Pnzgyi s befektetsi szolgltatsok Bankgyletek Hatlyos szablyozs Ptk

Pénzügyi és befektetési szolgáltatások

Bankügyletek - Hatályos szabályozás Ptk. kötelmi jog ált. rész, 5: 345. -5: 355. § Hpt. 3. § (1), 265. §, 271 -285. § Fogyasztói Hitel tv. (2009. évi CLXII. ) Jelzálog-hitelintézetről szóló tv. (1997. évi XXX. ) Ltp tv. (1996. évi CXIII. ) 6 -11. §, 18 -22. § Tpt. 156. § Bszt. 78. § 2009. évi LXXXV. Törvény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról (PFT) 18/2009. (VIII. 6. ) MNB rendelet a pénzforgalom lebonyolításáról 2

Pénzügyi szolgáltatások általában Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában: a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása, b) hitel és pénzkölcsön nyújtása, c) pénzügyi lízing, d) pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása, e) elektronikus pénz kibocsátása, f) olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak, g) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, h) valutával, devizával – ide nem értve a pénzváltási tevékenységet –, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység, i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése, j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, k) hitelreferencia szolgáltatás, valamint l) követelésvásárlási tevékenység. Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, valutában, illetve devizában: a) pénzváltási tevékenység; b) fizetési rendszer működtetése; c) pénzfeldolgozási tevékenység; d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon; e) forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység; f)2 hitel-tanácsadási tevékenység. 3

Pénzügyi szolgáltatások általában Mikor tartozik egy ügylet a Hpt. hatálya alá? - a taxatív felsorolás részét képezi - üzletszerű tevékenység része - nem tekinthető csoportfinanszírozásnak Követelmény: felügyeleti engedély megléte (MNB) 4

Az üzletszerűség fogalma Üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység. Fogalmi elemek: - ellenérték, - nyereség, vagyonszerzési cél, - rendszeresség - előre, egyedileg meg nem határozott ügyletek 5

Pénzügyi szolgáltatás nyújtásának alanyi feltételei Kettős korlát: 1) Pénzügyi szolgáltatást főszabályként kizárólag pénzügyi intézmény nyújthat. 2) A pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen más szolgáltatást nem nyújthat. Kivételek e korlátozás alól: a) kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység, b) biztosításközvetítői tevékenység, c) értékpapír-kölcsönzést, részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenység, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást, , d) aranykereskedelmi ügylet, e) részvénykönyvvezetés, f) bizalmi szolgáltatás, g) Diákhitel szervezet hitelezési tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenység, h) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény szerinti tagszervezési tevékenységet, i) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében fedezet, illetve biztosíték hasznosítására vagy az értékesítésben való közreműködésre irányuló tevékenység, j) követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenység, k) pénzügyi eszközre vonatkozó adat-, információértékesítés, l) jogszabályban meghatározott közösségi, valamint állami támogatások közvetítését, m) úthasználati jogosultság megszerzésével összefüggő tevékenységet, valamint n) pénzletét kezeléshez kapcsolódó szolgáltatást 6

Hitelügyletek alanyai – hitelezői oldalon 1) Nem üzletszerűen: bárki – engedély nélkül, Ptk. alapján 2) Üzletszerűen, de csoportfinanszírozás 3) Üzletszerűen, engedéllyel: engedély • Hitelintézet (működési feltétel) • Pénzügyi vállalkozás • Pénzforgalmi intézmény kapcsolódóan) (pénzforgalmi nélkül: szolgáltatáshoz 7

Pénzügyi szolgáltatási szerződések A pénzügyi intézmény köteles a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatba foglalni. Ha a pénzügyi intézmény tevékenységével összefüggő magatartási kódexnek vetette alá magát, ezt a tényt köteles egyértelműen feltüntetni üzletszabályzatában. Az ügyfelet előzetesen tájékoztatni kell a magatartási kódexnek való alávetésről. A magatartási kódexet a pénzügyi intézmény honlapján közzé kell tenni. 8

Pénzügyi szolgáltatási szerződések (2) Struktúra: - Általános üzletszabályzat - Az egyes szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződési feltételek - Kondíciós listák Közzéteendő: - ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségekben, - elektronikusan (honlapon) Az ügyfél kívánságára részére át is kell adni. 9

Pénzügyi szolgáltatási szerződések (3) Cégjegyzés (Hpt. 141. §) Cégjegyzésre és a hitelintézet nevében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra a) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet esetében két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető, b) külföldi hitelintézet fióktelepe esetében két vezető állású személy együttesen jogosult. Az együttes aláírási jog – a hitelintézet igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint – együttes aláírási jogként átruházható. 10

Hitelnyújtás fogalma (Hpt. ) Hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott (1) hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, (2) jutalék ellenében és a (3) hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére. (Ptk. ) 6: 382. § Hitelszerződés alapján a hitelező hitelkeret rendelkezésre tartására, és a rendelkezésre tartott összeg erejéig kölcsönszerződés, kezességi szerződés, garanciaszerződés vagy egyéb hitelművelet végzésére vonatkozó más szerződés megkötésére, az adós díj fizetésére köteles. 11

Pénzkölcsönnyújtás fogalma Alapeset (Hpt. ) A hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül köteles visszafizetni. (Ptk. ) 6: 383. § (1) Kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles. 12

A fogalmi kör keretei (Hpt. ) A hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység - a hitelképesség vizsgálatával, - a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, - a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, - a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja. Tehát a szolgáltatás nem pusztán szerződés, hanem a teljes ügylet! 13

Speciális kölcsönügyletek (Hpt. ) a) értékpapír alapú hitelezés b) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló külön törvény szerinti önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása útján végzett tevékenység c) zálogkölcsön nyújtása d) csoportfinanszírozás 14

Értékpapír alapú hitelezés Definíció: A Hpt. alapján kölcsönnyújtásnak minősül minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet. 15

Csoportfinanszírozás Csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik. Csoportfinanszírozás: anyavállalatnak leányvállalatokkal vagy ez utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete; Pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás csoportfinanszírozást a Felügyelet engedélye nélkül is végezhet. Mindezek alapján: - a csoporton belüli finanszírozás pénzkölcsön nyújtásnak minősül, de - MNB engedélye nélkül végezhető tevékenység 16

Pénzkölcsön nyújtásnak nem minősülő ügyletek (Hpt. ) Nem minősül pénzkölcsön nyújtásának a) a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal – esetileg – adott kölcsön, b) az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes személyek által e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy előleg (kereskedelmi kölcsön), ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyleteket, c) a biztosító kötvénykölcsön, által az életbiztosítási kötvény tulajdonosának nyújtott d) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott tagi kölcsön, valamint e) az önkormányzat által adott lakáscélú vagy szociális kölcsön. 17

Követelésvásárlás Önálló pénzügyi szolgáltatás Fogalma: Követelésnek - az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő - megvásárlása, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi. 18

Betét Hpt: - betét: a Ptk. szerinti betétszerződés vagy a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. tvr. szerinti takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a hitelintézetnél a fizetésiszámla-szerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is; - betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt – kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül – visszafizetni; 19

Pénzforgalom Hpt. szerinti pénzforgalmi szolgáltatás: a) a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, b) a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, c) a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése, d) a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik, e)16 a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt – kibocsátása, valamint elfogadása, f) a készpénzátutalás, g) az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között; 20

Pénzforgalom (2) Ptk: folyószámla nem fizetési számla!!! Ptk fizetési számla fogalom: Fizetésiszámla-szerződés alapján a számlavezető a számlatulajdonos számára, pénzforgalmának lebonyolítása érdekében folyószámla (a továbbiakban: fizetési számla) nyitására és vezetésére, a számlatulajdonos díj fizetésére köteles. A számlavezető köteles a számlatulajdonosnak a fizetés kedvezményezettjét és összegét egyértelműen meghatározó, szabályszerű fizetési és beszedési megbízásait befogadni – és megfelelő fedezet rendelkezésre állása esetén teljesíteni. A számlavezető köteles a számlatulajdonostól vagy a számlatulajdonos javára érkező fizetéseket a számlatulajdonos nevében elfogadni, és látra szóló betétként vagy letétként kezelni. A számlavezető köteles számlakivonat útján a számlatulajdonost havonta értesíteni a fizetési számla javára és terhére írt összegekről, valamint a fizetési számla egyenlegéről. 21

Bankszámla A megkötött bankszámlaszerződés alapján a pénzügyi intézmény (továbbiakban hitelintézet) nyilvántartja a számlára érkező összegeket, valamint teljesíti a kifizetéseket, átutalásokat. Ügyfél ezért díjat fizet. Fizetési módok (PFT, MNB rendelet) • Átutalás (egyszeri, rendszeres, csoportos, hatósági) saját bankszámla terhére, egy másik javára utaljon át a bank • Beszedés (Csoportos beszedés-közüzem) • Bankkártyás vásárlás • Készpénzbefizetés, jóváírás • Készpénzfelvétel (2 x , bankkártyával, 150 E-ig ingyenes) Bankszámlaszám: Kötelező alakszerűség (írásbeliség) 00000000 -0000 Kötelező tartalmi elemek • Szolgáltatás lényeges jellemzői Jóváírás bankszámla szám alapján!!!! • Díjak, azok esedékessége, módosítása (PFT 48. §) • Jóváhagyás, visszavonás módja • Teljesítések időtartama • Felelősségi szabályok • Szerződés időtartama, megszűnése

Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz HPT definiálja: csekk elektronikus pénz (pénzeszköz átvételének ellenében átadott elektronikusan tárolt összeg, melyet kibocsátón kívül más személy is elfogad fizetési művelet céljából ) bank és ügyfél közötti megállapodás szerinti személyre szabott dolog vagy eljárás, ami lehetővé teszi fizetési megbízás megadását (bankkártya, internetbank, mobiltelefon, telefonos megbízások stb. ) Biztonságot Banknak kell garantálnia, személyes azonosítót csak ügyfélnek adhatja át

Bankkártya Mire használható: • ATM készpénzfelvétel • Kártyás vásárlás kereskedőnél • Internetes vásárlás • Egyéb Spec. tulajdonságok: • Kártya sajátosságai (pl. elektronikus, dombornyomott, pay-pass) • Tranzakciós díjak • Mire használjuk leginkább (internetes vásárlás, külföldi kp -felvétel stb. ) • Kedvezmények Díjak, korlátozások: • Díja (vásárlás általában ingyenes, kp felvételnek díja van, saját ATM, idegen ATM) • Kártyatársasági logó feltüntetése esetén használható • Limitek beállítása Használata: • PIN kód • PIN nélkül

Betéti kártya/Hitelkártya Forrás Limit Kamat Betéti kártya Saját Számlaegyenleg Bank fizet Számlahitel kapcsolódhat hozzá Hitel kártya Banki Hitelkeret Üf. fizet Türelmi idő kamatmentes Kpfelvétel azonnal kamatozik Hitelkártya jellemzők: • Elsősorban vásárlásra • Költséges készpénzfelvétel • Készpénzfelvételre mindig kamatot fizetendő • Minimum visszafizetendő összeg havonta • Teljes tartozás havonta történő visszafizetése esetén nincs kamat vásárlási tranzakcióra

Bankkártyarendszer működése Kártyatársaság (elszámolás) Elfogadó bank (kereskedő bankszámla + terminál) Kibocsátó bank (ügyfél bankszámla + kártya) Kereskedő Ügyfél Áru Fizetés Felhatalmazás Jutalék, díj 26

Felelősség Bejelentés megtételét megelőzően: kártyabirtokos, de csak 15. 000, -Ft-ig, kivéve, ha a kár szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásunk következménye Bejelentés megtételét követően: kibocsátó Mentesül a bank a kárviselés alól, és a kár minket terhel, ha a Bank bizonyítja, hogy a kár szándékosság vagy súlyos gondatlanság következménye. Szándékosság vagy súlyos gondatlanság: PIN kódos tranzakciók (kivéve, ha adathalászat eredménye lehet) Átadtuk másnak a bankkártyát Kiadtuk a bankkártya adatait (PIN, kártyaszám, CVV kód) Nem megfelelően őriztük (pl. autó, táska a munkahelyen stb. ) A Kártyabirtokos 15. 000 forint erejéig sem tehető felelőssé, ha az elektronikus fizetési eszközt annak fizikai jelenléte vagy személyes biztonsági elemek nélkül használták. (internetes vásárlás, és nincs egyszeri kód)

Pénzügyi lízing Hpt. : pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó a tulajdonában lévő ingatlant vagy ingó dolgot, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, b) a hasznok szedésére jogosulttá válik, c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét – amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos –, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését; 28

Biztosítékok A kockázatvállalással járó bankügyletek biztosítékai között négy nagy csoportot lehet elkülöníteni: klasszikus polgári jogi biztosítékok (szerződést biztosító mellékkötelezettségek): kezesség, zálogjog, óvadék, bankgarancia; léteznek “biztosítéki célokra felhasználható jogintézmények”, amelyek nem minősülnek szerződést biztosító mellékkötelezettségnek: engedményezés, vételi jog kikötése; a pénzforgalmi jellegű biztosítékok: felhatalmazás azonnali beszedési megbízás benyújtására; egyebek: komfortlevél 29

A befektetési szolgáltatás tárgya: a pénzügyi eszköz. Pénzügyi eszköz: a) az átruházható értékpapír, (Ptk. ) b) a pénzpiaci eszköz, (sorozatban kibocsátott, értékpapírnak nem minősülő, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel pénzpiacon kereskednek, ) c) a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír (pl. befektetési jegy) d) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, e) az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, f) a hitelkockázat átruházását célzó származtatott ügylet, g) a különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás, h) az éghajlati, időjárási változóhoz, fuvardíjhoz, légszennyező anyag vagy üvegházhatású gáz kibocsátásához, inflációs rátához vagy más hivatalos gazdasági statisztikához kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatlábmegállapodás vagy bármely más származtatott ügylet, eszköz, , i) egyéb eszközhöz, joghoz, kötelezettséghez, indexhez, intézkedéshez kapcsolódó származtatott ügylet, eszköz, amely rendelkezik a többi származtatott eszköz valamelyikének jellemzőivel. 30

Az értékpapír fogalma (Ptk. 6: 565. §) Az értékpapír olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely papíralapú okiratként vagy jogszabályban megjelölt más módon létrehozott, rögzített, nyilvántartott és továbbított adatösszességként (dematerializált értékpapírként) a benne foglalt jogot úgy testesíti meg, hogy azt a jogot gyakorolni, arról rendelkezni csak az értékpapír által, annak birtokában lehet. Ha jogszabály meghatározza egyes értékpapírfajták kötelező tartalmi elemeit, kizárólag az ezeknek megfelelő okiratot vagy dematerializált értékpapírt lehet az adott értékpapírfajtába tartozó értékpapírnak tekinteni. 31

Értékpapírok fajtái Részvény Közraktári jegy Kötvény Letéti jegy Jelzáloglevél 32

A pénzpiaci eszköz A fizetőeszköz kivételével sorozatban kibocsátott, értékpapírnak nem minősülő, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel pénzpiacon kereskednek. A magyar piaci környezetben nem jellemzőek, és ezek tőkepiaci jelenősége elhanyagolható, mivel aktív másodlagos piaca ezeknek az okiratoknak nincs: a Treasury-bill (kincstári váltó) fogalma alá tartozó állampapírok, amelyeket a magyar jog kincstárjegyként kezeli a commercial paper (kereskedelmi papír) forgalomba hozatalára Magyarországon kötvényként van lehetőség, a Certificate of Deposit-hoz (CD – letéti igazolás) hasonló forrásgyűjtő instrumentumot a magyar hitelintézetek nem alkalmaznak az értékpapírszerű formában kibocsátott betétokiratok (a kereskedelmi bankok által kínált különféle fantázianevű betétjegyek, pénztárjegyek, takarékjegyek) pedig betétnek minősülnek 33

A kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír Kollektív befektetési forma: minden olyan kollektív befektetés, amely több befektetőtől gyűjt tőkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelően befektesse a befektetők javára (ÁÉKBV, ABA); Kollektív befektetési értékpapír: a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott értékpapír, továbbá a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott, a kollektív befektetési formában való részvételt tanúsító egyéb okirat Befektetési alap: a törvényben meghatározott feltételekkel létrehozott kollektív befektetési forma; Befektetési alapkezelés: a kollektív befektetési forma számára végzett befektetéskezelési tevékenység, valamint a kollektív befektetési forma létrehozatalához, működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátása; 34

Származtatott ügyletek Olyan ügyletek, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, mint alaptermék értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi, Határidős ügyletek: A szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy a tőzsdei ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik (határidős ügylet). Opciós ügyletek Ha a kötelezett tőzsdei termékre másnak vételi jogot enged, a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja (vételi opció). Annak a személynek, aki a jogosulttal szemben a tőzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal, a jogosult a tőzsdei terméket egyoldalú nyilatkozattal eladhatja (eladási opció). Az opciós ügyletre vonatkozó megállapodás tartalmazza a tőzsdei termék, a vételár, az opciós díj és az opció gyakorlásának időtartama (határnapja) meghatározását. Az opció a tőzsdei ügylet megkötésétől számítva legfeljebb öt évre köthető ki. Csereügyletek (swap): A swap ügyletek cserét valósítanak meg. Két ügylet összekapcsolásával jönnek létre: spot vásárlás és határidős eladás; spot eladás és határidős vásárlás, vagy több határidős ügylet. A swap ügyletek jelentős része közép-, és hosszúlejáratú csereügylet. Deviza swap, kamatláb swap 35

Befektetési szolgáltatások Befektetési szolgáltatási tevékenységek a pénzügyi eszközökre vonatkozó a) megbízás felvétele és továbbítása, b) megbízás végrehajtása az ügyfél javára, c) sajátszámlás kereskedés, d) portfóliókezelés, e) befektetési tanácsadás, f) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalás), g) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül, és h) multilaterális kereskedési rendszer működtetése. Kiegészítő szolgáltatásnak minősül a) a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése, b) a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése, c) a befektetési hitel nyújtása, d) a tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás, e) a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő kereskedés, f) a befektetési elemzés és pénzügyi elemzés, g) jegyzési garanciavállaláshoz kapcsolódó szolgáltatás, h) a 6. § e)–g), j) és k) pontjaiban foglalt származtatott ügyletek alapjául szolgáló eszközhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatási tevékenység vagy 36 kiegészítő szolgáltatás.

Megbízás felvétele, végrehajtása Megbízás végrehajtása az ügyfél javára: pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodás megkötésére irányuló tevékenység végzése az ügyfél javára, Limitáras megbízás: valamely pénzügyi eszköz meghatározott limitáron vagy annál jobb áron, meghatározott mennyiségben történő vételére vagy eladására irányuló megbízás. A befektetési vállalkozás az ügyfél megbízását az ügyfél számára legkedvezőbb módon hajtja végre azzal, hogy ha a végrehajtásra a végrehajtási politikája szerint kerül sor, azt az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtásnak kell tekinteni. 37

Saját számlás kereskedés Fogalma: Pénzügyi eszköz saját eszköz terhére történő adásvétele, cseréje. Hatály: A Bszt. hatálya nem terjed ki arra a személyre vagy szervezetre, aki pénzügyi eszközre vonatkozó sajátszámlás kereskedésen kívül nem végez befektetési szolgáltatási tevékenységet, kivéve, ha árjegyző vagy saját számlára a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren kívül, gyakori és rendszeres alapon kereskedik. 38

Portfoliókezelés Fogalma: az ügyfél eszközei előre meghatározott feltételek mellett, az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a nyereséget közvetlenül viseli. Portfólió: a portfóliókezelési tevékenységet végző számára átadott eszközök, illetőleg ezen eszközökből a portfóliókezelési tevékenységet végző által összeállított, többféle vagyonelemet tartalmazó eszközök összessége, A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében a tőke megóvására (tőkegarancia) és a hozamra vonatkozóan (hozamgarancia) garanciát vállalhat azzal, hogy a hozamra vonatkozó garancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is. A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében a tőke megóvására (tőkevédelem) és a hozamra vonatkozóan (hozamvédelem) ígéretet tehet azzal, hogy a hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is. A befektetési vállalkozás a tőke megóvására vagy hozamra vonatkozó ígéretét a tőke megóvását, illetőleg a hozamot biztosító pénzügyi eszközre vonatkozó befektetési politikával támasztja alá. 39

Befektetési tanácsadás és befektetési elemzés Befektetési tanácsadás: Pénzügyi eszközre vonatkozó ügylethez kapcsolódó, személyre szóló ajánlás nyújtása, ide nem értve a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés és hirdetés közzétételét, továbbá a befektetési vállalkozás által az ügyfél részére adott, e törvény szerinti előzetes és utólagos tájékoztatást. Befektetési elemzés: pénzügyi eszközre vagy annak kibocsátójára vonatkozó, a Tpt. szerinti befektetési ajánlás, ide nem értve a befektetési tanácsadást. Befektetési ajánlás: pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy annak kibocsátójára vonatkozó olyan elemzés, javaslat vagy más információ, amelynek nyilvánosságra hozatala vagy mások számára oly módon történő hozzáférhetővé tétele, amely alapján az nyilvánosságra kerülhet, befolyásolhatja, hogy a befektető saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól tegye függővé. 40

Pénzügyi eszköz elhelyezése és jegyzési garanciavállalás Pénzügyi eszköz elhelyezése (placement): a pénzügyi eszköz forgalombahozatala és nyilvános értékesítésre történő felajánlása. Tpt. szerinti Zártkörű vagy nyilvános Értékpapír zártkörű forgalomba hozatala során a kibocsátó, illetve a forgalmazó köteles biztosítani, hogy minden befektető ugyanazokat a lényeges, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és várható alakulásuknak, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektetők részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges információkat megkapja. Semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha az értékpapírt a Felügyelet által engedélyezett tájékoztató és hirdetmény hiányában, illetve befektetési szolgáltató igénybevétele nélkül hozták nyilvánosan forgalomba. Jegyzési garanciavállalás: az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás vagy a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás. 41

Multilaterális kereskedési rendszer működtetése Olyan kereskedési rendszer, amely harmadik felek pénzügyi eszközökre irányuló, vételi és eladási szándékát hozza össze megkülönböztetésmentes módon, szerződést eredményezve. Multilaterális kereskedési rendszert befektetési vállalkozás vagy szabályozott piac működtethet (együtt: piacműködtető). Tőzsde: a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő vállalkozás, A multilaterális kereskedési rendszer a Felügyelet engedélye alapján létesíthető és működtethető. 42

Letétkezelés és letéti őrzés Ptk: Letéti szerződés alapján a letéteményes a szerződésben meghatározott ingó dolog megőrzésére és annak a szerződés megszűnésekor történő visszaadására, a letevő díj fizetésére köteles. Egyedi, vagy gyűjtő letét Letéti őrzés: pénzügyi eszköz megőrzésre történő átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása. Letétkezelés: a pénzügyi eszköz letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás együttes nyújtása, ideértve az óvadék kezelésével összefüggő szolgáltatásokat. 43

Ügyfélszámla Az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, korlátozott rendeltetésű számla, amely kizárólag a számlavezető által nyújtott befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás, illetve árutőzsdei szolgáltatás során igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódó tranzakciók lebonyolítására szolgál. 44

Értékpapírszámla: a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás. A dematerializált értékpapír (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: értékpapír) megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapír-számlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának – az ellenkező bizonyításáig – azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják. Ptk: A fizetésiszámla-szerződésre vonatkozó szabályokat az értékpapírszámlára és az értékpapír-letéti számlára azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ezekben az esetekben a számlán értékpapírra vonatkozó tulajdoni igény kerül elszámolásra. 45

Befektetési hitel Pénzügyi eszköz vásárlásához nyújtott hitel, ha a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában. A befektetési vállalkozás, amely befektetési hitelezési tevékenységet folytat – a hitelkihelyezés megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok azonosítása, kezelése, ellenőrzése és csökkentése érdekében – hitelezési szabályzatot készít, amelyet az igazgatóság, illetőleg az igazgatótanács hagy jóvá. A befektetési vállalkozás kiegészítő szolgáltatása keretében nem nyújthat befektetési hitelt a) a hitelnyújtó befektetési vállalkozás által kibocsátott részvény megvásárlásához, b) a hitelnyújtó befektetési vállalkozás tulajdonában lévő részvénytársaság által kibocsátott részvény megvásárlásához, és egyszemélyes c) olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelnyújtó befektetési vállalkozás tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezik. 46

Betétbiztosítás fogalma A betétbiztosítás egy olyan betétgarancia-rendszer befagyása esetére biztosítja a rendszer tagintézményeiben elhelyezett betétek kifizetését. A betétet fogadó pénzügyi intézmények számára kötelező a tagság a magyar rendszerben vagy bizonyos esetekben más tagállam betétbiztosítási rendszerében. 47

A betétbiztosítás intézménye Országos Betétbiztosítási Alap Minden hitelintézet kötelezően csatlakozik az OBA-hoz. Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet másik EGT-államban létesített fióktelepére az OBA által nyújtott betétbiztosítás terjed ki. A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az OBA-hoz harmadik országbeli hitelintézet magyarországi fióktelepe, ha a Felügyelet döntése szerint rendelkezik a hazai biztosítással egyenértékű betétbiztosítással. 48

A biztosított betétek Az OBA által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétre terjed ki. Az OBA által nyújtott biztosítás a betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet állami garancia nélkül az OBA-ban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el. Az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed az 1993. június 30 -ig sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére. Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki a) a költségvetési szerv, b) a tartósan 100 százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, c) a helyi önkormányzat, d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár, e) a befektetési alap, a befektetési alapkezelő, f) a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, g) az elkülönített állami pénzalap, h) a pénzügyi intézmény, i) az MNB, j) a befektetési vállalkozás, a tőzsdetag, az árutőzsdei szolgáltató, k) a kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja, l) a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap Betéteire. Az OBA által nyújtott biztosítás szintén nem terjed ki a) az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, valamint b) a hitelintézet szavatoló tőkéjére és a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra. 49

Kártalanítás és kifizetés az OBA-ból Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére azon betétkövetelésből, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet visszavonta, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, először a tőke, majd a kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb 100. 000 euró összeghatárig forintban fizeti ki kártalanításként. Az OBA a) a hitelintézet tevékenységi engedélye visszavonásáról hozott határozat közlésének vagy b) a felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzése közzétételének időpontját követő napon megkezdi és húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. A kártalanítás kifizetéséhez a betétesnek nem kell kérelmet benyújtania. 50

A befektetővédelem A befektető-védelem célja, hogy a szolgáltatók felszámolása esetén a biztosított szolgáltatások keretében náluk elhelyezett eszközök értékét meghatározott értékhatáron belül az ügyfeleknek megtérítse. Nem feladata az üzleti árfolyamveszteség) fedezése!!! veszteség (pl. 51

A befektetővédelem intézménye A Befektetővédelmi Alap. Biztosított tevékenységet végző befektetési szolgáltató a tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel kizárólag az Alap tagjaként rendelkezhet. Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szolgáltató külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott befektető-védelem terjed ki. Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az EU másik tagállamában vagy harmadik országban székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha tagsággal rendelkezik megfelelő befektető-védelmi rendszerben. 52

Biztosított szolgáltatások a) megbízás felvétele és továbbítása, b) megbízás végrehajtása az ügyfél javára, c) sajátszámlás kereskedés, d) portfóliókezelés, e) a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése, f) a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése, Kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg kártalanítás, amely a befektető és az Alap tagja között 1997. július 1. napját követően létrejött, biztosított tevékenység végzésére kötött megállapodás teljesítése érdekében az Alap tagjának birtokába került és a befektető nevén nyilvántartott vagyon (értékpapír, pénz) kiadására vonatkozó kötelezettségen alapul (biztosított követelés). Az Alap által nyújtott biztosítás kizárólag a tagsági jogviszony fennállása alatt kötött megállapodásokra terjed ki. 53

Kártalanítás, kifizetés Az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha a) a Felügyelet az Alap tagjával szemben felszámolási eljárást kezdeményez vagy b) a bíróság az Alap tagjának a felszámolását rendeli el. Kártalanítás megállapítására a befektető erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelmet a befektető az igényérvényesítés első napjától számított 1 éven belül terjesztheti elő. Elbírálási és kifizetési határidő: 90 nap. Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését – személyenként és Alap tagonként összevontan – legfeljebb 100. 00 euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke 1 millió forintig 100%, efelett 1 millió forint és az 1 millió forint feletti rész 90%-a. Az Alap a kártalanítást pénzben nyújtja. 54