Gazdasgi fejlettsgi klnbsgek Dl zsiban dr Jeney Lszl

Gazdasági fejlettségi különbségek Dél -Ázsiában dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu Gazdaságföldrajz I. alapszakok (BSc/BA) 2018/2019, I. félév BCE Geo Intézet

Eltérő természeti adottságok a mezőgazdaság számára n India, Srí Lanka kedvező, Bhután, Nepál kedvezőtlen – India: ter. fele szántóföld – Srí Lanka: kedvező természeti viszonyok „trópusi paradicsom” v. „szigetek gyöngye” – Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés kevés termőföld n Trópusi monszun: 3 évszak, hatása kiszámíthatatlan – Hűvös, száraz tél (nov. –feb. ): ÉK-i szél Belső-Ázsia felől – Forró száraz tavasz (márc. –máj. /jún. ) – Meleg, esős nyári monszun (jún. /júl. –okt. ): DNy-i szél n Öntözési típusok – Kharíf: rizs, cukornád, gyapot, juta, olajnövények (október–novemberi betakarítás): öntözés kiegészítő szerepű – Rabí (hűvös) és garam (forró): búza, kölesfélék, hüvelyesek, rizs (március–áprilisi betakarítás): növénytermesztés kizárólag az öntözésre van utalva

Elaprózott parcellák n Brit gyarmati uralom idején művelt terület – 50%: zamindárok (adószedőből lett nagybirtokos főbérlők) kezén – 50%: rajotvari rsz. -ben: rajóták (parasztság) közvetlen a kormánnyal köt bérleti szerződést n Függetlenedés: földreformok, zöld forradalom – India (1948): állam válik zamindárrá tőle bérelhetik a legtöbb földterületet – Banglades: nagy- és középbirtokok felosztása n Következmények – Elaprózódás – Alacsony technikai színvonal, alacsony hatékonyság, kisparasztok szegénysége mezőgazdaság fejlődésének gátja – Földéhség n Srí Lanka: jobb helyzet – Kétarcúság: ültetvények exporta illetve önellátó polikultúra

Mezőgazdaság túlzott súlya n Mezőgazdaság magas aránya foglalkoztatásból, GDP-ből – Bhután és Nepál: agrárországok – fogl 90%<, GDP Bhután 25%, Nepál 38%, de: csak a belső szükségletek kielégítésére képes – India: fogl 60%, GDP 22% – Kiv: Maldív-szk: GDP 9% n Növénytermesztés vezető szerepe – – – n Bhután, Nepál: gazdasági élet alapja, India: mg term. 4/5 -e Rizs (India: ter. ¼-e), búza, köles, hüvelyesek, földimogyoró Gyapot, juta Cukornád (cukorból gur), dohány, tea, fűszerek Kókuszpálma: Maldív-szk (fő kultúrnövény) Állatállomány számottevő – Szarvasmarha, kecske, bivaly, (Bhután, Nepál: jak, juh is) – Halászat: India, Maldív-szk. (mg alapja)

Vidéki szegények felemelésének feltételei Indiában n n Második zöld forradalom kellene mg. komoly potenciál Ehhez a magántőkét a rurális terek felé kell csábítani – – Állami ellenőrzés kivonása a termékelosztási rendszerből Nagykereskedők közvetlenül szerződhessenek a termelőkkel Beruházások az öntözés elősegítésére Birtokviszonyok átalakítása

Ipar és turizmus Dél-Ázsiában n Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja – Nyersanyag-, energia- és tőkehiány – Fogyatékos infrastruktúra – Szegénység csekély vásárlóerő szűkös piac n n Élelmiszeripar minden országban Bhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faipar Srí Lanka: fejlődik a vegyészet Turizmus: kiemelkedő szerepű lehetne – Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó bevételek főként a fekete- és szürkegazdaságba – Bhután: beutazási korlátok – Pozitív: Maldív-szk (szk közel felén csak turisztikai létesítmények)

A városlakók és az írni-olvasni tudók aránya közötti összefüggés Indiában (2001)

A lányok helyzete Dél-Ázsia oktatásában n n Analfabétizmus: 47% Térségben a nők helyzete mai napig alárendelt lányok oktatására rányomja bélyegét – Tipikus indiai 5 osztályt végez, a lányok átlag eggyel kevesebbet – Lányok oktatásai helyzetét meghatározza a diszkrimináció, függ szegénységtől és vallási háttértől n Országtípusok 1. Nepál: már az alapfokú oktatáshoz történő hozzáférés is akadályozott 2. Banglades, India: megvalósul a lányok iskolába történő integrációja, de alacsony szintű a szolgáltatás 3. Srí Lanka, Maldív-szk. : nők hátránya csak a magasabb szintű oktatásban, munkaerőpiacon

A gazdasági fejlettség és fejlődés területi különbségei Indiában Indián belüli fejlettségi különbségek, 2002 Egy főre jutó GDP (India=100%) 200 % felett 125 -199 % 75 -124 % 74 % alatt Gazdasági fejlődési különbségek, 1994– 2002 GDP/fő növekedése (1994=100%) 160 % felett 140 -159 % 125 -139 % 124 % alatt

Népességnövekedés és gazdasági fejlettség Indiában (2001)

Dél-Ázsia szegényebb országai n Nepál – Egyik legszegényebb ország – Fejlesztésekhez segélyekre támaszkodik n Bhután – Egyik legelzártabb ország – Óvatos gazdaságfejlesztés életminőség javulása n Banglades – Humán- és pénztőke hiánya – Népességnövekedés (Dhaka: XX. sz-ban ötszörösére nőtt 11 mió) csekély felhalmozás és beruházás – Évről-évre ismétlődő természeti csapások

Fejlettebb dél-ázsiai gazdaságok n Srí Lanka jobb helyzetű – Alacsony: term. szap. (10‰), analfabéták aránya (9%), mg. fogl – Magas: születéskor várható élettartam, napi tápanyagfogyasztás/fő, GDP/fő n Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a társadalmi-gazdasági viszonyokat – Egyik legkisebb ország (300 km 2) – Több mint 1000 korallszigetből csak 202 alkalmas állandó letelepedésre egyik legsűrűbben lakott ország (néps. helyenként > 1500 fő/km 2<) – Írástudatlanságot gyakorlatilag felszámolták – Magas születéskor várható élettartam

Jelentős különbségek India Banglades Srí Lanka Nepál Bhután Maldívszigetek Születéskor Népesség Természetes 15 év alattiak Népsűrűség várható (mió fő, szaporodás aránya (%) (fő/km 2) 2007 élettartam 2007) (‰) 2005 (év) 2005 1130 344 15 32 69 150 1045 18 35 64 21 320 10 24 75 29 197 21 39 63 0, 7 15 13 38 64 0, 35 1166 24 41 68 Városi lakosság aránya (%) 2006 29 25 15 16 11 30

Export értéke Egy főre jutó GNI (USD, 2006) (Mrd USD) 2006 India Banglades Srí Lanka Nepál Bhután Maldív-szigetek 820 450 1160 320 1430 2320 102, 73 9, 26 6, 37 0, 75 0, 25 1, 33 Import értéke (Mrd USD) 2006 HDI-index (ranghely, 177 országból) 2006 133, 42 13, 84 8, 90 1, 85 0, 40 9, 50 126 137 93 138 135 98

A három gazdasági szektor GDP-ből való részesedése/ foglalkoztatottakból való részesedése (%) 2000 – 2004 India Banglades Srí Lanka Nepál Bhután Maldív-szigetek I. III. 22/60 20/52 17/35 38/93 25/94 9/- 27/12 27/14 26/25 21/37/16/- 51/28 53/34 57/40 41/38/75/50