Az eurpai nagyvroshlzaton belli fejlettsgi klnbsgek dr Jeney
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte. hu Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ
Európai nagyvárosok fejlettségének mérése n Városvizsgálatokhoz használatos adattípusok – Városnövekedési szakaszok vizsgálata: népességszám (lakónépesség, vándorlás) alapján – Városhierarchia-vizsgálatok: abszolút mutatók alapján – Városok társadalmi-gazdasági fejlettsége: fajlagos mutatók n Fejlettség: többdimenziós és többmutatós fogalom – Gazdasági fejlettség: GDP/fő – Munkaerőpiaci helyzet: munkanélküliségi ráta – Infrastruktúra: csatornázottság, elérhetőség, útsűrűség, Internet -ellátottság – Jövedelmi viszonyok: egy főre jutó keresetek, személygépkocsi ellátottság – Képzettség: írni-olvasni tudók aránya, diplomások aránya – Demográfia, egészség: születéskor várható élettartam, korszerkezet n Komplex fejlettséget érdemes vizsgálni
Az európai urbanizációra ható új/felerősödő tényezők az ezredfordulón Hatótényezők: n Rendszerváltozás (bipoláris világrend vége) n Integráció (EU) n Globalizáció Hatóterületek: n Városnövekedési szakaszok n Városhierarchia n Városok társadalmigazdasági fejlettsége Városfejlődés és a térszerkezet kapcsolata: n Városhálózaton belüli fejlettségi különbségek n A városi és rurális terek fejlettsége kettősség Európa és az egyes országok térszerkezetben
Az európai nagyvárosrendszer fejlődési különbségei n n Az európai nagyvároshálózatban bekövetkező legfontosabb változás az ezredfordulón? Kelet-közép-európai nagyvárosok dinamikusan fejlődnek, Kettős következmény: – Konvergencia (Európai hatás): perifériák gyorsabb fejlődése (különösen volt. szoc. országok) általános gazdasági nivellálódási tendencia az európai nagyvárosrendszerben – Divergencia (felzárkózó gazdaságokon belül) polarizáció a nagyváros-vidék viszonylatban Váltómozgás elmélet (trade-off): egyszerre nem lehet európai és országos konvergencia
Nemzetközi vizsgálatok „alanyainak” meghatározása n Nemzetközi városi vizsgálatok nehézségei – A kisebb városokra kevesebb adat Városok helyett inkább csak a nagyvárosokra – Országonként eltér a várossá nyilvánítás kritériuma + időben is változó városállomány érdemes egységesen (pl. népességszám alapján) lehatárolt városkört figyelembe venni n Városi agglomerációk helyett inkább agglomeráció nélkül – – n Agglomeráció valódi határa nehezen állapítható meg, időben változik Országonként eltér az agglomeráció lehatárolásának módszere Néha jelentősen eltér (pl. Párizs vagy Budapest) Városi agglomerációra kevesebb adat (települési adatok aggregálásával) Városok helyett az azokat magukban foglaló régiókra – Városokra (kiépülőben): Urban Pilot Program, Urban Audit, NUREC – Régiókra többféle adattípus érhető el mint településekre (pl. GDP) – Léteznek harmonizált regionális statisztikák (pl. Euro. Stat NUTS régiók adatai) főleg EU-tagok – Mely regionális (NUTS-) szint a legalkalmasabb a nagyvárosok összehasonlítására?
Az európai nagyvárosok és a NUTS-rendszer
Európai nagyvárosok és a NUTSrégiók n A városi terek, mint önálló egységek a NUTSrendszer egyes szintjein – – NUTS 0: (28 db) országos szint NUTS 1: (89 db) London, Hamburg, Berlin, Brüsszel NUTS 2: (254 db) pl, Prága NUTS 3: (1215 db) legtöbb félmilliós nagyváros (Budapest) – LAU 1: járási szint (Budapest, Debrecen) - hiányos – LAU 2: települési szint n A NUTS 3 -as szint a legalkalmasabb a nagyvárosok összehasonlítására
Az Európai Unió 59 félmillió főnél népesebb nagyvárosa és NUTS 3 -as régióik n n Alsóbb szinteken egy nagyváros több NUTS egységből is állhat (London, Párizs) Néha a NUTS 3 -as szint is túl nagy (Fro. , Spo. )
Nagyvárosok és a NUTS 3 -szint Budapest-típus Róma-típus London-típus Nagyváros = NUTS 3 Nagyváros < NUTS 3 Nagyváros > NUTS 3: legtöbb nagyváros NUTS 2: Bécs, Prága NUTS 1: Berlin, Brüsszel, Hamburg Pl. spanyol, francia, olasz nagyvárosok London: Greater London (NUTS 1) Párizs: „Paris et petite couronne”
London és Párizs térségi szintjei London Népesség Párizs (millió fő) Inner London (NUTS 2) 2, 8 2, 1 Paris (NUTS 3) Greater London 7, 4 6, 3 Paris et petite (NUTS 1) couronne Larger Urban Zone of 12, 0 11, 0 Île-de-France (NUTS 1, London NUTS 2)
Városhálózaton belüli konvergencia-vizsgálatok
Jelen vizsgálat információs háttere n Fejlettség mérése: egy főre jutó GDP-vel – Folyó áron mért GDP (€) – Adatok forrása: Euro. Stat (harmonizált statisztika) – Vásárlóerőparitáson jobb (de országon belül nem számít) n Vizsgálat térbeli és időbeli kiterjedése – Vizsgált térség: Európa („rugalmasan”) Európa ~ EU – Vizsgált időszak: ezredforduló n Nagyváros: 500 ezer főnél népesebb nagyvárosok (99 db) – Elővárosok nélkül – Ha valaha elérte ezt a népességszámot
Az EU nagyvárosainak egy főre jutó GDP-je a közösségi átlag %-ában, 2002
Fejlettségi különbségek az EU nagyvárosai között (GDP/fő, 2004, nagyvárosi átlag = 100%) n n A legfejlettebb nagyvárosok Ny. Németországban vannak, kiemelkedik a Kék Banán vonala Kelet-Közép-Eu: nagyvárosi átlag 75%-a alatt Folyó áron mért GDP/fő (€) Hasonló az EU teljes területéhez n Centrum – periféria n Nyugat–kelet Forrás: Euro. Stat adata alapján saját szerkesztés
A nagyvárosok gazdasági növekedése az EU-ban (1995– 2002, GDP alapján)
Fejlődési különbségek az EU nagyvárosai között (GDP/fő, 1995– 2004, 1995 = 100%) n n A GDP/fő növekedése alapján fordított képet kapunk, mint a GDP/fő esetében Az egymás közelében fekvő nagyvárosok hasonlóan növekednek – leggyorsabban K-Köz-Eu – leglassabban német-osztrák nagyvárosok Tömbök: n n Periféria (K) Periféria (É, Ny, D) Centrum (Ny) Centrum (K) Forrás: Euro. Stat adatai alapján saját szerkesztés
A nagyvárosok fejlődése szerinti nagytérségek Forrás: Euro. Stat adatai alapján saját számítások GDP/fő növekedés, 1995– 2004 Jellemző tömb, nagytérség Jellemző országok Nagyon gyors (2, 5 felett) K-i Periféria CZ, HU, LT, LV, RO Átlag feletti (1, 5– 2, 5) D-i Periféria ES, GR, IT, PT Átlag feletti (1, 5– 2, 5) ÉNy-i és É-i Periféria FI, SE, UK Átlag alatti (1, 25– 1, 5) Ny-i Centrum BE, FR, NL Nagyon lassú (1, 25 alatt) K-i Centrum AT, DE
A nagyvárosok fejlettsége (1995) és fejlődése (1995– 2004) közötti összefüggés n n n Az elmaradottabb nagyvárosok gyorsabban fejlődnek Csökkennek a nagyvárosok közötti egyenlőtlenségek Béta konvergencia Forrás: Euro. Stat adatai alapján saját szerkesztés
A nagyvárosok közötti fejlettségi különbségek változása, 1995– 2004 n n Erőteljes a kiegyenlítődés a nagyvároshálózaton belül Szigma konvergencia Forrás: Euro. Stat adatai alapján saját szerkesztés
A nagyvárosok és csoportjaik területi elhelyezkedése Nagyvárosok megoszlása (db): n n n Ny/K: É/D: C/P: R/Ú: N/K: 34/25 36/23 25/34 48/11 19/40 Forrás: Euro. Stat adatai alapján saját szerkesztés
A dualitás mértékének változása a vizsgált tényezőknél, 1995– 2004 n A legerősebb dualitás a régi és az új tagállamok között van Forrás: Euro. Stat adatai alapján saját számítás
Konklúzió n n n Látványos kiegyenlítődés az EU nagyvároshálózatában Legtöbb tényezőnél csökkent a dualitás Legerősebb törésvonal a „vasfüggöny” vonala maradt (centrum-periféria kevésbé meghatározó)
A tényezők szerepe a nagyváros közötti egyenlőtlenségekben (Hoover-index, 1995– 2004) n A nagyvároshálózaton belüli egyenlőtlenségekben a legnagyobb szerepet a centrum-periféria kettősség játssza Forrás: Euro. Stat adatai alapján saját számítás
A tényezők és a nagyvárosok fejlettsége közötti összefüggés, 1995– 2004 n A nagyvárosok fejlettségével leginkább azzal függ össze, hogy az ezredforduló előtt csatlakozott-e Forrás: Euro. Stat adatai alapján saját számítások
- Slides: 24