Szocilpszicholgia Mszrosn Drizner Rita drizner ritatonline hu Szocilpszicholgia

Szociálpszichológia Mészárosné Drizner Rita drizner. rita@t-online. hu

Szociálpszichológia fogalma Közösségi lélektan. A pszichológiának az az ága, amely a társadalmi és a pszichikus jelenségek összefüggéseit, az egyének egymás közötti viszonyát és kapcsolatainak alakulását tanulmányozza.

Asch kísérlet A kísérleti személyek két kártyát látnak, melyeken vonalak vannak. Az egyik kártyán egyetlen egyenes vonal, melyet standardnak (referenciának) jelölnek ki, a másikon pedig az ezzel összehasonlítandó három másik, különböző hosszúságú vonalakkal. A feladat az, hogy hangosan kimondják, egymás után, hogy a három vonal közül melyik azonos hosszúságú a standarddal. A vonalak hosszúsága olyan nagy mértékben különbözik, hogy a helyes válasz gyakorlatilag mindig egyértelmű a résztvevők számára. Ám a kísérletben egyetlen személy kivételével mindenki „beépített ember”, és az egyetlen valódi résztvevő nem tudja, hogy őket még a kísérlet előtt felkérték, hogy következetesen rossz válaszokat adjanak. A kísérletet sokszor megismételték.

Zimbardo kísérlet • Újsághirdetés börtönkísérletre (1970): 75 jelentkezőből 21 személyt választottak ki, 15 dollár fizetés naponta. Helyszín: a Stanford egyetem pincéje • A kialakított cellákba és a folyosókra kamerákat helyeztek el • Tízen rabok, tizenegyen pedig őrök lettek véletlen kiválasztással. A rabokat levetkőzették, zsákruhába bujtatták • Szigorú szabályok: beszélgetés, evés-ivás, dolgok elmozdítása, számmegszólítás, őrök megszólítása stb. • Sem a rabok, sem a fegyőrök szerepét nem határozták meg • 1 nap = nem volt konfliktus; 2. nap = a rabok fellázadtak, amit az őrök levertek és megtoroltak; 6. nap = a kísérletet be kellet rekeszteni a túlzott szerepazonosulás okozta patológiás jelenségek miatt.

Milgram kísérlet Vakon engedelmeskedünk egy parancsnak, még akkor is, ha ez más bántalmazásával járna? - Kísérleti személyek: 40, 20 -50 éves férfi „Tanár”-ként működtek közre egy memória tesztben, a „tanuló” egy évfolyamtársuk volt; azt kérték tőlük, hogy fokozatosan erősödő áramütést adjanak mindig, amikor a „tanuló” rosszul válaszol - Áramütés tartomány: 15 V-tól (enyhe áramütés) 450 V-ig (veszély: XXX) - A „tanuló” (beépített személy!) „falból” kiáltozott minden áramütésnél - A kísérlet előtt, Milgram megkért egy 110 humán viselkedés kutatóból álló mintát, hogy jelezzék előre a kísérlet eredményét. - Előrejelzés: 10% fogja túllépni a 180 V-ot; senki sem fog engedelmeskedni a végsőkig (450 V. ) EREDMÉNY: 65% ment el a végsőkig!!

Énkép szférái • 1. ) Testkép: a testről, a fizikai alkatról, megjelenésről, ad véleményt. • 2. ) Kognitív kép: szellemi kapacitás, tudás, képességek, és egyéb normák Egyéni különbségek az én sémában. A környezet visszajelzései fontosak. • 3. ) Szociális kép: társas kapcsolatok jellege, sajátosságai pl. : kortársak viszonyítása

Önmegvalósítás Maslow: szükségletpiramis 10% 40% 50% 70% 85 % (átl. Állampolgár igényeinek kielégítése ) Az ember legfőbb célja az önmegvalósítás.

Attitűd • Fogalma: „Valamely személlyel, tárggyal, jelenséggel, szituációval, emberek csoportjával kapcsolatos értékelő beállítódás, amely viszonyítási alapul szolgál, aminek alapján az ember véleményt alkot, viselkedik, viszonyul. ” (Szabó I. )

Az attitűd három összetevős modellje • Sztereotípia Kognitív folyamatok Kognitív válaszok • Előítélet Érzelmi folyamatok Érzelmi válaszok Viselkedéses folyamatok Viselkedéses válaszok • Diszkrimináció

Festinger – kognitív disszonancia elmélete • • • Szerinte az emberek ellentmondásmentes világképre törekszenek. A világkép kognitív elemei (tudás eleme) kapcsolatba kerülve egymással lehetnek ellentmondásmentesek (konszonancia állapota) vagy ellentmondásosak (disszonancia). Disszonancia leginkább olyankor lép fel, ha döntéshelyzetbe kerül az ember, különösen, ha vonzó alternatívák közt kell választanunk

Szociális Szerepek • „Színház az egész világ. És színész benne minden férfi és nő: • Fellép, s lelép: s mindenkit sok szerep vár életében …”(Shakespeare) • Fogalma: Az egyén valamely társadalmi pozíciójához (státus), illetve az általa betöltött funkcióhoz kapcsolódó társadalmi elvárások összessége.

Személyészlelés, megismerés • Szubjektív értelmi tevékenység • Megfigyelés: a jelenség lényeges jegyeinek tervszerű és rendszeres feltárása, amely szempontjai tisztázottak és magában foglalja a tények értelmezését, az okok és körülmények mélyreható elemzését. Módjai: külső jegyek-, attitűdök-, viselkedésvizsgálat, beszélgetés

A benyomás kialajítását befolyásoló néhány tényező • • • Központi vonások Elsőbbségi hatás Újdonsági hatás Torzítás negatív irányba Elnéző torzítás Burkolt személyiségelméletek • Holdudvar-hatás • Sztereotípiák

A kommunikáció • Megismerési módszer: emberi személy(ek) társadalmi személy(ek) tömegkomm. eszközök

A komunikáció folyamata Csatorna Üzenet Feladó Kódolás Környezet Visszacsatolás Vevő Dekódolás

Kommunikáció típusai • Verbális: szavak - információ • Nem verbális: A beszédet kísérő másodlagos megnyilvánulások összessége, amelyek minősítik a szóbeli közlés tartalmát, kifejezik a kommunikálónak a partnerhez való viszonyát 1. Vokális (hangerő, hanglejtés, beszédtempó)Pl. alkoholklinikán végzett vizsgálat szerint az orvosok hangminősége alapján, a betegek meggyőzhető-e a beutalásra. Lassútempó, kis hagmagasság - negatív érzelem, önálló üzenetet kommunikáló hangadadások: sírás, ásítás, fütty 2. Szimbolikus (díszek, ékszerek, ruházat, hajviselet)

3. Testbeszéd (arcjáték, szemkontaktus váltás, tekintet, taglejtés, testtartás, érintés, térköz szabályozás)

1. A környező személyes tér zónái /Hall/ • Nyilvános zóna kb. : 3, 30 m

A környező személyes tér zónái /Hall/ • Társas konzultatív zóna: 1, 20 - 3, 30 m

A környező személyes tér zónái /Hall/ • Személyes zóna: 60 -120 cm

A környező személyes tér zónái /Hall/ • Bizalmas zóna: 0 -60 cm (közel-keleti kultúrában kisebbek)

• Egyik zónáből a másikba való átmenetet a viselkedés látható megváltozása jellemzi. 2. Felségterületek: Az emberek ideiglenesen, vagy tartósan ellenőrizni szeretnének bizonyos területeket, ezt ki is fejezik. (camping, könyvtár megfigyelés)

A verbális- és a nem verbális kommunikáció, mint terápiás eszköz • Művészeti terápia (rajzolás, festés) Önismeret fejlesztés • Táncterápia: A mozgás pszichoterápiás formája, elősegíti az egyén integrációját emocionális, kognitív és ismereti szinten. • Zeneterápia: Segítséget ad a drog az alkohol , az autizmusban szenvedőknek, magatartási zavarokkal rendelkező egyéneknek. • Nevetésterápia: Gyógyulást elősegítő pszichoterápiás m. • Pszichodráma: Csoportos önismereti módszer. A játék segítségével tisztábban rálát önmagára a kliens. • . Pl. lelki megnyugvás

A kommunikáció szerepe a rehabilitációban Segítő szerep Hangerő? Hanglejtés? Testtartás? Arcjáték?

Meggyőzés • A közlő tudatosan törekszik arra, hogy a csoport közleményével megváltoztassa a másik egyén, vagy csoport viselkedését. • A tudat átszervezése, valamely nézet, elv elfogadtatása, hibás álláspont, beidegződés • Megváltoztatása kommunikálás útján végbemenő pszichikus ráhatás. -Klein, 2007 zene • Aki könnyen befolyásolható, az meggyőzhető. • befolyásolhatóság-intelligencia ? nők-férfiak

Meggyőzés -befolyásolás - Rábeszélés: manipulatív elemekkel kevert verbális meggyőzés (Aronson: Tömegkommunikáció, reklám, vagy többször lejátszott TV műsor-esetleg) Sokkoló hatást is eredményezhet pl. ! Hírek szórkoztató értéke Érzelmi fertőzés média útján: pl. dioxin botrány

A meggyőzés folyamata (Mc. Guire) • • • Figyelem Megértés Elfogadás Megtartás Viselkedés 5 tényezős modell A befogadónak végig kell járni a folyamat lépéseit. 2 tényezős modell: Befogadás(odafigyelés) + elfogadás = Meggyőzés

A meggyőzés hatásai • Véleményváltoztatás: értékítélet-módosítás (nem nyomás hatására!) pl munka v. család • Érzelmek változása (kimutatható: laboratórium ill. verbálisan) pl. szívritmus , bőr hőmérséklet vált. • Cselekvés változása (érzelmi-, verbális-, nyílt viselkedés)

Attribúció Okságra való következtetés • Fogalma: ok tulajdonítás, az az alapvető emberi törekvés, amellyel az ember próbálja megérteni mások és saját maga viselkedését, a háttérben meghúzódó okokat. • Attribúciós elméletek: Hogyan magyarázzuk mások viselkedését Hogyan alkotunk az okra magyarázatokat MIÉRT? •

Heider attribúcióelmélete 1958 Az ok tulajdonítás folyamán az első lépés annak eldöntése, hogy a viselkedés vajon belső (személyes) vagy külső (szituációs) okokra vezethető-e vissza (emlékeztető: Róka és a holló elemzés) Először mindig a külső okokat keressük, ha ilyet nem találunk, akkor belső okot keresünk (pl. : a tanuló nem készíti el a házi feladatot)

Attribúciós elméletek Jones- Davis 1965: Egyik elmélete: a szándék attribúciója Azokkal a feltételekkel foglalkozik, amelyek mentén személyes tulajdonságokra következtethetünk a szándék attribúcióra: Pl. : a cselekvő ismerte a tette következményeit, ezt a megfigyelőnek hinnie kell.

Harold Kelley elmélete • A hétköznapi ember elképzeléseit írja le arról, hogyan jön létre a következmény két vagy több ok egyesülésével. • (pl: János megbukott szoc. pszich-ból. Kérdések: máskor is? másból is? más is ? ) Kritika: Kelley, Davis, Jones az észlelés értelmezés folyamatában csak az okozás fogalmát ragadták ki.

Kruglansky 1975 –cselekvés – történés modell A történéseknél okot, a cselekvéseknél indítékot keresünk.

A viselkedés értelmezésének egyéb szempontjai is lényegesek, az okozás mozzanata mellett. Történésnél: Az észlelő kíváncsi, hogy máskor is előfordult már Cselekvésnél: Az észlelő kíváncsi, hogy más is cselekszik-e.

Attribúció torzító tényezői - Kognitív: az észlelés pontatlansága információ helytelen értelmezése pl. tanár : tanuló jó eredmény tanár siker - Motiváló: kudarc elkerülés, előnyszerzés pl. tanár : tanuló rossz eredmény tanuló probléma

Attribúció rehabilitációban M I É R T ? Történésnél mi az ok? Cselekvésnél mi az indok?

A csoport fogalma Olyan egyének közössége, akiknek: • kialakított normarendszerük van • különféle szerepet kapnak a közösségben • közös célok együttes megvalósítása érdekében hatnak egymásra.

Csoportok kialakulása • • Fizikai közelség Gazdasági önérdek Kölcsönös érdek Szociálpszichológiai okok Biztonság Szociális igények Önbecsülés Önmegvalósítás

Csoportok típusai • Formális csoport: valamilyen meghatározott társadalmi feladat végrehajtása céljából létrejövő állandó, vagy ideiglenes jellegű, emberi közösség. Nagysága behatárolt. Tagjainak speciális szerepe és a többi taggal szabályozott kapcsolata van. Informális: természetes úton fejlődik ki, az egyéni és kollektív érdekből kiindulva. Tagjai érzelmi kapcsolódnak egymáshoz. A személy a fontos, nem a betöltött szerep. Referencia v. vonatkozási cs. Az egyén azonosul attitűdök átvétele. pl. tinik-beat együttes

A csoport mérete • Kis csoport: 15 - 25 fő • Nagy csoport: 25 - 50 fő • Csoportnormák: A csoport által elfogadott szabályok, melyek a tagok csoporton belüli viselkedését irányítják. (Íratlan szabályok, melyek kötelező érvényűek Összetartás) – Csak a viselkedésre vonatkoznak az egyén gondolataira érzéseire nem – Összefoglalják, egyszerűsítik a csoporthatás folyamatát – Fokozatosan fejlődnek ki, de a folyamat felgyorsulhat – Nem minden norma vonatkozik egyformán minden tagra

A csoport fejlődésének fázisai • Alakulás: a csoporttagok figyelik egymást, „énbemutatások” sorozata, a gyerekek és a tanárok is igyekeznek bemutatni a legjobb tulajdonságaikat • Viharzás: hangsúlyozódik az egyéni viselkedés és értékkülönbségek, versengés a csoportban elfoglalt helyért, nagyszámú kommunikációs aktus jellemzi • Normaalakulás: a csoport normáinak megszületése • A tagok által elfogadott és követett megoldások Ez viszonyítási alap-megtagadása: ellenszenv, kiközösítés. • Működés: kialakul a csoport kohézió, a feladatok elvégzése jellemző • Felbomlás

Csoport interakciós hálózata ( Brocher 1975) Cél: A csop. tev. sikerének elérése Konstruktív szerepkörök: kezdeményező, kérdező, véleménynyilvánító, informátor, szabályalkotó, általánosító, engedelmeskedő Destruktív szerepkörök: akadékoskodó, mindentudó, vetélkedő, hírharang

Csoportnorma Normák=Szabályok, elvárások rendszerek, amelyeket a csoport hoz létre és azt magukra nézve kötelezőnek tartják. A betartásokat szankciókkal erősítik. Norma kialakulása: Sherif 1966. kísérlete: Fénylő pont mozog-e egy elsötétített szobában? Normaalakulás: A csoportban az egyén megtanulja a normát és majd egyéni helyzetben hasznosítja. Az egyén valahová tartozás érzését erősíti.

Csoport jelenségek • Alakulás-fejlődés –normák • Csoport értékek: közösségtudat, kohézió (színvonalas, normák, hagyományok, kiegyensúlyozott légkör, stabil érzelmi struktúra) Csoporthatékonyság: Függ: tevékenység jellege, feladat természete: Típusai: additív: tagok teljesítményei összeadódnak diszjunktív. A teljesítmény a legjobban teljesítő fgv. Konjuntív. A teljesítmény a leggyengébb teljesítő fg.

Csoportnagyság • Csoportlétszám növekedése a tagok részvételnek a lehetőségét kommunikációban csökkenti. • Gyakoribb a konfliktus • Személyek közötti kapcsolatok száma csökken. • Kisebb létszámnál hatékonyabb a csoport munka

Komformitás • Egy személy véleményének vagy viselkedésétnek olyan változása, amely valamely egyéntől vagy csoporttól származó, valódi vagy vélt nyomás következtében alakul ki. (Asch kísérlete) • Csoportnyomásra való reagálás lehet : 1. Behódolás, engedelmeskedés : ezt a viselkedést a kilátásba helyezett jutalom elnyerése, vagy a büntetés elkerülése motiválja. Addig tartható fenn, míg a jutalom, vagy fenyegetés hat. (patkány kísérlet) Ez tart a legrövidebb ideig.

2. Azonosulás ( identifikáció ) : az egyén azért viselkedik konform módon, mert hasonlítani szeretne a befolyásolóhoz. Olyan szeretne lenni, mint ő, ezen keresztül teszi sajátjává cselekedeteit, választásait. (Karcsi bácsi társ. bizt. -Aronson ) 3. Belsővé tétel ( internalizáció ) : a normák elfogadása azért következik be, mert az konzisztens az egyén saját értékeivel, követésük belülről jutalmaz.

Ajánlott irodalom A lakatlan szigeten rekedt gyerekek, akik magukra vannak utalva, semmiben sem szenvednek hiányt a szigeten, de mivel emberek, ezért már az elején megindul közöttük a harc a hatalomért. Ki is a vezér? A kezdetben játékosan induló küzdelem csakhamar véresen komollyá válik. Nincs senki, aki meggátolhatná az erőszakot.

Csoportközi viszonyok • Csoportközi helyzetekben kialakuló kategorizáció – saját csoport felértékelődik sztereotípiák, előítéletek – másik csoport leértékelődik, vagy átértékelődik • Sztereotípia: A csoport hovatartozására utaló tulajdonság-együttes vonatkozhat társadalmi csoportokra, rétegekre, vallási, világnézeti csoportokra, kisebbségekre. (Általánosító vélemény-negatív) • Elöítélet: Kedvező, vagy kedvezőtlen érzelmi beállítódás egy személlyel, csoporttal, vagy tárggyal kapcsolatban, amely nélkülözi az ismeretet, tapasztalatot, általánosításokon alapszik. Fajtái: - Egyéni – érzések és vélekedések következménye - Társadalmi – kollektív tudatjelenség – sztereotípia és előítéletes magatartás - Csoport - faji, vallási, történelmileg kialakult

Előítélet • Kialakulásának okai: – Gazdasági, politikai pl. : verseny munkahelyekért csoportok között. – Áthelyezett agresszió, frusztráció (bűnbakelmélet) Valakiket okolni kell olyanért, amiért nem hibáztatható – Előítéletes személyiség: olyan személyek, akik belső bizonytalanságuk miatt másokat hibáztatnak. – Fennálló társadalmi normákhoz való igazodás, konformitás, ebből alakul ki az előítélet. • Megnyílvánulásának fokozatai: – Szóbeli (negatív megjegyzések) – Diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés, az adott személy nem kívánatos a környezetben (pl. : letelepedés megtagadása). – Testi erőszak fizikai agresszió – Kiirtás, üldözés – az előítélet legdrasztikusabb állásfoglalása

Agresszió • Minden olyan viselkedés, amelynek közvetlen (azonnali, legközelebbi) szándéka a másik embernek való sérelem okozása Agresszió és szocializáció Társadalmi hatások Értékváltozások Család Szülői nevelés Családi környezet Iskolai zaklatás

2009. 11. 26. Pécs

2009. 11. 26. Pécs

Tolerancia • Tolerancia: Türelem mások véleménye, vallása, világnézete, etnikai vagy nemzeti hovatartozása iránt.

Csoporton belüli megoldás • Mozaik módszer mechanizmusa – Nem a versengést növeli, nem az ellentéteket, hanem az empátia készség fejlődését fokozza. – A csoporttársak egymást segítve oldják meg a feladatokat. Budapest 2009. október 1 – 3.

Ajánlott irodalom Akadémia kiadó Budapest 2008.

Rehabilitációs szemléletű egészségpszichológia • Új tudományág (történet) • Célja: Az egészséges lelki működések fenntartása és fejlesztése • Ezzel a tudattal és képességekkel lehetővé teszi testi betegségek esetén is a pszichológiai stabilitás megőrzését. • Alaptudományai: szociálpszichológia viselkedéstudomány

Ajánlott irodalom Kopp Mária – Skrabski Árpád Alkalmazott magatartástudomány Kulcsár Zsuzsanna Egészségpszichológia

Magatartásorvoslás • Gyógyítás és rehabilitáció • Magatartás Terápiák hatása javul Módosítás • Módszerei: - egyén, család, csoport - pszichoterápiás módszerek - gyógyszerrel kombinált

Szociális és demográfiai meghatározók • • Nem Életkor Iskolázottság Környezet (munkahely, család egység, családtagok száma, társakkal való kapcsolat).

Matarazzo 1982 1 Egészséges magatartás és életvitel fejlesztése és az egészséges állapot megőrzése. (gondolkodásbeli sajátosságok, • tömegkommunikáción közvetített értékek) 2 Konkrét betegségekhez kapcsolódó prevenciós és terápiás tevékenység. (életkilátások, statisztikai rizikótényezők, a személy együttműködése, hatékony kommunikációs strarégia) 3 Kóroktani és diagnosztikai korrelációk a betegség és a pszichológiai jellemzők vonatkozásában. (placebóhatás, derékfájdalom-stressz )

Magatartás egészségre gyakorolt hatása • Olyan viselkedési formák, amely célja az egészség fenntartás. Viselkedés % Megfelelő étkezés 66 Elegendő alvás 66 Testsúly ellenőrzése 47 Olyan városrészek kerülése, ahol sok a bűnözés 41, 2 Biztonsági öv bekapcsolása 22, 8 Egészségviselkedés különböző formái – Laikusok szerint (Harris, Guten)

4. Egészségügyi ellátó rendszer és egészségpolitika egészségvédelmi programok szociológia interjúk, kérdőíves vizsgálatok (orvosi, demográfiai adatok) A személynek tehát segítséget kell nyújtani , hogy egészsége érdekében megszerezhesse, vagy fejleszthesse képességeit.

Segítő magatartás, viselkedés

Proszociális viselkedés Szociálpszichológiai értelmezésben szűkebb a jelentése, mint a segítő viselkedésnek, amennyiben a cselekedettel az a szándéka a cselekvőnek hogy javítsa a kedvezményezett helyzetét. A cselekvő nem köteles segíteni a kedvezményezettet Cél: Hasznára lenni valakinek, esetleges jövőbeni viszonzásra számítva.

Proszociális viselkedés Társas létet elősegítő viselkedés Formái 1. kooperáció: két , vagy több személy együtt dolgozik a közös haszonért (együtt könnyebb ) 2. segítő viselkedés bármely viselkedés, amikor a haszon a másiké szívesség, adományozás, altruizmus Szándéka: mások javát is szolgálja (Vigasztalás, segítségnyújtás)

Altruizmus • A másik nézőpontjának felvétele és az empátia jellemez. Amikor a másik javának szolgálata vezeti a cselekvőt. • Indítéka a másik szükségleteinek figyelembevétele • Nyilvánvaló külső jutalom, v. büntetés hiányában is megtörténik • Akár önfeláldozás árán is

Hangulati érzelmi tényezők • Segítő magatartás előidézője az aktuális lelki állapot. • Ha jó a hangulata, érzelmi állapota a segítőnek, esélye van a segítségnyújtásnak. • A segítő magatartás társadalmi megítélése általában pozitív – motiváló szerep.

Altruizmus vizsgálata 1960 -as évektől • Segítségnyújtás hiánya okozta tragédiák • Kitty Genovese meggyilkolása • Segítségre szorulók iránti elkötelezettség Békehadtest az USA-ban • Agresszió félelem-kutatás előzmények

Segítségnyújtás • Az emberek mikor segítenek egymásnak?

Altruista típusok • Álaltruista: adakozó segítség. A két fél között minimális függőség Koldusnak alamizsna: „Megértem az ön zavart rosszkedvű közönyét, amit látványom kivált. Egy százassal csökkentheti lelkiismeret furdalását. ”

Valódi altruizmus Készségszintű személyiségvonásként jelentkezik a személyiségben. Ilyenek a humán segítő foglalkozások. Tartós és állandó segítő motiváció. A foglalkozás szeretettel való művelése. Hivatás szolgálat. „Az embereknek szükségük van segítségedre, és ha segítesz, támadás érhet, mégis segíts! „

Tréning Hol tartunk a személyiségfejlődésünk egész életen át tartó folyamatában ? • A kellő mértékű önismeret nélkülözhetetlen a sikerre vezető életstratégia kialakításához, az egyes cselekvési helyzeteknél és a konfliktusok optimális megoldásánál.

Önismeret alapjai ÉRZET CSELEKVÉS SZÁNDÉK ÉRTELMEZÉS ÉRZÉS

• Érzet: az érzékszerveink által felfogott, ingerekből nyert információ (látás, hallás, éhség, fájdalom) pl. meleg van • Értelmezés: jelentést tulajdonítunk az érzékszervek által közvetített információknak. • Pl. elromlott a légkondi • Érzés: érzelmi indulat megtapasztalása. • Pl. idegesít • Szándék: Mit akarunk tenni. Pl. fel kell hívnom • Cselekvés: Mit teszünk. Pl. felhívom

Johari ablak Mások Nyitott Nem Ismerik Rejtett Ismerem Nem ismerem Én

Az érett személyiség jellemzői • • • a valóságot gyakorlatiasan szemléli, jól tűri a bizonytalanságot olyannak fogadja el magát és másokat, amilyen és amilyenek spontán módon gondolkodik és viselkedik inkább a problémára mint önmagára összpontosít jó humorérzéke van kreatív, alkotókészséggel rendelkezik törődik az emberiség jólétével mélyen átéli az élet alapélményeit erős és kielégítő kapcsolatokat alakít ki, de viszonylag szűk körben (kevés, de jó barátok) • objektív nézőpontból képes az életre tekinteni

Emberismeret teszt 1. kopogtatás a 2. kézfogás I II III c b d IV a 3. első benyomás a 4. viselkedés a b c d T F e T f T g F h T i F j F

5. hivatás I II III b a c IV d V e 6. külső megjelenés I II III b a c 7. hazugság a 8. írásmód I II III b c e IV a V d

Stressz kérdőív • Írja be az alábbi négyzetekbe azt a számot, amit az adott számú megállapításra vonatkozóan megjelölt a válaszoknál. 1 4 8 10 14 18 22 24 Totál A _ _ _ _ = __ 3 5 9 12 13 16 17 21 Totál B _ _ _ _ = __ 2 _ 6 _ 7 _ 11 _ 15 _ 19 _ 20 _ 23 Totál C _ = __ • Adja össze minden sorban a beírt számokat! • Az A, B és C összeg következtetni enged arra, hogy Ön stresszreakciók esetén melyik síkot, ill. a lehetséges reakciók melyik fajtáját <<részesíti előnyben>>. Ott, ahol a pontszám a legmagasabb, a stressz veszélye az Ön számára a legnagyobb.

Köszönöm a figyelmet!