A programtervez informatikus kpzsek tapasztalatai a Bolognarendszer tkrben

A programtervező informatikus képzések tapasztalatai a Bolognarendszer tükrében Gergó Lajos – Horváth Zoltán - Kozma László Budapest 2011. március 19.

A Programtervező informatikus alapszak indítása • Az Oktatási Minisztérium engedélyezte a sikeresen zárult MAB -eljárás után, hogy 2005 -ben kísérleti jelleggel elindítsuk a Programtervező informatikus alapszakot az ELTE Informatikai Karán is. • Az első évfolyamon a tanulmányait 200 fő kezdte meg 2005. szeptemberében a képesítési követelményhez illeszkedő ajánlott tantervi háló alapján.

Előzmények • Az informatika területén az alapképzési, a mesterképzési és az informatika tanári szakok alapítási dokumentumait a társegyetemekkel közösen alakítottuk ki konzorciumi formában. • A konzorcium vezetői: • Programtervező informatikus alapszak – Debreceni Egyetem • Programtervező informatikus mesterszak – ELTE • Informatika tanárszak – Szegedi Tudományegyetem

Szakirányok az ELTÉ-n • Az egységes egyetemi képzés során szerzett tapasztalatok alapján az alapképzésben három úgynevezett kimeneti szakirány közül választhatnak hallgatóink: • Modellalkotó informatikus, (A) szakirány • Szoftverfejlesztő informatikus, (B) szakirány • Szoftveralkalmazó informatikus, (C) szakirány • A kimeneti jelző azt jelenti, hogy a hallgatók tanulmányaik folytatása közben rugalmasan változtathatnak szakirányt. • Tanulmányaik végén az ekvivalencia relációk alapján dől el, hogy ki milyen szakirányú végzettséget kap. • Gyakorlati tapasztalat: általában a C szakirány felé történik mozgás. • A szakirányok tartalma, szerkezete és szervezési formája az intézmények kompetenciájába tartozik. • Az intézmények között ebből a szempontból jelentős különbségek lehetnek.

Az első tantervi háló fő jellemzői • A képesítési követelményeknek megfelelően alakítottuk ki az alapozás, a szakmai törzsanyagok, a választható tananyagok és az egyéb követelmények (diplomadolgozat, stb. ) kreditértékeit. • Az egy kontakt óra (előadás és gyakorlati foglalkozás) egy kredit elvtől nem tértünk el az ELTE-n. • Bevezettünk egy Matematikai alapozás című új tantárgyat nulla kredit értékkel a hallgatók matematikai tudásának szintre hozása érdekében. • A tantervi hálók a képesítési követelmények nyújtotta lehetőségeken belül bizonyos mértékig szintén intézményi sajátosságokat mutatnak: • tartalmi szempontból • Szeged: nagyobb hangsúly a számítástudományi diszciplínákon, • ELTE: több elméleti matematikai alapozás, • kontakt óra kredit arányok tekintetében • Szeged: egy kontakt óra több kreditet érhet.

Felvételi adatok/Programtervező informatikus alapszak/nappali/államilag finanszírozott képzés 2005 Egyetem Jelentkezők 2006 2007 2008 2009 2010 Felvettek/ Felvettek/ Jelentkezők Jelentkezők pontszám pontszám Szegedi Tudományegyetem 233 27/117 407 206/90 525 185/92 479 189/164 576 205/277 547 213/270 Debreceni Egyetem 425 88/113 476 138/111 451 123/103 395 122/253 505 127/302 440 116/285 Pécsi Tudományegyetem 190 51/111 208 73/102 309 72/101 203 71/182 282 84/224 277 89/219 Miskolci Egyetem 159 40/103 181 40/95 200 40/241 219 40/312 187 37/243 Pannon Egyetem 199 32/112 215 44/102 185 49/272 226 59/306 219 73/301 1041 220/116 1225 518/106 1429 526/107 1175 444/290 1546 513/320 1583 519/329 ELTE

Miért kellett változtatni? • A 2005 -ben tanulmányaikat megkezdett programtervező informatikus alapszakos hallgatók teljesítményét két lezárt félév után megvizsgáltuk, s ez a következőkre világított rá: • A hallgatók teljesítménye lényegesen nem javult az ötéves, hagyományos egyetemi képzésben részt vevőkéhez képest • Összehasonlításra nagyon jó alapot adott az, hogy 2005 -ben a hagyományos egyetemi képzésben párhuzamosan az új alapszakkal utoljára elindítottuk a programtervező matematikus egyetemi szakot is szintén 200 fővel. • Az okok nagyon összetettek.

A várt eredmény elmaradásának okai • A tömegképzés oktatásmódszertana nem alakult ki. • A jegyzettámogatást évek óta elektronikus jegyzetek létrehozására fordítjuk, kari pályázati formában. • Hazai és európai pályázati forrásokat próbálunk szerezni tankönyvek készítésére. • A hallgatók közül sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az egyetemi követelmények lényegesen eltérnek a közoktatásban megszokottól. • Végzős hallgató: „két év után jöttem rá, hogy itt teljesíteni kell”. • A hallgatók nagy tömegei máshogy motiváltak, mint régebben. • Meggyőződésem, hogy nem rosszabbak, de számukra kitárult a nagyvilág, csak néhány adalék • Az információ korábban elképzelhetetlen mértékben zúdul ránk • Az internet áldásaival és veszélyeivel például nem tudunk mit kezdeni közoktatási szinten sem. • Az utazás a nagyvilágban ma csak anyagiak kérdése. • Külföldi ösztöndíjak Erasmus, Ceepus, stb. • Nem igyekeznek időre diplomát szerezni - jó hallgatónak lenni.

Okok folytatás • A közoktatás színvonalának érzékelhető romlása • A tanári szakma presztízsének folyamatos romlása • A szülők túlterhelése • Újabban a gazdasági helyzet romlása. • A beiskolázás magas szintje • Évek óta a felsőoktatásba jelentkezettek döntő többsége (90 % körül) bekerült a felsőoktatásba, az idén is hasonló az arány. • Az ország szempontjából ezt nem tartjuk bajnak, de ez a tény is azt indukálja, hogy oktatási módszereinken sürgősen változtatni kell.

Menet közben változtatások • Az első év tapasztalatai alapján (az alapszakos hallgatók több mint fele nem tudott az ajánlott háló szerint haladni) a következőket vezettük be a 2006 -ban induló alapszakos hallgatók esetében: • Az első éveseket rögzített, max. 20 fős tanulócsoportokba osztottuk be • A csoport tagjai minden tárgyat együtt vesznek fel • Ezzel a kisebb tanulóközösségek (5 -6 fő) kialakulását kívánjuk elősegíteni. • A tanulócsoportokhoz úgynevezett mentorokat rendeltünk • A mentorok kezdetben felsőbb éves hallgatók voltak, újabban minden csoporthoz tanárokat is rendelünk. • A tanulócsoportoknak a tanrendben heti egy úgynevezett mentorórát állítottunk be • A mentoróra konzultációs jellegű, bármilyen probléma felvethető.

A változtatások eredménye • A menet közbeni korrekciók áttörő eredménnyel nem jártak: • A 2005 -ben indult programtervező informatikus alapszakon 200 főből az ELTE-n • az ajánlott tantervi háló szerint végzett 10 %, • a későbbiekben 55 -60 % szerezhet diplomát. • Ebből a szempontból a többi egyetemen sem jobb a helyzet, ennek következtében a 2008 -ban indított programtervező informatikus mesterszakon mindenütt betöltetlenek maradtak a keretszámok. • Reményeink szerint 2011 -12 -es tanév lesz az első, amikor a programtervező informatikus mesterszakon az időközben megszervezett keresztféléves felvételivel be tudjuk tölteni a keretszámunkat az ELTE-n.

Változtatások a 2008 -ban az ELTE programtervező informatikus alapszakán • 2007 őszén létrehoztunk egy három professzorból álló munkacsoportot azért, hogy tegyenek le javaslatot a programtervező informatikus alapszak ajánlott tantervi hálójának megújítására, amelynek fő szempontjai a következők voltak: • A képesítési követelménnyel összhangban kell maradni • A képzés gyakorlati vonatkozásait erősíteni kell • Fel kell adni az 1 óra 1 kredit elvet és ezzel párhuzamosan csökkenteni kell a félévenkénti számonkérések számát • Közös alapozási szakasz után a szakirányok közötti különbséget karakteresebbé kell tenni. • A bizottság által kidolgozott javaslatot az kar vezető testülete és oktatási bizottsága tantervi hálóvá formálta és a kari tanács elé terjesztette, amely azt elfogadta, és 2008 szeptemberében már az új háló szerint indult meg az oktatás a programtervező informatikus alapszakon.

A 2008 szeptemberétől érvényes ajánlott tantervi háló főbb jellemzői • Egy kontakt óra egy kreditpontnál többet ér a hallgatóknak • Kontakt óra/ kredit arányai félévenként. • Jelölések • * szabadon választható kreditek • ** szakdolgozati kreditek • Modellalkotó szakirány • 25/27, 23/26+2*, 25/30+2* , 27/33, 23/26+5**, 7/9+5*+15** • Szoftverfejlesztő szakirány • 25/27, 24/28, 24/30 24/28+4*, 24/28+5**, 8/10+5*+15** • Szoftveralkalmazó szakirány • 25/27, 21/24+4*, 25/30, 24/32, 23/28+5**, 8/10+5*+15**

A tantervi háló főbb jellemzői folytatás • Nincs nullakredites óra • A matematikai alapozás sikeres elvégzéséért is kapnak egy kreditet a hallgatók. • Az első félév anyaga lényegesen könnyebben elvégezhető a hallgatók számára, a legfontosabb változások a tantárgyak tekintetében: • Az analízis 1 tantárgy csak a második félévben kezdődik • A programozási módszertan alapjai 1 tantárgy helyett egy sokkal konkrétabb ismereteket közlő programozási alapismeretek tantárgyat tartalmaz az ajánlott háló az első félévben. • A programozási környezet tantárgy helyett számítógépes alapismeretek tantárgyat kell teljesíteni.

További változtatások • Az Oktatási Minisztérium a programtervező informatikus képzést gyakorlatigényes képzésnek minősítette át. Ennek következtében • Előírjuk a diploma feltételének a hathetes összefüggő szakmai gyakorlatot a nálunk regisztrált ipari partnereknél. • Az ipari partnerek kifejezett kérésére lehetővé tesszük a kooperatív félévet az alapképzés második felében. • A kooperatív félévet elismerjük szakmai gyakorlatnak. • 2008 decemberében létrehoztuk a kar Társadalmi Tanácsát, amelynek tagjai neves szakemberek és volt diákjaink.

Változások a számonkérésben • Az eddigi számonkérési formákat bővítettük: • K előadás lezárása kollokviummal • GY gyakorlati órák lezárása érdemjeggyel • X előadás és gyakorlat egy érdemjeggyel zárul – ez a lényegesen új elem • a leckekönyvben az előadás és a gyakorlat egy tárgyként jelenik meg és félévközi számonkérés van (vizsgajegy = gyakorlati jegy). • Az ilyen tárgyak esetében felére csökken a leckekönyvben megjelenő érdemjegyek száma • HFE háromfokozatú értékelés

A programtervező informatikus alapszak tanári szakirányai • Az informatika tanárképzést az alapszakon két további szakirányon készítjük elő • T 1 szakirány matematika minorral • Tantervi hálója a szoftveralkalmazó szakirány hálójának része a szakmai tartalmat tekintve • Matematikai minor ismeretek • Pedagógia és pszichológia ismeretek a törvényben előírt módon • T 2 szakirány nem matematika minorral • Önálló tantervi háló • Kis létszám – kiscsoportos elitképzés • A legdrágább képzési formánk

Programtervező informatikus alapszak az esti tagozaton • 2005 -ben 8 félév tanulmányi idővel indítottuk a képzést esti tagozaton. • Hamar népszerűvé vált, amelynek okai • A törvényben előírt minimumnál magasabb óraszám • A piac által magasan jegyzett diploma • Heti kétszer 16 -21 óráig jelent elfoglaltságot. • Gond azzal van, hogy az új törvényi rendelkezés szerint a képzési idő nem lehet hosszabb 6 félévnél • Átalakítjuk az ajánlott tantervet 6 félévesre • Ez heti háromszor jelent 16 -21 óráig elfoglaltságot a hallgatóknak

Kitekintés Programtervező informatikus mesterszak • 2008 szeptemberében indult az első évfolyam nappali és esti tagozaton. • Az ajánlott tantervi hálóban az alapképzésben szerzett tapasztalatokat igyekeztünk hasznosítani • • Kreditek hozzárendelése Szakmai tartalmak gyakorlati részének erősítése Számonkérések módja Az informatikai ipar kifejezett kérésére kooperatív képzési forma bevezetése mesterszakon is.

Felvételi adatok/Programtervező informatikus mesterszak/nappali/államilag finanszírozott képzés Egyetem 2005 2006 2007 Jelentkezők Felvettek Jelentkezők 2008 2009 2010 Felvettek/ Jelentkezők pontszám Szegedi Tudományegyetem 16 0 18 9/38 23 9/56 55 24/38 Debreceni Egyetem 30 15/65 29 12/43 43 24/56 63 38/51 Pécsi Tudományegyetem Miskolci Egyetem Pannon Egyetem ELTE 43 20/84 90 42/80 134 67/80

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!