Az Eurpai Uni s Oroszorszg fejlettsgi tagoldsa dr

Az Európai Unió és Oroszország fejlettségi tagolódása dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu Európa regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak, levelező 2018/2019, II. félév BCE Geo Intézet

Európa regionális földrajzi tagolódása 2

Európa térfelosztásának kérdése n XIX. század óta jelentős változások – Társadalmi–gazdasági törésvonalak elmozdulása (pl. Görögo. ) – Államok (mint alapegységek) határainak változása (pl. Trianon, Lengyelország) n Csak a XX. sz-ban került előtérbe a felosztás – Főleg geográfusok, történészek, politikusok számára n Identitás kérdés – Európa vagy Ázsia: pl. grúzok, oroszok, törökök – Kelet-Európa vagy Közép-Európa: pl. csehek, lengyelek, magyarok

Európa természetföldrajzi felosztása n n n n n Észak-Európa Brit-szigetek Francia–Belga-rögvidék Pireneusi-félsziget Közép-európai-rögvidék Alpok Kárpátok és Kárpát-medence Appennini-félsziget Balkán-félsziget Kelet-európai-síkvidék

Európa társadalomföldrajzi térfelosztásának jellemző típusai

Hidegháborús szemlélet: csak Nyugat- és Kelet -Európa? n NATO-tagok 1990 -ig – Bipoláris szemlélet (hidegháború) – Európán kívüli n Új NATO-tagok a bővítések után – Vasfüggőny lehullása megkérdőjelezi Eu. nyugat–keleti felosztásának létjogosultságát

Európa égtájak szerinti tagolódása (pl. ENSz: UNSTAT) n Szempontok – Gazdaság természeti feltételei – Országhatárokhoz igazodik n Megjelenik egy É- és D-Európa is – UNAIDS, UNHCR, ILO, UNICEF más felosztást használnak – Továbbra sincs Közép-Európa n Rsz-változtatás után: Kelet-Európa csökken – NDK (Nyugat-Európához) – Baltikum (Észak-Európához) – Nyugat-Balkán (Dél-Európához)

Európa finomabb regionális földrajzi felosztása n 6 nagyobb régió – Közép- és Délkelet-Európa is megjelenik n Megjelenik Közép-Európa – Nyugat-Közép-Európa: német nyelvterület – Kelet-Közép-Európa: Visegrádi 4 -ek (≠ Közép-Kelet-Európa) – Közép-Európa ≠ Köztes-Európa: PENCK (1916): német és orosz birodalmak közötti terület Finno-tól Görögo-ig n Vitatható országok – NBr, Íro. (Észak- vagy Nyugat-Európa)

Valódi határok országokon belül n K és Közép-Eu határa – Belarusz – Ukrajna n DK és Közép-Eu határa – – n Szlovénia Horvátország Szerbia Románia Ny- és D-Eu határa – Dél-Fro. : Langue d’oc (occitan) Dél-Eu – Észak-Fro: Langue d’oil (franciais) Nyugat-Eu

Az Európai Unió főbb térszerkezeti elemei 10

Az EU-n belüli egyenlőtlenségeket meghatározó térszerkezeti elemek n Földrajzi fekvés / térparaméterek: 1. Centrum–periféria egyenlőtlenség 2. Észak–dél egyenlőtlenség 3. Nyugat–kelet egyenlőtlenség (régi–új tagállam) n Egyéb paraméterek 4. Államhatárok szerepe (országhoz tartozás jelentősége) 5. Nagyváros–vidék egyenlőtlenség

Észak-dél kettősség n Római Birodalom: Dél előnye – Dél: klasszikus görög–római kultúra öröksége – Észak: Jól körülhatárolható határvonalon (limes) túl már a barbárok földje n Középkor, reformáció, ipari forradalom, modern kor: törésvonal, Észak előnye – Katolikus Dél: lemarad – Protestáns Észak: iparvidékek n Ma Észak kisebb előnye – Nép: 67%, GDP: 71% – Alacsony fokú egyenlőtlenség: H = 4% (n = 2)

Felértékelődő Dél – Európa Napfényövezete: „Arany Banán” n n Modern kor, ipari forradalom: gazdag iparvidékek, Dél lemarad Világgazdasági paradigmaváltás – Bányák kimerülése, szakszervezetek, zöld lobby, új anyagok, fejlődő világ, miniatürizáció nehézipar válsága n Posztmodern kor: Napfényövezet (Sunbelt) felértékelődése – Nyersanyag helyett felértékelődik táj szépsége – USA (Kalifornia, Texas, Florida vs. Frost/Rost Belt), Anglia déli része is – „Arany Banán”: Toszkana, Provance, Katalónia: kkv-k, klaszterek – D-Németo is: Alpok–Adria

Nyugat–kelet kettősség n Egyházszakadás – Katolikus Nyugat: feudalizmus – Ortodox/Görög-keleti/Pravoszláv Kelet n n Nagy földrajzi felfedezések, ipari forradalom, hidegháború: Nyugat előnye Ma: Nyugat nagyobb előnye – Földrajzi (geometriai) nyugat–kelet: Nép: 55%, GDP: 66%, nagyobb fokú egyenlőtlenség: H=12% (n=2) – Politikai Nyugat–Kelet: Nép: 79%, GDP: 95%, nagyobb fokú egyenlőtlenség: H=16% (n=2)

Rendszerváltoztatás: felzárkózó Kelet-Közép. Európa n n GORZELAK, G. 1995: „Közép-Európai Bumeráng” Gazdaságilag: dinamikus növekedés Politikailag: erősödő integráció: Visegrádi Négyek Kelet-Közép-Európa belső térszerkezetét meghatározó tényezők – Főleg nagyvárosaik gyors fejlődése (nagyváros–vidék kettősség) – Kisebb részben: belső Ny–K-i lejtő

Centrum–periféria kettősség n BRUNET, R. 1989: „Kék Banán” – Európa hagyományos gazdasági gerince DKAngliától É-Olaszo-ig n Legfejlettebb területek – Magas népsűrűség, út- és vasútsűrűség, forgalmas kikötők, repülőterek – Iparvidékek, TNC-k és bankok központja (HQ) – Politikai döntéshozó centrumok (eurovárosok): Brüsszel, Frankfurt, Strassburg n Magterületek – Szűkebb (politikai) magterület: Be. Ne. Lux – Tágabb magterület: Pentagon (EU terület 20%, népesség 40%, GDP 50%) n Földrajzi centrum közepes előnye – Nép: 37%, GDP: 46%, H=9% (n=2)

Tagországok közötti egyenlőtlenségek n „Ún. ” országhatás: még mindig meghatározó az EU-ban – Régiók fejlettségét meghatározza, hogy melyik országhoz tartoznak – A legerőteljesebb törésvonalak országhatárok mentén húzódnak – Ritkák az országokon belüli törésvonalak (mint az egykori belnémet határ, nagyvárosok vs. vidék) n Nagyfokú az egyenlőtlenség – H = 18% (n = 27)

A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben 18

Városok, mint a tér kitüntetett pontjai n KUNZMANN, K. 1991: Európai szőlő – Találó: szőlőszemek a régiók, magok a nagyvárosok n GODDARD, J. B. 1995 – Európa térképe sokkal inkább egy gyümölcssalátás tálra hasonlít mint egy banánra n MEER, VAN DER L. 1998: Vörös Polip – Európa 2046 -ra – Zónák és centrumok

Nagyvárosok fejlődésére ható új / felértékelődő tényezők Európában n Rendszerváltozás – Politikailag: új államok fővárosi funkciók megjelenése (Pozsony, Vilnius, Ljubljana) – Gazdaságilag: dinamikus felzárkózás, de nagyvárosok és vidéki térségek eltérő fejlődési impulzusokat kapnak n Európai integrációs folyamat – EU regionális politikai támogatások: strukturális és kohéziós politika a nagyvárosoknak kedvez – A városi dimenzió erősödése az EU-ban (de jure még nem) n Globalizáció – TNC-k sajátos telephelyválasztási szempontjai: nagyvárosok felértékelődése n Eredmény: kelet-közép-európai országok fejlődésének motorjai a nagyvárosok

Kelet-közép-európai nagyvárosok dinamikus gazdasági fejlődésének kettős következménye Az európai térszerkezetben bekövetkező legfontosabb változás az ezredfordulón: kelet-közép-európai nagyvárosok dinamikus fejlődése Kettős következmény: 1. Konvergencia az európai nagyvároshálózatban (európai hatás) n – Perifériák gyorsabb fejlődése (különösen a volt szoc. országok) – Látványos kiegyenlítődés: általános gazdasági nivellálódási tendencia az európai nagyvárosrendszerben – Centrum–periféria reláció kevésbé meghatározó – Legerősebb törésvonal még mindig az egykori „vasfüggöny” vonala 2. Divergencia a felzárkózó gazdaságokon belül – Polarizáció a nagyváros–vidék viszonylatban n Váltómozgás-elmélet (spin-off): egyszerre nem lehet európai és országos konvergencia

Európai-szintű nemzetközi vizsgálatok „alanyainak” meghatározása n Fejlettség mérése: egy főre jutó GDP-vel – Folyó áron mért GDP (€) – Adatok forrása: Euro. Stat (harmonizált statisztika) – Vásárlóerőparitáson jobb (de országon belül nem számít) n Vizsgálat térbeli és időbeli kiterjedése – Vizsgált térség: EU (~ „rugalmasan” Európa) – Vizsgált időszak: ezredforduló (1995– 2014) n Nagyváros: 500 ezer főnél népesebb nagyvárosok (59 db) – Csupán népességszám alapján – Nemzetközi városi vizsgálatok nehézségei nagyvárosokra több adat, mint városokra – Országonként eltérő várossá nyilvánítás kritériuma + időben is változó városállomány egységesen (pl. népességszám alapján) lehatárolt városkör – Ha valaha elérte ezt a népességszámot

Európai-szintű nemzetközi vizsgálatok „alanyainak” meghatározása n Elővárosi övezet nélkül – Agglomeráció valódi határa nehezen állapítható meg, időben változik – Országonként eltér az agglomeráció lehatárolásának módszere (néha jelentősen eltér (pl. Párizs vagy Budapest) – Városi agglomerációra kevesebb adat (települési adatok aggregálásával) n Városok helyett az azokat magukban foglaló régiók – Városokra adatbázisok (még csak kiépülőben): Urban Pilot Program, Urban Audit, NUREC – Régiókra többféle adattípus érhető el mint településekre (pl. GDP) – Harmonizált regionális statisztikák (pl. Euro. Stat NUTS régiók adatai) főleg EU-tagok n n Vidéki térségek: nagyvárosokon kívüli teljes komplementer terület Mely regionális (NUTS-) szint a legalkalmasabb a nagyvárosok összehasonlítására?

Európai nagyvárosok és a NUTS-régiók n n Regionális adatok (NUTS) vannak, de honnan érhetők el adatok a városokra? A városi terek, mint önálló egységek a NUTS-rendszer egyes szintjein – – – n NUTS 0: (27 db): országos szint NUTS 1: (86 db): London, Hamburg, Berlin, Brüsszel NUTS 2: (236 db): pl. Prága NUTS 3: (1169 db): legtöbb félmilliós nagyváros, pl. Budapest LAU 1: járási szint (Budapest) – hiányos LAU 2: települési szint A NUTS 3 -as szint a legalkalmasabb a nagyvárosok összehasonlítására

Az Európai Unió 59 félmillió főnél népesebb nagyvárosa és NUTS 3 -as régióik n n Alsóbb szinteken egy nagyváros több NUTS egységből is állhat (London, Párizs) Néha a NUTS 3 -as szint is túl nagy (Fro. , Spo. )

Nagyvárosok és a NUTS 3 -szint Budapest-típus Róma-típus London-típus Nagyváros = NUTS 3 Nagyváros < NUTS 3 Nagyváros > NUTS 3: legtöbb nagyváros NUTS 2: Bécs, Prága NUTS 1: Berlin, Brüsszel, Hamburg Pl. spanyol, francia, olasz nagyvárosok London: Greater London (NUTS 1) Párizs: „Paris et petite couronne”

London és Párizs térségi szintjei London Népesség (millió fő) Párizs Inner London (NUTS 2) 2, 8 2, 1 Paris (NUTS 3) Greater London (NUTS 1) 7, 4 6, 3 Paris et petite couronne Larger Urban Zone of London 12, 0 11, 0 Île-de-France (NUTS 1, NUTS 2)

Az EU nagyvárosainak egy főre jutó GDP-je a közösségi átlag %-ában, 2014

Nagyvárosi terek, mint pozitív reziduumok Népesség 2004 (mó fő) GDP 2004 (md €) GDP/fő 2004 (€/fő) GDP-növekedés 1995– 2004 (%, évi átlag) EU 485 10458 21547 4, 7 Nagyvárosok 98 (20%) 2982 (28%) 30428 5, 2 Vidék 387 7476 19301 4, 5 1, 6 X Növekedési különbség: +0, 7 %-pont Nagyvárosok előnye a vidékhez képest

A nagyváros–vidék kettősség Észak. Amerikában Nagyvárosok aránya ország népesség GDP USA (SMA) 38% 49% Kanada (CMA) 45% 54%

Nagyváros–vidék kettőség mérése n Dur: nagyváros– vidék duál-mutató A nagyváros–vidék kettősség változása az Európai Unió tagállamaiban, 1995– 2004 – yu: nagyvárosi régiók átlagos egy főre jutó GDP-je adott országon belül – yr: vidéki régiók átlagos egy főre jutó GDP-je adott országon belül n A legtöbb tagállamban nőtt a nagyváros–vidék kettősség Adatok forrása: Euro. Stat

A nagyváros–vidék kettősség eltérései az Európai Unió tagállamaiban, 2004 n Leginkább a kelet-közép-európai nagyvárosok ugranak ki országuk térszerkezetéből Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítások, alaptérkép: World Gazetteer

A fejlettség és nagyváros–vidék kettősség összefüggése az EU-tagállamokban, 2004 n Az erősebb nagyváros–vidék egyenlőtlenséget az elmaradottabb országoknál látjuk – Piros szín: ha nem minden nagyváros, hanem csak az ország legfejlettebb nagyvárosának értékeit vesszük figyelembe Adatok forrása: Eurostat

Kelet-Európa lehatárolása, főbb földrajzi ismérvei 34

Meddig tart Európa és Kelet-Európa? n Európa határa: – Nyugat felé egyértelműbb – Kelet felé vitatott: „Kérdezzük csak végig Európa népeit szomszédaikról – majd mindenki keleti szomszédját barbárnak, vagy legalábbis nem magával egyenértékű európainak tartja. ” (TELEKI P. 1936) n Kelet-Európa határa: – Nyugat felé vitatottabb – Kelet felé egyértelműbb n Értéktartalmak: – Európához tartozás: gyakran pozitív – Kelet-Európa: gyakran negatív

Kelet-Európa természetföldrajzi értelemben n Természetföldrajzilag Kelet-Európa ≈ Kelet-európai-síkvidék (Orosz-síkvidék) – Európa keleti fele – Kárpátoktól, Lengyel-síkságtól az Urálig – Nyugat felé nincs természetes határa, fokozatos az átmenet – Politikai-katonai szempontok meghatározóbbak (változtak) – Gyakorlatilag a volt SZU európai része (90%ban): RU, UA, BY, MD – Nem része Karélia (Észak-Eu)

Kelet-Európa természetföldrajzi jellemzői n Nagy kiterjedés (4, 5 millió km 2) – Föld legnagyobb síksága n n n Lapos (Podóliai-hátság 515 m) Egyveretűség Éghajlat – Földrajzi övezetesség (mint a trópusokon) a tundrától a mérsékelt övi sztyeppig – Száraz kontinentális (száraz, forró nyár, hideg tél) n Nagyobb folyók – – Volga Dnyeper Dnyeszter Don

Kelet-Európa legtágabb értelemben (katonai szemlélet) n Egykori „Keleti Blokk” – Hidegháború (Varsói szerződés) – Ma is (angolszászok) n Körök: – – Oroszország Egyéb volt SZU is Kelet-Közép-Eu is Volt NDK is (Ny-Közép. Eu) – Balkán is (Délkelet-Eu) n Komplementere – Nyugat-Európa

A vasfüggöny lehullása felvetette Európa nyugat-keleti felosztásának kérdését

Tágabb értelmezés: UNSTAT n Mint a VSZ, kiv: – NDK (Nyugat-Eu) – Baltikum (Észak. Eu) n Komplementere: – Nem csak Ny – É, D is n Más ENSZ intézmények más felosztást használnak – UNAIDS, UNHCR, ILO, UNICEF

Sajátos értelmezés: Kelet-Európa Oroszország nélkül (CIA World Factbook) n Európa és Oroszország viszonylatban – Eddigiekben Kelet-Európát ~ Moszkva hatalmi befolyása – Itt is, de Oroszországot Európától külön tárgyalják, így nem része Kelet-Európának (transzkontinentális ország) – Kelet-Európa azonos a volt Szovjetunió európai részének Oroszországon kívüli területeivel (Baltikum, BY, UA, MD) n Korábban ugyanez: Európa és a Szovjetunió viszonylatában – Itt az egész Szovjetuniót tárgyalják Európától külön – Kelet-Európa nagyjából azonos Kelet-Közép-Európával – A leszűkített Európának már valóban ez a keleti fele n Kelet-Közép-Európa vagy Közép-Kelet-Európa – Kelet-Közép-Európa (Visegrádi Országok): Közép-Európa keleti része (másik fele Németország, Ausztria, Svájc) – Közép-Kelet-Európa: Kelet-Európa közepe (valahol az ukránorosz határ közelében)

Keleti szlávok n Szláv államok – Keleti (RU, UA, BY) – Nyugati (PL, CZ, SK) – Dél (egykor i YU, BG) n K-EU = keleti szláv államok

Keleti kereszténység n n Ortodoxia (görög keleti, pravoszláv) Központ: – – n n Korábban Konstantinnáp oly (Bizánc, Isztmbul) Ma Moszkva Kelet-Balkán is (Kaukázus is) Nem csak a keleti szlávok, egyes délszlávok (román, görög, grúz, örmény is) Nemzeti tagozatok kérdése Ateizmus kérdése

Érintett államok Hivatalos nyelv Vallás Természet Politika K szláv Ortodox Nem SZU Eu-i Oroszo. K szláv Ortodox Igen SZU Belarusz K szláv Ortodox Igen SZU Ukrajna K szláv Ortodox Igen SZU Moldávia Újlatin Ortodox Igen SZU Baltikum Balti, finnugor Ny keresztény Igen SZU, EU K-Közép-Eu Ny szláv, finnugor Ny keresztény Nem EU K-Balkán D szláv, újlatin, görög Ortodox Nem EU Ny-Balkán D szláv, albán Ny keresztény Nem EU Kaukázusi, török Ortodox, iszlám Nem Szibéria SZU

Kelet-Európa államai 1. Oroszország (európai része) – Kivéve: Szibéria, Karélia, Kalinyingrád 2. Belarusz – Vitatott: nyugati része (Lengyel-síkság) 3. Ukrajna – Kivéve: Kárpátalja, Galícia, Podólia

Oroszország a rendszerváltoztatás után: politikai önállóság, gazdasági függőség 46

Az Orosz Birodalom társadalom- és gazdaságtörténeti korszakai n n Varég alapítású ruszoktól a Moszkvai Nagyfejedelemségig (1613 -ig) Az Orosz Birodalom a Romanovok idején (1613 -1917) – – – n n n I. Nagy Péter cár (1682 -1725) Terjeszkedés, reformok kora (1725 -1796) Dekabrista felkelés és megtorlása (1825 -1853) Krími háború (1853 -1856) II. Sándor, jobbágyfelszabadítás, terjeszkedés (1856 -1881) Mozgalmak kora (1881 -1914) I. világháború, Nagy Októberi Szocialista Forradalom (1914 -1917) A Szovjetunió kora (1917 -1991) Oroszország ma (1991 óta)

Kelet-Európa a SZU széthullása után n SZU előtt – – n Orosz Birodalom (SZU elődje) Ukrajna: független rövid ideig az I. vh. után 1922 -ig Belarusz: soha nem volt előtte független Lengyelország: jelenlegi Ukrajna Ny-i része, jelenlegi Belarusz Ny-i része SZU után, 1991: függetlenség csak a volt SZU tagköztársaságok határai mentén – Oroszország, Ukrajna, Belarusz, Grúzia, Örményország – Nem lett független pl. Csecsenföld

Független Oroszország jelentős hatalom maradt n n n n Oroszország: politikai önállóság, gazdasági függőség A legnagyobb területű a régióban (VR 1) Atomhatalom maradt Egyike az ENSz BT 5 állandó helyének Jelentős részesedés a világ természeti erőforrásaiból Fejleszti a gazdasági lehetőségeit 2000: rendszeresen meghívják a Group of Seven találkozóira, G 7 ( G 8) – De: hivatalos tagság nélkül Elnökök – Borisz Jelcin (1991 -2000) – Vlagyimir Putyin (2000 -2008) – Dmitrij Medvegyev (2008 -tól)

1990 -es évek: gazdasági nehézségek n Kapitalista átmenet: gazdasági visszaesés – Nem hatékony, versenyképtelen gyárak – Legtöbb iparág drámai mélyrepülése összeesés n 1998: globális pénzügyi válság – Orosz rubel leértékelődése – Tovább romló életszínvonal

2000 -e évek: gazdaság újra növekszik n n 6– 8 % évi átlagos GDP növekedés Oroszország – GDP: VR 10. – Közigazgatási reformok – Kőolaj és földgáz növekvő világpiaci ára – DE: függőség az olajtól és a gáztól (2007 -ben az export 80%-a, GDP 32% -a utóbbi 13% volt 1999 -ben)

Külföldi működő tőkebefektetések n 1990 -es évek: a beáramlást akadályozta – Korrupció – Szegényes infrastruktúra – Túlzott bürokrácia n RU 1991– 2001 – FDI: 18, 2 Mrd $ (Kína: 46 bn $) – FDI/fő: 15 $ (1149 USA, 224 Mo. ) n 2000 -es évek közepétől: FDI Oroszországba gyorsan növekedett – 2008: 70 Mrd – Befektetők: CY, NL, L, UK n Szektorok – Főleg olaj, földgáz, fémércek – Autógyártás is (VW Kaluga, Ford és japán vállalatok) 2006: először adtak el több külföldi autót mint hazait