Gazdasgi fejlettsgi klnbsgek Dl zsiban dr Jeney Lszl

  • Slides: 15
Download presentation
Gazdasági fejlettségi különbségek Dél -Ázsiában dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu Gazdaságföldrajz I.

Gazdasági fejlettségi különbségek Dél -Ázsiában dr. Jeney László egyetemi docens [email protected] hu Gazdaságföldrajz I. alapszakok (BSc/BA) 2018/2019, I. félév BCE Geo Intézet

Eltérő természeti adottságok a mezőgazdaság számára n India, Srí Lanka kedvező, Bhután, Nepál kedvezőtlen

Eltérő természeti adottságok a mezőgazdaság számára n India, Srí Lanka kedvező, Bhután, Nepál kedvezőtlen – India: ter. fele szántóföld – Srí Lanka: kedvező természeti viszonyok „trópusi paradicsom” v. „szigetek gyöngye” – Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés kevés termőföld n Trópusi monszun: 3 évszak, hatása kiszámíthatatlan – Hűvös, száraz tél (nov. –feb. ): ÉK-i szél Belső-Ázsia felől – Forró száraz tavasz (márc. –máj. /jún. ) – Meleg, esős nyári monszun (jún. /júl. –okt. ): DNy-i szél n Öntözési típusok – Kharíf: rizs, cukornád, gyapot, juta, olajnövények (október–novemberi betakarítás): öntözés kiegészítő szerepű – Rabí (hűvös) és garam (forró): búza, kölesfélék, hüvelyesek, rizs (március–áprilisi betakarítás): növénytermesztés kizárólag az öntözésre van utalva

Elaprózott parcellák n Brit gyarmati uralom idején művelt terület – 50%: zamindárok (adószedőből lett

Elaprózott parcellák n Brit gyarmati uralom idején művelt terület – 50%: zamindárok (adószedőből lett nagybirtokos főbérlők) kezén – 50%: rajotvari rsz. -ben: rajóták (parasztság) közvetlen a kormánnyal köt bérleti szerződést n Függetlenedés: földreformok, zöld forradalom – India (1948): állam válik zamindárrá tőle bérelhetik a legtöbb földterületet – Banglades: nagy- és középbirtokok felosztása n Következmények – Elaprózódás – Alacsony technikai színvonal, alacsony hatékonyság, kisparasztok szegénysége mezőgazdaság fejlődésének gátja – Földéhség n Srí Lanka: jobb helyzet – Kétarcúság: ültetvények exporta illetve önellátó polikultúra

Mezőgazdaság túlzott súlya n Mezőgazdaság magas aránya foglalkoztatásból, GDP-ből – Bhután és Nepál: agrárországok

Mezőgazdaság túlzott súlya n Mezőgazdaság magas aránya foglalkoztatásból, GDP-ből – Bhután és Nepál: agrárországok – fogl 90%<, GDP Bhután 25%, Nepál 38%, de: csak a belső szükségletek kielégítésére képes – India: fogl 60%, GDP 22% – Kiv: Maldív-szk: GDP 9% n Növénytermesztés vezető szerepe – – – n Bhután, Nepál: gazdasági élet alapja, India: mg term. 4/5 -e Rizs (India: ter. ¼-e), búza, köles, hüvelyesek, földimogyoró Gyapot, juta Cukornád (cukorból gur), dohány, tea, fűszerek Kókuszpálma: Maldív-szk (fő kultúrnövény) Állatállomány számottevő – Szarvasmarha, kecske, bivaly, (Bhután, Nepál: jak, juh is) – Halászat: India, Maldív-szk. (mg alapja)

Vidéki szegények felemelésének feltételei Indiában n n Második zöld forradalom kellene mg. komoly potenciál

Vidéki szegények felemelésének feltételei Indiában n n Második zöld forradalom kellene mg. komoly potenciál Ehhez a magántőkét a rurális terek felé kell csábítani – – Állami ellenőrzés kivonása a termékelosztási rendszerből Nagykereskedők közvetlenül szerződhessenek a termelőkkel Beruházások az öntözés elősegítésére Birtokviszonyok átalakítása

Ipar és turizmus Dél-Ázsiában n Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja – Nyersanyag-, energia-

Ipar és turizmus Dél-Ázsiában n Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja – Nyersanyag-, energia- és tőkehiány – Fogyatékos infrastruktúra – Szegénység csekély vásárlóerő szűkös piac n n Élelmiszeripar minden országban Bhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faipar Srí Lanka: fejlődik a vegyészet Turizmus: kiemelkedő szerepű lehetne – Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó bevételek főként a fekete- és szürkegazdaságba – Bhután: beutazási korlátok – Pozitív: Maldív-szk (szk közel felén csak turisztikai létesítmények)

A városlakók és az írni-olvasni tudók aránya közötti összefüggés Indiában (2001)

A városlakók és az írni-olvasni tudók aránya közötti összefüggés Indiában (2001)

A lányok helyzete Dél-Ázsia oktatásában n n Analfabétizmus: 47% Térségben a nők helyzete mai

A lányok helyzete Dél-Ázsia oktatásában n n Analfabétizmus: 47% Térségben a nők helyzete mai napig alárendelt lányok oktatására rányomja bélyegét – Tipikus indiai 5 osztályt végez, a lányok átlag eggyel kevesebbet – Lányok oktatásai helyzetét meghatározza a diszkrimináció, függ szegénységtől és vallási háttértől n Országtípusok 1. Nepál: már az alapfokú oktatáshoz történő hozzáférés is akadályozott 2. Banglades, India: megvalósul a lányok iskolába történő integrációja, de alacsony szintű a szolgáltatás 3. Srí Lanka, Maldív-szk. : nők hátránya csak a magasabb szintű oktatásban, munkaerőpiacon

A gazdasági fejlettség és fejlődés területi különbségei Indiában Indián belüli fejlettségi különbségek, 2002 Egy

A gazdasági fejlettség és fejlődés területi különbségei Indiában Indián belüli fejlettségi különbségek, 2002 Egy főre jutó GDP (India=100%) 200 % felett 125 -199 % 75 -124 % 74 % alatt Gazdasági fejlődési különbségek, 1994– 2002 GDP/fő növekedése (1994=100%) 160 % felett 140 -159 % 125 -139 % 124 % alatt

Népességnövekedés és gazdasági fejlettség Indiában (2001)

Népességnövekedés és gazdasági fejlettség Indiában (2001)

Dél-Ázsia szegényebb országai n Nepál – Egyik legszegényebb ország – Fejlesztésekhez segélyekre támaszkodik n

Dél-Ázsia szegényebb országai n Nepál – Egyik legszegényebb ország – Fejlesztésekhez segélyekre támaszkodik n Bhután – Egyik legelzártabb ország – Óvatos gazdaságfejlesztés életminőség javulása n Banglades – Humán- és pénztőke hiánya – Népességnövekedés (Dhaka: XX. sz-ban ötszörösére nőtt 11 mió) csekély felhalmozás és beruházás – Évről-évre ismétlődő természeti csapások

Fejlettebb dél-ázsiai gazdaságok n Srí Lanka jobb helyzetű – Alacsony: term. szap. (10‰), analfabéták

Fejlettebb dél-ázsiai gazdaságok n Srí Lanka jobb helyzetű – Alacsony: term. szap. (10‰), analfabéták aránya (9%), mg. fogl – Magas: születéskor várható élettartam, napi tápanyagfogyasztás/fő, GDP/fő n Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a társadalmi-gazdasági viszonyokat – Egyik legkisebb ország (300 km 2) – Több mint 1000 korallszigetből csak 202 alkalmas állandó letelepedésre egyik legsűrűbben lakott ország (néps. helyenként > 1500 fő/km 2<) – Írástudatlanságot gyakorlatilag felszámolták – Magas születéskor várható élettartam

Jelentős különbségek India Banglades Srí Lanka Nepál Bhután Maldívszigetek Születéskor Népesség Természetes 15 év

Jelentős különbségek India Banglades Srí Lanka Nepál Bhután Maldívszigetek Születéskor Népesség Természetes 15 év alattiak Népsűrűség várható (mió fő, szaporodás aránya (%) (fő/km 2) 2007 élettartam 2007) (‰) 2005 (év) 2005 1130 344 15 32 69 150 1045 18 35 64 21 320 10 24 75 29 197 21 39 63 0, 7 15 13 38 64 0, 35 1166 24 41 68 Városi lakosság aránya (%) 2006 29 25 15 16 11 30

Export értéke Egy főre jutó GNI (USD, 2006) (Mrd USD) 2006 India Banglades Srí

Export értéke Egy főre jutó GNI (USD, 2006) (Mrd USD) 2006 India Banglades Srí Lanka Nepál Bhután Maldív-szigetek 820 450 1160 320 1430 2320 102, 73 9, 26 6, 37 0, 75 0, 25 1, 33 Import értéke (Mrd USD) 2006 HDI-index (ranghely, 177 országból) 2006 133, 42 13, 84 8, 90 1, 85 0, 40 9, 50 126 137 93 138 135 98

A három gazdasági szektor GDP-ből való részesedése/ foglalkoztatottakból való részesedése (%) 2000 – 2004

A három gazdasági szektor GDP-ből való részesedése/ foglalkoztatottakból való részesedése (%) 2000 – 2004 India Banglades Srí Lanka Nepál Bhután Maldív-szigetek I. III. 22/60 20/52 17/35 38/93 25/94 9/- 27/12 27/14 26/25 21/37/16/- 51/28 53/34 57/40 41/38/75/50