Mindennapok munkajoga 10 b Dr Cske Rita A

  • Slides: 12
Download presentation
Mindennapok munkajoga – 10 b. Dr. Csőke Rita

Mindennapok munkajoga – 10 b. Dr. Csőke Rita

 • A munkavállaló kártérítési felelősségének alapvető szabályai 2

• A munkavállaló kártérítési felelősségének alapvető szabályai 2

A munkavállaló felelőssége – a főszabály • 179. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyból

A munkavállaló felelőssége – a főszabály • 179. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. • A munkavállaló felelőssége tehát vétkességi. Akkor felelős, ha felróhatóan járt el. – Ld. Ptk. -ról tanultak az óra elején. • Ugyanez a munkáltatónál teljesen más. Emlékezzünk vissza: – „A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. ” Legfeljebb kimentheti, ha szigorú feltételek teljesülnek. ) • Máshová esnek a bizonyítási terhek, és a bizonyítottság hiányának következményei is. 3

Főszabályként: korlátozott kártérítés, kivételekkel • Pont ellentétes a munkáltató felelősségével: az korlátlan, teljes kártérítés,

Főszabályként: korlátozott kártérítés, kivételekkel • Pont ellentétes a munkáltató felelősségével: az korlátlan, teljes kártérítés, kivételekkel • A munkavállaló által okozott kár esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. (Kollektív szerződés esetén legfeljebb 8 havi távolléti díj lehet. ) • Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. 4

Pár fogalom: szándékosság, gondatlanság • A következőkben a szándékosság/gondatlanság fogalmait a Btk. alapján fogjuk

Pár fogalom: szándékosság, gondatlanság • A következőkben a szándékosság/gondatlanság fogalmait a Btk. alapján fogjuk vizsgálni. Ez viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy a munkajogi felelősség egyúttal feltétlenül büntetőjogi felelősséget is eredményezne. • Mindössze arról van szó, hogy a büntetőjog munkálta ki a legrészletesebben ezeket a fogalmakat és a tartalmukat. 5

Szándékosság • Btk. 7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja,

Szándékosság • Btk. 7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. • Szándék: direkt szándék – eshetőleges szándék • Mindkét szándékossági esetben átfogja a tudat a biztos, vagy nagyon valószínű következményt. • A kétfajta szándékosság abban tér el, ahogy ehhez viszonyul az elkövető (esetünkben a károkozó személy) – Egyenes szándék esetén: kívánja a következményt – Eshetőleges szándék esetén: a következményeket nem kívánja ugyan, de belenyugszik, elfogadja. 6

Gondatlanság • Btk. 8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki – előre látja

Gondatlanság • Btk. 8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki – előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (tudatos gondatlanság – luxuria), vagy – cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja (hanyagság – negligentia). • Figyelem! A gondatlanság fentiek szerinti osztályozása szerinti mindkét fajta gondatlanság megalapozhat munkavállalói felelősséget. A munkavállaló munkajogi felelősségének alapja ugyanis az, hogy a gondatlanság – bármelyik, bármilyen – súlyos legyen. 7

A munkavállaló által okozott kár esetén is igaz, hogy… • Nem kell megtéríteni azt

A munkavállaló által okozott kár esetén is igaz, hogy… • Nem kell megtéríteni azt a kárt, – amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy – amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy – amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. 8

Speciális szabályok a munkavállalói felelősség körében: a megőrzési felelősség (Mt. 180. §) • (1)

Speciális szabályok a munkavállalói felelősség körében: a megőrzési felelősség (Mt. 180. §) • (1) A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. • (2) Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. • (6) Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. 9

Speciális szabályok a munkavállalói felelősség körében: a megőrzési felelősség (Mt. 180. §) 2. •

Speciális szabályok a munkavállalói felelősség körében: a megőrzési felelősség (Mt. 180. §) 2. • (3) A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti kárt akkor köteles megtéríteni, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át. A dolog több munkavállaló részére, megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevő munkavállalónak alá kell írnia. A munkavállaló meghatalmazhatja az átvevőt, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye. • (5) A munkáltató bizonyítja az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét és a kárt. • Főbb esetei: cégautó, céges telefon, laptop, stb. 10

Speciális szabályok a munkavállalói felelősség körében – raktáros, pénzkezelő • A teljes kárért vétkesség

Speciális szabályok a munkavállalói felelősség körében – raktáros, pénzkezelő • A teljes kárért vétkesség nélkül felel: – A raktáros és a pénzkezelő – szabályai az Mt-ben • Teljes kárért felel a munkavállaló a „megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. ” • Csoportos kárfelelősség szabályai – Mt-ben utána lehet nézni. 11

A vezetői felelősség az Mt-ben • A vezető nem csak súlyos gondatlanság esetén felel

A vezetői felelősség az Mt-ben • A vezető nem csak súlyos gondatlanság esetén felel a teljes kárért, hanem a „sima” gondatlanság esetén is. • (Mt. 208. § (1) Vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló. (2) Munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér [153. § (1) bekezdés a) pont] hétszeresét. • Figyelem! A közalkalmazottak, kormánytisztviselők esetén ez eltérhet! – A Kjt. esetén pl. csak az ún. magasabb vezetőknél van 12