Klnleges bnsmdot sajtos nevelst ignyl gyermekek s gyermekcsoportok

Különleges bánásmódot, sajátos nevelést igénylő gyermekek és gyermekcsoportok ELTE PPK, 2010.

A különleges bánásmódot igénylő gyerekek Állandó vagy átmeneti jelleggel különböző biológiai, pszichés és szociális okok miatt egyéni, sajátos nevelési igényeik vannak s ezekhez igazodó bánásmódot igényelnek.

Különleges bánásmódot igénylő gyermekek Sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) n Tanulási problémákkal küzdők n Tanulási nehézség n Tanulási zavar n n Magatartási zavarokkal küzdők Visszahúzódó, depresszív n Ellenséges, inkonzekvens n n Kivételes képességűek, tehetségesek

Sajátos nevelési igényű tanulók Testi fogyatékos n Érzékszervi sérült n Értelmi fogyatékos n Beszédfogyatékos n Autista/autisztikus n Halmozottan fogyatékos n Pszichés fejlődési zavarok n

Tanulási problémákkal küzdők n n n Tanulási nehézség: n Egy területen, időszakosan jelentkező tanulási probléma Tanulási zavar: n Neurogén (idegrendszeri) tanulási zavarok: n Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, dioszpraxia (mozgászavar) n Pszichogén tanulási zavarok: n Korai életszakaszban elszenvedett környezeti hatásokra kialakuló problémák n Posztraumás: n Gyermekkorban történt agykárosodás Tanulási akadályozottság n Átfogó, súlyos tartós tanulási probléma, amelynek következtében gyenge, vagy elégtelen az iskolai teljesítmény.

Sajátos nevelési igényű tanulók n OECD, 2000: A. kategória: szervi rendellenességen alapuló fogyatékosságok n B. kategória: nem szervi rendellenességen alapuló tanulási nehézségekből fakadó szükségletek n C. kategória: társadalmi, kulturális, nyelvi alapokon nyugvó speciális szükségletek (kisebbségek, bevándorlók) Special Needs Education: www. european. agency. org n

A speciális intézményrendszer kialakulása Hosszú út: Elutasítás ----- elfogadás n Polgárosodás --- iskolatörvények: tanuláshoz való jog n n Kivéve azokat, akik…. . n n a fogyatékosok felmenthetők vagy kizáratnak (1868); a kizártak hogyan tesznek eleget tankötelezettségűknek (1921) ▼ Speciális intézmények (19. századtól): többségi és speciális intézményrendszer

Az intézményes hazai gyógypedagógiai nevelés lépései Magyarországon n n n n 1802. Vác: Siketek Nevelőháza 1825. Pest: Vakok Intézete 1875. : középsúlyos értelmi fogyatékosok intézményi nevelése 1891. : beszédsérültek képzése 1921. okt. tc. : a képezhető fogyatékosok tankötelezettsége 1948. : az állam vállalta 1980. : differenciált intézmények kiépülése 1985. középfokú szakiskola

Elkülönült speciális intézmények n Vakok Intézete n Értelmi fogyatékosok otthona

A szakemberek képzése n Az 1890 -es évektől: n Alap szakképzésre épülő speciális képzés n 1897. Vakok tanítóit képző tanfolyam (Tanítóképzőben) n 1900. Vác, 1904. Bp. 1906. Gyógypedagógiai Tanítóképző n 1922. Gyógypedagógiai Tanárképző n 1928. Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola n 2000. ELTE Gyógypedagógiai Kar n

SZEGREGÁCIÓ n SNI gyerekek elkülönített nevelése, fejlesztése Speciális intézmények n Szakemberek n Speciális környezet n Egyéni bánásmód n n Hit: „olyan iskolában tanuljon, ahol neki a legmegfelelőbb”

Megközelítések A gyermekekben van a hiba: deficitek megállapítása, az elkülönített nevelés preferálása n Tipológiák: n Orvosi, biológiai kategóriák (fejlődésmenetben sérült, defektus= fogyatékos) n Nevelési, társadalmi megközelítés: a diagnosztikáló, értékelő folyamatok célja a gyermekek nevelési szükségleteinek megállapítása; cél az integrálás. n

Milyen folyamatok ösztönözték az integrációt? Demokratizálódás: emberjogi megközelítés; esélyegyenlőség, méltányos oktatás: társadalmi integráció, életesélyek növelése n A szülői igények árnyalt megfogalmazása, érvényre juttatása n A teljesítményközpontú iskola kritikája n Elégedetlenség a gyógypedagógiai intézményekkel (? !): oktatási parkolópálya n

Fordulópontok n n A gyermekek jogairól egyezmény, 1989. ; Magyar Köztársaság, 1991. LXIV. törv. : ratifikálta. ENSZ, 1993 -as esélyegyenlőségre vonatkozó alapszabályzata: n n n „Az államok biztosítsák integrált formában az egyenlő alap-, közép- és felsőfokú oktatási lehetőségeket a fogyatékos gyermekek, fiatalok és felnőttek részére. ” Ha az igényeket integráltan nem tudják kielégíteni: speciális iskola. Salamancai Nyilatkozat az SNI tanulók oktatásának alapelveiről, programjáról, gyakorlatáról, 1994.

Hogyan valósuljon meg az integráció? Beilleszkedés a többségi nevelési intézménybe. FOGADÁS a többségi iskolában: n LOKÁLIS INTEGRÁCIÓ n SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ n FUNKCIONÁLIS INTEGRÁCIÓ n n Részleges Teljes Fordított integráció (nem fogy. -k befogadása) Spontán integráció (felkészületlenség)

Egy térben…

Teljes integráció

Mellette és ellene szóló érvek n n n A szociális tanulás lehetőségei Hatás az iskolai teljesítményre Közel a családhoz Kik integrálhatók? Mennyit bír el egy osztály? Az iskolák felkészültsége n n n Pedagógusok (szemlélet, tudás) Tárgyi feltételek Gyógypedagógusok Szülők, tanulók A család magatartása Gazdasági hatékonyság

A befogadó, elfogadó pedagógia Európában Stabil, jó ideje létező, karakteres, koherens oktatáspolitika, amely mögött erős és aktív szakmai csoportok állnak. (Halász, 2004) Salamancai Nyilatkozat! Cselekvési Terv.

Szervi fogyatékosságon alapuló SNI gyerekek oktatásának helyszínei Ország Olaszország Portugália Speciális iskolák 1, 86 18, 72 Speciális osztályok 0, 19 3, 01 Normál osztályok 97, 95 78, 27 Spanyolo. Írország Magyaro. Csehország Franciao. Finno. Hollandia 18, 83 45, 19 53, 47 53, 49 67, 46 69, 20 87, 41 0, 00 15, 70 21, 87 12, 26 26, 30 26, 45 0, 00 81, 17 39, 16 24, 66 34, 25 6, 24 4, 35 12, 59

Befogadó iskola – új nevelési paradigma A speciális nevelési szükséglet tág értelmezése Mindenki iskolája Minden egyes gyermek nevelési szükségleteinek kielégítése n Esélyteremtés n Minőségi javulás

Integráció - inklúzió n Integráció: illeszkedjen be az iskola meglévő struktúrájába, hasonló teljesítményt nyújtson. n Inklúzió: Hogyan lehetséges minden gyermek részvételét egyéni képességeihez, fejlődési üteméhez igazodva biztosítani? Tantervek, tanulásszervezés n Feltételek n

INKLUZIÓ n ELFOGADÓ n n Egyenrangú, azonos értékű, jogú egyén BEFOGADÓ Feltételek megteremtése n Szociális befogadás n n MINDEN GYERMEK NEVELÉSI IGÉNYEIT KIELÉGÍTŐ Átalakuló többségi iskola (adaptivitás) n A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS A VALÓSÁG n

A sajátos igény megállapítása n Országos szakértői és rehabilitációs bizottságok n n Mozgásvizsgáló Látásvizsgáló Hallásvizsgáló Beszédvizsgáló Fővárosi/megyei szintű tanulási képességeket vizsgálószakértői és rehabilitációs bizottságok n Tagok: gyógypedagógusok, pszichológusok, szakorvosok n Szakvélemény: milyen óvodai, iskolai nevelésben részesüljenek? n Szülők: a szülők választják ki a javasolt intézmények közül (DE!) n Minél korábbi fejlesztés! n

SNI gyermekek fejlesztése, intézményei n n n n Sajátos és többségi intézmények Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai oktatásának irányelve Választható kerettantervek Nat, helyi programok, egyéni fejlesztési tervek Egyéni fejlődési lapok Vizsgarendszer: felmentések, választási lehetőségek, könnyítések

Az eredményes iskolai gyakorlat jellemzői n n n Kooperatív tanítás: multidiszciplináris tanári és szakértői teamek Heterogén csoportok: Rugalmas tanulásszervezés Kooperatív tanulás: egymást segítő tanulók, csoportmunkák Eredményes tanítás: igényesség, folyamatos visszajelzés, egyéni tanulási tervek Problémamegoldás: együttműködés, megállapodáson alapuló világos szabályok (Meijer, 2001)

Az eredményes inkluzió feltételei n n Tanári attitűdök: szociális érzékenység; empátia; másság elfogadása; a különbségek kezelésének képessége A tanárok szakmai kompetenciája: gazdag módszertani repertoár a sokféleség kezeléséhez Támogató környezet az iskolán belül és kívül: igazgató; helyi irányítás; helyi közösségek; kormányzat; szakmai szervezetek Egyértelmű kormányzati politika, megfelelő finanszírozási rendszer (Meijer, 2001)

Az integrált nevelés feltételei /OKI, 2000/ n Hiányok: n n n Egyéni foglalkozásokhoz szükséges termek Szakirányú pedagógusok Kezdeményezők: Inkább a szülők Elsősorban: 1 -4. évfolyamon Speciális tanulmányi követelmények? Eltérően értelmezett fogyatékossági kategóriák n Kiugróan magas a szervi rendellenességen alapuló (5%)

„Közben felnő egy elfogadó nemzedék…” Kőpatakiné Mészáros Márta n n n n Cél: minden tanuló fejlesztése Elkötelezettség: inklúzió; együttműködés; Pedagóguskompetenciák: egyéni, közösségi motiváció-teremtés; egyéni fejlesztési módszerek; stb. Osztálytermi folyamatok: adaptív, felfedeztető, problémaközpontú oktatás Tanulóközpontú tárgyi környezet Nyitott intézmények Innováció: a teljes rendszer megváltoztatása

Befogadó, elfogadó nevelés

Az integráció, az inkluzív nevelés törvényi szabályozása Készült Csányi Yvonne, Hegedűs Judit anyagai alapján, felhasználva a Phare Twinning Program anyagait.

Az integrált oktatás hazai megjelenése n 1981. : Az első hivatalos kutatás n Viták, kisebb lépések n Az 1993. évi közoktatási törvény: Nevelés-oktatás külön vagy együtt?

A 2003. évi LXI. törvény a közoktatásról /az 1993. évi LXXIX. törvény módosításai/: azokról a gyerekekről, akiknek sajátosságai akadályozzák a tankötelezettség szokásos teljesítését

A különleges gondozáshoz, támogatáshoz való jog 1. Sajátos nevelési igényű tanulók n n n testi, mozgásszervi fogyatékos érzékszervi fogyatékos (vak, gyengénlátó, siket, nagyothalló) értelmi fogyatékos (enyhe fokú, középsúlyos) beszédfogyatékos; autista/autisztikus halmozottan fogyatékos tanulásban tartósan, súlyosan akadályozott (dyslexia, dysgr. , dyscalc. , mutizmus, hyperkinetikus v. kóros aktivitászavar) 2. Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdők 3. Egyéni továbbhaladók (1 -4. évf. ); felzárkóztatásban részesülők (9 -10. évf. ); tanulási kudarcnak kitett tanulók; nemzeti, etnikai kisebbség

Gyermekek, tanulók csoportjai 1. 80 - 85%: Az iskolák, pedagógusok körébe tartozó adaptív oktatásban részesülők 2. 10 - 15%: többlettámogatás /az átlagosnál hatékonyabb szolgáltatást igényelnek/ 3. 5 - 10%: különleges gondozást igénylők Jogi normák: + Oktatási statisztikák: - a 2. csoport esetében

Intézményrendszer n n Szakértői és rehabilitációs bizottságok Szegregált és/vagy integrált oktatás Országos Integrációs Hálózat Feltételek n Személyek n Szakmai szolgáltatások n Tantervek n Tárgyi feltételek: gyógyászati, technikai

A SZÜLŐK JOGAI, KÖTELESSÉGEI n Lakóhelyén kérheti a polgármester segítségét, hogy az SNI gyermek neveléséhez a településen teremtsék meg a feltételeket. /2003. 13. § (5)/ n Intézményválasztás: a szülő választja ki a szakértői bizottság véleménye alapján. /2003. 30. § (2)/ n A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével szakértői vizsgálaton jelenjen meg, és a szakértői vélemény alapján gyermekét a kijelölt nevelésioktatási intézménybe írassa be. /2003. 30. § (4)/

Különtámogatási formák n n n n n Megemelt normatív támogatás Csökkentett osztálylétszám Utazó tanár, konduktor, logopédus Kötelező rehabilitációs foglalkozások Nem kötelező tanórák Tantárgyi felmentés Felmentés egyes tárgyak osztályzása alól Az ellenőrzés, vizsgáztatás módosítása Egyéni továbbhaladás a 4. osztályig Felzárkóztató oktatás (9. - 10. évf. )

Alternativitás az iskolai környezetben

Az iskolák, mint szervezetek n Az iskolák, mint intézmények tárgyiasult szerveződések: Önálló hatalom n Az emberektől elkülönült létezés n n Az iskolák, mint mentális képződmények: Az emberek együttesen keltik életre n Elképzeléseik alapján tartják fenn (emberi közösségek) n (Greenfield, 1974)

Nevelésfilozófia: „A mi iskolánk, a mi hajónk. ”

A befogadás intézményi feltételei n Speciális pedagógiai feltételek: n n Felkészítés: n n Sajátos nevelési szükséglet megállapítása és szakszerű kielégítése Iskolák, szülők, gyerekek: elfogadó attitűd, továbbképzés Szakemberek együttműködése: n Közös tervezés, egyéni tantermi segítség, pedagógiai terápiás konzultáció, tájékoztatás (Mesterházi, 2002)

Különleges bánásmódot igénylő csoportok nevelése

Különleges bánásmódot igénylő csoportok Azok a társadalmi csoportok, amelyek támogatás nélkül nem vagy csak aránytalan nehézségek árán képesek társadalmi helyzetük megőrzésére, javítására: Nemzeti kisebbségek n Etnikai kisebbségek n Bevándorlók n

Eltérések n Az anyanyelv és a többségi nyelv birtoklása n A csoport kulturális sajátosságai; eltérés a többségi kultúrától n Csoportkohézió; a többséghez való viszony

Együttélési folyamatok A kisebbségi csoport (egyén) viszonya… …a többség kultúrájához elfogadja megőrzi INTEGRÁCIÓ a saját kultúrájához elveti elutasítja SZEGREGÁCIÓ ASSZIMILÁCIÓ MARGINALIZÁCI-Ó

Az eltérő bánásmód indokai n. Olyan szocializáció, amely a csoportok értékeit és érdekeit is vállalja. n. Sajátos identitás, énkép, világkép n. Nyelv és kultúra n. Oktatási hagyományok

Multikulturalizmus és interkulturalizmus Multikulturális: A kisebbségi társadalmi csoportok nyelvének és kultúrájának megjelenítése a pedagógiai hatásrendszerben. n Interkultulturális: Egy iskolában a többséghez és a kisebbséghez tartozó gyerekek együttnevelése. n

Interkulturális nevelés

Kisebbségpedagógia n A kisebbségek nevelésének másoktól megkülönböztethető szempontjainak érvényesítése a pedagógiában. n Az egyéni és csoportos sajátosságok figyelembevétele.

Kisebbségi csoportok oktatása Anyanyelvű oktatás n Kétnyelvű oktatás n Nyelvoktató kisebbségi oktatás n Cigány kisebbségi oktatás n Interkulturális oktatás n Külföldi tanulók oktatása Változatos szervezeti keretekben! n