Szakdolgozat szeminrium Tudomnymetriai alapfogalmak 2020 november 27 14

Szakdolgozat szeminárium Tudománymetriai alapfogalmak 2020. november 27. 14: 00 -15: 30

Bemutatkozás Laskay Krisztina Fogorvos- és gyógyszerésztudományi szakreferens Telefonszám: +36 62 54 -6640 E-mail cím: krisztina. laskay@ek. szte. hu Cím: 6722 Szeged, Ady tér 10. , földszint, 0. 028 -as iroda http: //www. ek. szte. hu/az-on-konyvtarosa/

A könyvtár szerepe a kutatási folyamatban - EDS - End. Note, Zotero, Mendeley - MTMT - End. Note képzés - Ph. D kurzus - Szakreferensi intézeti bemutatók - MTMT szerzői és admin képzés - SZTE Publicatio Repozitórium - SZTE Doktori Repozitórium - SZTE Diplomamunka Repozitórium - MTMT - Open Journal System (OJS) - SZTE Publicatio Repozitórium - SZTE Egyetemi Kiadványok - Copyright - DOI regisztráció

Tudománymetria = „a tudománya” • A tudománymetria kezdetei az 1960 -as évekre nyúlnak vissza. • Tudományos fejlődés és aktivitás kvantitatív tanulmányozása és jellemzése • A tudomány történéseinek logikus módon történő vizsgálata; a kutatás hatékonyságának ösztönzése, növelése • Kutató munkásságának követése (ha az orvos nem gyógyít, nem oktat, csak publikál) • Fontos lehet mind a finanszírozónak, (költséghatékonyság, szakmai elismertség). • Az oktatók általában ellenőrzésekkor, a tudománymetrián alapuló teljesítményértékeléskor találkoznak vele • Minden pályázat, ösztöndíj és álláslehetőség elnyerésének szerves része a kutatási teljesítmény elbírálása, ennek pedig egy jelentős része tudománymetriai mérőszámokkal történik. Leíró tudománymetria mind a kutatónak és munkahelyének Értékelő tudománymetria

A tudománymetriáról – előnyök, korlátozások Előnyök: • Ugyanannyi munkabefektetéssel, egy sokkal hatékonyabb kutatást tesz lehetővé. • Egyre több online bibliometriai adatbázis van → könnyű elérhetőség Korlátozások: • Az idézetek tudományos hatást, hasznosságot, visszhangot mérnek, nem pedig minőséget. • „A statisztikai adatok annyira jók, amennyire a az adatok, amelyekből származnak. ” Az eredmények függhetnek: milyen források vannak lefedve, paraméterek definíciója, adatok rögzítésének pontossága • Nincs egyetlen szám, módszer vagy adatforrás a tudományos teljesítmény mérésére. • Csak azonos tudományterület adatait szabad összehasonlítani: a diszciplinák művelésének, kommunikációjának, publikálásának formái, szokásai nagy mértékben eltérőek. • A hivatkozások lefedettsége az elérhető forrásoktól is függ.

Leideni Kiáltvány http: //www. nature. com/news/bibliometrics-the-leiden-manifesto-for-research-metrics-1. 17351 1. Kvantitatív ÉS kvalitatív 2. Célnak megfelelő 3. Nyelv- és hely-specifikus 4. Nyílt, transzparens 5. Érintettek beleszólása 6. Normalizálás 7. Tartalmi értékelés 8. Kerüli a túlzott precizitást 9. Többszempontú értékelés 10. Változáskövető

A tudománymetriáról – feltehető kérdések Mennyire eredményes a nyílt hozzáférés egy adott intézmény számára? Mely folyóiratok segítik elő a láthatóságot? Milyen hatással bír a nemzetközi együttműködés? Hol tart ma az intézményünk régiós, országos és nemzetközi szinten? Melyek a vezető intézmények/szerzők az adott területen? Milyen finanszírozási lehetőségek vannak a tudományterületemen?

Elemezhető entitások • • Impakt faktor (IF) h-index g-index Szerzőségek Kutatók • • rangsorok h-index Intézmények Folyóiratok Publikációk • • FWCI Hot paper HCP Alternatív metrikák IF Q 1 -Q 4 Cite. Score Eigen-faktor SJR h-index

Idézések • Idézés vs. hivatkozás • Legfontosabb hivatkozások • Kötelező hivatkozás • Többes idézés • Függő/független idézés • Negatív hivatkozás • Körbehivatkozás • Idéző közlemény minősége • Az idézések időtől való függése • Idézések száma

Indikátorok/mérőszámok - folyóiratok Impakt faktor: • A Clarivate Analytics által indexelt folyóiratok tudományos színvonalának fokmérője adott tudományterületen belül. • Definíció: az adott folyóiratban a 2 megelőző évben megjelent cikkek átlaghivatkozása az adott évben (évenként változó érték) • Számítás: IF (2019) = A/B A= a 2017 és 2018 években megjelent cikkekre való hivatkozások száma 2019 -ben B= a 2017 és 2018 években megjelent hivatkozható cikkek száma „folyóirat”= a Web of Science által indexelt folyóiratok Hiteles értékek: Web of Science Incites Journal Citation Reports • Használat: a folyóirat megítélése, értéke, befolyása egy adott szakterületen belül o o Kutató: hol közölni? (multidiszciplináris folyóiratok) Könyvtáros: mit vásárolni? Kiadó: piackutatás, trendek => új folyóirat Ph. D-fokozat megszerzéséhez el kell érni a 4. 0 összesített IF értéket

Indikátorok/mérőszámok - folyóiratok

Indikátorok/mérőszámok - folyóiratok Problémák az impakt faktorral: • A folyóiratban lehet sok nem hivatkozott cikk, míg néhány közülük sokat hivatkozott (Pareto-elv: hivatkozások 80%-a a cikkek 20%-ból származik), pl. Nature IF 2004: hivatkozások 90%-t a cikkek 25%-a adta. • „Csak” ISI (Internation Scientific Indexing) folyóiratok és főleg angol nyelvűek • Nem hivatkozható tételek nincsenek a nevezőben, ugyanakkor előfordulhat hivatkozás rájuk pl. editorial (számláló). • Önhivatkozások nem a befolyást (impact) mutatják sokszor (Garfield: nem lényeges az IF értékre való befolyásuk). • A review folyóiratok IF értéke mindig kiemelkedik. • „Manipulálás” a szerkesztőségek által: sok saját hivatkozás (editorial board összetétele); több review cikk közlése • Nem megfelelő használat: o Nem alkalmas egyedi teljesítmények (cikk vagy szerző) értékelésére. o Nem alkalmas szakterületek közötti értékelésre. BMJ. 1997 Feb 15; 314(7079): 498– 502. PMCID: PMC 2126010, Why the impact factor of journals should not be used for evaluating research. P. O. Seglen

Indikátorok/mérőszámok - folyóiratok Eigen-faktor: • Definíció: az adott folyóiratban az 5 megelőző évben megjelent cikkek átlaghivatkozása Kiszámítása nagyjából megegyezik az 5 éves impakt faktor kiszámításának módjával, de az adott hivatkozás súlyozása figyelembe veszi a folyóiratban lévő összes hivatkozás számát: a magasan idézett folyóiratokból származó hivatkozások többet érnek, a folyóiraton belüli hivatkozásokat pedig kizárják a képletből (diszciplinák hivatkozási gyakorlata, review-research article). • A hivatkozások teljes hálózatát számításba veszi. • Az Eigen-faktor a folyóirat egészének a befolyását mutatja, nem összevethető az impakt faktorral, amely az egy cikkre eső értéket (impact) adja meg. Article Influence Score = Eigen-faktor érték/a publikált cikkek száma Az adott folyóiratban megjelenő publikációknak a megjelenést követő öt évben mekkora lesz a „befolyása”.

Indikátorok/mérőszámok - folyóiratok Cite. Score: • A megelőző három év dokumentumaira az aktuális évben érkezett hivatkozások egy dokumentumra jutó száma. • Különbég IF-hoz képest: Elsevier Scopus adatbázisán alapul; szélesebb időablak (teljesebb kép a hivatkozások hatásáról); szabadon hozzáférhető; nevezőben minden dokumentum • A folyó év alakuló értékei havonta frissülve követhetők a Cite. Score Tracker pontban.

Indikátorok/mérőszámok - folyóiratok Source Normalized Impact per Paper (SNIP): • a folyóirat cikkeire érkező hivatkozások száma / átlagos hivatkozásszám az adott tudományterületen

Indikátorok/mérőszámok - folyóiratok SJR (SCImago Journal Rank) kvartilisek (Q 1 -Q 4): https: //www. scimagojr. com/ • • Széles körben elismert, ingyenes nemzetközi folyóirat rangsor a Scopus adatai alapján • • A hivatkozások száma és minősége (melyik folyóirat cikkéből érkezett a hivatkozás? ) is számít. SJR mérőszám: Az adott évben kapott súlyozott hivatkozások átlagos száma / az előző 3 évben publikált dokumentumok száma A folyóiratok SJR-értékük szakterületi kategórián belüli éves rangsora alapján négy, azonos méretű osztályba sorolva jelennek meg, ún. kvartilis-besorolásban (Q 1: legjobb 25%; Q 2: 25– 50%; Q 3: 50– 75%; Q 4: 75– 100%) • Ha egy folyóirat több tudományterülethez is tartozik, akkor mindegyik esetében egymástól függetlenül sorolják be a kvartilisekbe. • • • Nehezen manipulálható mérőszám; algoritmussal számolják, évente frissítik az értékeket. A különböző tudomány- és szakterületekhez tartozó folyóiratok összehasonlítására is alkalmas. A kvartilisekbe osztás metrikája nincsen levédve, ezért több nagy adatbázis is feltünteti saját adathalmaza alapján, így a Scopus, a JCR és az ESI (Essential Science Indicators) is.

Indikátorok/mérőszámok - cikkek Miért fontos a normalizáció? 30 40 1000 Jó vagy rossz érték? 0 0 A mutatókat kontextusba kell helyezni, hogy hasznosak és értelmezhetőek legyenek, pl. tudományterületre, folyóiratra, stb. normalizálva. Az abszolút számok félrevezetőek lehetnek különböző nagyság, profil esetében. • normalizált mutatók: relatív teljesítmény összehasonlításához • percentilis: hol helyezkedik el egy értéktartományban • referenciaérték/benchmark: hogyan viszonyul egy csoporthoz vagy globálisan

Indikátorok/mérőszámok – cikkek (Web of Science) CNCI: A cikk mennyire sikeres adott tudományterületen belül. JNCI: A cikk mennyire sikeres a folyóiratban a többi cikkhez képest. Top 10 percentilis: A legidézettebb 10% cikk

Indikátorok/mérőszámok – cikkek (Web of Science) CNCI = 3/2, 34 = 1, 28 JNCI = 3/0, 54 = 5, 56 Percentilis: Az adott tudományterületen, az adott kiadás évében és az adott dokumentumtípusban ez a publikáció a legidézettebb 31, 36% publikációk közé tartozik

Indikátorok/mérőszámok – cikkek Hivatkozások száma, pl. összes, független, önhivatkozás Highly cited paper: az adott tudományterületen, adott évben legtöbbet idézett publikációk 1%-ába tartozó közlemények Hot paper (felkapott publikáció): • Ha a publikálástól eltelt idő óta a dokumentumra érkezett hivatkozások az elmúlt időszakban meghaladják a tudományterületi átlagot és a top 0, 1%-ba esnek idézettség tekintetében, akkor beszélhetünk felkapott publikációról. • Külön kezelnek minden tudományterületet. Field Weighted Citation Impact (FWCI): • Egy cikkre érkező hivatkozások száma / a tudományterületre és a dokumentumtípusra jellemző átlagos hivatkozások száma • A cikk teljesítményét jelzi ugyanazon területen íródott más cikkekhez viszonyítva. Citation benchmarking: • Az adott tudományterület publikációinak hány százalékánál teljesít jobban az adott közlemény.

Alternatív/Közösségi tudománymetria https: //www. nature. com/articles/sj. bdj. 2017. 408 • Új trend a tudományos világban, ami 4 -5 éve kezdődött el. • Informális, nyílt közeg • Hivatkozás: hosszú távú visszajelzés → ez őszintébb és gyorsabb • Nem kell másokra várni a kutatási eredmények publikálásához, meg lehet osztani őket. • Az altmetrics segítségével nem csak egy adott publikáció tudományos hatását tudjuk mérni, hanem potenciálisan egy szélesebb társadalmi kört érintő hatást is. • Nehezen ellenőrizhetőek (pl. nem lehet kiszűrni, hogy egy kutató a saját cikkeire kattintson, és ezáltal növelje a megtekintések számát) • Nem alakultak még ki stabil mérési módok. • Az altmetric értékekből inkább csak következtetni lehet a későbbi bibliometriai értékekre.

Plum. X https: //plumanalytics. com/learn/about-metrics/ • Az EBSCO működteti • 2017 -ben megvette az Elsevier is • 5 szín jelenik meg egyszerre • Minél nagyobb az ikon mérete, annál jobban teljesít. • A linkek a megfelelő oldalakra, pl. blogra vezetnek.

Dimensions badge Altmetric • Alternatív tudománymetriai eszközök • Nincs saját adatbázisuk, csak összekötőként működnek a publikációk és a mérőszámokat szolgáltató adatbázisok között, a kapcsolatot a DOI segítségével valósítják meg.

Indikátorok/mérőszámok - szerzők Publikációk száma (a nagyobb produktivitás nem mindig jelent nagyobb idézettséget) Első szerző, utolsó szerző, levelező szerző AIF (Author Impact Factor): nemrégen definiált, szerzői szintű tudománymetriai mérőszám. Definiálása és kiszámítása a folyóiratok IF értékével analóg módon történik Hirsch-index/h-index: • A kutató produktivitását (megjelent cikkek száma) és publikációinak ismertségét, hatását (hivatkozások száma) is figyelembe veszi. • x-tengely: cikkek sorszáma, y-tengely: hivatkozások száma • h azon közlemények száma, melyekre való hivatkozások száma ≥ h • Egyes akadémiai osztályoknál rendszeresen nézik a h-indexet. • Az MTMT-ben számolt h-index értéke különböző, mint a Scopus-ban vagy Web of Science-ben megjelenő érték.

Indikátorok/mérőszámok - szerzők

Indikátorok/mérőszámok - szerzők g-index: • Az a legnagyobb szám, melyre igaz, hogy g 2 ≥ az első g cikk hivatkozásainak összege. • Ha a g-index 20, akkor van összesen 20 publikáció, aminek az összes hivatkozása 400. Ez nem biztos, hogy egyenlő arányban oszlik el. Lehet 5 olyan publikáció, ami sorban például 350, 35, 10, 3, 2 hivatkozással rendelkezik, míg a maradék 15 eggyel sem. hivatkozások összege hivatkozások száma g-index 700 600 500 400 300 200 100 0 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 g 2 cikk "sorszáma" cikkek "sorszáma" hivatkozások száma hivatkozások összege g 2

www. scival. com • Tudománymetriai elemző eszköz, amelynek alapját a Scopus adatai adják, de más adatbázisokból is dolgozik, pl. Science Direct, Mendeley vagy finanszírozási adatokat tartalmazó oldalak (pl. Intellectual Property Office, amerikai, nagy-britanniai és ausztrál finanszírozási források), tudományos hírcsatornák és blogok az alternatív metrikák kiszámolásához (pl. newsflo). • Kutatás-irányítási és -menedzsment folyamatokat segíti; egyik fő feladata a vezetői stratégiai döntések meghatározásának elősegítése. • 2 hetente frissítik • Közel 500 ügyféllel rendelkeznek, 80 országban, többnyire akadémiai szférában; jelentősebb felhasználók: Nagy-Britannia, Ausztrália, Japán és Oroszország. • Elemzéseket lehet készíteni intézményre, szerzőre, kutatócsoportra, publikációs gyűjteményre, országra, témára vonatkozóan. • 220 ország több mint 8500 kutatóhelyénél teszi lehetővé a teljesítmény mérését. • Ki lehet próbálni, hogyan hatna a csoport teljesítményére, ha felvennénk még valakit a csoportba: létrehozunk egy új kutatócsoportot és összehasonlítjuk a két csoport metrikáit.

A felhasználók döntően három célból használják: o Technikai segítségként a Scopus-profilok karbantartására. o Teljesítmény értékelésére, ellenőrzésére, jelentéskészítéshez (lehet belső: intézményi vagy külső: pl. EMMI), kiválósági profil létrehozására (pl. egy kutatóintézet promóciójához, egyetemről kikerült szakemberek odavonzására). o Tervezésre, stratégiaalkotásra (melyik kutatót vegyük fel, hogy egy kutatócsoport jobban működjön, át kell-e szervezni valamelyik kutatócsoportot, stb. ). 4 modul: o Overview (áttekintés intézmények, országok, kutatócsoportok kutatási teljesítményéről publikációkon, hivatkozásokon és kollaborációkon alapulva) o Benchmarking (egy kutatóintézet vagy csoport erősségeinek és gyengeségeinek meghatározása, összehasonlítása másokkal) o Collaboration (létező és lehetséges kollaborációk azonosítása és elemzése: Melyik az aktívabb, több idézést kapó intézmény? , Hány közös publikációnk van? , Mik a közös publikációk hivatkozási hatásai? ) o Trends (Top egyetemek, szerzők; tudományterület növekvő és csökkenő területei)

Egyetemi rangsorok • A tudományos teljesítmény sokdimenziós, több mindentől függ; a különböző intézetek különböző profillal rendelkezhetnek. • Az első egyetemi rangsor 1983 -ban jelent meg az USA-ban. • A rangsorok két szempontból tekinthetők a tudománymetria határterületének: készítésük során felhasználják annak eszköztárát, illetve céljaik között szerepel az egyes intézmények tudományos kibocsátásának értékelése. • Tükröt tarthatnak az intézménynek. • Média-kommunikációs jelenség: egyetemeknek is felelőssége, hogy a médiában megjelent rangsorkommunikáció mellett egy alternatív kommunikációt folytatva tudják hitelesíteni a rangsorok értelmezését. • Az egyetemre felvételiző középiskolások 5 -10%-a használja a rangsorokat a döntéshez (lakóhely, családi hagyományok). • Indikátorrendszerük nem mindig fedi le a valós felsőoktatást, pl. oktatási indikátorokban a hallgató/oktató arány nem jelzi az oktatás minőségét. • Általános tendencia: a rangsorokban jól szereplő egyetemek bármilyen rangsorban elől fognak szerepelni. • Két fő magyar rangsor: a HVG-ben megjelenő Univ. Press Ranking és a Heti Válaszban megjelenő egyetemi rangsor

Egyetemi rangsorok • Az egyes tudományterületeknek eltérő publikálási kultúrájuk van; azok nem összevethetők. Ne a rangsorok alapján válasszon egy intézmény stratégiát, hanem érdemesebb a tudománypolitikai célokat az indikátorok mentén vizsgálni; a rangsorok egy „elhordható állványzatot” képezzenek.

Szakterületi rangsor A QS rangsor 3 indikátorának növelése érdekében a következő konkrét tevékenységeket érdemes az egyetemeknek tennie. Tudományos hírnév növelése: Idézés növelése: • Külföldi együttműködési kapcsolatok építése • • Nemzetközi konferenciákon való részvétel Nemzeti nyelvű folyóiratok Scopus-ban való megjelenése • Külföldi ösztöndíj-lehetőségek hallgatók számára • Bölcsészettudományi, társadalomtudományi területen publikálók 3 évente jelentessenek meg angol nyelvű cikket. • OTDK, szakkollégium Munkáltatói hírnév növelése: Oktatási teljesítmény növelése: • Gyakorlat-orientált, duális képzések • Oktató/hallgató arány • Cégekkel való szerződések hallgatók fogadására • • Diploma utáni pályakezdő fizetések hiteles felmérése Fokozatot szerzett (BA/BSc, MA/MSc, Ph. D) hallgatók száma • Alumni kapcsolatok fenntartása (pl. kedvezmény poszt-graduális képzésekre)

Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) https: //www. mtmt. hu/ • Az Egyetemen folyó tudományos, oktatási és művészeti tevékenység során keletkezett művek és azokra történő hivatkozások bibliográfiai adatait tartalmazó adatbázis. • Cél: forrásként szolgáljon a hiteles tájékoztatáshoz és tájékozódáshoz, valamint a tudományos és művészeti teljesítmények értékeléséhez. • Lehetővé teszi, hogy egységes szerkezetben legyenek elérhetők a tudományos intézmények összesített, illetve a tudományos kutatók egyéni közleményei és idéző közleményei, megkönnyítve a tudományos és szakmai előmenetel megítélését, a pályázatok benyújtását és általában a kutatási teljesítmény értékelését. • Lehetővé teszi a teljes szerzői életművek feldolgozását, azaz a tudományos műveken kívül a közérdekű és ismeretterjesztő jellegű művek rögzítését is. • Az SZTE 2010 -ben csatlakozott az adatbázishoz. • Szenátusi határozat 2013. 12. 16. : az MTMT-ben történő nyilvántartás rendje • Az MTMT intézményi szintű működtetését – rektori felhatalmazás alapján – az SZTE Klebelsberg Könyvtár látja el.

Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) https: //www. mtmt. hu/ Funkciója: 1) Az Egyetemen folyó tudományos, oktatási és művészeti tevékenység során keletkezett művek és azokra történő hivatkozások bibliográfiai adatainak nyilvántartása. 2) Adatszolgáltatás minden olyan egyetemi eljárásban, amelynek során publikációs listát kell benyújtani, pl. SZTE vezetés, kari vezetés, intézetvezető kinevezések, Ph. D, habilitáció, egyetemi tanár, MTA doktora, stb. 3) Intézmény és egységei alapadatainak nyilvántartása és az adatok tudománymetriai (statisztikai) reprezentációjának biztosítása a különféle külső lekérdezések számára. • A regisztráció, a személyes adatok feltöltése, a saját bibliográfiai adatok bevitele az MTMT adatbázisba a szerző felelőssége, aki a regisztráció után az adatbevitelt maga végzi, végezheti el. • 7 szintű jogosultság (szerző, szerzői csoport, intézeti adminisztrátor, stb. ) • Intézményi hozzárendelés megfelelő legyen • Kommunikál a Publicatio Repozitóriummal • MTMT 2 2018. 11. 01 -től: TÁMOP-pályázatból; más felület és szerkezet

Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) https: //www. mtmt. hu/ http: //szerzoknek. szte. hu/amiben-segitunk/mtmt/ • Kari MTMT adminisztrátor: Nemesvári Zoltánné Telefonszám: 546 -659 E-mail cím: zoltanne. nemesvari@ek. szte. hu Cím: 6722 Szeged, Ady tér 10. , II. emelet, 2. 028 -as iroda • SZTE intézményi MTMT adminisztrátora: Bernátskyné Babus Csilla Telefonszám: 546 -635 E-mail cím: csilla. babus@ek. szte. hu Cím: 6722 Szeged, Ady tér 10. , földszint, 0. 023 -as iroda

Bibliográfiai adatbázisok – Web of Science • Több mint 64 millió kiadványból (folyóiratok, könyvek, konferencia-kiadványok) származó publikáció-hálózat több mint egy milliárd hivatkozás alapján kialakítva • Több, egymástól független adatbázisból áll, melyekre külön-külön lehet előfizetni. • 252 tudományterületi besorolás • Open Access publikálási lehetőségek feltérképezése • Saját munkáink mások általi idézésének követése (értesítés is beállítható) • A kollégák eredményei hatásának felmérése • Lehetséges együttműködő kollégák megtalálása a citátum rekordok segítségével • Új trendek feltárása, melyek segítségével sikeres lesz a kutatómunka (esetleg új kutatási területek) • Milyen hatása van az egyes kutatók konferencia előadásainak, teljes konferenciáknak vagy konferenciasorozatoknak

Bibliográfiai adatbázisok - Scopus ● A holland Elsevier kiadóvállalat 2004 -ben indult absztrakt és citációs adatbázisa ● Nincs különálló részekre osztva, minden tartalom egy adatbázisba kerül, így az előfizetés is csak egy csomagban lehetséges. ● Lehetővé teszi a tudományos kutatások nyomon követését, elemzését és megjelenítését. Milyen kérdésekre adhat mindenki másnál jobb választ a Scopus? o Hol találhatóak és kik egy terület legnagyobb szakértői? o Milyen kutatási területek felkapottak? o Ki az ideális együttműködő partner számomra a megbízható metrikák alapján? • Egyre nagyobb súly van az Open Access-en • Felhasználják: felsőoktatás minősítésével foglalkozó cégek, ipari cégek • Get citation alerts: kutatók saját profiljához értesítéseket állíthatnak be

Folyóiratok bekerülése Web of Science és Scopus adatbázisokba • A folyóirat rendszeres - késés vagy szünet nélküli – megjelenése • ISSN Nemzetközi Központ által kiadott ISSN-szám • Nyilvánosan elérhető leírás a külső bírálati tartalomról és a bírálat folyamatáról • Meggyőző szerkesztői politika: a folyóirat gazdagítani tudja az adatbázist adott tudományterületen; a téma megfelelően szerepeltetve van az adatbázisban; esetleg új, ígéretes, feltörekvőben lévő terület vagy speciális regionális perspektívát nyújt • A nemzetközi közönség számára is lényeges és olvasható tartalom: akadémiailag elismert tudományterület; informatív folyóirat-cím; egyértelmű, érthető cikk-címek; angol nyelvű, világos absztraktok, címek és kulcsszavak; hivatkozásoknál teljes bibliográfiai információ latin betűkkel; minden szerző teljes címe; finanszírozás forrása • Nyilvánosan elérhető nyilatkozat a publikációs etikáról és a szabálytalan publikálásról • Folyóirat teljes tartalma hozzáférhető legyen egy angol nyelvű honlapon • Megfelelő hivatkozási múltú és szakmailag elismert szerzők és szerkesztői bizottság tagok; önidézetek száma ne legyen domináns hatással a teljes hivatkozási számra • Nemzetközi sokféleség a szerzőknél, szerkesztőségi bizottságok tagjainál és külső bírálóknál a folyóirat célközönségének megfelelően

Google Scholar • 2004 -ben indult el, a Google egyik ingyenes szolgáltatása. • Automata módon aratja a webet és indexel minden látszólag tudományosnak tűnő tartalmat. Központi filozófiája szerint nem az adatminőség, hanem a mennyiség a fő szempont. • Működési elvei miatt sokkal szélesebb körben fedi le a tudomány minden területét, mint a Web of Science és a Scopus, főleg humán- és társadalomtudományok területén és a nem angol nyelven megjelent publikációknál. • Folyóiratcikkek mellett megtalálhatóak benne doktori disszertációk, szakdolgozatok, könyvek, könyvrészletek, konferenciakiadványok, stb. • Megbízhatóságban és az adatok tisztaságában elmarad a Web of Science és a Scopus adatbázisok mögött.

Akadémiai karrier • Egyre nagyobb a tudományos teljesítménykényszer: “publish or perish” • Mire van szükségem a megfelelő publikációs munkához? o Hivatkozások o Olvasók o Hozzáférés cikkekhez • 2 fő javaslat a lehetséges hivatkozások növelésére: 1) Azonosítás 2) Open Access

Szerzői azonosítás • A cikken egyértelműen rajta kell lenni, hogy a szerzőhöz, illetve a megfelelő intézményhez tartozik: ha nem kapcsolódik az egyetem profiljához, nem fog megjelenni az adatbázisokban, statisztikákban. • Különböző névalakok, gyakori nevek, keresztnév és vezetéknév sorrendje, transzliteráció, név vagy affiliáció változása, elgépelések • ORCID (Open Researcher and Contributor Identifier) https: //orcid. org/ • Researcher ID – Web of Science-ben kérhető (2019 áprilisától a Publons-ban érhető el) https: //www. researcherid. com/ • Scopus ID – automatikusan generált http: //szerzoknek. szte. hu/scopus-profiltisztitas/

Szerzői azonosítás - ORCID https: //orcid. org/ • Nemzetközileg általánosan elfogadott és használt, egyedi kutatói azonosító szám. • Egyre gyakrabban találkozhatunk vele folyóiratok és pályázatok honlapján. • Az azonosító kérése kb. 30 másodpercet vesz igénybe. • Nyílt forráskódú, közösségvezérelt rendszer. • Összeköthető a Researcher ID és Scopus ID-val, így nem kell ugyanazt az információt több helyre is feltöltenünk. • Lehetővé teszi a tudományos és kutatói pályafutás valós idejű, ingyenes követését. • Az ORCID képes arra, hogy a szerző megjelent publikációit összegyűjtse és a cikkekre vonatkozó metrikák aggregálásával szerzői szintű tudománymetriai adatokat mutasson. • Érdemes használni az ORCID-t a kutatók honlapján, a publikációk benyújtásakor, ösztöndíjra való pályázásnál vagy bármely kutatási folyamatban, hogy a munkájuk megfelelő elismerést kapjon. Impactstory Team. “Ten Things You Need to Know about ORCID Right Now – Impactstory Blog. ” Impactstory Blog. 10 Apr. 2014. Web. 24 May 2016.

Publons • Egyéni regisztrációt igényel. • Profilkészítő rendszer, amely ellenőrzött, számszerűsített mutatókat nyújt a folyóiratok számára végzett lektorálásról. • Segít a lektorálási munkák átláthatóságának, minőségének, hatékonyságának javításában. • A lektorált cikkek száma látszódik és azok a folyóiratok, amelyek számára készítette a kutató a lektorálást. • A kiadók ellenőrzik a manuálisan feltöltött lektorálást a rendszerben.

Publons

DOI (Digital Object Identifier) azonosító • Az elektronikus dokumentumok körében használt, az International DOI Foundation által regisztrált egyedi azonosító rendszer, amit a folyóiratok világszerte alkalmaznak a cikkek interneten elérhető elektronikus változatainak megjelölésére. • Lehetővé teszi, hogy a „szellemi termékeket digitális hálózatokon állandóan azonosítani lehessen, és a rájuk vonatkozó kurrens adatokat el lehessen érni”. • Követelmény, hogy minden DOI-hoz egyedi URL tartozzon. A DOI kérésével a szerző egyidejűleg vállalja, hogy az URL-t karban tartja, a változásokat pedig bejelenti a szolgáltatónak. • Hosszú távú megőrzés: a DOI-s linkek akkor is a dokumentumra mutatnak majd, ha az eredeti helyéről máshová költözött. • A különböző adatbázisok a DOI segítségével hozzák létre a kapcsolatot szerző-publikációidéző között. • Az azonosító előtagját a DOI regisztrációs ügynöksége osztja ki, ez a folyóirat sajátja; az utótagot a kiadó vagy a szerkesztőség adja, ez a cikk azonosítója. • Előírás, hogy az utótag részben legyen szabályosság, pl. [folyóirat rövid elnevezése]. [kötet vagy megjelenés éve]. [füzet]. [cikk azonosítója vagy kezdő oldalszáma]. • Az SZTE Klebelsberg Könyvtár DOI Irodája a Cross. Ref ügynökségen keresztül digitális objektum azonosítókkal látja el az egyetemhez köthető kiadványokat és Ph. D disszertációkat.

Adatmegosztás Adat repozitóriumok létrejötte: • Egymástól elkülönülve • A hagyományos tudományos forrásoktól (cikk, könyv) elkülönülve • Nem egységes szerkezetben, formában Yes, We Were Warned About Ebola, New York Times, April 7, 2015, BERNICE DAHN, VERA MUSSAH and CAMERON NUTT, members of a team drafting Liberia’s Ebola recovery plan Repozitóriumi kiválasztási folyamat: • Értékelés (Témakör; Szerkesztői tartalom és repozitóriumi jellegzetességek; Földrajzi eredet) • Publikációs követelmények: o o • Rendszeresség és stabilitás Finanszírozási nyilatkozat Bírálói folyamat Linkek az irodalomhoz Indexált repozitóriumok • • • nyomtatott világ állomány központúság tartalom-szolgáltatás • • • digitális és hálózatos világ olvasó központúság tartalom-gazdaság

Open Access: A kutatási eredmények (adatok és közlemények) bárki számára nyilvános elérhetőségét biztosító kommunikációs modell. A tudományos kommunikáció hagyományos modelljében az olvasó fizet a hozzáférésért, az OA esetben a közlésért kell fizetni. • Kereskedelmi kiadók nem favorizálták → magas publikációs költségeket szerettek volna felszámítani → a kutatók feltették cikkeiket a Research. Gate, Facebook, stb. oldalakra. • Budapest Open Access Initiative, 2001. december • Új ismeretek széleskörű és azonnali nyilvánossága Tudomány: o o o ismétlődések kizárása újrahasznosítás: újabb kutatási eredmények multidiszciplinaritás: adatok, kutatások összehangolása Társadalom (finanszírozó): o o o mire költötték a pénzt, mi lett az eredménye, haszna gazdaságosabb és felgyorsuló kutatás szolidaritás (fejlődő nemzetek, szegényebb intézmények) Intézmény és szerző: o a teljesítmény és annak hatása látható és növekszik o együttműködések o megőrzés

Open Access • Arany OA o Tisztán nyílt hozzáférésű folyóiratban való közlés, mely során a nyílt hozzáférés a folyóirat felületén valósul meg. o Nem az olvasó, hanem a szerző fizet a kiadónak a publikálásért (APC: Article Processing Charge fedezi a kiadó számára a publikálás költségeit), az olvasóknak ingyenes a hozzáférés. o Kb. 3000 folyóirat (10%) o EU-s irányelv: 2020 -ra minden támogatott kutatásból megjelent cikk legyen OA • Zöld OA o A közölt cikk szerzői archiválása intézményi (pl. SZTE Publicatio Repozitórium) vagy szakterületi repozitóriumban a kiadóval kötött szerződés alapján. o Előfordul, hogy engedélyezik a kiadói változat/PDF archiválását, azonban a post-print illetve pre-print verziók feltöltését a legtöbb esetben megengedik.

Publikáció verziói In press = megjelenés előtti közlemény; csak pre-print és/vagy post-print verziója lehet Pre-print Post-print Kiadói változat

Open Access • Platina/gyémánt OA o Azok a folyóiratok, melyek a szerző számára ingyenesen biztosítják a folyóiratcikkek Open Access megjelenését. o A szerzők oldaláról nincsen APC fizetési kötelezettség. o Általában egyetemek, kutatócsoportok, non-profit szervezetek finanszírozzák a kiadási költségeket. • Hibrid OA o A cikkek egy része érhető el nyíltan, a többi csak előfizetés révén. o Kétszeres pénzbeszedés: az előfizetéses folyóiratban fizetés ellenében lehet a cikket OA közölni

Open Access publikációk típusai a Web of Science-ben Közzétett díjmentesen elérhető cikkek. • Gold • Bronze: a cikk végleges változatának ingyenesen elérhető változata a kiadó honlapján. A bronz OA cikkek a Web of Science platformon magába foglalhatják a szerzői joggal levédett cikkek szabadon olvasható változatát és szabadon olvasható változatokat, ahol a licensz információk nem azonosíthatók. Green Published - Publikált cikkek, amelyek ingyenesen elérhetőek a repozitóriumokban Green Accepted - bírált cikkek, az elfogadott kézirat ingyenesen elérhető a repozitóriumban

Open Access támogatás • 2017. június 12 -től az Egyetem az Open Access közlés teljes díját fedezi a szerzőknek. • A támogatás iránti kérelmeket itt lehet beküldeni: http: //openaccess. ek. szte. hu/accounts/login • Támogatást még azelőtt kell a szerzőknek igényelni, mielőtt benyújtják a cikket a kiadóhoz. • A támogatás megadásáról a tudományos és innovációs rektorhelyettes dönt, a Könyvtár munkatársai a döntéselőkészítésben vesznek részt. • Amennyiben az SZTE-s szerzők a rájuk vonatkozó feltételeknek megfelelnek, a kérés 5 munkanapon belül elbírálásra kerül, erről e-mailben küldünk értesítést.

Open Access publikálás támogatása - feltételek http: //szerzoknek. szte. hu/tamogatott-oa-publikalas/ • A folyóiratnak Q 1 – Q 2 besorolásúnak kell lennie. • 2020 novemberétől az SZTE Open Access keret terhére a Frontiers és az MDPI kiadó folyóirataiban való megjelenést nem tudjuk támogatni. • A publikáción szereplő levelező szerzőnek SZTE-s szerzőnek kell lennie. • A támogatás elbírálásakor a társszerzőknek legalább fele SZTE-s affiliációval kell rendelkezzen. • A szerzők 2014 -től megjelent publikációinak szerepelnie kell az MTMT-ben külső azonosítóval és intézményi hozzárendeléssel • A szerzők 2014 -től megjelent teljes tudományos közleményei kiadói változatának és/vagy az elfogadott kéziratnak a feltöltése az SZTE Publicatio Repozitóriumba a kiadóval kötött szerződésnek megfelelő nyilvánossági szint beállításával. • A cikk feltöltése során a Fund. Ref mezőben kérjük feltüntetni a következő azonosítót: University of Szeged Open Access Fund, a Grant number mezőben pedig a pályázat azonosító számát. • A támogatás kérhető azon hibrid folyóiratokra is, melyeknek kiadóival Read and Publish típusú szerződést kötött a Szegedi Tudományegyetem. A szerződött kiadók köre: Akadémiai Kiadó, American Chemical Society, Cambridge University Press, De Gruyter, Elsevier, Institute of Physics 57 folyóirata, Lippincott Williams & Wilkins, Palgrave Macmillan, Royal Society of Chemistry, Springer és a Wiley Blackwell.

Open Journal System http: //www. ek. szte. hu/ojs/ • Az SZTE Klebelsberg Könyvtár egyetemi folyóirat-platformja a világszerte elterjedt Open Journal System (OJS) nyílt forráskódú szerkesztőségi rendszerre alapozva az egyetemi acta jellegű folyóiratok számára egy szabványos és nyílt hozzáférésű (Open Access) megjelenési felületet biztosít. • Jelenleg 19 folyóirat szerepel a folyóirat-platformon. • A folyóiratok szerkesztésének és publikálásának összes lépését lefedő, egy cikk teljes életét végigkövető rendszer tetszés szerint hozzáigazítható minden szerkesztőség igényeihez, munkamenetéhez. • Az OJS számos olyan funkcióval rendelkezik, amely a más adatbázisokkal való adatcserét segíti elő, ezzel nagyban növelve a rendszerben megjelenő folyóiratcikkek láthatóságát a tudományos életben.

SZTE Repozitóriumok http: //www. ek. szte. hu/contenta-repozitoriumok/ • Teljes szövegükben (ill. teljes képi, mozgóképi, hangi mivoltukban) tárolják, indexelik az oktató- és kutatómunka során keletkezett dokumentumokat, valamint tartalmazzák a Klebelsberg Könyvtár digitalizálási programjai során keletkezett digitális objektumokat.

SZTE Publicatio Repozitórium http: //publicatio. bibl. u-szeged. hu • A Publicatio Repozitóriumba regisztrált felhasználók tölthetik fel megjelent, és az MTMT-ben már rögzített műveiket (tanulmányok, cikkek, monográfiák, alkotások, stb. ) PDF formátumban. • Cél: • a Szegedi Tudományegyetemen folyó tudományos és művészeti tevékenység eredményeként született művek teljes szövegét minél szélesebb kutatói körben elérhetővé tegye • • a művek hosszú távú archiválása a publikációk láthatóságának és idézettségének növelése - a feltöltött tételek az általános keresőkben (pl. Google, Google Scholar) és a szakmai adatbázisokban (pl. BASE, MTA OAI kereső) is indexelésre kerülnek, így a világ minden Zöld Open Access keresője (OAfinder, Unpaywall, Kopernio, Web of Science, Scopus) megtalálja a nálunk elhelyezett cikkét a nem elérhető kiadói verzió alternatívájaként

SHERPA/Ro. MEO http: //sherpa. ac. uk/romeo • A kiadók archiválással kapcsolatos politikájának központi adatbázisa. • „A szerzői jog átruházásról szóló kiadói szerződés részeként megjelenő engedélyek gyűjteménye. ” • Kéziratok, cikkek archiválási jogszabálya nagy kiadókkal. • A cikkek három verzióját különbözteti meg: pre-print, post-print, publisher’s version. • A listák folyóiratokra vonatkoznak és nem könyvjellegű kiadványokra. • Egy publikáció nyilvánossági szintje verziónként változó: a pre-print és a post-print jellemzően nyíltan (esetleg embargóval) archiválható, a kiadói változat már jóval ritkábban. • Az ebben az adatbázisban található iránymutatás alapján kerülnek feldolgozásra az SZTE Publicatio Repozitóriumba feltöltött tételek.

Folyóiratkereső szolgáltatások • End. Note – Match • Master Journal List - Manuscript Matcher • Elsevier Journal Finder • Springer Journal Suggester • Wiley Journal Finder Beta • Edanz Journal Selector • Welcome to Jane (Journal/Author Name Estimator) • Journal. Guide • IEEE Publication Recommender

Predátor kiadók, folyóiratok Olyan tisztességtelen politikát folytató kiadók/folyóiratok, melyek tényleges lektorálás nélkül, alacsony színvonalú cikkeket is megjelentetnek a szerző pénzéért. https: //www. ncbi. nlm. nih. gov/pmc/articles/PMC 5353955/ https: //www. nature. com/news/illegitimate-journals-scam-even-senior-scientists-1. 22556 • Spam e-mailek, önmagukat komoly tudományos kiadóként feltüntetve • A címzett valamely korábbi közleményének elragadtatott méltatása • Tanulmány, disszertáció, más mű közlési díjának beszedését tartják szem előtt. • Szellemi termék bekérése • Kiadói szerződés: apró betűs részekben lemondás szerzői jogról Beall lista a predátor folyóiratokról és kiadókról: https: //beallslist. net/ Nem predátor, lektorált, magas színvonalú, tiszta Open Access folyóiratok listája: https: //doaj. org/ Gyanús megkeresés esetén forduljanak hozzánk a szerzoknek@ek. szte. hu e-mail címen

Predátor folyóiratok – figyelmeztető jelek o A folyóirat címe hasonlít egy már létező folyóiratéra. o Egymástól független tudományterületek egyaránt előfordulnak egy folyóirat cikkeiben (pl. mezőgazdaság, földrajz, asztrofizika, egészségügy). o Honlapon: helyesírási és nyelvtani hibák, alacsony felbontású képek, nagyobb cégekre hasonlító logók; célirányosan a szerzőket és nem az olvasókat szólítják meg o Elektronikus benyújtási rendszer helyett egy nem hivatalos e-mail címre kell elküldeni a kéziratot (pl. gmail-es, yahoo-s címre) o Gyors publikálást ígérnek, nem található leírás a kéziratok feldolgozási folyamatáról. o Nincs leírás a honlapon a bírálói folyamatról, a publikációs etikáról. Nincsenek a plagizálásról, a cikkek visszavonásáról szóló irányelveik. o Elkérik a publikált kutatási eredmény szerzői jogát vagy a szerzői jogról nem tesznek említést. o Hamis metrikák (pl. Index Copernicus Value); hamisan magas impakt faktor értéket társítanak a folyóirathoz. o Neves kutatókat jelölnek meg hozzájárulásukon kívül a szerkesztőbizottságuk tagjaként (és megtagadják a bizottságból való eltávolításukat). o Nincs információ arra vonatkozóan, hogy a folyóirat lapszámai digitális megőrzésre kerülnek-e, és ha igen, hogyan teszik azt. o Alacsony közlési díj (például < 150 $) o Valótlanul azt állítják, hogy a folyóirat rangos indexáló adatbázisokban található meg.

Kutatói közösségi portálok https: //www. researchgate. net/ https: //www. academia. edu/ https: //profiles. impactstory. org/ https: //publons. com/ https: //www. mendeley. com/ https: //www. linkedin. com/

SZTE Szerzői Eszköztár http: //szerzoknek. szte. hu/ • • SZTE-s szerzők információval való támogatása publikációs tevékenységükben Négy alapvető témában (MTMT, Open Access, tudománymetria és könyvtári repozitóriumok) és kisebb, de ide tartozó témákban (pl. referenciakezelés, kutatói hálózatok, DOI) Ø Alapvető fogalmakat, összefüggéseket foglalunk össze röviden, tovább tanulmányozható forrásokat megadva, Ø Gyűjtjük és megosztjuk a híreket, érdekességeket, Ø Válogatunk a hozzánk érkező kérdésekből, és közzétesszük őket az SZTE-s szerzői közösség számára, ill. Ø Segítséget nyújtunk a fentiekből adódó szerzői feladatok ellátásában, Ø Intézményi szinten működtetjük az MTMT és repozitórium adatbázisokat, valamint biztosítjuk az SZTE OA támogatás adminisztratív hátterét. • Az SZTE szerzői eszköztárral kapcsolatban a következő oldalon lehet kérdéseket feltenni, amelyre munkatársaink 3 munkanapon belül válaszolnak: http: //szerzoknek. szte. hu/kapcsolat/

A Klebelsberg Könyvtár tudománymetriai szolgáltatásai Kutatóknak Folyóirat szerkesztőségeknek • • • • Publikációs és citációs lista ellenőrzése MTMT-ben pályázatokhoz, kinevezésekhez, előmenetelekhez OA támogatás Hivatkozáskezelők Plágiumkeresés Lektorálás OJS folyóirat-platform DOI igénylés ISSN/ISBN szám igénylés Plágiumkeresés Copyright ügyintézés Folyóirat-ajánló Copyright ügyintézés Intézményeknek Scopus profiltisztítás Publikációs segédletek Repozitóriumok • • • Intézményi MTMT statisztikák MTMT admin rendszer Tudományelemző eszköz (Sci. Val)

Zárt Facebook-csoport: SZTE-s szerzők – hírek, segítség, közösség https: //www. facebook. com/groups/1624365324491839/