Oszmn Birodalom Trkk az iszlmban iszlm 3 nagy

Oszmán Birodalom

Törökök az iszlámban • iszlám 3 nagy etnikumának (+ arab és perzsa) egyike • “török”: i. u. 6. sz. , kínai évkönyvek: Közép-Ázsia egy birodalma, melyet ez a nép alapított • 552: első állam (törzsszövetség) • 6 -7. sz. : kettészakadt: keleti és nyugati • 6. sz. : kapcsolat nagy civilizációkkal (Bizánc, Perzsia, Kína, India) • 6 -11. sz. : kazárok állama • 8. sz. : keleti türkök egy csoportja (ujgurok) állam Kína Ény-i határán • 8. sz. : arabok: kapcsolat Belső-Ázsia török népeivel • 9. sz. eleje: iszlám kalifák török rabszolgái • kiváltságos kaszt - hadsereg magja • 9. sz. : első török uralkodók - egyre több

Törökök az iszlámban 2 • 10. sz-tól: népvándorlás Belső-Ázsia sztyeppéiről Közel-Keletre - 15. sz-ig • Oguz népcsoport • Oszmánok előtt jelentős korszak: – Nagy-szeldzsuk szultánok • Bagdad bevétele: 1055 • Szandzsar szultán halála: 1157 • Szeldzsuk utódállamok – Anatólia 14. sz. elejéig: rúmi szultanátus – Mongol uralom megdönti • Rivalizáló török fejedelemségek • Egyik nem túl jelentős: Oszmán • Határállam kereszténységgel

Gyökerek • Türk Kaj törzs 10 -11. sz-ban Horászánból mongolok elől nyugatra menekül • Vezér: Ertogrul 444 lovassal rúmi szeldzsuk szultánt segíti Bizánccal szemben • Szögüt mellett iktát kap • Halála után (1280 körül) vezető fia, Oszmán (1280 k - 1326) • Egy szúfitól kardot kap - dzsihád Bizánc ellen • Oszmán Birodalom 1923 -ig

I. Oszmán

Környezet • Negyedik keresztes hadjáratban velenceiek megszállják Konstantinápolyt • 13. sz. végére Bizánc hatalma meggyengül • Rúmi szeldzsuk szultanátus is gyenge - 1243: vereség mongoloktól • Kis fejedelemségek • Letelepedettek görög nyelvű ortodox keresztények, nomádok türk muszlimok • Szufik nagy szerepe • I. Oszmán: rablóportyák Bizánc ellen • 1301: győzelem

Oszmán • Gázik, hódítók • Katonai parancsnokság - élén fia, Orhán • Igazságszolgáltatás megszervezése kádik • Pénteki imába belefoglaltatta a nevét • 1326: Bursza elfoglalása - szultáni székhely lesz (később Drinápoly majd Isztambul)

Terjeszkedés • Orhán (1326 -1360) – Először ő szultán – 1326: Bursza, 1331 Nicea, 1337 Nicomedia, 1354 Ankara (ősi muszlim város) – VI. János bizánci császár kérésére 1345 -ben átkelnek Európába - segíteni rivális V. János elleni harcban – Európában Gallipoli - bizánci császár átengedi – Birodalom területe megnégyszereződik – Államszervezet (vazír, díván, városok élére szandzsák bég [szandzs=zászló])

I. Murád (1360 -1389) • • 1361: Drinápoly (1453 -ig székhely) Balkán: Trákia, Macedónia, Bulgária Bizánc összezsugorodik Szerbia: vereség Rigómezőnél (1389) – Lázár szerb király és a szultán is elesett • Balkán nagy része - igény európai hatalmi politikában való részvételre • Közben: anatóliai területek kiterjesztése - főként békésen (házasság, kárpótlás stb. ) • Tímár-rendszer – Szpáhik (lovas katonaság) – iktá-hoz hasonló (nem tulajdon) • Janicsárság

Terjeszkedés 2 • I. Bajezid (1389 -1402) – Még megmaradt török emirátusok ellen - egész Anatólia – Csaknem egész Bizánci Birodalom – Kairói kalifa: mamlúk jóváhagyással Bajezid “Rum szultánja” • konjai szeldzsuk szultánok örököse • “keresztény császárok örököse” • Timurlenk fenyegetése miatt mamlúkok és oszmánok szövetségesek – – 1395: Konstantinápoly ostroma - sikertelen Luxemburgi Zsigmond hadjárata török ellen Nikápolyi vereség (1396) Főváros Bursza helyett trákiai Drinápoly (Edirne)

I. Orhán

I. Orhán tughrája

A tughra • Kalligrafikus pecsét, a szultán aláírása • Először I. Orhán • Szultán neve alul • Baloldalt két körív (Földközi- és Feketetenger) • Fölül három függőleges vonal: függetlenség • Jobboldalt két vonal: kard (hatalom)

I. Murád

I. Bajezid

Megtorpanás • Timurlenk fenyegetése – Török és muszlim – Felesége Dzsingisz kán családjából – 1394 -ben Kisázsia ellen - török szultánt nem támadja – 1399 -ben ismét: világhódító, rivális – anatóliai török emirek támogatása • 1402 Ankara mellett szultán veresége fogság, öngyilkosság • Megszerzett anatóliai területek elvesztése

Konszolidáció • Belső viszálykodás – Bajezid fiai (Szulejmán, Ísza, Múszá, Mehmed) – Múszá veresége, megfojtják – Testvérharcok, birodalom fele elvész • I. Mehmed (1413 -1421) – Birodalom helyreállítása, hadiflotta – Felkelések elfojtása (szúfik) – Anatóliai emirek ellen • II. Murád (1421 -1451) – – – Terjeszkedések Európában 1422: Konstantinápoly sikertelen ostroma I. Ulászló, Hunyadi János 1440: nándorfehérvári ostrom félbeszakítása 1444 Várna: győzelem magyarok felett

Iszlám dinasztikus állam megalapozása • Történetírás: oguz török hagyományok, legendák • Oszmán uralkodóház kapcsolata – Törzsi hagyományok – Korábbi török birodalmak • Kettősség – Hadsereg: hódító harc – Állam: régi keleti (iszlám, szeldzsuk, mongol) alapok • Birodalom két része – Anatólia: iszlám civilizáció része – Rumélia: határvidék: harcosok, dervisek, eklektika

Fénykor 1 • II. Mehmed (1451 -1481) – Gázi helyett fátih (iszlám által legitimált hódítások) – 1453: Konstantinápoly bevétele – Új székhely: Isztambul – Balkán, krími kánság meghódítása (birodalom területe 40%-kal nő) – Török, görög, örmény, zsidó lakók – Görög pátriárka fennhatósága birodalom valamennyi kereszténye fölött – 1480: partraszállás Itáliában - Róma fenyegetése – Mehmed halála

• Földreform – 3 féle föld • Mülk (magántulajdon) • Vakf (vallási birtok) • tímár – Tímár arányának növelése – Iltizám: adóbérlet - állami adóbeszedés bérbeadása • Nagyvazír és díván pozíciója erősödik • Dervis-rendek erősödése • Devsirme, “gyermekadó”

Hagia Sophia • Épült 537 -ben • 916 éven át templom • 4. legnagyobb katedrális a világon • 481 éven át mecset • Atatürk utasítására múzeum • Megnyitva 1935 -ben

Fénykor 2 • II. Bajezid (1481 -1512) – Békés, vallásos – Visszafogottság – Dzsem európaiak túsza – Újjáépítések, fejlesztések – Anatóliai zúgolódások - síizmus – 1502: kisázsiai síita lakosság áttelepítése – Szafavidák lázadást szítanak

Szafavida fenyegetés • Anatólia, Rumélia: régi perzsa(török) kultúra, perzsa írás • Szellemi központ Perzsiában • Oszmán szultán és Szafavida sah egymás szemében eretnek, jogtalan trónbitorló • Perzsa birodalom legalább annyira ellenség mint nyugati kereszténység

Fénykor 3 • I. (Rettenetes) Szelim (1512 -1520) – Gázi államból hatalmas birodalom – Jól felfegyverzett hadsereg – 1514 Csaldirán: Szafavidák legyőzése - Tebriz elfoglalása – Visszavonulás Anatóliába, Iszmáíl sah uralma megmarad – 1516: mamlúkok legyőzése (Szíria, Egyiptom, Hidzsáz - Mekka, Medina, Jeruzsálem) - arab területek elfoglalása – Abbászida kalifa (al-Mutavakkil) névleges hatalmának vége • (1261 -től Kairóban)

Fénykor 3 • I. (Nagy) Szulejmán (1520 -1566) – – – – – Legnagyobb oszmán szultán 1521: Nándorfehérvár 1522: Rodosz 1526: Mohács 1529: Bécs első ostroma 1534: Bagdad (Szafávidák ellen először) 1548 -49: Tabriz, Azerbajdzsán (másodszor) 1555: harmadszor Észak-Afrika: Tripolitánia, Tunézia, Algéria, Marokkó

I. Szulejmán

Szulejmán Mohácsnál

A birodalmiság kialakulása • Oszmán állam először határvidéki harcosok emirátusa - végül klasszikus iszlám birodalom • Vezetője a gázik (nem igazhitűek elleni harcosok) vezére • Orhán 1337: “szultán, a gázik szultánjának fia, gázi … a végvidékek ura” • Szomszéd népek: bég, emír • I. Bajezid: “Rum szultánja” - területi szuverenitás (Anatólia) • 15. sz-i írásos emlékek: Rum földje • Iszlám területek meghódítása: iszlám birodalmi hagyományok megerősödése

Birodalmiság 2 • Oszmán szultán az egyedüli ortodox iszlám uralkodó – Mamlúk szultánság megszűnt – Eretnek perzsa sah nem tartozik a szunnita iszlámhoz • Nagy Szulejmán “arabok, perzsák és rumok szultánja” • Majd: “iszlám padisahja” • Területi szuverenitás helyett nagy iszlám birodalmak örököse • Dinasztikus utódlás

Oszmán sikerek okai • Kiemelkedő uralkodók • Utódlási vetélkedés megakadályozása – “testvérgyilkosság törvénye” – III. Mehmed (1595 -től) - 19 fivére kivégzése (utolsó, ettől kezdve legidősebb élő tag az utód) • Posztok elosztása képességek szerint • Erős uralkodó réteg – Anatóliai török emírek – Balkáni keresztény fejedelmek – Iszlámra térített rabszolgák (devsirme)

Uralkodó osztály • Palota – Államirányítás: szultán családja – Díván (államtanács): közigazgatás felügyelete – Vezetője a nagyvezír (keresztény áttért is lehetett 1450 -es évektől szinte csak keresztények) • Hadsereg – Szpáhik (lovasok) - tímár földek – Janicsárok (devsirme) • Kincstári adószedők (mültezimek) – Bevétel egy része a kincstáré • Ulemá - élén sejhüliszlám

Társadalom • Millet rendszer – “hitközség”, vallások autonómiája • Kapitulációk – Birodalomban élő külföldiek számára biztosított autonómia – Oszmán törvények és helyi adófizetés alóli mentesülés

Díván • Szultáni tanács: díván-i hümajun - 4 ülésnap • Eleinte szultán is, II. Mohamed csak függöny mögül, Nagy Szulejmán úgy sem • Nagyvezír (“főminiszter”, “a szultán kizárólagos helyettese”) vezeti: kormányzás első embere, polgári és katonai vezetés feletti hatalom gyakorlója • Vezír: eredetileg katonai rang, magas rangú állami tisztségviselő

Lutfi pasa, Nagy Szulejmán nagyvezíre • • • A szultán sógora Albán származás - devsirme Csokadar (a szultáni ruhák gondozója) Müteferrika (testőrgárda tagja) Főasztalnok Főkapuőr A birodalom zászlóvivője Kasztamonu szandzsák kormányzója Karamán tartomány főkormányzója 1534: Kupola-vezír 1539 -1541: nagyvezír (leváltják, mert gorombán beszélt a feleségével - szultán huga) • Életjáradék, tudományok

Díván 2 • Nagyvezír + vezírek • Rumélia és Anatólia kádiaszkerei (a kádik - bíró + igazgatási tisztségviselő) felettesei, hadbíró, legfőbb jogi tekintély • Három defterdár (pénzügyi tisztségviselők) • Reiszülküttáb (díván írnokainak [kancellária] vezetője, később külügyminiszternek megfelelő) • Nisándzsi (főkancellár, szultán kézjegyének felírása) • Haderő képviselői – Hadsereg: janicsár aga – Hadiflotta: kapudán pasa • Rumélia és Anatólia főkormányzói (beglerbég) • Hivatalnokok, írnokok, tolmácsok (dragomán)

Városi civilizáció • Konstantinápoly: – elfoglalásakor 50. 000 lakos, – 1593 -ban 1 231 211 lakos (117 -118. o. ) – 1638 -ban 700 céh • Iszlámban nincsenek kiváltságokkal rendelkező városok • Város irányítása: – Uralkodó polgári és katonai tisztségviselői (rendőri, tűzoltási, közbiztonsági teendők) – Ulemá (ítélkezés)

Vallás - igazságszolgáltatás • • • Utolsó nagy egyetemes iszlám birodalom Ulemá: “az iszlám pap-bírái” (Lewis) Hierarchájuk: ilmije (ilm = tudás) Teológia + jog; oktatás + igazságszolgáltatás Molla (legmagasabb vallási méltóságok = úr, mester) • Isteni törvény – Uralkodó: törvény fenntartása és végrehajtása – Vallástudósok: törvény értelmezése és alkalmazása • Kánún: szabály, törvény végrehajtását megkönnyítő jegyzék (kánúnnáme) • Nagy Szulejmán = Kánúni Szulejmán

Ulemá • Kádi (bíró): ügyek kivizsgálása és elbírálása • Mufti (jogi tanácsadó): törvény vitás pontjaiban fetvák, útmutatások • Igazságszolgáltatási-vallási hierarchia rendszere – Élén először két kádiaszker – Isztambuli főmufti (sejhüliszlám) szerepe nő - 16. sz-tól legfőbb vallási méltóság – Nagyvezírrel egyenrangú lesz • Közérdeket érintő útmutatások kiadása • Hadüzenet jóváhagyása, szultán megbuktatása, új szabályok és előírások • Kádik és muftik vezetője • Dzsámik és személyzetük hálózata • Iskolák, tanárok és diákok hálózata

Szufi rendek (tarikat) • Ortodoxia: űr Isten és ember között • Szufik: misztikus, intuitív, szenvedélyes, mélyen átélt, zene, dal, tánc • Siíta elemek • Ortodoxia gyanakvása • Felkelések, lázadások szinte minden században – Nagy-Szulejmán 1527: bektasi dervis lázadása Karamánban - nagyvezír leveri

Szufi rendek • Bektasi: közép-ázsiai források, keresztény elemek – – – Hadzsi Bektas, 1200 -as évek Egész birodalom 1826 -ban feloszlik (fővárosban 14 kolostor) Népi és radikális jelleg Ulemá gyanakvása 15 -16. sz. : befolyás janicsárok vallási életére • Mevlevi (“táncoló dervisek”) – Állam inkább támogatja – Dzsalál ad-Dín Rúmí - Mevláná (“a mi urunk”) - 13. sz. : szeldzsuk főváros (Konja) – Legközelebb ortodoxiához – 16. sz. végére szultánok támogatása – 1648 -tól új szultán beiktatása

Szufi rendek • Kadiri – Irak, 12. sz. – 16. sz-tól Oszmán Birodalomban • Rifai (“üvöltő dervisek”) – Irakból – Ritmikus kiáltások, üvöltések • Naksbendi – közép-ázsiai eredet – 15. sz. végétől Birodalomban – Később harcias • Halveti – Halva = magányosság – Évente 40 nap magányos visszavonultságban

Uralkodói hatalom fázisai • Végvidékek ura: határvidéki harcosok emirátusa, gázik vezére (bég, emír) • Rum (Anatólia) szultánja: területi szuverenitás, mellette más muszlim (Perzsia, Egyiptom) uralkodók is • Iszlám padisahja: egyedüli muszlim uralkodó (Perzsia síita), iszlám birodalmak örököse

Hanyatlás • II. Szelim (1566) uralkodásától – – – Alkalmatlan uralkodók Janicsárok felkészültségének csökkenése Fegyverzet technikai színvonalának elmaradása Oszmán társadalom bomlása Gazdasági helyzet romlása, közvetítő kereskedelem szerepének csökkenése – Ulemá konzervatív felfogása – Egyensúly megbomlása uralkodó osztályon belül – 1683: Bécs sikertelen ostroma