teljes Fordított integráció (spec. int. -kben nem fogy. -k befogadása) Spontán integráció (felkészületlenség)

Egy térben…

Teljes integráció

Mellette és ellene szóló érvek n n n A szociális tanulás lehetőségei Hatás az iskolai teljesítményre Közel a családhoz Kik integrálhatók? Mennyit bír el egy osztály? Az iskolák felkészültsége n n n Pedagógusok (szemlélet, tudás) Tárgyi feltételek Gyógypedagógusok Szülők, tanulók A család magatartása Gazdasági hatékonyság

A befogadó, elfogadó pedagógia Európában Stabil, jó ideje létező, karakteres, koherens oktatáspolitika, amely mögött erős és aktív szakmai csoportok állnak. (Halász, 2004) Salamancai Nyilatkozat! Cselekvési Terv.

Szervi fogyatékosságon alapuló SNI gyerekek oktatásának helyszínei Ország Olaszország Portugália Speciális iskolák 1, 86 18, 72 Speciális osztályok 0, 19 3, 01 Normál osztályok 97, 95 78, 27 Spanyolo. Írország Magyaro. Csehország Franciao. Finno. Hollandia 18, 83 45, 19 53, 47 53, 49 67, 46 69, 20 87, 41 0, 00 15, 70 21, 87 12, 26 26, 30 26, 45 0, 00 81, 17 39, 16 24, 66 34, 25 6, 24 4, 35 12, 59

Befogadó iskola – új nevelési paradigma A sajátos nevelési szükséglet tág értelmezése Mindenki iskolája , adaptív iskola Minden egyes gyermek nevelési szükségleteinek kielégítése n Esélyteremtés n Minőségi javulás n Átalakuló iskola

Integráció - inklúzió n Integráció: illeszkedjen be az iskola meglévő struktúrájába, hasonló teljesítményt nyújtson. n Inklúzió: Hogyan lehetséges minden gyermek részvételét egyéni „képességeihez”, fejlődési üteméhez igazodva biztosítani?

n ELFOGADÓ n n Egyenrangú, azonos értékű, jogú egyén BEFOGADÓ n n n INKLUZIÓ Feltételek megteremtése Szociális befogadás MINDEN GYERMEK NEVELÉSI IGÉNYEIT KIELÉGÍTŐ n n Laza központi tantervek, iskolai autonómia Átalakuló többségi iskola (adaptivitás) n n Rugalmas tanulásszervezés Feltételek Szülők jogai (iskolaválasztás) Korai fejlesztés jelentősége

A sajátos igény megállapítása n Országos szakértői és rehabilitációs bizottságok n n Mozgásvizsgáló Látásvizsgáló Hallásvizsgáló Beszédvizsgáló Fővárosi/megyei szintű tanulási képességeket vizsgálószakértői és rehabilitációs bizottságok n Tagok: gyógypedagógusok, pszichológusok, szakorvosok n Szakvélemény: milyen óvodai, iskolai nevelésben részesüljenek? n Szülők: a szülők választják ki a javasolt intézmények közül (DE!) n Minél korábbi fejlesztés! n

SNI gyermekek fejlesztése, intézményei: átalakulóban n n n Sajátos és többségi intézmények Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai oktatásának irányelve Választható kerettantervek Nat, helyi programok, egyéni fejlesztési tervek Egyéni fejlődési lapok Vizsgarendszer: felmentések, választási lehetőségek, könnyítések

Az eredményes iskolai gyakorlat jellemzői n n n Kooperatív tanítás: multidiszciplináris tanári és szakértői teamek Heterogén csoportok: Rugalmas tanulásszervezés Kooperatív tanulás: egymást segítő tanulók, csoportmunkák Eredményes tanítás: igényesség, folyamatos visszajelzés, egyéni tanulási tervek Problémamegoldás: együttműködés, megállapodáson alapuló világos szabályok (Meijer, 2001)

Az eredményes inkluzió feltételei n n Tanári attitűdök: szociális érzékenység; empátia; másság elfogadása; a különbségek kezelésének képessége A tanárok szakmai kompetenciája: gazdag módszertani repertoár a sokféleség kezeléséhez Támogató környezet az iskolán belül és kívül: igazgató; helyi irányítás; helyi közösségek; kormányzat; szakmai szervezetek Egyértelmű kormányzati politika, megfelelő finanszírozási rendszer (Meijer, 2001)

Attitűd, érték, hit n A tanulók közötti különbségek kezelhetővé válnak, ha nem problémaként, hanem a tanulást segítő erőforrásként értelmezzük azokat. Teljesítménynövelő szerepe mellett ugyanolyan fontosságot tulajdonítunk az iskola közösségépítő és értékfejlesztő funkciójának is. Ismerjük fel, hogy az iskolai inklúzió egy aspektusa a társadalmi integrációnak! (CSIE)

Az integrált nevelés feltételei n Hiányok: n n n Kezdeményezők: Inkább a szülők Elsősorban: 1 -4. évfolyamon Speciális tanulmányi követelmények? Eltérően értelmezett fogyatékossági kategóriák n n Egyéni foglalkozásokhoz szükséges termek Szakirányú pedagógusok Kiugróan magas a szervi rendellenességen alapuló (5%) Változó szemléletmód, oktatáspolitikák

„Közben felnő egy elfogadó nemzedék…” Kőpatakiné Mészáros Márta n n n n Cél: minden tanuló fejlesztése Elkötelezettség: inklúzió; együttműködés; Pedagóguskompetenciák: egyéni, közösségi motiváció-teremtés; egyéni fejlesztési módszerek; stb. Osztálytermi folyamatok: adaptív, felfedeztető, problémaközpontú oktatás Tanulóközpontú tárgyi környezet Nyitott intézmények Innováció: a teljes rendszer megváltoztatása

Befogadó, elfogadó nevelés

Az integrált oktatás hazai megjelenése 1981. : Az első hivatalos kutatás n Viták, kisebb lépések n Az 1993. évi közoktatási törvény: Nevelés-oktatás külön vagy együtt? n A 2003. évi LXI. törvény a közoktatásról n 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről n n n Pedagógiai feltételek? (Központosítás – adaptivitás!) Köznevelési Hídprogramok Intézményi feltételek? Szakiskolák (speciális, készségfejlesztő, értelmi fogyatékosok képességét fejlesztő előkészítő szakiskola) Speciális intézmények

Alternativitás az iskolai környezetben

Az iskolák, mint szervezetek n Az iskolák, mint intézmények tárgyiasult szerveződések: Önálló hatalom n Az emberektől elkülönült létezés n n Az iskolák, mint mentális képződmények: Az emberek együttesen keltik életre n Elképzeléseik alapján tartják fenn (emberi közösségek) n (Greenfield, 1974)

Nevelésfilozófia: „A mi iskolánk, a mi hajónk. ”

A befogadás intézményi feltételei n Speciális pedagógiai feltételek: n n Felkészítés: n n Sajátos nevelési szükséglet megállapítása és szakszerű kielégítése Iskolák, szülők, gyerekek: elfogadó attitűd, továbbképzés Szakemberek együttműködése: n Közös tervezés, egyéni tantermi segítség, pedagógiai terápiás konzultáció, tájékoztatás (Mesterházi, 2002)

Különleges bánásmódot igénylő csoportok nevelése

Különleges bánásmódot igénylő csoportok Azok a társadalmi csoportok, amelyek támogatás nélkül nem vagy csak aránytalan nehézségek árán képesek társadalmi helyzetük megőrzésére, javítására: Nemzeti kisebbségek n Etnikai kisebbségek n Bevándorlók n

Eltérések n Az anyanyelv és a többségi nyelv birtoklása n A csoport kulturális sajátosságai; eltérés a többségi kultúrától n Csoportkohézió; a többséghez való viszony

Együttélési folyamatok A kisebbségi csoport (egyén) viszonya… …a többség kultúrájához elfogadja megőrzi INTEGRÁCIÓ a saját kultúrájához elveti elutasítja SZEGREGÁCIÓ ASSZIMILÁCIÓ MARGINALIZÁCI-Ó

Az eltérő bánásmód indokai n. Olyan szocializáció, amely a csoportok értékeit és érdekeit is vállalja. n. Sajátos identitás, énkép, világkép n. Nyelv és kultúra n. Oktatási hagyományok

Multikulturalizmus és interkulturalizmus Multikulturális: A kisebbségi társadalmi csoportok nyelvének és kultúrájának megjelenítése a pedagógiai hatásrendszerben. n Interkultulturális: Egy iskolában a többséghez és a kisebbséghez tartozó gyerekek együttnevelése. n

Interkulturális nevelés

Kisebbségpedagógia n A kisebbségek nevelésének másoktól megkülönböztethető szempontjainak érvényesítése a pedagógiában. n Az egyéni és csoportos sajátosságok figyelembevétele.

Kisebbségi csoportok oktatása Anyanyelvű oktatás n Kétnyelvű oktatás n Nyelvoktató kisebbségi oktatás n Cigány kisebbségi oktatás n Interkulturális oktatás n Külföldi tanulók oktatása Változatos szervezeti keretekben! n

Néhány ajánlott szakirodalom n Csányi Yvonne (2000): A speciális nevelési szükségletű gyermekek és fiatalok integrált nevelése-oktatása. In: Illyés Sándor (szerk. ): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE BGGYFK, Bp. , 377 -408. n Csépe Valéria (2008): A különleges oktatást, nevelést és rehabilitációs célú fejlesztést igénylő (SNI) gyermekek ellátásának gyakorlata és a szükséges teendők. In: Fazekas K. etc (szerk. ): Zöld könyv 2008. ECOSTAT? Bp. , 139166. n Keller Judit – Mártonfi György (2006): Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények. In: Halász G. – Lannert J. (szerk. ): Jelentés a magyar közoktatásról. OKI, Bp. , 377 -412. n Petriné Feyér Judit (2003): A különleges bánásmódot igénylő gyermek. In: Falus I. (szerk. ): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. , 417 -443. n UNESCO (2005): Guidelines for Inclusion: Ensuring Access to Education for All. UNESCO, Paris. n Vargáné Mező Lilla (2006): Inkluzív nevelés – Az integrált oktatás jogi háttere. Kézikönyv a pedagógusképző intézmények számára. Suli. Nova, Budapest.