Fejlettsgi klnbsgek az iszlm flperifrin dr Jeney Lszl

  • Slides: 18
Download presentation
Fejlettségi különbségek az iszlám félperiférián dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte. hu Gazdaságföldrajz Pesti

Fejlettségi különbségek az iszlám félperiférián dr. Jeney László egyetemi adjunktus [email protected] hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Főbb nemzetgazdasági ágak megoszlása n Foglalkozási szerkezet – A kőolajszektor miatt Líbiában nagyobb a

Főbb nemzetgazdasági ágak megoszlása n Foglalkozási szerkezet – A kőolajszektor miatt Líbiában nagyobb a bányászat+ip aránya, Egyiptomban ehelyett a mg n n n Bányászat, ipar: Líbia 30%, Tr 23%, Egyiptom 17% Szolgáltatások: Líbia 52% Egyiptom 51%, Tr 41% GDP – A kőolajszektor miatt Algériában nagyobb a bányászat+ipar aránya – Turizmus miatt Marokkóban, Törökországban és Tunéziában nagyobb a szolgáltatások aránya n n Bányászat, ipar: Algéria 60%, Marokkó 36%, Tr 30%, Tunézia 30% Szolgáltatások: Tr 59%, Tunézia 56%, Marokkó 42%, Algéria 30%,

Agrárium alárendelt szerepe n Száraz éghajlat + hódítások nincs agrársiker – – n Foglalkoztatás:

Agrárium alárendelt szerepe n Száraz éghajlat + hódítások nincs agrársiker – – n Foglalkoztatás: Líbia 18%, Ahol nincs szénhidrogénszektor, magasabb: Egyiptom 32%, Törökország 36% (csökken) GDP: Marokkó 22%, Algéria 10%, Tunézia 14%, Tr 12% Hagyományosan inkább a kereskedelem jelentősége Növénytermesztés: – – Gabona (búza, árpa) Szubtrópusi kultúra: olíva, szőlő, déligyümölcsök (narancs), primőr, datolya, halfafű, hagyma – Iparnövények: gyapot pamutipar, dohány cigaretta n Állattenyésztés: – – Sztyeppek nomád, félnomád állattartása Extenzív pásztorkodás (juh, kecske) Törökország: tekintélyes szarvasmarha-állomány Sertés vallási tilalma

Mezőgazdaság földrajzi különbségei n Mediterrán tengerpart (Földközi-tenger partvidéke) Sivatag: oázisgazdálkodás: n Törökország: n –

Mezőgazdaság földrajzi különbségei n Mediterrán tengerpart (Földközi-tenger partvidéke) Sivatag: oázisgazdálkodás: n Törökország: n – Trópusi sivatag (Szahara, Arab-félsziget) – Mérsékelt égövi sivatag (Közép-Ázsia) 1. Folyók mentén (Nílus, Tigris, Eufrátesz, Szír-Darja, Amu-Darja, Indus) 2. Oázisokban – Kettős arculatú földművelés: mediterrán partvidékek és Anatóliai-fennsík – Egészségtelen birtokszerkezet

Szénhidrogénekre alapuló gazdaságok n Óriási kőolaj-, földgáztermelés: V 36% n n Iszlám Világ országainak

Szénhidrogénekre alapuló gazdaságok n Óriási kőolaj-, földgáztermelés: V 36% n n Iszlám Világ országainak csoportjai Van szénhidrogén: Arab-fsz. , Irán, Líbia, Algéria, Köz-Ázs n Kis mennyiségben van: Tunézia, Szudán, Szíria, Jemen n Nincs CH-exp: Marokkó, Törökország, Izrael, Jordánia – 1960 -as évek eleje: újabb kőolajmezők feltárása – Földgáztermelés V 19%, földgázkészletek 45% – OPEC (Organization of Petoleum Exporting Countries) két kőolajárrobbanás: 1973, 1979 – Foglalkoztatás: Líbia 30% bányászat + ipar – GDP: Algéria 60% bányászat + ipar – Export: Líbia 70% nyersolaj + 15% finomítványok – GDP: Tunézia 30% bányászat + ipar – Foglalkoztatás: Egyiptom 17%, Törökország 23% bányászat + ip – GDP: Marokkó 36%, Törökország 30% bányászat + ipar

Az Iszlám Világ kőolajkészletei 2009 -ben mrd hordó n Együttesen a világkészlet 65, 3%-a

Az Iszlám Világ kőolajkészletei 2009 -ben mrd hordó n Együttesen a világkészlet 65, 3%-a n Legnagyobbak OPEC-tagállamok – Legnagyobb arány: Szaúd-Arábia 20% – Nem csak Iszlám Világ országai (Venezuela, Nigéria, Angola, Ecuador)

Egyéb bányakincsek n Sokféle bányakincs n Vízenergia – Foszfát: Marokkó, Tunézia – Vasérc: Algéria

Egyéb bányakincsek n Sokféle bányakincs n Vízenergia – Foszfát: Marokkó, Tunézia – Vasérc: Algéria (Tunézia) – Egyéb ásványkincsek (króm, nemfémes ásványi anyagok, bauxit, rézérc, ólom, molibdén, higany, antimon, feketekőszén, barnakőszén): Törökország – Egyiptom, – Törökország

Fejletlen és hiányos ipar n Két legnagyobb foglalkoztató, hagyományos iparág – Élelmiszeripar: mezőgazdasági termékek

Fejletlen és hiányos ipar n Két legnagyobb foglalkoztató, hagyományos iparág – Élelmiszeripar: mezőgazdasági termékek előállítása mindenhol – Textil- és kézművesipar (gyapot, gyapjú, bőr, ötvös) n Korai iparosítás sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptom, Törökország – Törökország: (1930 -as évek): nehézipar (megelőzte a Közel. Keletet), széles skálájú, de elmaradott gépgyártás, vegyipar – Egyiptom (1950 -es évek): szovjet segítséggel vegyipar, kőolaj -finomítás, műtrágyagyártás n Fejletlen ipar – Marokkó: fejletlen kohászat, gépipar, vegyipar (imp. kőolaj, foszfát) – Algéria: vegyipar – Tunézia: kohászat, gépipar, vegyipar

Az Iszlám Világ mai gazdaságainak egyéb fő jellemzői n Turizmus – Emiatt nagyobb a

Az Iszlám Világ mai gazdaságainak egyéb fő jellemzői n Turizmus – Emiatt nagyobb a szolgáltatások GDP-n belüli aránya: Marokkó 42%, Algéria 30%, Tunézia 56%, Törökország 59% – Marokkó: legbiztonságosabb – Egyiptom, Jordánia, Tunézia, Törökország: utóbbi időben veszélyesebb n Egyiptom: Szuezi-csatorna – 1956: államosítás

Hazautalások n n n n n Vendégmunkások hazautalásai: 6– 7 Mrd $ (pl. Marokkó,

Hazautalások n n n n n Vendégmunkások hazautalásai: 6– 7 Mrd $ (pl. Marokkó, Pakiszt, TR) Iszlám: nincs kamatszedés informális módok (ősi és olcsóbb): pénz vagy egyéb ajándék kézben való hazajuttatása (hivatalos úton átutalt összeg 50%-a) Kivándorolt személy maga viszi haza az anyagi értéket, mikor hazalátogat Rendszeresen utazó közvetítő (pl. buszsofőr, vagy kereskedő) igénybevételével történő átutalás (Pakisztán: „hawala”-rendszer = átutalás) Kiépített hálózat: átutalási technika, melyben sem fizikailag sem elektronikus formában nem mozog pénz (azonnal) Feladó odaadja a pénzt a „hawaldar”-nak, aki utasítja ügynökét a célországban, hogy a címzettnek fizesse ki Átutalás azonnal megtörténik, a közvetítők közötti pénzügyi elszámolás később, egy jól kidolgozott rendszer alapján kerül sor Utalási költség az átutalandó összeg max 2%-a relatíve olcsó Feladónak nem kell igazolnia személyazonosságát (illegális migráció) Főleg ha célország pénzügyi szektora kiépítetlen vagy instabil (pl. banki összeomlások)

Észak-Afrikán belüli különbségek n Hasonlóságok: tőkeszegénység, szakemberhiány Állami berendezkedés n Gazdasági fejlettség (GDP/fő) n

Észak-Afrikán belüli különbségek n Hasonlóságok: tőkeszegénység, szakemberhiány Állami berendezkedés n Gazdasági fejlettség (GDP/fő) n – Marokkó: feudális maradványok, konzervatív, Maghreb-el-Aksza, alkotmányos monarchia (király) – Tunézia, Egyiptom: nyugati mintájú modernizáció, de jelenleg bizonytalan – Algéria, Líbia: központosított, szocialista kísérlet, iszlám fundamentalizmus, katonai diktatúra, köztársaság – Gazdagabbak: Tunézia, Egyiptom (turizmus 7600 $), Algéria, Líbia (szénhidrogének 7200 $) – Elmaradottabb: Marokkó (4300 $)

Arab-Közel-Kelet n Vagy Arab-Délnyugat-Ázsia Arab világ keleti szárnya n Két rész n Alacsony népességszám,

Arab-Közel-Kelet n Vagy Arab-Délnyugat-Ázsia Arab világ keleti szárnya n Két rész n Alacsony népességszám, de: Utolsó fél évszázadban jelentős világgazdasági szerep, okai: n n – Szunnita iszlám (DK-Irak: sííta) – Zsidó közösségek (Izrael: zsidó állam, pol, kat szempontból jelentős) – Keresztény közösségek (Izrael, Libanon) – Arab-félsziget: Szaúd-Arábia, Jemen, Omán, Bahrein, Katar, EAE, Kuvait – Termékeny Félhold (Tigris–Eufrátesz + Libanoni partvidék): Irak, Szíria, Jordánia, Libanon, Palesztina – Szénhidrogénen alapuló gazdagság – Arab–izraeli viszony

Elő-Ázsia n n Iráni népek Irán – – – Egykori Perzsa hagyományok, síita állam

Elő-Ázsia n n Iráni népek Irán – – – Egykori Perzsa hagyományok, síita állam Regionális nagyhatalom Szénhidrogén 1979 -ig Sah uralma: nyugatbarát 1979: visszatér Komeini Ajatollah: szigorúbb iszlám, nyugatellenes n Afganisztán n Pakisztán: – Befolyási övezetek határa (török, brit, kínai, orosz) – 1980– 1989: szovjet háborús vereség – 2000 -es évek: USA háborús vereség – Egykori brit befolyás – Vallási alapon vált el a hindu többségű Indiától, de területviták – Atomhatalom

Közép-Ázsia n Türk népek n Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán Régi iszlám hagyományok Selyemút:

Közép-Ázsia n Türk népek n Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán Régi iszlám hagyományok Selyemút: Buhara, Szamarkand XX. sz. eleje: orosz befolyás n n n n – Kiv. Tádzsikisztán: tádzsik iráni nép – SZU tagköztársaságok: orosz elit beköltözése (később visszaköltözése) – Ma is kötődik Moszkvához (FÁK), de reorientáció a saját hagyimányaihoz Törökország igyekszik kiépíteni befolyását Szénhidrogén lelőhely Piacgazdasági átmenet Városhiányos terület: Taskent (Üzb. ) 2, 3 mó

A török euroatlanti integráció dilemmái

A török euroatlanti integráció dilemmái

A nyugat-kelet irányú fejlettségi lejtő Törökországban, 2001 (GDP/fő alapján)

A nyugat-kelet irányú fejlettségi lejtő Törökországban, 2001 (GDP/fő alapján)

Kisázsia: Törökország, Azerbajdzsán n n Az egy főre jutó GDP területi fejlettségi különbségei Törökországban

Kisázsia: Törökország, Azerbajdzsán n n Az egy főre jutó GDP területi fejlettségi különbségei Törökországban 2001 -ben Azerbajdzsán: türk nép, síita szárny, SZU tagköztársaság volt, szénhidrogén (Baku)

Az Iszlám Világ legeurópaibb része: Törökország n n Kiváló földrajzi, geostratégiai helyzet (évezredek óta

Az Iszlám Világ legeurópaibb része: Törökország n n Kiváló földrajzi, geostratégiai helyzet (évezredek óta összekötő kapocs, ma híd a Boszporuszon) Területének 3%-a Európa – Stratégiailag fontos fekvésű – Boszporusz, Márvány-tenger, Dardanellák (1936. Montreux-i egyezmény) – Tranzit-útvonalak a Kaukázus és Közép-Ázsia felé – Tigris, Eufrátesz forrásvidéke („termékeny félhold” vízellátását ellenőrzi) n n NATO legfontosabb keleti láncszeme Elkülönül a Közel-Kelet arab államaitól – Történelmi, társadalmi, politikai, gazdasági tényezők n Szoros gazdasági szálak fűzik az EU-hoz – – – Társulási egyezmény (1963), vámunió (1996) Teljes jogú tagság még nincs Gazdaságilag is átmenet az EU és Közel-Kelet között