poli megfigyelsek s rtelmezseik Pszichopatolgia Specilis poli megfigyelsek

Ápolói megfigyelések és értelmezéseik Pszichopatológia

Speciális ápolói megfigyelések Hirtelen hangulati változás Fokozatos hangulati, mozgás, akarati, késztetésbeli változás Járás, beszéd változás Látogatás hatását a betegre Telefonok hatása a betegre A gyógyszerbevétel körülményei Öngyilkosság veszélye miatt: n Éjszakai WC- re járás n Aluszékonnyá válás n Tudat beszűkülés n Adakozóvá válás n Hallucinációra utaló jeleket n A beteg hangulatát befolyásoló tényezőket n n n n

Pszichopatológia n A normál viselkedés elkülönítése a kórostól n Meghatározza, hogy mire figyeljen az ápoló

A pszichés működések fő területei Kogníció: tudati működések és figyelem; érzékelés, észrevevés; emlékezés; gondolkodás 2. Affektivitás: ösztönök; érzelem; hangulat; indulat 3. Magatartás: indíték, akarat, pszichomotilitás, kommunikáció 4. Globális jellegű működések: intellektus, személyiség, beállítódás 1.

A kogníció

A kognitív működések n A kogníció magába foglalja: n Az ingerek érzékszervi úton történő érzékelését (percepció), felfogását (apercepció) és kp. -i idegrendszeri feldolgozását az agykéregben (gnosztikus funkció) n Az emlékezeti folyamatokat, a tanulást n A gondolkodás azon folyamatait amelyek a szintézishez, ítéletalkotáshoz, előrelátáshoz ( a jelenlegi tapasztalatok múltbeliekkel és a tanultakkal történő egybevetéséhez) s ebből akár új eredmény létrehozásához is szükségesek. n Előfeltétele a tudat bizonyos szintje és a figyelem.

A tudat n A tudat olyan ébrenléti állapot, amelyben a külvilág és a belső környezetűnk ingereit megfelelő módon fel tudjuk fogni, és azok jelentőségével is tisztában vagyunk. n Elkülönítünk: n éntudatot : n n n Az én idő-és térbeli egységén és a külvilágtól való elhatárolásán alapszik Magában foglalja, hogy az egyén cselekedetei saját magától származnak tárgytudatot: n n A külvilágra vonatkozik Jellemzői: orientáció és figyelem n A tudat ébersége (vigilitás) n A tudat tartalmi működése

A tudati működés zavarai A tudat éberségiszint zavarai ( vigilitás zavarok): A. § § Hipnoid tudatzavarok: § Kábultság: a külvilági ingerek felfogása megnehezül, csökkent percepció és reagálási készség. § Somnolencia: a beteg magára hagyva elalszik, kissé erélyesebb ingerekkel ébreszthető és rövid ideig kontaktusba vonható, lelassult, gátolt pszichomotórium. § Sopor: olyan mint a mély alvás stádiuma amelyben a reflexek még megtartottak, a beteg csak erős ingerrel ébreszthető, incontinens § Kóma (eszméletlenség): teljes eszméletlenségnél a reflexek hiányoznak, centrális légzési és keringési zavarok jelentkezhetnek. A tudat világosságának („pszichiátriai”) zavarai:

§ A tudat világosságának („pszichiátriai”) zavarai (tudatborult állapotok): § § Oneroid (álomszerű)állapot: az észrevevés és a képzelet közötti határ elmosódik, a valósba álomképek keverednek és azok együttesen, azonos erővel kerülnek észlelésre. Delírium (ködös állapot): a tudat mély borultsága, a külvilággal nincs kapcsolat, dezorientáltság alakul ki, hallucinációk, illúziók jelentkeznek, és mindez zavart gondolkodással, fokozott pszichés aktivitással, töredékes, értelmetlen motilitásfokozódással jár, súlyos és életveszélyes vegetatív tünetek jelentkezhetnek. Amencia: lényegében a delíriumhoz hasonló kép, a vegetatív tünetek hiányával Homályállapotok ( tenebrozitás) § Rendezetlen: zavart gondolkodás, intenzív érzelmi megnyilatkozás, a külvilággal nincs kapcsolat, az észrevevés és a képzelet összeolvad. Gyakori az érzékcsalódás, szorongás. § Rendezettek: a beteg magatartása, viselkedése rendezettnek tűnik, önmagára és környezetére vonatkozóan részben tájékozott, de az összituációt nem ismeri fel, ehhez képest magatartása inadekvát.

Delírium n Ködös állapot, a a tudat mély borulása, hullámzó vigilitásbeli és összerendezettségi tünetek kíséretében. n Tünetei: § § § Tájékozatlanság önmagára, környezetére, időre és térre terjedhet ki. Illúziók és hallucinációk tömeges jelentkezése Fokozott motoros aktivitás, célképzet és célmozgás hiánya, gondolkodás és mozgás összerendezetlenség, Felületesebb és mélyebb alvás-ébrenléti időszakok váltakozása Delirium tremens alkohol okozta kórkép, apró állatok, bogarak vizionálása mellett haptikus komponensek, változó pszichomotoros tünetek vannak jelen. Oka: agyi vérellátási zavar( akut és krónikus forma), mérgezések, gyógyszerfüggés és szenvedélybetegségek, testi betegségek (urémia, DM), fertőzések, stb.

B. A tudat tartalmi zavarai: a tartalom teljesen vagy nagy mértékben hiányzik megtartott éberségi szint mellett. § § Tudatszűkület : egy – két gondolatra összpontosul (pl. rajongás, bánat). Oka lehet érzelem, indulat, kórosan megtapadt élmény. Rövidzárlati cselekmények, explozív reakció estén döntő az affektív színezettség. Confúzió (laza tudati állapot): az éberségi szint csökkenése miatt kialakuló integritás zavara jellemző. Enyhe formája a szórakozottság, szétszórtság; súlyos alakja a teljes desintegratió, ahol a beteggel értelmes kontaktus nem teremthető.

Tudatzavar n A tudatzavar mindenkor az én és a külvilág integratív kapcsolatának a zavara, ezért minden formája veszélyeztető állapot is egyúttal, mely sürgős beavatkozást tesz indokolttá úgy a szomatikus, mint a pszichés ellátás területén egyaránt.

A figyelem zavarai n Féloldali figyelmetlenség ( neglect) – neurológia n Pszichiátriai figyelemzavarok: Szórakozottság, szétszórtság n Hyper – és hipovigilitás n

Az orientáció zavarai n Nemcsak a tudati működések, hanem az ítéletalkotás zavarai is. n Allopszichés dezorientáció: n n Térbeli-, időbeli és idegen személybeli hiányos vagy téves azonosítás Az éntudat zavara n Saját én megélésének hiánya (deperszonalizáció) n A külvilág megváltozásának élménye (derealizáció) n Az én aktivitástudat hiánya (pszichés automatizmusok, énidegen cselekedetek, mások általi írányítottság érzése)

A tudati működés zavarai n Scannelés: Tariska könyv 195. old ábra

Érzékelés, észlelés és ingerfeldolgozás n Percepció appercepció képzetek

Érzet és képzet sajátosságai n Érzet: § § § Testi jellegű, három dimenziós A külső térben jelenik meg, objektív valósága van Határozott rajzolatú, részletgazdag Konstans, könnyen rögzül azonos módon Akarattól független: nem idézhető fel és nem változtatható meg tetszés szerint Létrejöttét passzivitásérzés kíséri n Képzet § § § Képszerű, kétdimenziós Szubjektív természetű: a belső világban jelenik meg Határozatlan, nem teljes, részletszegény Szétfoszlik, mindig újra kell képződjön Akarattól függő: felidézhető, változta tható Létrejöttét aktivitásérzés kíséri

Az ingerfelfogás zavarai n Érzékszervi károsodásból eredő zavarok n Kvantitatív zavarok n hiperesztézia n hipoesztézia n anaesthesia n Kvalitatív zavarok n az észrevevés abnormitásai n tartalmi zavarok

Az ingerfelfogás kvalitatív zavarai n Az észrevevés abnormitásai § a külvilág elidegenedése § megzavart érzékelés § az időélmény zavarai § a térélmény zavarai § a testséma zavarai Ø deperszonalizáció Ø fantomfájdalom Ø doppelt orientáció § a realitásérzet zavarai Ø a valóság téves megítélése Ø derealizáció § tévely

Az ingerfelfogás kvalitatív zavarai n Tartalmi zavarok § illúzió § hallucináció § képzetanomáliák

Illúzió n Illúzió a nem megfelelő ingertől keltett kóros észrevevés, mely a valódi érzékelés minden tulajdonságával bír. n A normál érzékeléstől abban tér el, hogy intenzitásában vagy érzelmi jegyeiben, vagy tartalmában nem felel meg a kiváltó ingernek. n Egészséges embernél is előfordulhat. n Figyelmetlenség n Geometriai illúziók n Affekt illúziók n Pareidólia n Kóros illúziók: a kóros észrevevéshez ítélethamisítás is csatlakozik

MOZOG VAGY NEM? Nem, de te úgy látod…

Ha a fekete keresztre koncentrálsz, a száguldó lila zölddé válik

Hallucináció n Az a kóros észrevevés, amely a valódi érzés minden tulajdonságával bír, de valódi érzés, észrevevés alappal nem rendelkezik. A beteg meg van győződve észrevevéseinek valódiságáról. n A hallucinációk tulajdonságai az érzés tulajdonságaival megegyeznek. Van erősségük, érzelmi jegyük és tartalmuk, az erősségük különböző. n Hallucináció előfordulhat: n Mérgezés (pl. ólom), hallucinogén anyagok (pl. ópium, belladonna, stb. ), fáradtság, traumák után, fertőző betegségnél, okozhatja cerebrális izgalom, epilepszia, alkoholos delírium, vese - és májbetegség, cukorbaj, de elsősorban elmebetegségek.

Hallucináció n A hallucinációk tartalma: több féle lehet, minden amit a beteg látott, hallott, érzett, összevisszaságban, elképzelhetetlen kombinációkban élheti meg. n Lehetnek egyszerűek (elemi érzésnek megfelelő) és összetettek ( komplexek). n A hallucinációk fajtái: § § § § § Látási (visualis): szín és fény jelenetek, víziók Hallási (acusticus): zúgás, csengés, dallamok (phonema), párbeszéd, hangok amelyek kívülről szidják, utasítják, vagy dicsérik a beteget. Szaglási (olfactorius, osmia): bűzérzés (kakosmia) Ízlelési (gustatorius): lehet kellemes, vagy kellemetlen, utálat érzés, keserűíz. Tapintási (hapticus): ütés, szúrás, csiklandozás. Belső szervi (coenaesthesia) Mozgási (kinaesthesia) nem mer egyenesen járni, repül, zuhan. Egyensúlybeli (vestibularis) A megfelelő érzékszervi érzékelés mezején kívüli hallucináció: pl. háta mögött lát.

Hallucináció n A hallucináció hatása: § Befolyásolja a gondolkodást, cselekvést, hangulatot. § Gátolhat, serkenthet, téves eszméket hozhat létre. § A beteg viselkedése árulkodó lehet: § Mereven néz (figyelme egy pontra irányul), ide-oda tekintget, fürkésző kereső mozgást végez, lehunyja a szemét, eltakarja az arcát, figyel, bedugja a fülét, fintorog, köpdös, védekezö mozdulat mozgási hallucinációnál. § Az érzékcsalódásban szenvedők kiszámíthatatlanok, magukra, környezetükre veszélyesek.

Képzetanomáliák n A normál gondolkodásban keverednek a valóságos észrevevések, érzetek és képzetek. § § § Emlékezési hallucináció Deja vu Jamais vu Dreamy state : álomszerű állapot, a képzeletben jelentkező kóros észlelés lép a valóság helyébe Pseudológia phantastica kóros hazudozás confabulatio

A figyelem és zavarai n A figyelem tudatunk azon beállítása, amelyben egy bizonyos inger felvétele a legtökéletesebb. A figyelem szelektáló funkció, a fontos jelenségek kiválogatója. Kapcsolatban áll az érdeklődéssel, affektivitással, szükségleteinkkel, problémáinkkal, céljainkkal. n A figyelem lehet önkéntelen és szándékos. n Jellemzői: § Koncentráció (irányultság és terjedelem) § Figyelemvigilitás (éberség, mennyire képes az ingerekhez fordulni) § Tenacitás (a figyelem leköthetősége, mozgékonysága) § A figyelemre hatást gyakorol a szervezet általános állapota: fáradtság, betegség, rosszullét. § A figyelem terjedelmét befolyásolja annak megosztása.

A figyelem zavarai n Normális esetben is változik a figyelem pl. kifáradásnál. n Kóros: § § § Figyelem koncentrációja csökken: fáradtság, elbutulás Koncentráció fokozott: pl. vizsga szituációban, ill. téves eszmék, paranoid gondolatok esetén. Vigilitás csökken: kóros közöny – gyengeelméjűség, elbutulás, pszichomotoros gátoltság, tudatborult állapotok. Hypervigil: a figyelem állhatatlan, a legkisebb behatás is eltereli. Pl. mánia, sch. Hypertenacitás: a téves eszmék a figyelmet hosszú ideig lekötik. A figyelem nehézkes, kórosan tapadó. ( depresszió, paranoia) Hypotenax figyelem: alig tud tartósan figyelni a beteg , ( pl. mánia)

Az emlékezés és zavarai n Az emléknyomok – engrammák- szándékos felelevenítését emlékezésnek nevezzük. § Megjegyző emlékezés § § § Megőrző emlékezés § § § Hat rá a : figyelem, érzelmi állapot. Függ az érzéki benyomás tartamától, az érzékszervek dominanciájától (auditív, visualis)és az életkortól is. Függ: a megjegyző emlékezéstől, a begyakorlástól. Hűségfok: mennyi valóságtartalommal őrizhető az emlék. Felejtés : halványodik az emlék, nehezen idézhető fel. Engramma pusztulás – a veszteség az első időben a legnagyobb. Ribbot törvénye: először a tulajdon, hely és számnevek felejtődnek, a tapasztalati és foglalkozási ismereteinket őrizzük meg legtovább. Felidézés vagy reprodukció § A képzettársítás törvényei vonatkoznak rá.

Az emlékezés zavarai n A megjegyző emlékezés zavarai: § Ok: az észrevevés, felfogás, figyelem és tudat zavarai okozzák, ritkán önálló. § Képtelen a beteg új benyomásokból emlékképet alkotni. § Okai: érzékszervi tökéletlenség, gyengeelméjűség, tudatborult állapot, eszméletlenség. § Feledékenység § Korszakow – sy. : § Megjegyző emlékezés csökkenése, konfabulatio, tér és időbeli dezorientáció, betegségbelátás hiánya. § Alkoholizmus, agyi trauma, agydaganatok, CH mérgezés.

Az emlékezés zavarai n A megtartó emlékezés zavarai § Felejtés § § § Felejtünk körülírtan (szervi ok) Általánosan (diffúzan) Fokozatosan (Ribot törvénye)

Az emlékezés zavarai n Az emlékbeidézés zavarai § Alaki zavar: § Reprodukciók könnyűek –hypermnesia § A felidézés nehéz –hypomnesia § Tartalmi zavar : az emlékképek nem felelnek meg az élménynek. § Retroaktív (emlékezésbeli) hallucinációk – alapja doxasma, hallucináció § Paramnézia (illúzió) – az élményt a beteg hangulata átalakítja pl. paranoia, mánia § Téves emlékezés -egészséges embernél –plagizálás.

Az emlékezés zavarai n Amnéziák – emlékezéshiány időben vagy térben körülírt alakja, a feledés eszméletlenség, tudatzavar, kóros felindulás után fordul elő. n Formái: § Totális § Részleges § Fokozatosan elvesző (retardált) § Visszajövő § Időben körülírt: cográd (behatással egyidejű), retrográd, anterográd § Nem bírja felidézni az emlékképek egy bizonyos csoportját ( reproduktív amnézia) § § Kellemetlen emlékképek gátolják az emlékezést( katathymiás amnesia) Az időre való emlékezés hiánya ( amnesticus amnézia) – agyi trauma, demencia, alkoholos mámor, stb.

Gondolkodás, ítéletalkotás, tájékozódás n A gondolkodás az a lelki művelet, amelyben emlékeinket akaratlagosan elevenítjük fel és társítjuk egymással egy bizonyos cél elérése érdekében. n Az igazi gondolkodás logikus, van benne célképzet. n Ítélet – a gondolkodás folyamat eredménye: valamely tény megállapítása és a személyiségnek ezzel szemben való állásfoglalása. § Elemi ítélet ( gyermekkorban már szerezzük): pl. tájékozódás időbeli, térbeli, személybeli (allopszichés) tájékozódás érzékszervi észleléseink és az észleltek megfelelő elhelyezése révén. § Saját énünkről szerzet ítélet ( autopszichés tájékozódás) § Függ: emlékezés, észrevevés, figyelem

Gondolkodás, ítéletalkotás, tájékozódás zavarai n A gondolkodás zavarai lehetnek alakiak és tartalmiak. n Alaki zavarok: § Felgyorsult gondolkodás § Lehet valódi és látszólagos –a célképzetek rövid idő alatt váltják egymást § Logorrhea – a beteg beszéde szétfolyó, elkalandozó a mondatait be sem fejezi, máris áttér egy másikra. § Gondolatrohanás-a képzetek között nincs összefüggés, gyors, összefüggéstelen beszéd § Teljes összefüggéstelenség – inkoherencia § § § Gondolattolongás Gondolatelvonás Gondolat felhangosodás Gondolkodás leépülése – absztrakciós képesség megszűnik Zárlat – gondolatfolyam hírtelen megszakadása A gondolkodás lassúbbodása § A célképzetek kóros tapadásához vezet. A beteg ugyanazzal a gondolatkörrel foglalkozik ( monoidezmus). A mozgás is lassúbbodhat, az ítéletalkotás nehézkes. A képzetek lassan követik egymást, az észrevevés lassul.

Gondolkodás, ítéletalkotás, tájékozódás zavarai n A gondolkodás tartalmi zavarai: a kóros célképzetek, túlértékelt eszmék, az ítéletalkotás és tájékozódás zavarai alkotják. n Kórosan túlértékelt eszmék a kényszerképzetek és téveszmék. n Kényszerképzet: a beteg akarata ellenére lép mindig a tudatba, tisztában van kórosságával és a beteg szabadulni akar tőlük de nem képes rá. n Téveseszme: kóros forrásból eredő túlértékelt ítélet, amely korrigálhatatlan. Kóros irányba alakítja át a személyiséget. A rendszerré összeálló téveseszméket doxasmának nevezzük. § § § Nagyzásos (megalomán) téveseszme-gyakran emelkedett hangulat kíséri ( milliárdos, feltaláló, vallásos, erotikus) Önkicsinyítő (mikromán) – gyakran csüggedt, szorongó – szegénynek, rossznak, bűnösnek hiszi magát. Nihilisztikus – bűne miatt pusztul el a világ, hypocondria, üldöztetési ( persecutorius), mérgeztetéses , meglopatásos, féltékenység, perlekedés ( kóros igazságkeresés) Oka: sch, alkoholizmus, időskori elmebetegség. Lehet rendszerezett vagy rendszertelen Az intelligenciával való kapcsolat felfedezhető.

Doxasma n A rendszerré összeálló téveseszméket doxasmának nevezzük. n Lehetnek: § § § Elsődleges doxasma-motiválatlan, nem vezethető el más pszichés történéshez Másodlagos, pszichológiai történés következménye. Indukált doxasma Holothym doxasma Rendszerezett rendszerezetlen

Affektivitás. Érzelem, hangulat indulat n Affektivitás gyűjtőfogalom alatt foglaljuk össze azokat a psychés mechanizmusokat, amelyeket az érzelmi, indulati, hangulati jelenségek csoportjába sorolunk. n Jellemző : polaritás, szubjektivitás, akarathoz nem tudatos társulás. n Az érzelem a szervezet sajátságos reakciója a reá ható ingerekre.

Az érzelem n Az érzelem felosztása intenzitásuk és tartalmuk alapján történik: § § § Indulat (affektus): intenzitásában megnövekedett, rövid hatású és tartalmú érzelem, amely a tudatot kitölti, vegetatív jelek kísérik. Hangulat (thymia): egyidejűérzelmek fennállása során kialakuló tartós érzelmi állapot Közérzet (phoria): a személyiség egyes funkcióit befolyásoló érzelem, amely vitális működésekhez társul

Az érzelmi élet zavarai n Az érzelmi élet zavara során az érzelmi megnyilvánulás nem felel meg a kiváltó ingernek sem intenzitásában sem minőségében, sem tartalmában. n Típusai: Minőségi, n Tartalmi n Hatékonysági változások n

Az érzelmi élet zavarai § Nyírő szerinti felosztás: § § LEHET ÉRZELMEKBEN GAZDAG, SZEGÉNY, HIÁNYOZHATNAK AZ ÉRZELMEK LEHET VKI ÉRZELMILEG KÖNNYEN VAGY NEHEZEN IGÉNYBEVEHETŐ AZ ÉRZELMEK VÁLTOZNAK GYORSAN, TAPADHATNAK KÓROSAN LEHET AZ ÉRZELEM PERVERZEN TAPADÓ ÉS KÓROSAN IRRADIÁLÓ

Az érzelmi élet zavarai n Altruizmus – az érzelmi gazdagság a külvilág felé irányul n Mártír , segíteni akarás n Ha befelé irányul – egoizmus n Érzelem gazdagság schsoknál – gazdag fantáziavilág (pl. Csontváry) n Érzelmek szegénysége (gyengeelméjűség) n Emocionális inkontinencia –szélsőségesen hullámzó érzelmek n Kórosan tapadó érzelmek n Perverz tapadás (a cselekvéshez ellenkező érzelem tapad) n Ambivalancia n Irradiáció n A hangulat lehet kórosan emelkedett( hyperthymia) n Gyorsult a gondolkodás, képzettársításé s a mozgás. A beteg élénk, tréfál, sérteget, kritikátlan, gyorsul az anyagcsere, jó az étvágy. n Mániás exaltáció n vagy nyomott (dysthymia) n Lassult képzettársítás, önkicsinyítő gondolatok, nihilisztikus eszmék megtapadása, öngyilkossági gondolatok, mozgásszegény, ritkán beszél, étvágya rossz n Depressziós gátoltság – stuporig fokozódhat.

Az érzelmi élet zavarai n Apathia - közöny( részleges vagy teljes) n Kóros indulat –minőségében vagy intenzitásában ok nélkül erősebb, a szükségesnél tartósabb érzelem. Tudatszűkítő hatásúak. Extázis n Pánikreakció ( anticipált félelem) előre fél a beteg a rohamtól n

Mozgásreakciók n A mozgás lehet egyszerű, láncolatos, ösztönös, akaratlagos, automatikus, kifejező Az ösztön sajátos vágy , törekvés bizonyos érzelmi állapot további fenntartására, mozgásban nyilvánul meg, öröklődik. n Az ösztönök gyakori aktivizálódása – szokás. n Ha az ösztön, szokás az egyén érdekével ellentétes - szenvedély n

A mozgásos reakciók zavarai n Bénulások n Görcsök n A cselekvés (praxia) zavarai: n n n n Hypo- vagy akinézia Stupor Coherens ( összerendezett mozgás), incoherens Parapraxiás – szituációhoz nem illő Agitáció – felgyorsult mozgás Perseveráció- ismétlődő mozgás ( tic pl. ) Katatónia: az akaratlagos izomzatnak sajátságos, elsődlegesen kóros pszichomotoros beidegződése, járhat stuporos vagy izgalmi tünetekkel. n Pl. mozgás sztereotípia, mozgás negativizmus, akinézia (gátolt mozgás), akinetikus mutizmus, ha a mozgás, cselekvés, beszéd teljesen elakad zárlatról beszélünk.

Cselekvés zavarok n Impulsivitás n Parancsautomatizmus n Echopraxia, echolalia n Paralogia, parapraxia ( oda nem illő tevékenység ismétlése) n tremor

Az akarat n Az akarat a szervezetnek ( agynak) különféle belső és külső ingerekre való öntudatos visszahatása. Jellemző a cselekvést megindító vagy gátló tendencia jelenléte. n Befolyásolhatja: öröklött sajátosságok, a szervezetre ható biológiai tényezők ( éhség, szomjúság, stb. ), szociális hatások, belső lelki értékek, aktuális tényezők, fáradtság, traumák, stb. ) n Pszichiátriai szempontból befolyásolhatja: n n A tuidat és zavarai, Hangulati élet kórossága, Az ítélőképesség zavara Érzékcsalódások, kényszerképzetek, téves eszmék, stb.

Az akarati élet zavarai n Fokozott akarás – hyperbulia n Csökkent akarás – hypobulia n Akarathiány –abulia n Az akarat időleges csökkenése ( demencia, kóros részegség, krízishelyzet) n Kóros befolyásolhatóság

Az ösztönök n A szervezet azon törekvései amelyek nem tudatos működés következtében kialakuló bonyolult reflexláncolatok és/ vagy az egyed, vagy a fajfenntartást szolgálják. n Önfenntartási ösztön n Fokozódása: polyfagia, bulimia, polydipsia, n Csökkenése: anorexia, akinetikus mutizmus, n Fajfentartó ösztön: n Korai, késői megjelenés, hiányzik n Fokozott ( satyriasis, nymphomania) n Önkielégítés n Nemi ösztön csökkenése n Szexuális képesség zavara ( impotencia, frigiditás) n Ösztönkórosságok: n Perverziók ( - izmusok, -filiák) n Szenvedélyek ( alkohol, drog, játék)