Munkaerpiaci ismertek I ELTE PPK http www 2

Munkaerő-piaci ismertek I. ELTE PPK http: //www 2. ppk. elte. hu/ andragógia alapszak - munkavállalási tanácsadó szakirány II. 2008 -2009 -1 szemeszter Borbély-Pecze Tibor Bors Phd. jelölt http: //www. borbelytiborbors. extra. hu/home. html borsborbely@yahoo. com

2008 -2009 -1 szemeszter témakörök / követelmények • • ü • o ü ü ü o o Munkaerőpiac: bérszínvonal, reálbér, munkakereslet, munkakínálat (demográfiai tényezők), gazdasági aktivitás, mobilitás, bérkülönbségek, termelékenység, emberi tőke elméletek, szakszervezetek, kollektív tárgyalások és bér, munkatömeg téveszme, diszkrimináció Szakmai alapfogalmak: munkanélküliségi ráta, regisztráció alapú munkanélküliség, aktivitási ráta, inaktívak, passzívak és aktívak stb… és számítási módok A bérmunka társadalmának kialakulása (Castel) a munkanélküliség fogalmának megjelenése típusai, a munkanélküliség kezelésének megközelítési módjai Átvisszük a következő szemeszterre 2008 -2009 -2 Emberi tőke elméletek, bizalmi index (Fukuyama), HDI, PISA, ALL stb. szerep az új munkaerőpiac működtetésében A Nagy Világválság, közmunkaprogramok USA, Németország, Keynes, A „megfáradt közösség” – a Marienthal vizsgálat A II. vh. utáni aranykor Nyugat-Európában és leszakadás, teljes foglalkoztatottság keleten Átvisszük a következő szemeszterre 2008 -2009 -2 A rendszerváltás utáni másfél évtized: a hazai munkanélküliség korszakai, az ellátórendszer evolúciója, a „megosztott ország” Átvisszük a következő szemeszterre 2008 -2009 -2 Posztmodern jövendő: Továbblépési lehetőségek- a bérmunka társadalma után

Miért beszélünk a munkanélküliségről, mint problémáról? Hogyan jutottunk idáig? – A bérmunka társadalma

A foglalkoztatottak megoszlásának hazai változásai (1900 -2003) *Az ország mai területe szerinti adatok **1998 -ig a 2001. évi népszámlálás előtt ismert adatok Forrás: 1900 -1990: Népszámlálások; 1992 -2003: Munkaerő-felmérések, éves átlag (Laky 2003 40 o. )

Az első szakaszban: A mezőgazdaságból az iparba

Ami az ipari társadalmakat megkülönbözteti a preindusztriálisaktól az a mezőgazdaság csökkenő foglalkoztatottsága, amely mögött hatalmasra nőtt termelékenység áll. A XVIII. század elejétől Nagy-Britanniában megindult iparosodás vége a XX. század eleje, amely során a foglalkoztatottak tömegesen kerültek át a premier szektorból a szekunderbe.

A bérmunka társadalma • textilipar válsága (XIV. sz. ) válasz: munkaidő meghosszabbítása, Werklocken (munka, göndörít, csalogat) ~blokkoló óra (Schor 1992: 49 p. ) • Auguste Comte: {a proletár} „ugyan tanyát vert a társadalom kellős közepén, de otthont nem talált. ” (Caster 1998: 292) MOL Virtuális Múzeum, Blokkoló Óra 1950 -es évek

A bérmunkaviszony megszabja: BÉR • A munkaerő ellentételezését (a munkás és családja fogyasztásának és életmódjának nagymértékben korlátokat szab a munkabér) MUNKAIDŐ/ TELJESÍTMÉNY • A munkafegyelem (szabályozza a termelés ritmusát, ütemét vö. szalagmunka) MUNKASZERZŐDÉS-JOGVISZONY • A munkaviszony általános szerkezetét kirajzoló jogi kereteket (munkaszerződés) (Caster 199, 295. old. ford. Léderer Pál)

Schor 1992, 45 p.

A modern ipar térnyerését megalapozó folyamatok: • gépi meghajtású eszközök széles körű elterjedése (gőzgép), • új élettelen energiaforrások bevezetése (szén, majd kőolaj, földgáz, atom), • olyan anyagok tömeges méretű felhasználása, amelyek rendes körülmények között nem fordulnak elő a természetben, • tőke (nagyvállalatok kialakulása) és, • munkaerő (később szakképzett) koncentrációja („mellékhatása” az urbanizáció, a nagy létszámú termelőszervezetek, a munkások szervezkedése, a szakszervezetek…).

Stabil társadalmi- jogi felépítmény és találmányok A fejlődő ipar és a mögötte álló tudományos fejlődés nem működhetett volna egy viszonylag stabil társadalmi- jogi felépítmény nélkül. Ez a rendszer, ha bár számos eltéréssel az egyes államok között, de a világon először lehetővé tette az egyéni vállalkozást, kezdeményezést, a szabad pálya- és foglalkozásválasztást, a földrajzi és társadalmi mobilitást. A jogi szabályozás a magántulajdonra épült, az anyagi célokban az ésszerűséget és a profitot hangsúlyozta (szemben mondjuk a spanyol uralkodó ezüstrúd gyűjtögetésével), s a tudományos megismerése, a tudományos felfedezések széleskörű hasznosítására helyzete a hangsúlyt.

A 70 -es, 80 -as évektől Az iparból a tercier szektorba

A fejlődés (a rendelkezésre álló munkahelyek) meghatározói (Pounds sémája)

A világgazdaság újrarendeződése és a foglalkoztatás viszonya (forrás: Figyelő hetilap 2006. január 5 -11. )

A történeti fejlődés következményei I. • • A népesség várható élettartama, egészségi állapota, iskolázottsága meghatározó a gazdaság és a munkapiac fejlődése szempontjából. A XXI. századi foglalkoztatáspolitikában az egészségben eltöltött évek száma egyre fontosabbá válik a teljes munkaerő szintjén. Önmagában a munkában töltött évek akkor érdekesek, ha azok érdemi munkavégzéssel telhetnek el. (Lásd Magyarországon a rengetek rokkantnyugdíjasleszázalékolt munkavállaló, akik erejük teljében a rendszerváltást követő transzformációs válság időszakában menekültek az állami ellátások védőköpenye alá. ) (1920 -ban Magyarországon 210 ezer 7 -14 éves gyerek dolgozott legálisan, 1919 első ILO ajánlás 14/15 év alattiak kiemelésére a munkaerő tartalékból, 1928 -ban ez a korhatár hazánkban 12 év ma: felső korhatár 74 évre emelése ILO, hazánkban 62 év (ILO 15 -74 év)

A történeti fejlődés következményei II. • • a technológiai-technikai fejlődés újabb szakmákat termel ki, növeli a választható pályák számát és ugyanakkor összetettebbé teszi a gazdaságszakképzés működését, az egyének várható élettartam kitolódik, a jobb közegészségügy, táplálkozás, életmód, fejlődő orvostudomány miatt, ezzel a munkában töltött évek száma nőhet, a nyugdíjrendszereket, és a „nyugdíjas kort” át kell gondolni, a népesség életminősége javul, a fizetőképes kereslet növekszik, ezzel tercier szektor szerepe nő, mert a háztartások jövedelmüknek csak egy részét költik a létfenntartásra (lakás, élelem, ruházkodás) a fennmaradó rész a szolgáltatási szektor kínálatára költhető (pl. fodrász, mozi, szálloda), így a tercier szektorban foglalkoztatottak száma tovább nő, amíg a másik két szektoré folyamatosan csökken

A történeti fejlődés következményei III. • a fejlett államokhoz (OECD, EU) képest a Föld jelentős része elmaradásban van, főként az afrikai kontinens egyes államai (Fekete- Afrika) vannak iszonyatos lemaradásban, • a termelés és a GDP növekedésével párhuzamosan az inaktívak tábora nem feltétlenül csökken, a termelés felfuthat a technológiai fejlődésre alapozva, amely kiváltja az élőmunkát, ez a helyettesítési ráta (ma még) a tercier szektorban a legalacsonyabb (pl. még nincsen gépi fodrász, vagy géppincér), • végezetül a foglalkoztatás szerkezete minden „korszakos találmány” hatására jelentősen átrétegződik

A munkavégzéssel, munkanélküliséggel kapcsolatos felfogások alakulása A kezdetektől a második világháborúig

Tömlöcből Dologház – 1601 UK első szegénytörvény • dologházak XVII. századi Európa –első pesti dologház 1845: Gyarmathy Chrysostom János: …a restség, léhaság, elpuhultság, a munkátoli borzadás nevelé a társaság gyáváit, veszélyezteté a társaság alapját, felásta a köz boldoglét gyökerét. Illy körülmények között nem maradt egyéb hátra, az óhajtott csendet és rendet alkalmas szabályok által megszerezni. Így jutott a polgári társaság a dolgozóházak alapításának eszméjére. (Gyarmathy 1845: 6— 7) Forrás: Ulicska László A munkanélküliség feltalálása Magyarországon* A munkanélküliség fogalmának recepciója a magyar társadalomban KORALL 2001. Õsz–Tél

Dologházak • Egyes források szerint az első dologházat Angliában alapították • 1555 -ben. Amszterdamban 1595 -ben, Hamburgban 1614 -ben, Bécsben 1671 -ben, • Prágában 1737 -ben hoztak létre dolgozó házakat. Magyarországon először Pozsony mellett, Szempcen nyílt meg dologház 1772 -ben

Merkantilizmus vs. láthatatlan kéz A XVII. században erőteljes volt az állami beavatkozást igenlő megközelítésmód, főként az ipar aktív támogatása és az arany, mint nemesfém felhalmozása játszották a főszerepet. XIV. Lajos híres pénzügyminisztere Colbert, Jean Baptiste (1619 -1683), akinek a nevéből származik a colbertizmus kifejezés, alapítója a később merkantilizmus néven ismert irányzatnak. Az erőteljes államra épülő gazdaságpolitika védővámokban, a manufaktúrák állami támogatásában, a nyersanyagkivitel megnehezítésében, a flotta fejlesztésében és a gyarmatszerzésben, a nemesfém felhalmozásában gondolkodott.

„Munkát vállalni, találni az egyének feladata” Adam Smith A nemzetek gazdasága (1776) c. munkájában szembeszállt a merkantilista nézőponttal. Szerinte a szabad verseny és a profit lehetősége az embereket és a közérdeket szolgálja. (-- Mai legszélsőségesebb formája a szociáldarwinizmus, amely értelmében csak a legerősebbek maradjanak életben, a többeknek vesznie kell. ) A szabad piac értelmezése szerint az egymással versengő szereplők közül a leghatékonyabb, a legversenyképesebb marad életben, ez a fogyasztó érdekét is szolgája, hiszen a legjobb minőségű és a legjobb árú termékek maradnak a piacon. Smith szerint a gazdaságot egy láthatatlan kéz (invisible hand) irányítja.

Öntisztuló piacok • Az államnak a foglalkoztatásban nincsen szerepe, mert • A munkanélküli olyan személy, aki a jelenlegi piaci helyzetben nem látja értelmét, lehetőségét a munkavállalásnak és a munkaadónak jelen piaci helyzetben nem éri meg alkalmaznia. • Az állami beavatkozás több kárral, mint haszonnal járna

Marxizmus, szocializmus, idealizmus, utópizmus A XIX. században Karl Marx, Sismondi, Robert Owen a korabeli gyáripar embertelen munkakörülményeire kerestek válaszokat. A legnagyobb hatású Marx, aki a társadalom újjászervezését a tőke magántulajdonlásának megszűntetésével kötötte össze. Álláspontja szerint az államnak jelentősebb befolyásra kell szert tennie a termelőeszközök terén.

John Maynard Keynes • Nagy Gazdasági Világválság (1929 -33) • Keynes (1936) A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete – : A munkanélküli akarata ellenében is lehet munka nélkül. – : A munkaadók nem az alapján foglalkoztatnak több vagy kevesebb munkaerőt, hogy mennyire magas a bér és bárköltség, hanem a termelés fokozása, a beruházások volumene, végső soron piacaik bővülése a meghatározó

Korai munkanélküliség vizsgálatok • 1878 BLS, Massachusetts, US Carroll D. Wright • Németo. Verein für Sozialpolitik • Franciao. Frédéric Le Pay • UK Webb házaspár, és Booth (1902) • Lazarsfeld- Jahoda- Zeisel, Ausztria (193132) • Beveridge (1903 -04)

Nagy Gazdasági Világválság és foglalkoztatás Az 1918 -ban véget ért első világháború átrajzolta Európa és a világtérképet is. A háborút követően a világgazdaság egyensúlyának helyreállítása időt vett igénybe. A párizs-környéki békerendszerek pedig, gazdasági vonatkozásban vetítették előre az új status quo hosszú távú fenntarthatatlanságát. (lásd megadott irodalom Keynes beszámolója) A háborút követően a nyertes Antant hatalmak között is átrendeződtek az erőviszonyok, az USA előre tört. A vesztes országokban, a Monarchiában, illetve utódállamaiban valamint Németországban elszabadult a hiperinfláció, a hivatalos fizetőeszközért semmit sem lehetett venni, az emberek visszatértek a csere alapú tranzakciókhoz. A keynesi jóslat beteljesült, a világgazdaság 1923 -ra súlyos válságba került. 1929 -33 -ban a válság a nagy világgazdasági válsággal tetőzött, amely hamar „elhódította” a Nagy Válság kétes rangot az 1873 -as eseményektől. Az 1929. október 29. -ei tőzsde pánik így kapta a Fekete Csütörtök nevet az USA-ban. A következő eladási pánik október 29. -én tört ki ez lett a Fekete Kedd. A válságot magas munkanélküliség és Európában az első világháború befejezése óta társadalmi válságok, rossz életkörülmények kísérték.

Kezelési módok: A helyzeté és ezen belül főként Németország helyzetének a stabilizálására több terv is készült (Dawes, majd Young). Az 1932 -es Lousanneban tartott pénzügyi konferencia végül elengedte volna a német jóvátétel fennmaradó részét, mivel az USA a szövetségeseinek nyújtott hadikölcsönt hasonló leírásába nem ment bele, a megállapodást nem ratifikálták. Németország adósságait 1933 -ban Adolf Hitler kancellár nyilvánította megszüntetettnek

Roosevelt elnöksége 1933 –ban a gazdasági válság mélypontján lépett hivatalba. Első intézkedése egy nyolcnapos bankszünet volt, híres intézkedéscsomagja a száz nap néven vált ismerté. Az USA letért az aranyvaluta rendszerről, a kormány közmunkaprogramot (New Deal) hirdetett. Utólagos elemzések szerint, ha az USA az 1920 -as években nem fordul annyira befelé politikailag (splendid isolation) és gazdaságilag a nagy válság rövidebb és kevésbé mély lehetett volna. • Keynesi keresletösztönzési politika alapján

A korai náci Németország • Közmunkaprogramok, autópálya építések (die Autobahn) • 1934 Nemzeti Munkaszervezési tv. • hadsereg bővítése Olaszország 1926 Törvény a Korporációról: Sztrájk és elbocsátás tilos

Szovjetunió Kommunista tervgazdaság: • 1920 -as évekre -> NEP vége (Nowaja ekonomiczeskaja politika; New Economic Policy (NEP; in Russian Новая экономическая политика - Novaya Ekonomicheskaiya Politika or НЭП) ) -> hadigazdálkodás • 1929. -> első ötéves terv • 1933. -> második ötéves terv • iparosítás -> megváltoztatta a mezőgazdaság és az ipar arányát • tőke -> nehézipar • elhanyagolták a könnyűipart és a mezőgazdaságot • mezőgazdaság kollektivizálása • 1930 -tól felszámolták: önálló parasztgazdaságokat, szovhozokat (állam gazdaságok), kolhozokat (szövetkezetek) • több, mint egymillió kulák (gazdagparaszt) esett áldozatul a szövetkezetesítéseknek • tervgazdálkodás -> társadalmi mobilitás -> munkásság, kisárutermelőből -> szövetkezeti paraszt • kialakult a szocialista bürokrácia

Magyarország • Győri iparfejlesztési program 1938. XX. tc. A sokáig háborús fegyverkezési programnak oktatott győri program (1938. XX. tc. ) valójában jelentős iparosítási program volt, amelyet azonban félbeszakított a háború. (Az 5 éves terv 1943 -ban ért volna véget. ) Az ország villamosítása a 30 -as évektől folyt. 1938 -ra az összes település 36%-a rendelkezett villanyárammal. A lakosság 71%-a árammal ellátott településeken élt. A harmincas években elindult (ekkor épül Ferihegy I. ) a Budapest- Bécs, Budapest- Belgrád repülőjárat. Az 1938 -as nemzeti jövedelem 6 -13%-kal múlta felül az 1928 -29 est. A növekedés üteme jelentősen elmaradt a dualista időszaktól, évi 1. 7%-ot tett ki.

A gyáripari termelés ágazati szerkezete 1913 és a két világháború között (%-ban) ágazat 1913 (1920 -as ország területre számítva) 1929 1938 Vas- és fémipar 15. 5 11. 3 14. 2 Gépgyártás 13. 8 10. 2 9. 7 Villamosenergia- ipar 1. 5 4. 2 4. 4 Építőipar 4. 3 4. 8 3. 7 Vegyipar 7. 8 7. 4 9. 7 Nehézipar összesen 42. 9 37. 9 41. 7 Textil 4. 8 14. 2 15. 3 Ruházat 1. 5 2. 2 2. 4 Bőr 2. 7 3. 2 3. 9 Fa 2. 5 3. 2 2. 5 Nyomda 2. 6 2. 4 1. 7 Könnyűipar összesen 14. 7 35. 7 30. 4 Élelmiszeripar 42. 4 35. 7 30. 4 Forrás: Berend T. Iván- Ránki György 1972 174 o. (idézi Romsics 1999 158 o. ) *mivel nem szerepel minden ágazat nem jön ki az oszlopok alján a 100%!

Munkaügyi politikák a II. vh. után n Háború utáni újjáépítés motorja USA -- Marsall-terv Ny. Eu-nak n Új gazdasági világrend --1944 Bretton Woods (Világbank, IBRD, OEEC: OECD) n Organisation for European Economic Co-operation: 1948/1949 European Recovery Programme – magyar csatlakozás: 1996. máj. 7. n KEu – szovjetizálása: teljes foglalkoztatás, 1950 -es évekre munkaerőhiány alakul ki

Új világrend Európában 1947 -1991

Nyugat • UK White Paper – teljes foglalkoztatásról 1944 • US Employment Act 1946 • Keynesi gazdaságpolitika alapján • Beveridge terv 1944 – Állami beavatkozások a munkanélküliséggel szemben

Passzív és aktív állami politikák • Passzív – célja a kiesett jövedelem pótlása (segély, járadék. Nem azonos fogalmak!) – Közfoglalkoztatás – Munkaerő-közvetítés, tanácsadás ! • Aktív – – – Képzés, továbbképzés Munkajogi szabályozások Kiemelt szektorok támogatása Állami alkalmazások, foglalkoztatás Szakképzés befolyásolása Nyugdíj- és adórendszer alakítása

Ny. Eu – új aranykora 1948 -1973 • évi átl. 4, 5% GDP növekmény • Gazdasági struktúra átalakulása – 1970 -es évek elektronika megjelenése • Foglalkoztatás szerkezeti változásai • Bőkezű ellátórendszer • Első migráns(s)ok (törökök Németországban, spanyolok Franciao. ban stb. ) • Munkanélküliség ~ 3%

Válság 1973 • Olajárrobbanás • Maradó vendégmunkások- társadalmi & gazdasági problémák, elmaradó integráció, növekvő munkanélküliség, elöregedés • 70 -es évektől robottechnika, hatékonyabb munkavégzés – fölösleges munkaerő • Csökkenő fertilitási ráták • Öregedés • Ifjúsági munkanélküliség » Jóléti állam kritikája

Liberalizáció US, UK 1980 -as évek • Margareth Thatcher kormányzat • Ronald Reagan kormány – – – Privatizáció Állami kiadások visszafogása Jóléti kiadások csökkentése Állampolgári szerepvállalás növelése Milton Friedman: szabad választás Friedman & W. Bush

Szemben: svéd (Skandináv) példák • • • Teljes foglalkoztatás ideájának megtartása Erős állam, 50%-os felső SZJA kulcs Szolidaritás államon keresztül Bőkezű ellátórendszer megtartása Cserébe komoly állami jövedelem elvonás és újraosztás

Kelet, Magyarország • 1945 -1949 stabilizáció, újjáépítés, szovjetizálódás, államosítás, teljes foglalkoztatás – 1950 -es évek Munkaerő Tartalékok Hivatala – OTH • Tervutasításos gazdálkodás, központi (ágazati) tervezés, egyetlen szakszervezet • 1953 -1957 gazdasági tapogatódzás • 1968 Új Gazdasági Mechanizmus (1972 -ig) • 1982 -től magánvállalkozások, VGMK • 1986 első munkanélkülieket támogató közfoglalkoztatás, Munkaerő Szolgálati Irodák (MSZI) • 1991. MMK– Flt. (1991. évi IV. tv. )

Irodalmak • Bánfalvy (2002) A munkanélküliségről 36 -111. old. • Borbély (2005) Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat felépítése, szerepe in. Dr. Gazdag Miklós- Szatmáriné dr. Balogh Mária (szerk. ) Személyügyi ABC 15. fejezet • Borbély (2006) Foglalkoztatáspolitika hazánkban és az Európai Unióban SZTE ÁJK (kézirat) • Borbély (2006 b) A pályatanácsadás – életpálya-fejlesztés szakterülete magasabb szakpolitikai szintet követel magának • Az ÁFSZ modernizációja kézikönyv 2004, ÁFSZ • www. afsz. hu