Az vodai gyermekcsoportok szervezdsnek s mkdsnek alapjai Miklsi

Az óvodai gyermekcsoportok szerveződésének és működésének alapjai Miklósi Ádám Tudományos főmunkatárs ELTE Etológia Tanszék

Bélácska megveri Karcsikát „Miért? ” Hagyomános „pszichológia álláspont” Közvetlen kiváltó okok Biológiai/evolúciós álláspont Mechanizmus Evolúciós kiváltó okok Funckció Hogyan? Környezet/kultúra hatása Problémamegoldás: Tanítás/nevelés/terápia Miért? Humánetológia (Evolúcióspszichológia)

Tinbergen (1963): Mi a vizsgált viselkedés. . . 1. funkciója? 2. mechanizmusa? 3. ontogenezise? 4. evolúciója? Az etológiai módszer Fajspecifikus viselkedés Környezeti hatások Tanulás a viselkedésének megfigyelése folyamatos esemény tagolása: magatartás elemek/egységek (etogram) forma és funkció alapján elemzés szintjei (izom, testrész, test)

Humánetológia • Főemlősök, emberszabásúak összehasonlító vizsgálata • Emberi egyedfejlődés vizsgálata • Emberi kultúrák összehasonlítása Csányi Vilmos: Az emberi természet: Humánetológia. Vince Kiadó Budapest, 1999 Csányi Vilmos: Etológia (Nemzeti Tankönyvkiadó), 2003 Bereczkei Tamás: Evolúciós pszichológia. Osiris Kiadó, 2004

Homológia –Analógia Homológia: azonos eredet (pl. Amnióta végtagok) Analógia: azonos funkció (pl. testforma)

Lineáris evolúciós modell Konkrét tulajdonságok, mint mozgatórugók: pl. felegyenesedés Párhúzamos/komplex evolúciós modell Párhúzamos (apró) változások számos jellegben: pl. Humán magatartási kopmlex Csányi Vilmos: Az emberi természet: Humánetológia

Bölcsöde, óvoda: Történeti felfogás „A bölcsöde annak az igénynek az alapján jött létre, hogy amíg a szülők dolgoznak vagy iskolába járnak, gyerekükre felügyeljenek. ” Az óvodák a 20. Század elején keletkeztek abból a pedagógiai és egészségügyi megfontolásból, hogy a város élet nehézségei túlterhelik a gyerekeket, és akadályozzák a fejlődésüket” Cole és Cole (2003) Fejlődéslélektan

Böcsöde, óvoda: Biológiai megközelítés Alloparentális gondozás: nem saját utód gondozása Emlősök: szoros kapcsolat anya és gyermeke között Az óvoda mint csoportszerveződés: felnőtt + gyermek Az óvoda funkciója. . . ? miért éri meg a felnőttnek? ? ? Gyerekfelvigyázás („Baby-sitting”) Táplálás Védelem rokonok nem rokonok MIÉRT? HOGYAN?

Szurikáták óvodái Domináns nőstény/hímnek vannak kölykei Kölykök otthon maradnak felnőttekkel „Baby-sitting” költséges (24 h nem evés) Alárendelt nőstényekre/hímre jellemző Rokonsági fok nem befolyásol Domináns/ösztruszban lévő nőstények keveset vállalnak

Óvoda, mint szociális csoport Szociális viselkedés leírása etológiai módszerekkel a gyerekcsoportban 110 elemű etogram (Mc. Grew, 1972), viselkedési megfigyelések pl. játékos arc (arcjelzések) harpás (feji jelzések) megüt, tapsol (gesztusok) rug (lábmozgások) átölel (testmozgás) mozdulatlan (testhelyzet) kerget (mozgások) Csoportszerveződés: (idegenekből 7 nap alatt) kezdetben konfliktus kerülés növekvő agressziós szint, fokozatosan kialakuló hierarchia a tapasztalat számít

Csoportszerkezet: dominancia hierarchia hímek (nagyobb testtömeg) főleg a dominánsak között vannak „összecsapások” győzelmek számítanak dominánsak több szociális interakcióban vesznek részt Helynagyságtól függő agresszió? Új gyerekek bevezetése a csoportba?

Békítő viselkedés Csoport hierarchia Agresszió Békítés: korábbi ellenfelek az összecsapást követően Kontaktuson alapuló viselkedési formákat mutatnak (affiliáció) Rhézus makákó: alig van békítés Medvemakákó: gyakori a békítés Vegyes csoport: rhézus makákónál is gyakoribb lett a békítés

Békítő viselkedés az óvodában Ljungberg és mts (1999) Animal Behaviour 5 éves svéd fiúk Konfliktus: a kezdeményező olyan akcióba kezd, amelyet az „áldozat” ellenez (6 db/perc); Videofelvétel: a konfliktus után időszak elemzése Affiliatív viselkedések: Játékrahívás Testkontaktus Szóbeli bocsánatkérés Tárgyfelajánlás Szimbólikus felajánlás Öncsúfolás kompromisszum Nem affiliatív viselkedések: Bosszú Átirányított agresszió Szimbólikus árirányítás (pl tárgyra) Pótcselekvés

s konfliktus Tanulás a felnőttől? vagy egymástól? Hogyan csinálják az amerikaiak vagy a japánok?

Szociális tanulás 1. Egyed információt nyújt a környezetről vagy saját magáról 2. Mások megfigyelés (hallás) révén szerzett információ alapján megváltoztatják a viselkedésüket Formái: – facilitáció – megfigyelésen alapuló tanulás – Imitáció Megfigyelők és demonstrátorok

Alternatív stratégiák: potyázás Másolj, AKKOR, ha a viselkedésed nem hatékony A nem-szociális tanulás költséges ha a környezet változó Másold azt, AKI a többség ritkán csinálja a legsikeresebb jól tanul szociálisan a rokonod a barátod idősebb

Tanítás A tanítás során a tanító egyed úgy változtatja meg viselkedését, hogy az a jelenlevő másik fél számára előnyös helyzetbehozás, pl. prédaölés tanítása macskáknál támogatás (jutalmazásbüntetés) pl. vészkiáltás cerkófoknál Flexibilitás? Intencionális megközelítés: („aktív tanítás”) A tanár figyelembeveszi a tanuló mentális képességeit, válaszreakcióit és azok eredményességét, alternatív módszereket használ pl. diótörés

• A tanítás három szintje (Tomasello, 1993) –Imitáción alapuló (Modell és tanuló) –Instrumentális (Irányító és tanuló) –Együttműködésen alapuló (Kollaborátor és tanuló)

Egy emberi fajspecifikus újdonság: Tanulás és tanítás az óvodában!

Humánetológia Oktatás: ELTE TTK: Speciális kollégium Pázmány: kötelező tantárgy (pszichológus szak)