Antoni Rita SZTE s Gl Attila DE A

Antoni Rita (SZTE) és Gál Attila (DE): A magyar goth szubkultúra sajátosságai az amerikai és a nyugat-európai színtérrel való összehasonlításban Szeged, 2010

A szubkultúrakutatás hagyományos útjai 50 -es évektől 80 -as évekig, esetenként napjainkban is: szubkultúra = anyakultúrával való szembehelyezkedés, lázadás, normaszegés, deviancia (Cohen, Rácz József) a tagok cselekedetei a társadalmi folyamatokba integráltak, a tagok személyes megnyilatkozásai háttérbe szorulnak, vagy hiányoznak Új megközelítések: 2000 -től napjainkig középpontban a kulturális autonómia fenomenológiai megközelítés fő hangsúly a tagokkal készített interjúkon (őket hiteles ágensnek tekintve – noha egyidejűleg a társadalmi hatások továbbra is a figyelem fókuszában maradnak) pl. Amy C. Wilkins, Carol Siegel + újszerű jelenség az „insider”, a „bennfentes” kutató, pl. Paul Hodkinson (Anglia), Joshua Gunn (USA), Dr. Katarzyna Ancuta (Lengyelo. )

Viktoriánus goth

A goth szubkultúra számomra a romantika feltámadása XX-XXI. században. Csupa olyan fogalommal tudnám körülírni, melyek a romantikához is kapcsolódnak: ”elvágyódás az ismeretlenbe, misztikumok, rejtélyek kedvelése, szabadság, kötetlenség, lázadás, minden szabállyal, konvencióval szemben, személyes intimitás, érzelmek szenvedélyes kiélése (…) a művészet tárgykörétől addig idegen, különleges élmények megragadása”(Dobák Pál: A romantikus zene története) (Szahmet, 21 N) „A romantikának nincs vége, elvágyódók mindig lesznek. ” (Ultraturul 31 F) „A huszadik század végén a Gothic átvette annak a kulturális paradigmának a helyét, mely korábban társult a lázadáshoz és a fiatalsághoz: a romantikáét. Szemlátomást az utóbbi évtizedekben néhány fiatal az által fejezte ki a késő-kapitalista posztmodern nyugati világgal szembeni ellenérzéseit, hogy újra felfedezték maguknak a Gothic központi gondolatát, és gótikus (azaz, felforgató) életmódot vettek fel. ” (Sara Martin, „Gothic Scholars Don’t Wear Black”, p. 38. )

“A fekete vonzza legjobban a hőt, a fényt, de az is fizikai tény, hogy a fekete is adja le legjobban. Szerintem mi érzékenyebbek vagyunk, de többet vissza is adunk az energiáinkból. Elsősorban a pozitívakból. ” (Krupcheck, 20 F) “Szerencsére ritkán tesznek fel ilyen kérdéseket (ti. hogy miért járok feketében). Egyszer valaki megkérdezte, hogy sátánista vagyok-e. Azt feleltem "igen" erre, szerencsére faképnél hagyott. ” (Edeneye, 22 F) “Mert nincs más. És ez igaz is. ” (v. Birken 30 N)„Védelem, kívülállás. ” (Krupcheck, 20 F) “Mert elegáns, letisztult és szép” (Girl 23 N) “Komfortérzetet nyújt” (Holló, (17 F) “én nem negatív jelentést tulajdonítok a fekete színnek (keresztény kultúrkörben a gyász színe /negatív/, természetvallásokban a termékeny föld szimbóluma /pozitív/). ” (Kárhozottak Királynője 20 N) „Mert ez vagyok én. A színes ruhákban kellemetlenül érzem magam. ” (Blood. Goth 17 N. ) “egyszerűbb együtt mosni az egyszínűeket : -)” (Lorretine 34 N) “Ez tetszik, ebben érzem jól magam. Nem tudnék magamra venni egy cukimuki rózsaszín felsőcskét. ” (Lady 88, 21 N)

„És mi a helyzet a külsővel, az öltözködéssel? Fekete selymek és bársonyok, komor csipkék, jéghideg ezüstök, a fekete szivárvány minden árnyalatában. . . Olykor elegáns, olykor korabeli, sokszor groteszk, baljós és dekadens. . . Miért is? A testünk olyan, mint egy szoba, amiben mi vagyunk az albérlők: a főbérlőnk - talán egy felsőbb hatalom, talán a természet - kialakított egy végleges, megváltoztathatatlan alapberendezést, s miután beköltöztünk, igyekszünk azt a lehető legmegfelelőbben átalakítani a saját ízlésünk szerint; s minden szobán tükröződik a benne lakó ember mivolta. ” (Von Birken, 30 N)

Gyakran olyan emberek ítélnek meg a ruhám alapján, akik nem is ismernek, csupán egy jelképrendszerre támaszkodva ide-oda sorolnak be, anélkül, hogy megismernének. (Béla, 15 F) „Anyukámat a gimi osztályfőnök megkérdezte, hogy nem beteg-e ez a gyerek, hogy feketében jár” (Sanyi, 26 N, kiemelés tőlem) „Tanszékvezetőm: – Szóval még mindig nem nőtte ki a stílusát a nyáron? . ” (Vika, 23/N) „Szerintem akinek munkahelye van, az már rég túl van ezeken a gyerekes "stílus"-okon (ahol mindenki tök egyforma, de egyik nagyobb egyéniségnek tartja magát mint a másik). Ezek inkább a középiskolás, max. főiskolás, egyetemista korosztályra jellemző dolgok. Amúgy engem nem zavarna, ha lenne így öltözködő kollegám, de szerintem semmi értelme felnőttkorban a zenei ízlést kimutatni a ruházatban. Nem ez a fő meghatározója valakinek. ” (internetes fórumhozzászóló, nem adott meg nemet és kort)

„[A goth szubkultúra] kifejezésmód, amihez némi exhibicionizmus elengedhetetlen. Jelenléttel tüntetni, az arctalanság, szürkeség, a hajszoló-hajszolt élet ellen. ” (Fenan, 19 N) „Nagyon fontos momentum még a szellemiség és a hasonló lelkivilág is. Hogy bebizonyítsuk, a megjelenés egy igen magas intelligenciát és fontos erkölcsi értékeket takar. ” (Dark Heart, 21 F) „Ez az egész egy életérzés. . . a gothnak nem az a lényege hogy feketében járj (…) Gothnak lenni az jelenti hogy átérzem a dolgok lényegét és tisztában vagyok a stílussal, és a személyiségem kivetítem a külsőmre. ” (Luna Aeternus, 18 F)

Köszönjük a figyelmet. antoni. rita@gmail. com galatt@gmail. com