IZOMDISZBALANSZ Izomegyensly felbomls Defincija Az agonista s antagonista

IZOMDISZBALANSZ Izomegyensúly felbomlás

Definíciója Az agonista és antagonista izmok koordinált működésének zavara, amely hibás tónuseloszlást von maga után

Kialakulásának oka A mozgásszervek statikus és dinamikus túlterhelése, amit időben nem kompenzálnak

Ok és következmény STRUKTÚR A VÁLTOZÁS FUNKCIÓ VÁLTOZÁS

Ok és következmény Struktúra változás Izomrövidülés Funkció változás Diszfunkciók

Diszfunkció – hibás tónuseloszlás Hyperaktív izmok Gyengült izmok

Diszfunkciók q A megrövidült izmok antagonistái reflektórikus gátlás alá kerülnek q Izomerejük csökken, gyengülnek q Az izomműködés megbomlása kontraktúrák kialakulásához vezet

Formái Medenceövi diszbalansz

Formái Vállövi diszbalansz Megrövidült izmok: v Pectoralis m. v Biceps brachii Megnyúlt izmok: v Infraspinatus v Teres minor v Deltoideus hátsó rész

Medenceövi diszbalansz

Izomrosttípusok megoszlása TÓNUSOS IZMOK I. SO típusú rostok FÁZIKUS IZMOK II. FG típusú rostok

A tónusos és fázikus izmok jellemzői I. SO TÍPUSÚ q Lassú reakció idő q Nagyobb nyugalmi tónus q Gyorsabb regeneráció II. FG TÍPUSÚ q Gyors reakció idő q Kisebb nyugalmi tónus q Lassú regeneráció

A tónusos és fázikus izmok jellemzői I. SO TÍPUSÚ A. Lassan fáradnak B. Könnyen aktiválódnak C. Rövidülésre hajlamosak II. FG TÍPUSÚ A. Gyorsan fáradnak B. Lassan aktiválódnak C. Megnyúlásra, gyengülésre hajlamosak

Rövidülésre hajlamos izmok

Gyengülésre hajlamos izmok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Gluteus maximus Gluteus medius Abdominalis izmok Rhomboideusok Trapezius alsó része Longus colli Vastusok

A nyújtást befolyásoló tényezők Kontraktilis elem: izomhas Alapegysége: a sarcomer • Neurofiziológiai tulajdonság: Gerincvelői reflexmechanizmusok • Viszkoelasztikus tulajdonság : elasztikus elemek által Nem kontraktilis elem mechanikai tulajdonsága • viszkoelaszticitás

A kötőszövet Képes a környezeti tényezők és funkció változásának hatására szerkezetét változtatni

Szerkezetének legfontosabb komponensei Alapállomány v Gél v Víz v Glycosamino – glycan / GAG / Fibrótikus komponens v Kollagén v Elasztin

Alapállomány funkciója q GAG szintézise q A normál hidratáció és kenés biztosítása q Fenntartja a rostok közötti kritikus távolságot q Biztosítja a rostok közti csúszást q Megelőzi a mikro adhéziókat

Immobilizáció-szöveti stimuláció hiánya Alapállomány dehidrációja v Biomechanikai és biokémiai kompenzációk v Szöveti merevség v Korlátozott mobilitás Restriktív intermolekuláris kereszt kapcsolat

A szöveti mobilizáció hatása q A GAG szintézis stimulációja q A normál hidratáció és kenés helyreállítása q A restriktív intermolekuláris keresztkapcsolatok megtörése q A rostok közötti csúszás és a mechanikai elongáció biztosítása

Mechanikai tulajdonsága A kötőszövet mechanikai tulajdonságát a kollagén és elasztikus rostok aránya és elrendeződése határozza meg

Mechanikai alapfogalmak q Viszkoelaszticitás az idő függvényében q Viszkoelaszticitás a hőmérséklet függvényében q Az anyag merevsége az erő függvényében

Viszkoelaszticitás az idő függvényében Hosszú ideig fenntartott erő hatására a kötőszövet megnyúlik /elongáció /, s a nyújtás során deformálódik. A szöveti hosszváltozás tehát idő függő

Mechanikai tulajdonság Az elaszticitás mértéke a kötőszövet jellemző mechanikai tulajdonsága, mellyel meghatározható az anyag merevsége, azaz a külső erővel szemben mutatott ellenálló képessége

A kötőszövet stressz-strain görbéje Alapfogalmak: q Stressz = erő, terhelés q Strain = megnyúlás útja – hosszváltozás deformáció q. Creeping = rostok közötti csúszás

Stressz – strain görbe

A nyújtást befolyásoló tényezők Kontraktilis elem: • Kontraktilis tulajdonság /izomhas/ • Elasztikus tulajdonság /elasztikus kötőszöveti elemek/

Az izomzat szerkezeti elemei 1. Kontraktilis elem /izomhas/ Alapegysége a sarcomer 2. Nem kontraktilis elem Ø Párhuzamosan kapcsolt elasztikus elemek /izomelemeket körülvevő kötőszövet/ Ø Sorosan kapcsolt elasztikus elem Ø /inas eredés és tapadás/

A kontraktilis elem mechanikai jellemzői Sarcomer: • Aktív elem • Hosszváltozásra, rövidülésre képes Sliding-hipotézis Kereszthíd -kapcsolat Elasztikus elemek: • Viszkoelaszticitás • Elasztikusan követik a sarcomer hosszváltozásait

A sarcomerek hosszváltozása Kereszthíd kapcsolatok az izom nyúlásakor és rövidülésekor

Aktív - passzív tenzió Aktív tenzió Az izom aktív feszülése, melynek oka a sarcomerek szintjén létrejövő kereszthíd kapcsolatok. /csúszás teoria/ Passzív tenzió Az elasztikus elemek tenziója az izom nyúlásakor rövidülésekor nő Párhuzamosan kapcsolt elemek: Sarcomerhossz tenzió Sorosan kapcsolt elem: Sarcomerhossz -tenzió

A megrövidült izom tartós immobilizálásának hatásai 1. 2. 3. 4. 5. 6. A sarcomer sorozat vesztesége Izomrostok hosszúságának csökkenése Az intramuszkuláris kötőszövet strukturális átalakulása Az elasztikus tulajdonság csökkenése/elvesztése Izommerevség, atrófia ROM beszűkülése KONTRAKTÚRA KIALAKULÁSA

Intermittált stretching a sarcomer veszteség megakadályozására immobilizált izomban Megrövidült triceps surae immobilizálása egereken/kísérlet/ q 1. csoport: két hét tartós rögzítés Eredmény: 19% sarcomer veszteség q 2. csoport: napi 1/4 óra nyújtás Eredmény: szignifikáns veszteség q 3. csoport: napi fél óra nyújtás Eredmény: veszteség nem volt q 4. csoport: napi egy óra nyújtás Eredmény: 10% sarcomer sorozat növekedés

A stretching neurofiziológiai alapjai Szenzo-motoros integráció • • • Inger Receptor Szenzoros afferens rendszer Motoros efferens rendszer Válaszreakciók, információk az izmokhoz

Szenzoros /afferens/ rendszer „PROPRIOCEPCIÓ” • Sherrington /1906/: az izületi helyzet, a testtartás és a mozgás érzékelése • Specializált receptorok az izületekben, izmokban, inakban • Információk a központi idegrendszerbe

A proprioceptív rendszer Exteroceptorok: Bőr mechanoreceptorai -Tapintásérzékelés -Taktlitás Felületi szenzibilitás Információk a proprioceptorok felé Proprioceptorok: v Izületi receptorok v Golgi ínorsók v Izomorsók A mechanikai folyamatok /izület helyzete, mozgása/ érzékelése és ennek továbbvitele Mély szenzibilitás

Proprioceptív ingerek q Izületi receptorok: trakció, approximáció q Golgi ínorsó: - erős ellenállással szembeni /meg/feszülés - tartós nyújtás - reflexes gátlás q Izomorsók: nyújtás, húzás – stretch reflex kiváltása

Izületi proprioceptorok Ruffini végződések Előfordulás: izületi tok /külső réteg/ Érzékelik: • Az izületi tok nyúlásának irányát • Az izület helyzetváltozását Ingerküszöb: alacsony Adaptáció: lassú Feladatuk: Helyzetérzékelés a tónusos izmokhoz rendelve /poszturális rekciók receptorai/ HELYZETJELZŐ

Izületi proprioceptorok Pacini testek Előfordulás: -izületi tokban -a tok és a szinoviális membrán határán Érzékelik: • Az izületi helyzetváltozást /gyors, lassú/ • A szinoviális membrán károsodását Ingerküszöb: alacsony Adaptáció: gyors Feladat: Mozgásérzékelés a fázisos izmokhoz rendelve MOZGÁSJELZŐ

Proprioceptorok Golgi-Mazzoni testek Előfordulás: izületi tok/belső réteg/ Érzékelik: az izületi tok axiális irányú összenyomását /nyúlását nem/ Ingerküszöb. alacsony Adaptáció: lassú Feladat: Facilitálja a törzs stabilizációját zárt kinetikus láncban

Proprioceptorok Golgi szalagvégződések Előfordulás: izület körüli szalagok, izület közeli íntapadások Érzékelik: • Az izületeket alkotó csontok helyzetét • Az inak nyúlását, feszülését Ingerköszöb: alacsony és magas Adaptáció: lassú Feladat: védelem a túlterheléstől - véghelyzetjelző Reflexes gátlás az alfa motoneuronokra

Proprioceptorok Golgi ínorsó Előfordulás: az ínban, az izom-ín átmenetnél Érzékelik: q az izom kontrakciót q Az izom nyúlását Ingerküszöb: magas Feladat: - a hozzárendelt izom autogén gátlása - az antagonista izom facilitálása Az izom feszülési kontroll rendszere

Proprioceptorok Izomorsók Előfordulás: izomhas közepén Érzékelik: izomhossz változását Ingerküszöb: alacsony Adaptáció: lassú Feladat: a kinesztetikus /testhelyzet érzés/ érzékelése Beidegzés: szenzoros és motoros rostokon keresztül v Szenzoros /afferens/ rostok: információk az izom megnyúlásának mértékéről Az izomhossz kontroll rendszere Stretch vagy miotatikus reflex v Motoros/efferens/rostok: Motoros neuronok

A proprioceptív ingerületek szerveződése I. Szint: Gerincvelői reflexmechanizmusok II. Szint: Központi idegrendszer /agytörzsi, kisagyi szint/

Proprioceptív reflexek Miotatikus vagy nyújtási reflex v monoszinaptikus reflex v kiváltója az izomorsó v adekvát ingere az izom passzív megnyújtása Autogén facilitáció v Inverz miotatikus reflex v biszinaptikus reflex /gátló neuron/ v kváltója a Golgi ínorsó v adekvát ingere az ínreceptorok deformációja Autogén gátlás -

Proprioceptív reflexkör

Az autogén gátlás reflexmechanizmusa

Az aktív gátlás technikája Contract-relax Contract – relax – contract Antagonist contraction Tart – lazít Tart-lazít-nyújt /antagonista kontrakciója/ Az antagonista ellenállással szemben történő kontrakciója

Reflexaktivitások az aktív gátlás technikája során 1. Stretch pozíció – nyújtási reflex az izomorsó ingerületének kiváltása autogén facilitáció 2. Izometriás megtartási ellenállás § az izom tenziójának növelése § az ínorsó megnyúlása, deformációja autogén gátlás 3. Relaxációs fázis 4. Nyújtás : - passzívan a kezelő által - aktívan a beteg izomereje által Az aktív nyújtás formái: az antagonista aktív és ellenállásos működésével /reciprok gátlás/

Az aktív gátlás technikájának célja 1. 2. 3. 4. A megrövidült izmok relaxációja és nyújtása Spinális fájdalomgátlás /lokális analgézia/ A mozgásterjedelem növelése/ROM/ Az antagonista izmok erősítése

A stretchinget megelőző funkcionális vizsgálat A mozgásvizsgálat sorrendje: 1. 2. 3. 4. Aktív Passzív Ellenállásos, izometriás Izomnyújtási tesztek

Vizsgálati szempontok AKTÍV- ELLENÁLLÁSOS: 1. Fájdalom 2. ROM 3. Izomerő 4. Léziónak megfelelő izomerő PASSZÍV: 1. Fájdalom 2. End-feel 3. ROM 4. Akut, szubakut, krónikus állapot

A mozgás minőségének meghatározása 1. 2. a) b) c) d) Mozgáspálya /ROM/ Izületi véghelyzet /end-feel/ Normál véghelyzet: Elasztikus Fájdalom nincs Kóros véghelyzet: Feszülés, reflexes izomvédekezés, izomspazmus Csökkent elaszticitás A szöveti ellenállás a fiziológiástól eltérően lép fel Fájdalom a szöveti rövidülés miatt

A passzív mozgásvizsgálat során értékelhető mozgás fokozatai 0. Nincs mozgás /kötőszövetes vagy csontos ankylosis/ 1. Erőteljesen beszűkült mozgás 2. Enyhén csökkent mozgás 0. 1. 2. = HYPOMOBILITÁS 3. Normál mozgás 4. Enyhén fokozott mozgás 5. Erőteljesen fokozott mozgás 6. Teljes instabilitás 4. 5. 6. = HYPERMOBILITÁS

Izom-nyújthatósági /V. Janda/ tesztek Szempontok: 1) A beteg stabilizálása, a kompenzációk kivédése /heveder/ 2) Az izom lefutásában, a maximális szöveti ellenállásig nyújtunk /provokációs teszt/ Vizsgálat módja: az izületi mozgáspálya passzív vizsgálata A teszt értékelése: 0. Nincs rövidülés 1. Enyhe rövidülés 3. Nagymértékű rövidülés

A stretching gyakorlati alkalmazása 1. v v v 2. Prevenció: Wellnes, fittnes Kondicionáló női torna Jóga alapú stretching Kismama torna Sport Rehabilitáció

Kismama-torna Mozgásterápia Tartásjavítás: Ø Medence beállítás Ø Gerinc helyzete Ø Hátizom, hasizom gyakorlatok Ø Stretching

Kismama-torna Mozgásterápia q Izületi mozgások megtartása q Mellizom gyakorlatok q Gátizom gyakorlatok q Légző gyakorlatok q Stretching q Relaxáció /autogén tréning/

Kismama-stretching Hatásai: v Tartás korrekció-elongáció v Deréktáji panaszok megelőzése, csökkentése v Mellizmok nyújtása v Láb statikájának megőrzése v A gátizomzat rugalmasságának növelése v A propriocepció javítása

Kismama-stretching Hatásai: v Az izületek lazítása v A kismedence tágítása v Teret ad a bébinek v Segítséget ad a kismamának a kihordásban v Segíti a szülést

Kismama-stretching célja v Egészséges, fájdalom és feszültségmentes terhesség v Jó pszicho-szomatikus állapot v Fájdalommentes, sima szülés v Pozitiv szülésélmény v A szülés utáni gyors regeneráció

Nyújtási formák q Statikus passzív /poziciók/ q Statikus aktív, az antagonista izom/izmok működésével

Kismama-stretching Alapelvek: Csak egészséges terhes végezheti q A terhesség 3. hónapjától a 8. hónapig q A 6. 7. hónapban háton fekvésben Tilos gyakorolni! q Lassú, fokozatos kivitelezés q Légzéssel koordináljuk q

Mit kell tudni a kismamáknak 1. 2. 3. 4. A nyújtás célját, élettani hatását A statikai rendszer változásait Milyen izomcsoportokat és miért kell nyújtani Milyen segítséget ad a kismamának és a babának 5. Hogyan segít a szülés folyamatában