A nagyvrosvidk kettssg az eurpai trszerkezetben dr Jeney
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu Európai regionális és gazdasági földrajz I. Nemzetközi tanulmányok, Geopolitika specializáció 2017/2018, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ
Városok, mint a tér kitüntetett pontjai n KUNZMANN, K. 1991: Európai szőlő – Találó: szőlőszemek a régiók, magok a nagyvárosok n GODDARD, J. B. 1995 – Európa térképe sokkal inkább egy gyümölcssalátás tálra hasonlít mint egy banánra n MEER, VAN DER L. 1998: Vörös Polip – Európa 2046 -ra – Zónák és centrumok
Rendszerváltoztatás: felzárkózó Kelet-Közép. Európa n n GORZELAK, G. 1995: „Közép-Európai Bumeráng” Gazdaságilag: dinamikus növekedés Politikailag: erősödő integráció: Visegrádi Négyek Kelet-Közép-Európa belső térszerkezetét meghatározó tényezők – Főleg nagyvárosaik gyors fejlődése (nagyváros–vidék kettősség) – Kisebb részben: belső Ny–K-i lejtő
Az EU nagyvárosainak egy főre jutó GDP-je a közösségi átlag %-ában, 2014
Nagyvárosi terek, mint pozitív reziduumok Népesség 2004 (mó fő) GDP 2004 (md €) GDP/fő 2004 (€/fő) GDP-növekedés 1995– 2004 (%, évi átlag) EU 485 10458 21547 4, 7 Nagyvárosok 98 (20%) 2982 (28%) 30428 5, 2 Vidék 387 7476 19301 4, 5 1, 6 X Növekedési különbség: +0, 7 %-pont Nagyvárosok előnye a vidékhez képest
A nagyváros–vidék kettősség Észak. Amerikában Nagyvárosok aránya ország népesség GDP USA (SMA) 38% 49% Kanada (CMA) 45% 54%
Nagyváros–vidék kettőség mérése n Dur: nagyváros– vidék duál-mutató A nagyváros–vidék kettősség változása az Európai Unió tagállamaiban, 1995– 2004 – yu: nagyvárosi régiók átlagos egy főre jutó GDP-je adott országon belül – yr: vidéki régiók átlagos egy főre jutó GDP-je adott országon belül n A legtöbb tagállamban nőtt a nagyváros–vidék kettősség Adatok forrása: Euro. Stat
A nagyváros–vidék kettősség eltérései az Európai Unió tagállamaiban, 2004 n Leginkább a kelet-közép-európai nagyvárosok ugranak ki országuk térszerkezetéből Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítások, alaptérkép: World Gazetteer
A fejlettség és nagyváros–vidék kettősség összefüggése az EU-tagállamokban, 2004 n Az erősebb nagyváros–vidék egyenlőtlenséget az elmaradottabb országoknál látjuk – Piros szín: ha nem minden nagyváros, hanem csak az ország legfejlettebb nagyvárosának értékeit vesszük figyelembe Adatok forrása: Eurostat
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a regionális fejlettségi különbségekben 10
Fejlettségi közeledés az EU NUTS 3 -as régiói között, 1995– 2004 n EU regionális tagoltsága Hoover indexszel (HNUTS 3): – n: régiók száma NUTS 3 -as szinten (n = 1336) – xi: „i” régió aránya az össz. GDP-ből – fi: „i” régió aránya az össznépességből. GDP-ből
Tényezők szerepének mérése regionális különbségekben n Az EU-n belüli egyenlőtlenségeket meghatározó térszerkezeti tényezők – – – n 100% Államhatárok szerepe (országhoz tartozás jelentősége) Centrum–periféria egyenlőtlenség Észak–dél egyenlőtlenség Nyugat–kelet egyenlőtlenség Történelmi megosztottság (régi–új tagállam) Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Tényező szerepe az összes egyenlőtlenséghez képest (H%) – Egyes térszerkezeti tényezők (pl. nagyváros–vidék egyenlőtlenség) esetében (Htérszerkezeti elem: Hoover-index) – Regionális gazdasági fejlettségi különbségek mérése NUTS 3 -as -szinten (HNUTS 3, Hoover-index azonos képlettel) 0% 8
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség n n n n=2 Nép: 20% GDP: 28% Nagyváros–vidék egyenlőtlenség: Htérszerkezeti elem = 8% (28%– 20%) NUTS 3 -as szintű regionális fejlettségi egyenlőtlenség: HNUTS 3 = 21% Nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a NUTS 3 -as szintű a regionális fejlettségi különbségekben: H% = 39% (8%/21%*100)
Főbb tényezők szerepe a NUTS 3 -as szintű területi egyenlőtlenségekből, 2004 n H tényező Hoover indexének magyarázó ereje a NUTS 3 -as szintű Hoover indexből (HNUTS 3=21%), NUTS 3 -as szint 1267 21 100 országos szint 27 18 85 régi–új tagállam 2 16 75 nyugat–keleti 2 12 58 centrum–periféria 2 9 45 nagyváros–vidék 2 8 39 észak–déli 2 4 tényező elemszám Hoover index H% 20 Forrás: EUROSTAT adatai alapján JENEY L. számításai
Térszerkezeti tényezők szerepe az EU-n belüli NUTS 3 -as szintű regionális különbségekben n Egyenlőtlenségeket meghatározó elemek – Országhatás – Vasfüggöny – Centrum–periféria kevésbé H%=85% H%=45% H%=58% H%=20% H%=75%
A nagyváros–vidék kettőség erősödő szerepe az egyenlőtlenségekben, 1995– 2004 n Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját számítások
A térszerkezeti elemek szerepváltozása a regionális különbségekben, 1995– 2004 n n n Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját számítások Egyedül a nagyváros– vidék egyenlőtlenség fokozódott Többi tényező: kiegyenlítődési tendencia Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját
A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a tagállamok regionális fejlettségi különbségeiben, 2004 n n Lettországban a legnagyobb a területi egyenlőtlenség Lettországban és Csehországban a területi egyenlőttlenségek 100%-át a nagyváros -vidék kettősség adja Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját
A nagyvárosok és a vidéki térségek országos átlagukhoz viszonyított fejlettsége, 2004. n n n Nagyvárosok többsége meghaladja az országos átlagot Több országban szinte csak a nagyvárosok haladják meg az országos átlagot (Kelet. Közép-Európa) No. , Spo. Olo. , Rom. : más térszerkezeti elemek fontosabbak Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját számítások
- Slides: 19