Trsadalombiztostsi befizetsek rendszere 2019 Hatlyos szablyozs 1997 vi
Társadalombiztosítási befizetések rendszere 2019
Hatályos szabályozás 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről (Tbj. ) 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról 2
Alapelvek A társadalombiztosítás fogalma: A társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és Magyarországon munkát végző más természetes személyeket magába foglaló, társadalmi szintű kockázatközösség. A TB kötelező jellege: a társadalombiztosításban való részvétel a törvényben meghatározott szabályok szerint kötelező. Járulékos jelleg: a biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Kötelezettség: járulékfizetés és egyéb fizetési kötelezettség – foglalkoztatót és foglalkoztatottat is terheli Jogszerzés: saját és hozzátartozói ellátásokra 3
Fogalmak Foglalkoztató (többek között): bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha bizto; sítottat foglalkoztat; társas vállalkozó (kkt. , bt. , kft. , ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, közjegyzői iroda, egyni cég) esetén a társas vállalkozás; Egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy; az ügyvéd, európai közösségi jogász, az egyéni szabadalmi ügyvivő, a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző, a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó. Foglalkoztatott: aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja. és 4
Fogalmak (2) Járulékalapot képező jövedelem: Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére befizetett tagdíj, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként kapott borravaló, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. Járulék: az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerő-piaci járulék), a nyugdíjjárulék, a táppénzhozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék. 5
Fogalmak (3) A biztosítottak a munkaviszonyban (kivéve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített munkaviszonyt), közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati, stb. Jogviszonyban álló személy, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó, a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 %-át, az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast, a mezőgazdasági őstermelő, a főállású kisadózóként bejelentett személy. 6
TB ellátások A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe. Egészségbiztosítási ellátások: a) egészségügyi szolgáltatás; b) pénzbeli ellátások: csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, táppénz; c) baleseti ellátások: baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék; d) megváltozott munkaképességű személyek ellátásai: rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás; A nyugdíjbiztosítási ellátások: a) társadalombiztosítási saját jogú öregségi nyugdíj, b) hozzátartozói nyugellátás: özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások; 7
TB ellátások fedezete Biztosított fizetési kötelezettségei (alap: járulékalapot képező jövedelem összege): - egészségbiztosítási járulék (4+3%), - munkaerő-piaci járulék (1, 5%), - Nyugdíjjárulék (10%). } Öszesen: 18, 5% Foglalkoztató: - táppénzhozzájárulás (a folyósított táppénz 1/3 -a), - szociális hozzájárulási adó (17, 5% 15, 5%). Egyéni vállalkozó: A biztosított egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. 8
Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra Nyugdíj (szolgálati időre és nyugdíjalapot képező jövedelemre) Az a belföldi nagykorú természetes személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, vagy a biztosítás nem terjed ki rá, vagy a biztosítása szünetel, nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 24 % nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet. A megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. 9
Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra Nyugdíj (csak szolgálati idő) Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 24 % nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki a) felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak (ideértve a doktorandusz-képzést is) figyelembe vehető idejét, b) a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz meghatározott 20 év szolgálati idő, vagy elérése érdekében kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban 5 naptári évet kívánja szolgálati időként elismertetni. 10
Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra Egészségügyi szolgáltatásra Az nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására. A megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege: a) nagykorú állampolgár esetén a minimálbér 50 %-a, b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a minimálbér 30 %-a. 11
Egészségügyi szolgáltatási járulék Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Mértéke: napi 257 Ft, havi 7710 Ft 12
Szociális hozzájárulási adó Alapja: az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adóalap számításnál figyelembe vett, illetve ennek hiányéban a járulékalapot képező jövedelem + béren kivüli és egyes meghatározott (cafetéria) juttatások. Mértéke: Az adó mértéke az adóalap 17, 5 %-a. 2020 júliustól 15, 5% (Terv: 2021: 13, 5%; 2022: 11, 5% - Korábban: 2016 -ig: 27%) Alanya: a kifizető, aki önálló, nem önálló, egyéb jövedelmet, béren kívüli és egyéb meghatározott juttatást juttat. Mentesség (pl. ): - kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó - saját jogú nyugdíjas foglalkoztatása - iskolaszövetkezet max 25 éves nappalis hallgató foglalkoztatása 13
Szociális hozzájárulási adó Egyéni vállalkozó adóalapja a) a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja a vállalkozói kivét (de legalább a minimálbér 112, %-a), b) az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az átalányban megállapított jövedelem. 14
- Slides: 14