A GAZDASGFEJLESZTSI RTKELSEK BEMUTATSA WORKSHOP 2013 PRILIS 24

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉRTÉKELÉSEK BEMUTATÁSA WORKSHOP 2013. ÁPRILIS 24. A KKV-K TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉSI KONSTRUKCIÓINAK TAPASZTALATAI – Vélemények a tervezői oldalról Fazekas Gábor Tervező-elemző szakértő Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Előadásvázlat ¢ ¢ ¢ ¢ Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) 2014 -2020 -as tervezési ciklus hazai kormányzati feladatmegosztása 2014 -2020 -as tervezési ciklus indikatív Operatív Programjai és forrásmegosztása Új közösségi szabályozás a 2014 -2020 -as tervezésben Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) – Indikatív prioritásstruktúra GINOP I. prioritás – Indikatív tartalom Tervezői vélemények I-V. Tervezési alapelveink

Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) ¢ ¢ 2011 -ben alapították, 2012. január 11 -től működik. Az NGM háttérintézménye, szerteágazó tervező, elemző, értékelő, disszeminációs feladatokkal. ¢ Gazdaság- és területfejlesztési tervezési feladatai: l Tervdokumentumok készítése, koordinációja, illetve ezekben való szakmai közreműködés. l Tervezési és értékelési feladatok ellátása, módszertani koordináció. l Döntés-előkészítés, állásfoglalás, tanácsadás és minőségbiztosítás. l Gazdasági vezetői információs rendszer építése. ¢ NGM 2014– 20 -as uniós finanszírozású fejlesztési ciklusra való felkészülési feladatainak támogatása, koordinációja.

2014 -2020 -as tervezési ciklus hazai kormányzati feladatmegosztása Az 1600/2012. (XII. 17. ) Korm. Határozat: a 2014 -2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról: ¢ Partnerségi Megállapodás készítésének koordinációja: NGM ¢ Operatív Programok készítésének koordinációja: NGM az érintett szakpolitikát irányító és tervező Minisztériumokkal közösen készítve ¢ Nagyprojektek koordinációja és nevesítése: NFM az érintett Minisztériumokkal közösen Területi felkészülés támogatása: l Szakmai támogatás: Miniszterelnökség és Széchenyi Programiroda (SZPI) l Ennek forrásáról: NFM gondoskodik

2014 -2020 -as tervezési ciklus indikatív Operatív Programjai és forrásmegosztása Az 1600/2012. (XII. 17. ) Korm. határozat alapján az operatív programok indikatív megnevezése: ¢ Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) ¢ Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) ¢ Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) ¢ Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) ¢ Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP) ¢ Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) ¢ Koordinációs OP (KOP) ¢ „Vidékfejlesztés, halászat” OP (VOP, MAHOP) A források várható megoszlása ¢ 60%-a közvetlen (országos és térségi) gazdasági fejlesztésre ¢ 40%-a humánerőforrás-fejlesztésre, infrastruktúrafejlesztésre, környezetvédelemre és energiahatékonyságra.

Új közösségi szabályozás a 2014 -2020 -as tervezésben Közös stratégiai keretrendszer (a jelenlegi rendelettervezetek alapján): ¢ Felülről vezérelt tervezés, erőteljesebb tematikus fókuszokkal (11 tematikus célkitűzés és számos beruházási prioritás) az EU 2020 céljaival összhangban ¢ Forrásallokációs determinációk (előírás arra milyen célokra mennyit kell költeni) ¢ Határozottabb számonkérés (előzetes és közbenső feltételek, teljesítménykeret) ¢ 3 régiókategória (Magyarországon: Kevésbé fejlett régiók és egy fejlettebb régió) ¢ A KSK alapok együtt-tervezése (ERFA, ESZA, KA, EMVA, ETHA) ¢ Új térségi integrációs eszközök bevezetése: l Integrált térségi beruházások (ITI) l Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) – jelenlegi LEADER kiterjesztése

Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) – Indikatív prioritásstruktúra ¢ ¢ ¢ ¢ I. Versenyképes KKV Szektor, Ipari Termelés és Szolgáltatások: KKV-k versenyképességének és forráshoz jutásának javítása, Üzleti infrastrukturális háttér fejlesztése, Vállalkozások hálózatosodásának elősegítése, Munkahelyek megtartása és új munkahelyek létrehozása. II. Tudásgazdaság fejlesztése: Tudásfelhasználás és tudásáramlás segítése és a tudásbázisok megerősítése. III. Infokommunikációs fejlesztések: IKT szektor fejlesztése, Digitális gazdaság fejlesztése, Elektronikus közigazgatás és kiemelt közszolgáltatások IKT fejlesztései, IKT ismeretek, készségek növelése, Szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése. IV. Versenyképes személyi szolgáltatások és a turizmusgazdaság kreatív fejlesztése: Innovatív, kreatív és minőségi szolgáltatás- és termékfejlesztés, Munkahely-megőrzés és munkahelyteremtés a turisztikai és a kapcsolódó szolgáltató szektorokban, A turisztikai szektor alulról építkező intézményrendszerének megerősítése. V. Kiemelt térségi és közösségi gazdaságfejlesztés: Kiemelten fontos térségek, várostérségek integrált gazdasági fejlesztése, periférikus és hátrányos helyzetű térségek fenntartható növekedési pályára állítása, a helyi gazdaság alapjainak újjászervezése, és közösségi gazdaságban rejlő lehetőségek hatékony kihasználása. VI. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése: A munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése, A munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése, Hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása, Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése, A gazdaság igényeihez igazodó képzési intézményrendszer kialakítása, A munkaerő versenyképességének javítása, A vállalatok alkalmazkodóképességének javítása. VII. Technikai segítségnyújtás

GINOP I. prioritás – Indikatív tartalom ¢ ¢ ¢ Növekedésünk Alapjai: Kiemelt ágazatok fejlesztése, Kiemelkedő jelentőségű egyedi projektek, programok támogatása, Nem kiemelt ágazatok fejlesztése. Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése: Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása, Pénzügyi intézményrendszer fejlesztése, egyszerűsítése. Üzleti infrastruktúra fejlesztése: Telephely-szolgáltatást nyújtó infrastruktúra minőségi fejlesztése (inkubátorházak, ipari, tudományos és technológiai parkok, ipari területek), Piacra jutást segítő szolgáltatásokat nyújtó infrastruktúra minőségi fejlesztése (kereskedőházak, logisztikai központok). Hálózati gazdaság fejlesztése: Klaszterek fejlesztése, Beszállítói hálózatok és egyéb vállalati együttműködések ösztönzése. Beruházás-ösztönzés a munkahelyek teremtése és megtartása érdekében: Új munkahelyek teremtésének, meglévők megőrzésének ösztönzése technológia- és telephely-fejlesztési beruházások támogatásával, Munkaerő-mobilitás javítását célzó beruházások támogatása, Atipikus és családbarát foglalkoztatási formák alkalmazását elősegítő beruházások támogatása, Kiemelt esélyegyenlőségi célcsoportok foglalkoztatását és vállalkozásindítását célzó beruházások támogatása.

Tervezői vélemények I. ¢ Fontos az előző ciklusok tapasztalatainak hasznosítása, amelyek természetesen a már évek óta a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szakemberek tudásán keresztül is beépültek, de nélkülözhetetlenek a számszerűsíthető eredményeken alapuló elemzések is. ¢ A KKV-k versenyképességének javítása továbbra is kiemelt cél lesz és ennek egyik legfontosabb célterülete a vállalkozások technológiájának fejlesztése, így különösen hasznosak a GOP-2. 1. 1. (KMOP-1. 2. 1) konstrukció tapasztalatai. ¢ Mivel az Operatív Programok szerepe alapvetően az EU 2020 célokhoz és hazai stratégiákhoz való illeszkedés bemutatása, így sok, az értékelésben szereplő javaslat majd nem is az OP-k tervezése során, hanem a támogatási eszközök meghatározása kapcsán épülhet majd be.

Tervezői vélemények II. ¢ A támogatási eszközöknek három fontos szempontnak kell egyszerre megfelelni (az értékelés is ezek mentén vizsgálta a konstrukciót): l relevancia (eredményesség), l előrehaladás (abszorpció), l végrehajtás (intézményrendszer). ¢ A hosszú távú eredményes működéshez fontos, hogy mindegyik szempont kellő súllyal kerüljön figyelembe vételre, azaz l olyan eredményeket várjunk el a vállalkozásoktól, amelyek hozzájárulnak az EU 2020 és a hazai stratégiák céljainak eléréséhez, l reálisan (nem automatikusan!) teljesíthető vállalásokkal, amelynek köszönhetően a célcsoport minél nagyobb rétege számára lesz elérhető, l mindezt az intézményrendszer, korlátozott kapacitásai mellett, gyorsan, egyszerűen, átláthatóan és szabályosan tudja kezelni.

Tervezői vélemények III. Relevancia: ¢ Ahogy az értékelés is jelzi a globális pénzügyi válság miatt a konstrukció eredeti feltételeinek lazítására volt szükség. Emellett a ciklus vége felé haladva egyre inkább előtérbe kerültek a gyorsítási és az egyszerűsítési szempontok. Az Új Széchenyi Terv ugyanakkor visszahozta a fókuszok, kitörési pontok mentén történő felhasználást. ¢ Javaslatok – vélemények: l A kisösszegű KKV támogatások esetében a létszámvállalás opcionális alkalmazása – A versenyképesség fokozásakor a létszámvállalást valóban körültekintően kell kezelni, érdemes lehet szétválasztani a két célkitűzést, de az EU 2020 miatt fontos lehet a munkahelyek-megtartása. l Növekedést elősegítő technológiai korszerűsítések támogatása árbevétellel kapcsolatos kötelezettségvállalás használata mellett – A kulcs a növekedés ösztönzése, ezért meg kell majd vizsgálni, hogy milyen mutatót kell alkalmazni, amely leginkább hozzájárul ehhez (inkább a hozzáadott értéket mérő mutatók). l Növekedési és foglalkoztatási célok előtérbe helyezése szemben az abszorpciós célokkal – Egyetértünk.

Tervezői vélemények IV. Előrehaladás: ¢ A konstrukció nagy népszerűségnek örvendett a vállalkozások körében, amelynek köszönhetően – a relatíve sok visszahulló forrás ellenére – a program egyike a legjobban teljesítő konstrukcióknak. ¢ Javaslatok – vélemények: l Szigorúbb szűrőfeltételek alkalmazása – A visszalépések csökkentése érdekében fontos a kockázatok mérséklése, ugyanakkor fontos az is, hogy a célcsoport valamennyi rétege számára legyen elérhető forrás, ne legyenek kizárva a lehetőségekből (jó példa az M jelű pályázat). l Túlvállalás alkalmazása – A többlet-kötelezetségvállalás szabályozása kialakításra került, amennyiben a tapasztalatok szükségessé teszik, akkor kezdeményezni kell a jelenlegi szabályozás módosítását.

Tervezői vélemények V. Végrehajtás: ¢ Az IH és a KSZ szoros és hatékony együttműködésének, valamint a számos eljárásrendi egyszerűsítésnek köszönhetően alapvetően a végső ellenőrzési ponton: a kifizetési igénylések pénzügyi ellenőrzésénél érzékelhető torlódás a támogatási folyamatban. A számla alapú ellenőrzés azonban nélkülözhetetlen elemnek tűnik, ezért valóban inkább a kapacitások növelése lehet a megoldás. ¢ Javaslatok – vélemények: l Kapacitáshiány megoldása a pénzügyi és monitoring területen – Megfontolandó. l Célzottabb, szankcionáló ellenőrzések – Megfontolandó. l További kifizetés egyszerűsítések azonosítása – Egyetértünk. l Valós kockázatelemzés által az ellenőrzések számának csökkentése – Megfontolandó. l Többlépcsős pályázati rendszer a „jó” pályázók előnyben részesítése érdekében – Megfontolandó. l Visszatérő pályázók egyszerűbb, könnyített módon történő kezelése Megfontolandó.

Tervezési alapelveink ¢ ¢ ¢ Fókuszált gazdaságfejlesztés: Világos üzenetek a gazdasági szereplők felé, bátrabb ágazati fókusz a hosszú távú növekedés érdekében. Azok a fejlesztések, amelyek nem illeszkednek szorosan, legalább a foglalkoztatási szint növeléséhez járuljanak hozzá, a többi esetben csak pénzügyi eszközt lehessen igénybe venni (természetesen pénzügyi eszközök nem csak az ilyen fejlesztésekhez vehetők igénybe). KKV fejlesztési területek széttagoltságának megszüntetése: együtt kezelni a KKV fejlesztés egyes célterületeit (korábban elkülönülő, GOP-ban és ROP-okban lévő gazdaságfejlesztési célterületek egy prioritásban). Az OP-k közötti lehatárolások helyett szinergia (pl. vidéki mikrovállalkozások beruházásai, élelmiszeripari fejlesztések). ERFA-ESZA eszközök komplexebb felhasználása (ESZA források a GINOP-ban is). Valódi egy ablak: egy fejlesztési terv – egy pályázat (szükség esetén a több kiírásra bontás az intézményrendszer feladata).

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉRTÉKELÉSEK BEMUTATÁSA WORKSHOP 2013. ÁPRILIS 24. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Fazekas Gábor Tervező-elemző szakértő E-mail: gabor. fazekas@nth. gov. hu Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal