Trsgi szintrendszer s terleti fejlettsgi klnbsgek dr Jeney

Térségi szintrendszer és területi fejlettségi különbségek dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu Terület és településfejlesztés III. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2019/2020, I. félév BCE Geo Intézet

A területi szintek hierarchikus rendszere 2

Területi szintrendszer modellje n Makroterek – Világ (Föld) – Országcsoport (nemzetközi integráció) – Ország – NUTS 0 (1) – (Nomenclature of Units for Territorial Statistics) - 1988 n Regionális terek (mezoszintek) – – n Nagytérség (országrész, makrorégió) – NUTS 1 (3) Régió (gazdasági körzet, mezorégió) – NUTS 2 (7) Megye (alrégió) – NUTS 3 (20) Járás (kistérség , kistáj, városkörnyék, mikrorégió) – LAU 1 (175) Lokális terek – Település (helyi települési önkormányzat) – LAU 2 (3152) – Lakókörzet (településrész, kerület) – Szomszédság n Mikroterek – Család (háztartás) / Munkahely – Egyén

Eltérő adatforrások területi szintenként szint név egység adatforrások NUTS 0 Ország 1 Makrogazdasági adatok (infláció, államadósság) NUTS 1 Nagyrégiók 3 Megyei adatok aggregálva NUTS 2 Régiók 7 Megyei adatok aggregálva NUTS 3 Megyék 20 Pl. GDP LAU 1 Járások 175 Települési adatok aggregálva LAU 2 Települések 3152 T-Star, önkormányzatok, önálló adatgyűjtés Településrészek Önálló adatforrások Aggregátumok Önálló adatgyűjtés, önkormányzatok

A hazai régiók kialakításának kérdése n n Regionalizáció vitája Hány régió legyen Magyarországon? – – n 1 db: egységes ország 2– 3 db: táji–történelmi eltérések 6– 7 db : tervezési–gazdasági körzetek, statisztikai régiók 20 db: megyei szint EU 2003 -as NUTS szabványai és a régióméretek – NUTS 1: 3– 7 millió – NUTS 2: 800 ezer– 3 millió – NUTS 3: 150– 800 ezer

Magyarország mint 1 régió? n Mo. ≈ Alföld – Kicsi, homogén ország, nincsenek markáns természeti, etnikai, kulturális, nyelvi különbségek n n Európai példák (balti államok, Luxembourg, Málta): NUTS 2 régiók Mo. a NUTSrendszerben – Országok (Mo. is): NUTS 0 régiók – Korábban Mo. NUTS 1 régió is volt (ma 3 db) Hamvas Béla saját kezű vázlata az „öt géniusz” hatóteréből – Kárpát-medence szellemi földrajzi térfelosztása: 1. Délnyugat, 2. Nyugat, 3. Észak, 4. Alföld, 5. Erdély

2– 3– 4 régiós (makroregionális) felosztás n 2 régió: katolikus Dunántúl versus protestáns Alföld – Gazdaságilag is eltér n n 3 régió: Budapest és környéke külön egység 4 régió: Észak. Magyarország és Alföld külön – Krajkó Gy. : Központi Körzet, Észak-Magyarország, Alföld és Dunántúl n Végül 3 nagyrégió lett, ezek NUTS 1 -es szintű egységek lettek

NUTS 1 és az EU szabványok n EU előírás – 3– 7 mió fő n HU 1, Közép-Magyarország – 2, 87 mió fő n HU 2, Dunántúl – 3, 06 mió fő n HU 3, Észak és Alföld – 4, 11 mió fő

6– 7 régiós (regionális) felosztás n Korábban 6 db tervezési–gazdasági körzet – Keleti régió, mint NUTS 2 – Észak-Dunántúl: Közép-Dunántúl + Nyugat-Dunántúl (kiv. Zala) – Dél-Dunántúl: Zala is n 7 régió lett NUTS 2 szintű egység lett

NUTS 2 és az EU szabványok n EU előírás – 800 ezer – 3 mió fő n Max: HU 10, Közép-Magyarország – 2, 87 mió fő n Min: HU 23, Dél-Dunántúl – 960 ezer fő

20 régiós (megyei) felosztás: alrégiók n Megyék lennének a régiók – Történelmi elnevezések (Szent István-féle ezer éves vármegyerendszer) – 1950 -től megyerendszer: erős volt a szocializmusban is (megyei tanácsok) – Ma: van önkormányzatisága (megyei önkormányzat), de nincs pénze n n EU: túl sok és kicsi 19 megye + Bp. NUTS 3 as szintű egység lett

NUTS 3 és az EU szabványok n EU előírás – 150 – 800 ezer fő n Max: HU 101, Budapest – 1, 65 mió fő n HU 102, Pest megye – 1, 23 mió fő n Min: HU 313, Nógrád megye – 212 ezer fő

Járási szint (LAU 1) Magyarországon n Történelmi járás 1984 -ig Városkörnyék (1984– 1990) Kistérség (KSH) – 1994: 138, 1997: 150, 2004: 168, 2007: 174 db n n n Alulról szerveződő önkormányzati társulás Újra bevezetik járást – erősebb közigazgatási tartalommal Funkciói (kistérség csak az utóbbi 2 -nek felelt meg): – Közigazgatási – Statisztikai – Területfejlesztési n n 175 járás LAU 1 szintű egység lett Járáson belül mikrotérségek Speciális célú lehatárolások: üdülőkörzetek

Települési szint (LAU 2) n Magyarország: 3155 település (settlement) – Földrajzilag, szociológiailag lehet város (city, town) vagy falu (village) – Magyarország (LAU 2 szint) n Önkormányzat nem feltétlen ≠ település – Önk-k: hatalom decentralizált egységei (municipality, local government/authority, LA) – Szocializmusban tanácsrendszer: a központi hatalom dekoncentrált szerve (tanács – council) – Közigazgatásilag lehet város (city, town) vagy község (commune, municipality) n Magyarország ma: minden település egyben önkormányzat is – 1990 -es önk-i tv: minden település egy önálló helyi önkormányzat (kb. 3200 db települési önkormányzat) – Bp: fővárosi + kerületi önk-k – Vannak megyei önk-k is (területi önk): ezek is helyi önkormányzatok

A regionális fejlettség és fejlődés egyenlőtlenségei 15

Regionális folyamatok gazdaságtörténeti áttekintése n Természeti, társadalmi, gazdasági tényezők – Helyi (ásványkincsek, ivóvíz) és helyzeti (folyó menti, tengerparti fekvés) energiák települések fejlődése régiók fejlődése – Különböznek a földrajzi térben térségek eltérő fejlődése – Történelem során e tényezők átértékelődnek n Kezdetben a fejlődés motorja (sikerágazat): a mezőgazdaság – Sikertérség: művelésre alkalmas síksági térszínek n n n Településhálózatból kiemelkedtek azok a többletadottságokkal (kereskedelmi adottságok, kiváltságok) rendelkező települések sikertérség: városok Városok bekapcsolták környezetüket a társ–gazd-i vérkeringésükbe sikertérség: városi vonzáskörzetek rendszere Nagy földrajzi felfedezések új irányú területi egyenlőtlenségek – Sikertérség: keresk. a Földközi-tengerről az Atlanti-óceán felé

Regionális folyamatok gazdaságtörténeti áttekintése n Ipari forradalom: korábban csekély szerepű térségek felértékelődése – Sikerágazat: Energiahordozó, ásványkincsek bányászata – Sikertérség: iparvárosok, ipari körzetek – magasabb értéktermelés, szakképzettebb munkaerő rurális térségek hátránya n Posztfordizmus: tercializálódás – – – n Válságágazat: klasszikus nehézipar Sikerágazat: új szolgáltató ágazatok Korábban meghatározó telephely-elméletek vesztettek jelentőségükből Sikertérség: Sunbelt Válságtérség: korábban virágzó ipari körzetek az elmaradott rurális térségek szintjére süllyedtek Információs társadalom: „tudásipar” – Sikertérség: nagyvárosok, nagyvárosi térségek – szolgáltatásra épülő, de csekély ipar + gyorsan fejlődő szolgáltatás

Nemzetközi gazdasági növekedés elméletei n n n Országok, országcsoportok fejlődésével foglalkoznak Különös hangsúlyt kap a fejlődő világ Kutatási kérdések – Milyen tényezők alakították ki az egyes államok közötti különbségeket – Milyen fejlődési tendenciák várhatók n Elméletek csoportjai – Modernizációs elméletek – Függőségi elmélet – Világrendszerelmélet

Modernizációs elmélet n n 1950 -es, 1960 -as évek: USA – ott is volt a legnagyobb elismertsége Változás az USA társadalomtudományában a II. vh. után – Intézmények, szervezetek működése, alkotmány tanulmányozása helyett valós társadalmi viszonyok tanulmányozása – Hidegháború, III. világ (technikai) segítése – tradicionális kultúra mellett nem jött be n 1. Modernizációs társadalomfelfogás (Chant, 1991) Tradicionális társadalom – Emberek kevésbé érdekeltek a jövőben – Nagyobb figyelmet fordítanak a családjukra – Személyek társadalomban elfoglalt helyzete a rokonságon (család pozícióján) alapul 2. Modern társadalom – Emberek nyitottak a változások felé – Racionálisak, vállalkozó szelleműek – Személyek társadalomban elfoglalt helyzete saját tevékenységükön alapul

Gazdasági fejlődés szakaszos jellegének vizsgálata n Területi gazdaságok fejlődésénél nemcsak közgazdasági tényezők – Történeti, demográfiai, társadalmi, politikai és környezeti tényezők együttesen n n Fejlődés szakaszai időben és térben értelmezhetők Egyik fejlődési szakaszból a másikba átlépés: emberek cselekedetei, magatartásformái alapján történik – Nem előre meghatározott törvényszerűségek alapján n Számos közgazdász, történész, társadalomtudós foglalkoztatott a gazdasági fejlődés szakaszos jellegével – Rostow (1960) növekedési elmélete erőteljes hatást gyakorolt a regionális elmélet kidolgozására

W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete n Amerikai gazdaságtörténész – Gazdasági növekedés egyik történeti elméletének kidolgozója n Növekedési folyamatot öt szakaszra osztotta – The Stages of Economic Growth: A non-communist manifesto (1960) – Minden ország azonos történelmi pályájú – Modernizmus kedvelte n Rostow 5 szakaszos növekedési elmélete 1. 2. 3. 4. 5. Hagyományos (tradicionális) társadalom Átmeneti társadalom: elszakadás előfeltételei Modern társadalom: elszakadás Fejlődés érett szakasza (vagy az ahhoz vezető út) Tömeges (magas színvonalú) fogyasztás korszaka

1. Hagyományos társadalom n n n Gazdasági növekedés csak nagyon korlátozott keretek között Agrárfoglalkoztatás társadalom, gazdaság vertikális mobilitása gyenge Nincsenek tudományos, technológiai ismeretek (vagy nem hasznosítottak) termelés nem növekszik Politikai hatalom: földbirtokosé Legfejlettebb országok: történelmileg ez a társadalmi, fejlődési állapot Newton koráig tart

2. Átmeneti társadalom n n Létrejönnek a gazdasági fellendülés előfeltételei Lassú elmozdulás a gazdasági, technikai, szociális, társadalmi és politikai viszonyokban – Endogén és exogén tényezők motiválják n Dinamikahordozó: mezőgazdaság, bányászat, infrastrukturális beruházások

3. Modern társadalom n n Gazdasági fellendülés stádiumával kezdődik Sajátosan dinamikus nemzetgazdasági fejlődés: beruházási hányad eléri a nemzeti jövedelem 10 %-át – Tőkeimporttal vagy jövedelmek átcsoportosításával lehet elérni egy vagy több dinamikahordozó ágazat alakul ki – Később a növekedési impulzusok kiáradnak a többi gazdasági szférába a dinamikahordozó ágazatokból n n Feltétel: ha modern politikai, szociális és gazdasági–piaci intézmények léte/kialakulása a társadalomban Gazdasági fellendülés: áttörés szakasza Időigénye: 2– 3 évszázad Anglia (XVIII. sz. ), Fro. , Belgium, USA (XIX. sz. közepe), Japán, Oroszo. , Kanada (XX. sz. )

4. Fejlődés érett szakasza n n n Modern, technológia fejlődése erőforrások egyre nagyobb hányadát hasznosítják emelkedő hatékonysággal Nemzeti jövedelmek egyre nagyobb hányadát (10– 20 %) fordítják beruházásokra egy főre jutó jövedelem egyenletesen növekszik Növekedés hajtóerői átrendeződnek – Vezető ágazatok (szénbányászat, vas- és acélgyártás) mellett új dinamikahordozó ipari ágazatok (gépipar, vegyipar) – Foglalkoztatási átrétegződés: munkaerő képzettsége és bére közötti kapcsolat n n Új tendenciák: tulajdonos-vállalkozó mellett jelentős szerepet kap a menedzsment Legfejlettebb országok: 1960 -as évekig tart

5. Tömeges fogyasztás korszaka n n Dinamikahordozó: modern technológia jövedelmek szakadatlan emelkedése Modern társadalmak választhatnak – Vagy külső hatalom és befolyás érvényesítése, jóléti állammá válás – Vagy rendelkezésre álló erőforrások kiterjesztése létfenntartási cikkek és fogyasztási javak tömeges biztosítására n Napjainkban: USA, Nyugat-Európa országai

Modernizációs elmélet sajátosságai és kritikái n Sajátosságai (Forster–Carter, 1985) – Evolucionista: gazd-i–társ-i változásokat egymás után bekövetkező szakaszokból felépülő folyamatként szemléli – Unilineáris: fejlődő országoknak hasonló utat kell végigjárniuk, mint, amelyet a jelenlegi fejlettek megtettek, nincs lehetőségük a rövidítésre – Internalista: változások mögött alapvetően belső okok állnak, a külső erők hatása jelentéktelen n Kritikái – Már sokan vitatják: térben is időben mások a feltételek – Térben: nyugati kultúra (individuálisabb társadalom, magántulajdon szentsége) keleti társadalmak (közösségi társadalmak) – Időben: ipari forradalom mai high-tech iparágak – Empirikus érvényesség – Elméleti alapok – Gyakorlati életben való alkalmazhatóság