Az eurpai nagyvroshlzaton belli fejlettsgi klnbsgek dr Jeney

  • Slides: 21
Download presentation
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu Település-gazdaságtan

Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek dr. Jeney László egyetemi docens [email protected] hu Település-gazdaságtan I. alapszakok (BSc/BA) 2017/2018, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Nagyvárosok fejlődésére ható új / felértékelődő tényezők Európában n Rendszerváltozás – Politikailag: új államok

Nagyvárosok fejlődésére ható új / felértékelődő tényezők Európában n Rendszerváltozás – Politikailag: új államok fővárosi funkciók megjelenése (Pozsony, Vilnius, Ljubljana) – Gazdaságilag: dinamikus felzárkózás, de nagyvárosok és vidéki térségek eltérő fejlődési impulzusokat kapnak n Európai integrációs folyamat – EU regionális politikai támogatások: strukturális és kohéziós politika a nagyvárosoknak kedvez – A városi dimenzió erősödése az EU-ban (de jure még nem) n Globalizáció – TNC-k sajátos telephelyválasztási szempontjai: nagyvárosok felértékelődése n Eredmény: kelet-közép-európai országok fejlődésének motorjai a nagyvárosok

Kelet-közép-európai nagyvárosok dinamikus gazdasági fejlődésének kettős következménye Az európai térszerkezetben bekövetkező legfontosabb változás az

Kelet-közép-európai nagyvárosok dinamikus gazdasági fejlődésének kettős következménye Az európai térszerkezetben bekövetkező legfontosabb változás az ezredfordulón: kelet-közép-európai nagyvárosok dinamikus fejlődése Kettős következmény: 1. Konvergencia az európai nagyvároshálózatban (európai hatás) n – Perifériák gyorsabb fejlődése (különösen a volt szoc. országok) – Látványos kiegyenlítődés: általános gazdasági nivellálódási tendencia az európai nagyvárosrendszerben – Centrum–periféria reláció kevésbé meghatározó – Legerősebb törésvonal még mindig az egykori „vasfüggöny” vonala 2. Divergencia a felzárkózó gazdaságokon belül – Polarizáció a nagyváros–vidék viszonylatban n Váltómozgás-elmélet (spin-off): egyszerre nem lehet európai és országos konvergencia

Európai-szintű nemzetközi vizsgálatok „alanyainak” meghatározása n Fejlettség mérése: egy főre jutó GDP-vel – Folyó

Európai-szintű nemzetközi vizsgálatok „alanyainak” meghatározása n Fejlettség mérése: egy főre jutó GDP-vel – Folyó áron mért GDP (€) – Adatok forrása: Euro. Stat (harmonizált statisztika) – Vásárlóerőparitáson jobb (de országon belül nem számít) n Vizsgálat térbeli és időbeli kiterjedése – Vizsgált térség: EU (~ „rugalmasan” Európa) – Vizsgált időszak: ezredforduló (1995– 2014) n Nagyváros: 500 ezer főnél népesebb nagyvárosok (59 db) – Csupán népességszám alapján – Nemzetközi városi vizsgálatok nehézségei nagyvárosokra több adat, mint városokra – Országonként eltérő várossá nyilvánítás kritériuma + időben is változó városállomány egységesen (pl. népességszám alapján) lehatárolt városkör – Ha valaha elérte ezt a népességszámot

Európai-szintű nemzetközi vizsgálatok „alanyainak” meghatározása n Elővárosi övezet nélkül – Agglomeráció valódi határa nehezen

Európai-szintű nemzetközi vizsgálatok „alanyainak” meghatározása n Elővárosi övezet nélkül – Agglomeráció valódi határa nehezen állapítható meg, időben változik – Országonként eltér az agglomeráció lehatárolásának módszere (néha jelentősen eltér (pl. Párizs vagy Budapest) – Városi agglomerációra kevesebb adat (települési adatok aggregálásával) n Városok helyett az azokat magukban foglaló régiók – Városokra adatbázisok (még csak kiépülőben): Urban Pilot Program, Urban Audit, NUREC – Régiókra többféle adattípus érhető el mint településekre (pl. GDP) – Harmonizált regionális statisztikák (pl. Euro. Stat NUTS régiók adatai) főleg EU-tagok n n Vidéki térségek: nagyvárosokon kívüli teljes komplementer terület Mely regionális (NUTS-) szint a legalkalmasabb a nagyvárosok összehasonlítására?

Európai nagyvárosok és a NUTS-régiók n n Regionális adatok (NUTS) vannak, de honnan érhetők

Európai nagyvárosok és a NUTS-régiók n n Regionális adatok (NUTS) vannak, de honnan érhetők el adatok a városokra? A városi terek, mint önálló egységek a NUTS-rendszer egyes szintjein – – – n NUTS 0: (28 db): országos szint NUTS 1: (89 db): London, Hamburg, Berlin, Brüsszel NUTS 2: (254 db): pl. Prága NUTS 3: (1215 db): legtöbb félmilliós nagyváros, pl. Budapest LAU 1: járási szint (Budapest, Debrecen) - hiányos LAU 2: települési szint A NUTS 3 -as szint a legalkalmasabb a nagyvárosok összehasonlítására

Az Európai Unió 59 félmillió főnél népesebb nagyvárosa és NUTS 3 -as régióik n

Az Európai Unió 59 félmillió főnél népesebb nagyvárosa és NUTS 3 -as régióik n n Alsóbb szinteken egy nagyváros több NUTS egységből is állhat (London, Párizs) Néha a NUTS 3 -as szint is túl nagy (Fro. , Spo. )

Nagyvárosok és a NUTS 3 -szint Budapest-típus Róma-típus London-típus Nagyváros = NUTS 3 Nagyváros

Nagyvárosok és a NUTS 3 -szint Budapest-típus Róma-típus London-típus Nagyváros = NUTS 3 Nagyváros < NUTS 3 Nagyváros > NUTS 3: legtöbb nagyváros NUTS 2: Bécs, Prága NUTS 1: Berlin, Brüsszel, Hamburg Pl. spanyol, francia, olasz nagyvárosok London: Greater London (NUTS 1) Párizs: „Paris et petite couronne”

London és Párizs térségi szintjei London Népesség (millió fő) Párizs Inner London (NUTS 2)

London és Párizs térségi szintjei London Népesség (millió fő) Párizs Inner London (NUTS 2) 2, 8 2, 1 Paris (NUTS 3) Greater London (NUTS 1) 7, 4 6, 3 Paris et petite couronne Larger Urban Zone of London 12, 0 11, 0 Île-de-France (NUTS 1, NUTS 2)

Az EU nagyvárosainak egy főre jutó GDP-je a közösségi átlag %-ában, 2014

Az EU nagyvárosainak egy főre jutó GDP-je a közösségi átlag %-ában, 2014

Fejlettségi különbségek az EU nagyvárosai között (GDP/fő, 2014, nagyvárosi átlag = 100%) n n

Fejlettségi különbségek az EU nagyvárosai között (GDP/fő, 2014, nagyvárosi átlag = 100%) n n n A legfejlettebb nagyvárosok Ny. Németországban vannak, kiemelkedik a Kék Banán vonala Kelet-Közép-Eu: nagyvárosi átlag 75%-a alatt Hasonló az EU teljes területéhez – Centrum – periféria – Nyugat–kelet Folyó áron mért GDP/fő (€) Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját szerkesztés

A nagyvárosok gazdasági növekedése az EUban (1995– 2014, GDP alapján)

A nagyvárosok gazdasági növekedése az EUban (1995– 2014, GDP alapján)

Fejlődési különbségek az EU nagyvárosai között (GDP/fő, 1995– 2014, 1995 = 100%) n n

Fejlődési különbségek az EU nagyvárosai között (GDP/fő, 1995– 2014, 1995 = 100%) n n A GDP/fő növekedése alapján fordított képet kapunk, mint a GDP/fő esetében Az egymás közelében fekvő nagyvárosok hasonlóan növekednek – Leggyorsabban K-Köz-Eu – Leglassabban német–osztrák nagyvárosok n Tömbök: – – Periféria (K) Periféria (É, Ny, D) Centrum (Ny) Centrum (K) Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját szerkesztés

A nagyvárosok fejlődése szerinti nagytérségek GDP/fő növekedés, 1995– 2014 Jellemző tömb, nagytérség Jellemző országok

A nagyvárosok fejlődése szerinti nagytérségek GDP/fő növekedés, 1995– 2014 Jellemző tömb, nagytérség Jellemző országok Nagyon gyors (2, 5 felett) K-i Periféria CZ, HU, LT, LV, RO Átlag feletti (1, 5– 2, 5) D-i Periféria ES, GR, IT, PT Átlag feletti (1, 5– 2, 5) ÉNy-i és É-i Periféria FI, SE, UK Átlag alatti (1, 25– 1, 5) Ny-i Centrum BE, FR, NL Nagyon lassú (1, 25 alatt) K-i Centrum AT, DE

A nagyvárosok fejlettsége (1995) és fejlődése (1995– 2004) közötti összefüggés n n n Az

A nagyvárosok fejlettsége (1995) és fejlődése (1995– 2004) közötti összefüggés n n n Az elmaradottabb nagyvárosok gyorsabban fejlődnek Csökkennek a nagyvárosok közötti egyenlőtlenségek β (béta) konvergencia Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját számítás

A nagyvárosok közötti fejlettségi különbségek változása, 1995– 2004 n n Erőteljes a kiegyenlítődés a

A nagyvárosok közötti fejlettségi különbségek változása, 1995– 2004 n n Erőteljes a kiegyenlítődés a nagyvároshálózaton belül σ (szigma) konvergencia Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját számítás

A nagyvárosok és csoportjaik területi elhelyezkedése n Nagyvárosok megoszlása (db): – – – Ny/K:

A nagyvárosok és csoportjaik területi elhelyezkedése n Nagyvárosok megoszlása (db): – – – Ny/K: 34/25 É/D: 36/23 C/P: 25/34 R/Ú: 48/11 N/K: 19/40 Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját szerkesztés

A dualitás mértékének változása a vizsgált tényezőknél, 1995– 2004 n A legerősebb dualitás a

A dualitás mértékének változása a vizsgált tényezőknél, 1995– 2004 n A legerősebb dualitás a régi és az új tagállamok között van Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját számítás

A tényezők szerepe a nagyváros közötti egyenlőtlenségekben (Hoover-index, 1995– 2004) n A nagyvároshálózaton belüli

A tényezők szerepe a nagyváros közötti egyenlőtlenségekben (Hoover-index, 1995– 2004) n A nagyvároshálózaton belüli egyenlőtlenségekben a legnagyobb szerepet a centrum– periféria kettősség játssza Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját számítás

A tényezők és a nagyvárosok fejlettsége közötti összefüggés, 1995– 2004 n A nagyvárosok fejlettségével

A tényezők és a nagyvárosok fejlettsége közötti összefüggés, 1995– 2004 n A nagyvárosok fejlettségével leginkább azzal függ össze, hogy az ezredforduló előtt csatlakozott– e Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját számítás

Konklúzió n n n Látványos kiegyenlítődés az EU nagyvároshálózatában Legtöbb tényezőnél csökkent a dualitás

Konklúzió n n n Látványos kiegyenlítődés az EU nagyvároshálózatában Legtöbb tényezőnél csökkent a dualitás Legerősebb törésvonal a „vasfüggöny” vonala maradt (centrum-periféria kevésbé meghatározó)