KISVLLALKOZSI ISMERETEK Dr Szalk Csilla 2013 prilis 12

KISVÁLLALKOZÁSI ISMERETEK Dr Szalók Csilla 2013. április 12.

A gazdálkodás szintjei , szereplői háztartás állam vállalkozás állam

A háztartás 1. • Nem azonos a családdal • Gazdasági szerepe az, hogy a végső felvevő munkaerő újratermelő Tagjai: elsősorban fogyasztók

A háztartás 2. Fogyasztói magatartás: /fogyasztás/ hasznosság haszon élmény boldogság

Szükséglethierarchia

Abraham Maslow • Amerikai pszichológus • 1943 -45 -ben dolgozta ki rendszerét • 1945 -ben a Motivation and Personality című művében jelent meg

• Maslow szerint az emberi szükségleteket hiearchikusan lehet rangsorolni • A piramis alján az alapszükségletek helyezkednek el, a létfenntartáshoz kapcsolódók /éhség, szomjúság/ • A létfenntartás megteremtése magával hozza a biztonsági szükségletek kialakulását /a megszerzett megóvása/

• A szociális szükségletek az ember társas lény mivoltából adódnak , kapcsolattartási összetartozási szükségletek: szeretet, gyengédség /munkahelyi, baráti kapcsolatok/ Az ember igyekszik a helyét megtalálni a társadalomban, elismertetni egyéniségét, képességeit /hírnév, becsvágy, önbecsül/

NÖVEKEDÉS ALAPÚ SZÜKSÉGLETEK • A piramis csúcsán az önmegvalósítás szükséglete áll, képességeink, tehetségünk kiaknázása kognitív szükséglet: tudni, megismerni esztétikai szükséglet: rend, szépség önmegvalósítás szükséglet

Milyenek az önmegvalósító emberek? • hatékonyan és pontosan észlelik a valóságot, • elfogadóak önmagukkal, más emberekkel és a természettel kapcsolatban, • spontánok gondolataikban és érzelmeikben, • természetesek és mesterkéletlenek,

• problémaközpontúak, • függetlenek és autonómok, • állandóan készek az események friss látásmódjára, • gyakran tapasztalnak egyféle „óceanisztikus” érzést, a természettel való egység élményét, amely túllép időn és téren,

• a tevékenységek folyamatát önmagáért is méltányolják, • humorérzékük filozofikus, gondolatgazdag és nem ellenséges tartalmú, • kreativitásuk és találékonyságuk friss és gyakran a gyermekekéhez hasonlít, • belső függetlenségüket őrzik attól a kultúrától, melyben élnek, • erősek, függetlenek, és a saját meglátásaik által irányítottak, ezért néha szeszélyesek is lehetnek

Az önmegvalósításhoz vezető viselkedések • úgy élni az életet, mint a gyerekek, teljes elmélyedéssel, és összpontosítással • inkább új dolgokat kipróbálni, mintsem ragaszkodni a biztos módszerekhez, • inkább az érzésekre hallgatni, és nem a tekintélyre, vagy a többség hangjára a tapasztalatok értékelésében,

• őszintének lenni, kerülni a színlelést és a szerepjátszást, • felkészülni arra is, hogy lehet, hogy nem leszel népszerű, ha nézeteid nem egyeznek meg a többségével, • felelősséget vállalni, • amit eldöntöttünk, hogy megtesszük, azt véghez is kell vinni.

Fogyasztás- Megtakarítás hajlandósági tényezők társadalmi helyzet vagyoni helyzet jövedelem

„TERMÉKEK” • normál”termékek”/jövedelem nő –igény nő/ • luxus „termékek”/jövedelemnél igény jobban nő • alárendelt”termékek”/jövedelem növekedésnél kevesebb kell/

A turisztikai fogyasztás függ: diszkrecionális jövedelemtől motivációtól szabadidőtől

Az állam • Politikai állam • Gazdasági szerep /piaci koordináció/ külső környezet alakítás szociális háló bürokratikus koordináció

• • • Állami vállalat Közüzemek Szabályozók, utasítások Naturális irányítás Informálás Adók, támogatások

A vállalkozás lehetséges meghatározásai • Köznapi értelemben: cselekvés, tevékenység, folyamat, szervezeti, jogszabályi keret, melyben a vállalkozás, mint tevékenység zajlik • Tágabb értelemben: valamilyen cél elérésére szervezett emberi tevékenység • Szűkebb értelemben: megfelelően strukturált gazdasági egység, mely a szükséges termelési tényezőket (pl. tőke, munkaerő) céljának megfelelően szervezi, ill. alakítja

A piacon működnek Kereslet Kínálat Ár Verseny

A vállalkozások jellemzői • Profittermelés • Szükségletek kielégítése • Piaci viszonyok között autonóm tevékenységet végeznek • Kockázatot vállalnak

A vállalkozás szereplői • • tulajdonosok, befektetők kockázatvállalók menedzserek alkalmazottak

A kisvállalkozás jellemzői • Szűkebb területi piacot szolgálja, mert a helyi viszonyokat jobban ismeri • Piaci részesedése számarányuknál kisebb, de lehet, hogy az adott működési területükön meghatározó • A vezető többnyire a tulajdonos • A döntés a tulajdonos kezében van

• Minden ügyet a tulajdonos intéz • Minden alkalmazottat ismer • Kielégíti azokat a piaci igényeket amelyeket nagyvállalkozás nem tud vagy nem akar • Rugalmas a gyorsan változó igényekhez való alkalmazkodásban és az ötletek gyors megvalósításában

KKV küszöbértékek Magyarországon Vállalkozáskategória Létszám: Éves munkaegység (AWU) Középvállalkozás ‹ 250 Éves forgalom Éves mérlegfő-összeg ≤ 50 millió € vagy≤ 43 millió € (1999 -ben: 4 milliárd Ft (1999 -ben: 2, 7 millió € 2004 -ben: 40 millió €) 2004 -ben: 27 millió €) vagy Kisvállalkozás ‹ 50 Mikrovállalkozás ‹ 10 ≤ 10 millió € (1999 -ben: 700 millió Ft (1999 -ben: 500 millió 2004 -ben: 7 millió €) vagy Ft 2004 -ben: 5 millió €) ≤ 2 millió € (korábban nem volt meghatározva) ≤ 10 millió € (korábban nem volt meghatározva)

A falusi szálláshelyek a 239/2009 (X. 20. ) korm. rend. szerint az „egyéb szálláshely” kategóriába tartozik, melyekben az előírás szerint a szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat lehet. (2§ (h)) Falusi szálláshely fogalma a korm. rend szerint (2§ (i)): „a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény szerint kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km 2 népsűrűség alatti területeken található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek. ”

Falusi turizmusban résztvevő vállalkozások • Falusi szállásadók /akik nem kiemelten gyógyhelyeken, nem kiemelt üdülőhelyen folytatnak magánszállásadási tevékenységet • Egyéni vállalkozások falun kereskedekmi szálláshelyek kereskedelmi vendéglátó helyek kiskereskedelmi üzletek szolgáltatói tevékenységgel foglalkozók

• Társas vállalkozások kereskedekmi szálláshelyek kereskedelmi vendéglátó helyek kiskereskedelmi üzletek szolgáltatói tevékenységet végzők

Segíti munkájukat • A falusi szállásadók együttműködését szervező Falusi Turizmus Országos Szövetsége • Turisztikai Desztinációs Menedzsment szervezetek • Szakmai érdekképviseleti szervezetek • Önkormányzatok

A vállalkozó szerepe a vállalkozás létesítésében • A vállalkozó olyan személy aki racionális döntéshozó kockázatot vállal vezeti a vállalkozását

• A vállalkozói tevékenységet a profitszerzés érdekében végzi • Képes gyors döntéseket hozni • Tevékenysége nem kizárólag rutinszerű

• Rendelkezik éleslátással, hogy felismerje az új lehetőségeket • Rendelkezik olyan képességekkel, képzelőerővel, hogy kimozduljon a napi megszokott gyakorlatból

A vállalkozó egyéb jellemzői • • • Önbizalom Leleményesség Innováció és kreativítás Kezdeményezőkészség Függetlenség Vezetőkészség

A vállalkozói döntésre ható tényezők • Külső hatások • Belső hatások • A térség adottságainak kiemelt szerepe /a falu évszázados természeti, kulturális és gazdasági hagyományai/ /Falu-kistérség-régió/ A lakossági fogadókészség

A turizmus rendszere Forrás: Lengyel Márton (2005): A turizmus általános elmélete

Üzleti tervezés feladata a válalkozás létesítésében, működésében • A tervkészítés célja • Üzleti cél • Befektetés • Gazdasági előrejelzés • Megtérülés

2. A vállalkozás bemutatása • • • A vállalkozás neve A vállalkozás címe A vállalkozás szakjegye A vállalkozás jogi formája A vállalkozás nagyság ( pl. szállodánál szobaszám) A vállalkozás tevékenységi köre (i) A vállalkozás színvonala A befektetés tőkenagysága A tőke tulajdonosi összetétele A működés (tervezett) beindulás

3. A vállalkozás bemutatása Falusi szálláshelynél: • Szálláshely típusa, helymeghatározás • Színvonal – kategória /napraforgó/ • Szobaszám – ágyszám • Vendéglátás – vendégasztal a férőhelyek száma igazodik a szobaszámhoz • Egyéb szolgáltatások

3. Piacelemzés • Makró környezeti tényezők – Aktuális idegenforgalmi helyzet • Mikró környezet – versenytársak – Aktuális idegenforgalmi helyzet • Versenytárs elemzés • Vevőkör – vendégkör ( szegmentálás, előrejelzések)

4. Befektetés és finanszírozása • Beruházás tőkeigénye • A szükséges tőke összetétele - Saját tőke megléte - Hitel felvétele vagy üzlettárs bevonása • A befektetés szerkezeti összetétele • A beruházás anyagi, műszaki összetétele

5. Marketingterv • • Marketing stratégia Árpolitika Reklám - propaganda Értékesítés ösztönzés Marketing költségvetés Bevételi terv Kockázatbecslés – GYELV analízis

6. Működési terv • • Szervezeti felépítés A munkaerő szükséglet és összetétele Bértervezés Egyéb munkaszervezési kérdések

7. Pénzügyi előrejelzés • Bevételi számítás • Költségszámítás • Eredményszámítás – Eredménykimutatás (Kötelező melléklet) • Fedezetpont számítás • A pénzügyi előrejelzések gazdasági mutatói • A pénzügyi előrejelzések szöveges értékelése

8. Egyéb megfontolások: mezőgazdasági termelés, állattartás , kerékpárkölcsönzés stb.

3. sz. melléklet I. ELŐKÉSZÍTÉS E l g o n d o l á s Piacelemzés Elhatározás a vállalkozásra Keresleti piac Helyére Kínálati piac versenyhelyzet Nagyságára Tőke piac Szolgáltatás i ágakra Munkaerőpia c Szín vonalára A tőkeszükséglet megállapítása Döntés a vállalkozás jogi formájáról Hitelezési eljárás Alapítási tőke Egyéni vállalkozás Előzetes üzleti terv Működő tőke Társas vállalkozás Rt. , Kft. , Bt. , Kkt. Hitelkérelem benyújtása Egyedül Hitellel Üzlettársakkal Falusi szálláshely Hitelnyújtás

II. Megvalósítás Műszaki tevékenység Építési engedélyezés Kivitelezés A működés jogi feltételei Marketing terv Marketing stratégia Működési terv Árstratégia Üzembe helyezés Osztályba sorolás Működési engedélyezé s Minősítés nyilvántartásba vétel Értékesítési politika Bevételi terv Marketing költségvetés Szervezet-struktúra, Humánpolitika: létszám – szakképesítés - bérezés Belső munkaszervezés Működési jogszabályok Pénzügyi terv Bevétel - Fedezet Költség Eredmény C - F Mérleg Elemzési mutatók A m ű k ö d é s m e g k e z d é s e

III. Működés - gazdálkodás Értékesítés Árbevétel Ár ÁFA Élőmunka gazdálkodás Létszám Bérezés Járulékok Egyéb Személyi jellegűi ráfordítások Eszközgazdálkodás ÉCS 1 -2 éves leírás Javítás karbantartás Pótlás Eszközökkel Kapcsolatos költségek Fedezet Árrés Anyagköltség ELÁBÉ Költséggazdálkodás Egyéb költség Üzemelés - igazgatás Egyéb bevételek Egyéb ráfordítások Pénz gazdálkodás Pénzügyi műveletek Bevétele és ráfordítása A d ó z a t l a n e r e d m é n y N y e r e s é g a d ó

Köszönöm a figyelmet!