Csillagszati mrsek s megfigyelsek Sli ron Etvs Lornd

Csillagászati mérések és megfigyelések Süli Áron Eötvös Loránd Tudományegyetem Csillagászati Tanszék

A Naprendszer Bolygók Naptól mért átlagos távolság szerint növekvő sorrendben: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Merkúr Vénusz Föld Mars Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz Belső bolygók Külső bolygók

A Naprendszer Bolygók A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) által 2006 -ban elfogadott definíció: 1. Nap körüli direkt pályán kering 2. Elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy jó közelítéssel gömb alakot öltsön 3. „Pályája mentén” kisöpörte az égitesteket (pályáján nem található vele összemérhető égitest) A „Pályája mentén” megfogalmazást úgy kell érteni, hogy csak kis, gravitációs hatásukat tekintve elhanyagolható tömegű testek maradtak az ellipszis pályája metén (ld. Föld közeli aszteroidák).

A Naprendszer Törpebolygók Ceres Plútó Eris Makemake A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) által 2006 -ban elfogadott definíció: 1. Nap körüli direkt pályán kering 2. Elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy jó közelítéssel gömb alakot öltsön Ismert képviselői: Ceres, Plútó, Eris, Makemake, Haumea

A Naprendszer Kisbolygók A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) által 2006 -ban elfogadott definíció: 1. Nap körüli direkt pályán kering Ismert képviselői: Pallas, Júnó, Vesta, Ógyalla, Hunnia, Detre, Izsák, Gothard, Kulin Júnó animáció: https: //www. eso. org/public/videos/ann 15028 a/ Pallas

A Naprendszer A Kepler-törvények

Koordinátarendszerek M megfigyelő földrajzi koordinátáira szükség van két koordinátával: földrajzi szélesség földrajzi hosszúság A földrajzi koordináták definiálásához szükséges: 1. forgástengely: kijelöli az északi és déli pólust 2. egyenlítő: a Föld O középpontján átmenő, a forgástengelyre merőleges sík az egyenlítő síkja (egyenlítő) 3. szélességi körök: az egyenlítővel párhuzamos síkok a Föld felszínét a szélességi körökben metszik 4. meridián: a P és P’ pólusokon és az M megfigyelőn halad át a meridián síkja, Föld felszínét M-hez tartozó meridiánban metszi (kör) 5. kezdeti meridián: a greenwichi obszervatórium meghatározott pontján áthaladó meridián

Koordinátarendszerek

Koordinátarendszerek Pólus horizont feletti magassága

Koordinátarendszerek Az éggömb C Az égitestek helyzete: szférikus csillagászat Alapfogalma: éggömb: felületére az égitesteket leképezzük, sugara tetszőleges lehet. A középpont megválasztása szerint lehet: 1. 2. 3. 4. 5. topocentrikus geocentrikus heliocentrikus galaktocentrikus baricentrikus C’ pontban metszi az éggömböt, ez a csillag szférikus helye. Két szöggel adható meg, ehhez kell: 1. alapsík 2. kiindulási irány 3. körüljárási irány C’ O

Koordinátarendszerek Lehet topo- v. geocentrikus A topocentrikus horizontális koordinátarendszerben éggömb középpontja M Függőón iránya kijelöli a zenit-nadír (ZN) irányt Az M-n áthaladó ZN-re merőleges sík: horizont síkja Az éggömb és a horizont síkjának metszése: horizont M-n keresztül forgástengellyel párhuzamos egyenes: P és P ’ A P-n, Z-n és M-n halad át a meridián síkja Az éggömb és a meridián síkjának metszése: égi meridián áthalad a P, Z, P’, N pontokon. N Meridionális metszet P’

Koordinátarendszerek Topocentrikus horizontális N P’ Meridionális metszet Topocentrikus horizontális koordinátarendszer

Koordinátarendszerek A geocentrikus horizontális koordinátarendszer középpontja a Föld O geometriai középpontja A ZN irányt az OM egyenes határozza meg Az alapsík az O ponton megy át Egy égitest topo- és geocentrikus koordinátái különböznek: 1. A ZN irány eltérhet a függőónétól, 2. Közeli égitesteknél (naprendszerbeli) a Föld mérte nem hanyagolható el, az ilyen égitestek kissé más irányban látszanak O-ból mint M-ből (parallaxis). O Geocentrikus horizontális koordinátarendszer

Koordinátarendszerek Az I. egyenlítői koordinátarendszer

Koordinátarendszerek Az I. egyenlítői koordinátarendszer

Koordinátarendszerek Parallaktikus szerelés A távcső parallaktikus szerelése

Koordinátarendszerek A II. egyenlítői koordinátarendszer

Koordinátarendszerek A II. egyenlítői koordinátarendszer

A csillagok látszólagos mozgása A Föld forgása miatt a csillagok a deklinációs körök mentén mozognak. P Z N P’ A csillagok látszólagosan kelettől nyugati irányban keringenek. Napi látszólagos mozgásuk során kétszer haladnak át a meridiánon: 1. felső kulmináció (delelés): zenithez közelebbi átmenet 2. alsó kulmináció: zenittől távolabbi átmenet

A csillagok látszólagos mozgása Csillagok láthatósága (meridionális metszet)

A Nap látszólagos mozgása Hely Elnevezés Közelítő időpont Tavaszi napéjegyenlőség (ekvinokcium) március 21. Nyárpont Nyári napforduló (szolsztícium) június 21. Őszpont Őszi napéjegyenlőség (ekvinokcium) szept. 23. Télpont Téli napforduló (szolsztícium) dec. 21. A Nap nevezetes helyzetei

A Nap látszólagos mozgása Z P n á ir di 03. 21. - 09. 21. id er m Nyárpont 06. 21. t izon hor e K ika t p kli e nappal me P ián tő gyenlí horizont P’ Télpont 12. 21. Ny 09. 21. – 03. 21. P’ éjszaka

A sarkkörök és térítőkörök A zenitávolság az M helyén

Z P

Az év hossza Periódus Hossza Tropikus 365 d 5 h 48 m 45, 51 s Sziderikus 365 d 6 h 09 m 9, 5 s Anomalisztikus 365 d 6 h 13 m 53 s Fogyatkozási 346 d 14 h 52 m 50, 6 s

A Hold járása csomóvonal perigeum apogeum perigeum forgásiránya földpálya Egy enl ítő (ekliptika síkja) holdpálya csomóvonal földpálya (ekliptika síkja) felszálló csomó

A Hold járása

A Hold fázisai Periódus Hossza Szinódikus 29 d, 530589 Sziderikus 27 d, 321662 Tropikus 27 d, 321582 Anomalisztikus 27 d, 554550 Drakonikus 27 d, 212221 Növekvő fázis Első negyed Növekvő sarló Újhold Telihold Csökkenő fázis Utolsó negyed napfény Az időszámításunkból jól ismert hónap a Hold fázisaihoz, vagyis a szinódikus hónaphoz kötődik. A Hold mozgásával kapcsolatban többféle periódus definiálható: • Szinódikus hónap: újholdtól újholdig (Földhöz képest) • Sziderikus hónap: állócsillagokhoz képest • Tropikus hónap: tavaszponthoz képest • Anomalisztikus hónap: perigeumtól perigeumig • Drakonikus hónap: felszálló csomótól felszálló csomóig Csökkenő sarló A fázisok oka az, hogy a Hold Nap által megvilágított oldala miként helyezkedik el a Földhöz képest.

Sziderikus és szinódikus hónap Szinódikus hónaponként ismétlődnek a Hold fázisai. Egy sziderikus hónap alatt a Hold egy teljes keringést végez a Föld körül. Ez rövidebb mint a szinódikus, hiszen a Föld is halad közben a pályáján. Nap A sziderikus hónap akkor telt le, amikor a Hold ideért Földpálya Újhold

A Hold járása - fogyatkozások Hold- és napfogyatkozás akkor következhet be, ha a Hold az ekliptika síkjában van, azaz valamelyik csomópontja közelében. Ilyen esetek az ábrán a B és a D. Nem lehetséges fogyatkozás az A és a C esetben. D. Lehetséges fogyatkozás. Föld Hold holdfogyatkozás A Hold árnyéka a Föld fölött napfogyatkozás C. Nem lehetséges fogyatkozás. A Föld árnyéka a Hold fölött napfogyatkozás A. Nem lehetséges fogyatkozás. holdfogyatkozás B. Lehetséges fogyatkozás.

Napfogyatkozás akkor következhet be, ha a Hold kitakarja a Napot, azaz az égitestek sorrendje a következő: N − H − F A geometriától függően napfogyatkozások lehetnek: • Teljes: a megfigyelő az umbrában (teljes árnyék) van, a Hold látszó átmérője kicsit nagyobb a Napénál, mert perigeuma környékén van • Gyűrűs: a megfigyelő az umbrában van, de a Hold látszó átmérője kisebb a Napénál, mert apogeuma környékén tartózkodik • Részleges: a megfigyelő a penumbrában (félárnyék) van. Umbra (árnyékkúp) Nap Hold perigeumban Hold apogeumban Teljes napfogyatkozás Gyűrűs napfogyatkozás Részleges napfogyatkozás Penumbra Föld

Holdfogyatkozás A holdfogyatkozás akkor következhet be, ha a Föld kitakarja a Napot, azaz az égitestek sorrendje a következő: N − F − H A holdfogyatkozások típusai: • Teljes: A Hold teljes mértékben az umbrában van* • Részleges: A Hold egy része van csak az umbrában • Penumbrális: A Hold félárnyékban van (alig észrevehető) Umbra Penumbra Nap * A Hold vöröses színét ekkor a földi légkörben megtörő (és ezzel színképileg is megváltozó) gyenge fény okozza Teljes holdfogyatkozás Részleges holdfogyatkozás Penumbrális holdfogyatkozás Föld Hold

A bolygók járása A bolygók a Nap körül azonos irányban keringenek első közelítésben a Kepler-törvényeknek megfelelően, pályáik viszonylag ki szöget zárnak be egymással. A belső bolygók (Merkúr, Vénusz) a Föld pályáján belül vannak. Föld-típusú bolygók: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars. Óriásbolygók: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz Fö ld nusz Uránusz úr Szatur k er e pit s u t ep ar z s nu M Ju z us n Vé M r Nap N A Naprendszer bolygói. Kék színnel a pályák ekliptika fölötti része, zölddel az alatti része van jelölve. A Föld-típusú bolygók pályái. Kék színnel a pályák ekliptika fölötti része, zölddel az alatti része van jelölve.

A bolygók járása Okkultáció: olyan esemény, amikor egy égi objektum kitakar (részben Aldebaran vagy egészben) egy megfigyelt objektumot. Csillagfedés: egy égitest (a Hold, egy bolygó, egy aszteroida stb. ) eltakar egy csillagot. Bolygóátvonulás : egy belső bolygó elhalad a Nap korongja előtt (NEM napfogyatkozás, hiszen a bolygók nagyon kicsik a Naphoz képest, a korongon egy kis foltnak tűnnek). Dione eltakarja a Rhea-t (Szaturnusz holdjai) A Hold eltakarja az Aldebarant A Merkúr 2016. május 9. -ei átvonulása

A bolygók járása A belső bolygók fényváltozásai A Merkúr és a Vénusz pályamenti mozgásából adódik, hogy – a Holdéhoz hasonló – fényváltozásokat mutatnak. r kú a r e M lyáj pá usz n é V yája pál d Föl yája pál A Vénusz fázisai

A bolygók járása A (csillagászati) együttállás és szembenállás felső B alsó Nap B Föld Nap Föld szembenállás Együttállás belső bolygók esetén együttállás A (csillagászati) együttállás és szembenállás meghatározásánál a Nap iránya a döntő! • Együttállás (konjunkció): a B bolygó és a Nap ugyanabban az irányban látszódik. Belső bolygó esetén két típusa van: • Alsó: a B bolygó a Föld és a Nap között van (a bolygó ekkor van legközelebb a Földhöz) • Felső: a Nap a B bolygó és a Föld között van (a bolygó ekkor van legtávolabb a Földtől) • Szembenállás (oppozíció): a B bolygó és a Nap ellenkező irányban látszódik. Csak külső bolygó esetén fordulhat elő (a bolygó ekkor van legközelebb a Földhöz).

A bolygók járása Az elongáció (kitérés) nyugati elongáció B Nap Föld keleti elongáció Elongáció

A Föld éghajlati övei P Északi sarkkör Ráktérítő Egyenlítő Baktérítő Déli sarkkör P’ Sarkkörök és térítőkörök