Pedaggiai asszisztens helye s szerepe az vodai nevelsben

Pedagógiai asszisztens helye és szerepe az óvodai nevelésben Készítette: Báráczné Szántó Mariann Óvodavezető – közoktatási szakértő

Pedagógiai asszisztens végzettsége Az Nkt. 2011. évi CXC. Törvény értelmében: Nincs végzettségi és szakképzettségi előírás ebben a munkakörben. A 138/1992. Korm. rendelet csak a kötelező minimális végzettségi szintet írja elő, ahol az egyes fizetési osztályokba történő besorolásról rendelkezik. Eszerint a besorolás „C” osztálytól – „F” fizetési osztályig lehetséges pedagógiai asszisztens munkakörben, tehát minimum érettségire van szükség ezen munkakör betöltéséhez. Knt. 2. melléklet: A nevelő oktató munkát segítő alkalmazottak köre és létszáma: óvodában 3 csoportonként egy fő

A nevelőmunkát segítő alkalmazottak pihenőidejének rendelkezései A nevelőmunkát segítő alkalmazottak alapszabadsága: v 20 munkanap középfokú végzettségű pedagógus esetében v 21 munkanap felsőfokú végzettségű pedagógus esetében A pedagógiai asszisztens pótszabadsága: v 25 munkanap A kivételes szabályt a 326/2013. (VIII. 31. ) Korm. rendelet 30. § a rögzíti ”A nevelő és oktató munkát végzőket megillető pótszabadságra a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens, . . . . munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. ”

A munkakör betöltéséhez szükséges elvárások NOKS – Nevelő oktató munkát közvetlenül segítő munkatárs Alapkövetelmény Egészségügyi alkalmasság, büntetlen előélet Iskolai végzettség, szakképesítés Legalább középfokú végzettség, új alkalmazás esetén pedagógiai asszisztensi végzettség Elvárt ismeretek Az óvoda nevelési és egészségügyi előírásainak, belső szabályzatainak ismerete Szükséges képességek Szeretetteljes és példaadó viselkedés Személyes tulajdonságok Pontosság, megbízhatóság, türelem, higiénia, segítőkészség

A pedagógiai asszisztens feladatai Az intézményben folyó pedagógiai munka segítése. A pedagógiai program eredményes megvalósítása érdekében a gyermekek zavartalan és folyamatos ellátása, az óvodapedagógusok munkájának segítése. Mit jelent a nevelőmunkát segítő tevékenység? Az óvodapedagógus által elkészített, egy adott időszakra megtervezett nevelési, gondozási és a gyermeki tanulást segítő munkában való aktív részvétel. (mosdóztatás, étkezésben segítés, öltöztetés, séták, altatás, tevékenységekhez eszközök elkészítése, egyéni fejlesztések az óvodapedagógus irányítása mellett, a játékban, a csoport életében való aktív részvétel. . )

A pedagógiai asszisztens konkrét feladatai: Aktív szerepet vállal a gyermekek felügyeletében, a játékkal párhuzamosan végezhető tevékenységek megszervezésében és azok lebonyolításában, a lassabban haladó, egyéni segítséget igénylő gyermekek támogatásában, segítésében, a különbözőség elfogadtatásában (személyes példaadás), SNI, BTM, HH, HHH, a gyerekek biztonságos körülményeinek megteremtésében, a balesetek elkerülésének kivédésében, az óvodai tevékenységekhez szükséges szervezési feladatok ellátásában, az óvodai ünnepségek, hagyományok szervezésében, figyelemmel kíséri a csoportra, gyerekekre vonatkozó terveket, azok megvalósítását felelősségteljesen segíti

Aktívan részt vesz a teljes óvodai élet megszervezésében, az óvodai tevékenységeken az óvodapedagógus irányításával segíti a csoportban folyó munkát, az eszközöket előkészíti, elrakja, segít a csoportszoba átrendezésében, a gyermekek eszközeinek előkészítésében, egyes gyermekeknek egyéni segítséget nyújt, hogy a tevékenységeken megfelelően tudjanak részt venni, a udvari játékban vagy a levegőztetésnél, sétánál segít a gyermekek öltözködésében, az udvari rend megtartásában, játékot kezdeményez, sétánál, óvodán kívüli foglalkozásoknál, kirándulásoknál segíti a gyermekek utcai közlekedését, a programokon való kulturált részvételt óvodapedagógusi útmutatás alapján önállóan végzi az egyéni vagy kiscsoportos fejlesztéseket, a gyermekek orvosi vizsgálatánál, kisebb balesetén elsősegélyt nyújt, de erről mindenképpen értesíti a beosztott pedagógust vagy vezetőt, ismeri az intézmény alapdokumentumait. (PP. , SZMSZ, Házirend, Munkaterv, Tűz és balesetvédelmi szabályzat, munkaköri leírás) munkáját minden esetben a stratégiai dokumentumok alapján és az óvodapedagógusok útmutatása szerint végzi. A fentieken kívül mindazokat a feladatokat ellátja, amivel az óvoda vezetője esetenként megbízza.

Az óvodáskor jellemzői http: //www. gyerekabc. hu A kisgyermekkort követi az óvodáskor, mely 3 6 7 éves korú gyermekeket jelent. A gyermek: v kiteljesedik, v egyre önállóbb lesz v egyre nyitottabbá válik a világra. Az gyermek életében jelentős szerepe van az érzelmeknek. Tetteit, cselekedeteit érzelmei befolyásolják "szíve szerint" dönt sok mindenben. A megismerő folyamatok: v kiemelkedő szerepe van a képzeletnek, fantáziának, melyek segítségével a számára ismeretlen dolgokra magyarázatot próbál adni. (Fantáziájával kiszínezi a valóságot. ) v Mivel életében döntő szerepet kap az érzelem és a képzelet, így ezen alapul élénk meseszeretete is. Mire tud figyelni és visszaemlékezni? v ami őt érzelmileg valamiért megragadta, A gyermek mozgásigénye, cselekvési vágya rendkívül nagy ebben a korban, ezeket pedig ki kell elégítenie a felnőttnek. Igényévé a kortársi kapcsolatok kialakítása, ebben a korban van ténylegesen jelentősége a közösségnek, a közösségbe tartozásnak.

Az óvodás legfőbb tevékenysége: A játék fogalma: v az emberi tevékenység olyan sajátos formája, mely végigkíséri az ember egész életét és az emberiség életét. Összefoglalva! v a játék önként, szabadon választott tevékenység, amelyben nincs kényszer A játék örömet okoz v a játék varázsa minden korosztályt magával ragad, a játék lényege az embernek az a képessége, hogy tükrözze a valóságot, és át is alakítsa azt. v a gyermek életkorának megfelelő játékot játszik v úgy játszik, ahogy életkora és fejlettsége meghatározza, úgy fejlődik, ahogy a játéka segíti ebben. A játék független A játék fejleszt A játék észrevétlenül fejleszt A játék „szabad”

Mit fejleszt a játék? A játékkal fejlődik a gyermek logikai gondolkodása, problémamegoldó képessége. A játék által ügyesednek, okosodnak a gyerekek. A játék gazdagítja érzelemvilágát, kreativitását és szociális képességeit. A játék a legmeghatározóbb személyiségalakító erő. A játékban a gyermek megtanulja a siker és kudarc élményét feldolgozni. A beszédfejlődésnek is optimális színtere is a játék, mert az oldott légkör a gyermekben feloldja a beszédgátlást. A játék feszültségcsökkentő hatású, valódi örömforrás. A játék során fejlődik a figyelemkoncentráció, a helyzetfelismerési , és döntési képesség, a gyors gondolkodás, a kezdeményező és szervezőkészség, a találékonyság, a kreatív, problémamegoldó gondolkodás. A játékban a gyerekek olyan akarati tulajdonságai is fejlődnek, amelyek a munkára nevelés feladataihoz kapcsolódnak: kötelességtudat, rendszeresség, pontosság, kitartás, megbízhatóság, önuralom, kezdeményezőkészség, fegyelmezettség, kollektív érzés, becsületesség.

Játékfajták az óvodában: Gyakorló játék: v játékszerek és eszközök rakosgatása – 2 3 tárgy (Pl. kocka) rakosgatása, ahol a méretbeli és térbeli különbségek is jelentőssé válnak, hiszen valamit valami mellé, fölé vagy alá helyez. v természetben meglévő anyagokkal végzett manipuláció: minden a természetben megtalálható anyaggal (homok, víz, sár, kavics, csigaház, hó stb. ) végzett manipuláció, ami ebben az életkorban a legerősebb és a kreativitás kifejeződésének egyik legalkalmasabb eszköze. v mozgásismétlésre vonatkozó hajlam: a különböző mozgások pontos kivitelezése nehézséget jelent az óvodáskorú gyermekeknek, mivel azonban az eredményesség még kevésbé motiválja őket, így a mozgásismétlésekből adódó örömöt újra és újra önmagáért éli meg. v mozgatható tárgyat tologat: tologatja a dömpert, a különböző játékokat, a játékdobozokat stb. . Szívesebben tolja maga előtt a játékokat és nem húzza, hiszen így látja is azokat.

Szerepjáték: v Szerepjátéknak azt a játéktevékenységet nevezzük, amelyben a gyermekek a látott szerepeket, tevékenységeket, a felnőttek közötti sajátos viszonylatokat sajátos játékkörülmények között újraalkotják. (babaszobai játék, orvosos játék, boltos, fodrász, asztalos, kőműves stb. . . ) v A szerepjáték legjellemzőbb tulajdonsága, hogy adott folyamaton belül a gyermek kettős tudatállapotban van, ami annyit jelent, hogy ugyanazon időben képes teljes mértékben beleélni magát egy adott helyzetbe úgy, hogy közben pontosan tisztában van a valóságbéli jelenlétével. A szerepjáték jelentősége a szocializációs folyamatok erősödésében kifejezésre jut: v a gyermekek közötti kapcsolatteremtő képességben, v az együttes cselekvés képességében, v a közösségi magatartás formáinak alakulásában.

Szabályjátékok: v Az óvodáskori játékok között a szabályjáték fontos helyet foglal el. v Ebbe a típusba azok a játékok tartoznak, amelyeket a szabály és annak betartása motivál, vagyis a gyermek számára ez jelenti magát a játék örömét. A szabálynak ebben a formában óriási szerepe van, hiszen minél komolyabban veszi a gyermek annak létét, annál izgalmasabb számára az adott játék. v Olyan játékok taroznak ide, melyek előre meghatározott, pontos szabályok által folynak le. 4 5 éves kortól kezdik játszani a gyerekek ezt a fajta játékot, illetve ekkortól vállnak lassan képessé a szabályok betartására. v A különböző szabályokra épülő játékok megértése, és az azokban felmerülő lehetséges konfliktus helyzetek kezelés még nehézséget okoz az óvodáskorú gyermekek számára v A játékok során a gyerekek megtanulják a szabálykövetést, megtapasztalhatják sikerüket és esetleges kudarcukat. v jó szabályjáték – segíti a reális énkép kialakulását megalapozza az alkalmazkodás képességét és a szabályokhoz való pozitív viszonyulást

A tanulás jelenléte a játékban Kovácsné dr. Bakosi Éva főiskolai tanár A játék és a tanulás közös elemei: Utánzás az észlelt viselkedésmódok, cselekvési formák és attitűdök pontos megfigyelése és azok mintázatainak az emlékezetben való elraktározása, és megőrzése, majd pedig azok ismételt végrehajtása. utánzó játék (állatutánzó mozgások – cica hát, kutya hát, pókjárás, tyúklépés. . . )utánzásos tanulás – maga a beszéd elsajátítása, Motorikusság tapintással, mozgással összekötött tanulás mozgásos játék motoros tanulás A motoros tanulás különböző mozgássorok, cselekvések elsajátítására épül. (pl. : járás, futás, ugrás stb. ), helyzetváltoztató mozgás (pl. : törökülés, fejenállás stb. ), vagy manipulációs mozgásokat. (pl. : toronyépítés, papírhajtogatás stb. ) megfigyelést fejlesztő játék megfigyeléses tanulás Szocializáció Lényegében azokat a normákat, értékeket, hagyományokat, nézeteket, attitűdöket sajátítja el a gyerek, amelyek az adott kultúrában, környezetében használatosak. társas, környezeti hatások a játékra, társas, közösségi játékok szociális tanulás – forrása a családi nevelés, hiszen a kisgyermek legelső viselkedési mintái, szociális tanulási folyamatának kiváltói a család. gyakorlás gyakorlójáték begyakorlásos tanulás értelmi képesség – verbális tanulás mindkét tevékenységben aktivizálódnak és fejlődnek

Óvodai hetirend –szeptember és május között A L A P F O F A L M A K Szent Ferenc Katolikus Óvoda Mohács Párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezése és szervezése Szervezett tevékenységek A hitre nevelés és a német nemzetiségi nyelvi komplex módon áthatja a tevékenységeket Hétfő Játék Verselés, mesélés Játék Literatur Matematikai tartalom Játék Külső világ tevékeny megismerése Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Mozgás Csendes percek Mindennapi mozgás Csendes percek Csütörtök Játék Umweltkunde Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mindennapi mozgás Csendes percek Péntek Játék Gesang Musik Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Úszás Csendes percek Kedd Szerda Mindennapi mozgás Csendes percek

H E T I R E N D n y á r o n Párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezése és szervezése Szent Ferenc Kat. Óvoda Mohács A hitre nevelés és a német nemzetiségi nyelvi nevelés komplex módon áthatja a tevékenységeket A hét minden napján Játék Nincs meghatározott napja Verselés, mesélés A gyermekek spontán Ének, zene, énekes érdeklődése alapján játékok, gyermektánc Külső világ tevékeny Gyermekek vagy az megismerése, óvodapedagógus matematikai tartalom kezdeményezésére Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, munka jellegű tevékenység

06: 00 – 12: 00 N A P I R E N D 1. Gyermekek fogadása, gondozási feladatok ellátása (tisztálkodás, étkezés, öltözködés) 2. Szabad játék, párhuzamosan végezhető tervezett differenciált tevékenységek a csoportszobában és a szabadban. 3. Hitre nevelés, az elcsendesedés feltételeinek megteremtése. 4. Mindennapos vagy tervszerűen szervezett mozgás tevékenység (teremben vagy a szabadban) Ismerkedés a teremtett világgal, megfigyelések végzése spontán és tervezetten szervezett formában Séta – szabad mozgás Edzés, futás, kocogás Valamennyi olyan tevékenység, melyet igényelnek a gyerekek Az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenység a szabad levegőn. A játékba és a tevékenységekbe integrált, a gyermekek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítése. 12: 00 – 13: 00 Egyéni és differenciált fejlesztések Tevékenységekben megvalósuló tanulás Verselés, mesélés Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Mozgás Hitre nevelés Német nyelvi nevelés Külső világ tevékeny megismerése Matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése Mindennapi mese Gondozási feladatok (öltözködés, tisztálkodás, ebéd előtti előkészületek) Ebéd – asztali áldás 13: 00 – 15: 00 Pihenés, mesével, zenével, közös imával Pihenés egyéni szükségleteknek megfelelően 15: 00 – 15: 30 Folyamatos ébredés Gondozási feladatok (öltözködés, tisztálkodás) Uzsonna – asztali áldás 15: 30 – 17: 00 Játék a szabadban az időjárás függvényében. Csoportösszevonás, szabad játék, párhuzamosan végezhető tevékenységek a szülők érkezéséig.

Vallásos nevelés Csendes percek Szent Ferenc Kat. Óvoda PP. 90. old. „A léleknek gyümölcse; szeretet, öröm, békességtűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség és mérsékletesség. ”(Gal. 5, 22 23) A pedagógiai asszisztens feladata, szerepe a vallásos nevelésben v a keresztényi nevelés támogatása – a gyerekek elindítása a keresztényi életre v annak megértetése, hogy mi keresztények Isten nagy családjához tartozunk és ezáltal egymás testvérei vagyunk v az óvodai élet adta lehetőségek kihasználása a keresztény nevelésre, erkölcsi tulajdonságok erősítése a játékban, gondozási feladatokban, munkára nevelés területén, a mindennapi tevékenységekben – jóság, türelem, szeretet, tisztelet, alázat, elfogadás, megbocsátás stb. . v a vallásosság beépítése a teljes óvodai életbe – személyes példaadás v az egyházi év ünnepeinek valódi tartalommal történő megünneplése A hitre nevelés az egész napot átható folyamat, melyből kiemelkednek a mindennapi csendes percek során történő elmélkedések, az étkezés előtti és utáni imádságok, az óvodás szentmiséken való részvétel, a pihenés előtti imák és fohászok.

A hitre nevelés átszövi az óvodai életünk egészét Milyen módon? a köszönési módban a mindennapi csendes percekben az étkezés előtti és utáni imádságban az ovis miséken, igeliturgiákon egyéb templomlátogatások során a játékban a komplex tevékenységekben megvalósuló tanulásban a délutáni pihenés előtti imákban, fohászokban a liturgikus év eseményeiben

Mindennapi csendes percek A délelőtt lezárásaként, egy égő gyertyát körbeülve 5 10 15 percre mindenki elcsendesedik, kisebb imádságokkal, fohászokkal, hálaadással, énekekkel a Mennyei Atya és egymás felé fordulunk. Olyan erkölcsi tulajdonságok erősítését segítjük a szervezett tevékenység által, mint a jóság, türelem, öröm, hála, csend, rácsodálkozás, megbocsátás, hit, remény, szeretet, odafigyelés, segítségadás és a barátság. . . A Szentírás a forrása és alapja a keresztény nevelésünknek. A Biblia Ó és Újszövetségi történeteiből azokat dolgozzuk fel interaktív módon, melyek a 3 6 éves korú gyermekek életkori sajátosságainak megfelelnek. Feladataink neveljük a gyermekeket a keresztény közösség nevében vállaljuk a gyermekek személyiségének keresztény szellemű formálását biztosítjuk a feltétel nélküli szeretetet a gyermekek optimális fejlődéséhez megláttatjuk a teremtés csodáját, annak védelmére, óvására neveljük gyermekeinket

Köszönöm a figyelmet!