Pnzgyi jog A szemlyi jvedelemad Alapelvek 1 A

Pénzügyi jog A személyi jövedelemadó

Alapelvek 1) A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Kivétel, kedvezmény csak törvényben állapítható meg. 2) Az adó alapja az adóköteles bevételből megállapított, a törvény szerinti levonásokkal csökkentett jövedelem és az adóalap-növelő tételek összege. 3) A magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, kedvezmény annyiban alkalmazható, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. 4) Az adót naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megállapítani és megfizetni, azonban az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget kell fizetni. 5) Az érvénytelen szerződés alapján, vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett bevétel után megfizetett adó (adóelőleg) az eredeti állapot helyreállítását követően, az önellenőrzés alkalmazásával igényelhető vissza.

Az adó megállapítása A magánszemély az adóját önadózással állapítja meg, a megállapított adóról bevallási kötelezettségét adóévenként teljesíti. A magánszemély jogosult az összevont adóalapja adójának meghatározott részéről rendelkező nyilatkozatot adni. (1+1%) A magánszemély a) az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást nyújt be A NAV-HOZ vagy b) az adóbevallási tervezet adatait javítja, kiegészíti, vagy az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal egyetért azzal, hogy a b) pont alkalmazásában az adóbevallási tervezetben szereplő adatokkal való egyetértésnek kell tekinteni azt is, ha az adóbevallási tervezet a magánszemély bevallásának minősül.

Az adó megfizetése A magánszemély adóévi bevétele alapján meghatározott jövedelmet terhelő adót – az adóévi bevétele után általa megfizetett, valamint a kifizető, a munkáltató által megfizetett adóelőleg és adó beszámításával – megfizeti. Ha a magánszemély adóévi bevétele után általa megfizetett, valamint a kifizető, a munkáltató által megfizetett adóelőleg és adó összege meghaladja a magánszemély adóévi bevétele alapján meghatározott jövedelmet terhelő adót, a különbözetet a NAV visszatéríti. Ha a kifizető az adót, adóelőleget levonta, az állami adó- és vámhatóság a továbbiakban azt csak a kifizetőtől követelheti.

ADÓALANYISÁG – SZEMÉLYI HATÁLY Az adó alanya a magánszemély. Az Szja. személyi hatálya kiterjed továbbá: • a kifizetőre • a munkáltatóra, • a társasházra, társasüdülő jövedelmére is.

Belföldi és külföldi adóalanyok Belföldi illetőségű adóalany adókötelezettsége teljeskörű, mind a belföldről, mind a külföldről származó jövedelmére kiterjed. Külföldi illetőségű adóalany adókötelezettsége csak a belföldről származó jövedelmére terjed ki. Az illetőség meghatározása (nemzetközi szerződések): - állandó lakóhely, - létérdekek központja, - szokásos tartózkodási hely - állampolgárság.

Az Szja. tárgya Az adó tárgya: a magánszemély jövedelme. Jövedelem = Bevétel – elismert költségek + növelő tételek. Jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy az elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak meghatározott hányada. Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték. Bevétel lehet pl. : pénz, utalvány, kupon, dolog, értékpapír, igénybe vett szolgáltatás, elengedett tartozás.

Adóalapba nem tartozó tételek Figyelembe nem veendő bevételek (pl. ): • az adómentes bevétel • a vagyoni érték, amelynek a szokásos piaci értékét a magánszemély köteles megfizetni • a kapott vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (kapott kölcsönt), • a visszatérített adó, adóelőleg • a magánszemélynek adott olyan összeg, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni

Adómentes bevételek • Nyugdíj, • Családtámogatási ellátások, ápolási díj • Közérdekű kötelezettségvállalás, alapítványi támogatás max. a minimálbér 50%-áig • Állami ösztöndíj • Kártérítés, kártalanítás, • OTDK pénzjutalom

A költségek elszámolhatósága Költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül, kivéve, ha a törvény a kiadás tényleges kifizetésétől függetlenül minősít költségnek valamely tételt. A költségelszámolás módjai: - tételes költségelszámolás, vagy - vélelmezett költséghányad: - 10% az összevont adóalapnál - 40 -94% az átalányadózás esetén

A költségek elszámolhatósága Bármely költség csak egyszeresen, egy alkalommal és – a törvényben meghatározott kivételekkel – legfeljebb a bevétel mértékéig vehető figyelembe. Igazolás nélkül elismert költség: a jogszabályban meghatározott mértékig számolható el azzal, hogy ezt a költséget ilyen esetben teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni. Átalányban vagy a bevétel hányadaként meghatározott jövedelem/költség esetén: a bevétel más költséggel nem csökkenthető.

A költségek elszámolhatósága Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül. Ha a termék vagy szolgáltatás értékesítője, nyújtója az Áfa-törvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az Áfa-törvény szerinti bizonylat (számla) alkalmas. Nem minősül elismert költségnek • a magánszemélyes vagy családi szükségletét kielégítő termék, szolgáltatás megszerzésére fordított kiadás, vagy • olyan vagyontárgy megszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított kiadás, amely nem a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatos.

Jövedelemtípusok A jövedelem kategorizálásánál az az alapkérdés, hogy kinek és milyen jövedelméről van szó. Két fő jövedelemtípus: – az összevonás alá kerülő jövedelmeket (összevont adóalap) és – a külön adózó jövedelmeket

Az összevont adóalap • Az önálló tevékenységből származó jövedelmek • A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek • Egyéb jövedelmek

A külön adózó jövedelmek 1) Az egyéni vállalkozó adózása 2) A vagyonátruházásból származó jövedelmek 3) Tőkejövedelmek 4) Béren kívüli és egyéb juttatások 5) Vegyes jövedelmek 6) Az értékpapír, az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték

Az önálló tevékenységből származó jövedelem Minden, ami nem tartozik a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek körébe. Ide tartozik: - a vállalkozói kivét, - az európai parlamenti, a helyi önkormányzati képviselői tevékenység, - a mezőgazdasági őstermelő jövedelme, - a bérbeadó jövedelme, - a választott könyvvizsgáló megbízási díja, - a szellemi tevékenységből (pl. jogdíj) származó jövedelem, - ingatlant, ingó vagyontárgyat hasznosító tevékenységből származó jövedelem - a megbízási szerződésből származó jövedelem. Költségek elszámolása: - tételesen, vagy - 10%-os költséghányad alkalmazása -Tágyi eszközök értékcsökkenése is elszámolható tételes költségelszámolás esetén. r

A nem önálló tevékenységből származó jövedelem Nem önálló tevékenység a) a munkaviszonyban folytatott tevékenység, b) a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység, c) a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése, d) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége, e) a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tevékenysége, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi, f) a segítő családtag tevékenysége, g) nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony, h) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység, i) az országgyűlési képviselői tevékenység,

Nem önálló tevékenységből származó bevétel: minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, közfoglalkoztatási bér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, stb. Költségelszámolás főszabályként nem lehetséges (kivéve érdekképviseleti tagdíj, üzemanyag megtakarítás).

Egyéb jövedelem Minden, ami – nem külön adózó és – nem tartozik az önálló és a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kategóriájába. Egyéb jövedelem különösen a) a magánnyugdíjpénztár tagja egyéni számláján jóváírt tagdíjkiegészítésnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett összege, b) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére teljesített, adómentesnek nem minősülő nyugdíjszolgáltatás, c) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott szolgáltatás (kifizetés, juttatás), kivéve, ha az törvényben meghatározott szolgáltatási körében és feltételekkel jogszerűen nyújtott, adómentes szolgáltatás, d) a vásárolt (engedményezett) követelésből származó bevételnek a követelés vásárlási (engedményezési) ellenértékét meghaladó része

Egyéb jövedelem (2) a) jog alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése, gyakorlásának átengedése vagy a jogról való lemondás ellenében kapott bevételnek a jog, megszerzésére fordított a magánszemélyt terhelő igazolt kiadást meghaladó része; b) vételi vagy más hasonló jog gyakorlása esetén a jogosultnál a joggyakorlás tárgyának a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből a megszerzésért adott ellenértéket meghaladó c) eladási vagy más hasonló jog gyakorlása révén a jogosult által megszerzett bevételből a joggyakorlás tárgyának az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékét meghaladó rész (az eladási jog gyakorlásából származó bevételrész), csökkentve a jog megszerzésére fordított a magánszemélyt terhelő igazolt kiadással d) a jogutódlás révén megszerzett szerzői jog, találmányból és szabadalmi oltalomból eredő jog gyakorlása esetében a bevételnek a jog gyakorlása érdekében felmerült, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadást meghaladó része.

Az összevont adóalap a magánszemély által az adóévben megszerzett összes önálló és nem önálló tevékenységéből származó, valamint egyéb jövedelmének az összege, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói bevételből az átalányban megállapított jövedelem.

Családi kedvezmény A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény. A családi kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként a) egy eltartott esetén 66 670 forint, b) kettő eltartott esetén • 2018 -ban 116 670 forint, • 2019 -ben és az azt követően 133 330 forint, c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint. A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa

Családi kedvezmény A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult a) az a magánszemély, aki családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa, b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa; c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély Kedvezményezett eltartott a) az, akire tekintettel a magánszemély a családi pótlékra jogosult, b) a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig), c) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Jogosultsági hónap az a hónap, a) amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll, b) amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják, c) amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll.

Az első házasok kedvezménye az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény. A kedvezmény a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Az első házasok kedvezményét az a házaspár érvényesítheti, amely esetében legalább az egyik házastárs első házasságát köti. A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultsági hónaponként 33 335 forint. Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe. A kedvezményt a házastársak – döntésük szerint – az összeg megosztásával közösen érvényesítik

Az összevont adóalap adója Az összevont adóalapot képező jövedelmek után fizetendő adó, amelynek mértéke 15%.

A külföldön megfizetett adó beszámítása Ha az adóalany az összevont adóalapba tartozó jövedelme egy része után külföldön jövedelemadónak megfelelő adót fizetett, akkor – ha nemzetközi szerződésből vagy viszonosságból más nem következik – a számított adót csökkenti a jövedelemre külföldön megfizetett adó 90 %-a.

Adókedvezmények Az összevont adóalap adóját csökkentik következő adókedvezmények: – tevékenységi kedvezmény, – személyi (fogyatékossági) kedvezmény a

Tevékenységi kedvezmény Az összevont adóalap adóját csökkenti a tételes költségelszámolást, vagy a 10 % költséghányadot alkalmazó mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó éves jövedelme adójának, valamint, ha tételes költségelszámolást alkalmaz, a könyvelői díjkedvezménynek az együttes összege, de legfeljebb 100 000 forint. (Könyvelői díjkedvezmény: a könyvelőnek fizetett, számlával igazolt díj).

Személyi kedvezmény Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 %ának megfelelő összeg.

Rendelkezés az adóról Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja az adóbevallásában tett nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből meghatározott összegek átutalásáról: a) az önkéntes kölcsönös pénztárba az adóévben az általa a tagi jogviszonyára tekintettel befizetett összeg, valamint az egyéni számláján jóváírt, az adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összeg együttes értékének 20 %-a, b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészségés önsegélyező pénztár tagjaként ba) az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből a rendelkezése alapján elkülönített és az adóévben a lekötéstől számítva legalább 24 hónapra lekötött összeg 10 %-a a lekötés adóévében, bb) az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből megbízása alapján a külön törvényben meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértékeként az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által az adóévben kifizetett összeg 10 %, de legfeljebb az adóévben együttesen 150. 000 forint.

Az egyéni vállalkozó adózása Az egyéni vállalkozó - a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazza, ha nem választja (választhatja) az átalányadózást.

Az egyéni vállalkozó az Szja. -ban Egyéni vállalkozó az Szja. alkalmazásában : a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki aa) az ingatlan-bérbeadási, ab) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshelyüzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshelyszolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében; b) a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja); c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja); d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; e) az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja); f) a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;

A vállalkozói személyi jövedelemadó két elemből áll: • a vállalkozói adóalap után vállalkozói személyi jövedelemadót, • a vállalkozói osztalékalapja után az osztalékalap adóját fizeti.

A vállalkozói adóalap adója A vállalkozói jövedelmet (adóalapot) a vállalkozói bevételből a vállalkozói költség levonásával kell meghatározni. A vállalkozói jövedelem = a vállalkozói bevétel csökkentve a költségekkel, az adókedvezményekkel, az elhatárolt veszteséggel, a jövedelem külföldön adóztatható részével. Vállalkozói költségként – vállalkozói kivét és – a vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült kiadás számolható el.

Adóalapot csökkentő tételek A vállalkozói bevétel – legfeljebb annak mértékéig – csökkenthető: – a legalább 50 %-ban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a havi minimálbérrel, a szakképző iskolai tanulóval kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 %-ával, ha a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12 %-ával; – a sikeres szakmai vizsgát tett, szakképző iskolai tanuló, valamint a korábban munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után, alkalmazottkénti foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adó összegével; – az egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés folytatása érdekében felmerült kiadásból az adóévben költségként elszámolt összeggel; – a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál a kisvállalkozói kedvezménnyel, amely nem lehet több a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget meghaladó részénél. – fejlesztési célra legfeljebb az adóévben megszerzett vállalkozói bevétel(ek) összegéből az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét meghaladó rész 50 százaléka, de legfeljebb adóévenként 500 millió forint (fejlesztési tartalék); – az adóév első napján, illetőleg a tevékenysége megkezdésének napján 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál az adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának az előző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát meghaladó érték és az adóév első napján érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeggel (foglalkoztatási kedvezmény);

A veszteségelhatárolás Az egyéni vállalkozó elhatárolhatja a csökkentő tételekkel csökkentett vállalkozói bevételt meghaladó vállalkozói költséget. Az elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó a következő öt adóév (de legkésőbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének adóéve) vállalkozói jövedelmével (ideértve az önellenőrzés, adóellenőrzés során feltárt jövedelmet is) szemben – döntése szerinti megosztásban – elszámolhatja, azzal, hogy az adóévben elszámolt elhatárolt veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított vállalkozói adóalap 50 %-áig érvényesíthető.

Adóalap A vállalkozói adóalap a) a vállalkozói bevételek, költségek és csökkentő tételek és elhatárolt veszteség alapján megállapított jövedelem, azzal, hogy b) ha a vállalkozói bevétel a az elszámolt költséget nem haladja meg, vagy a meghaladó része nem éri el az adóévben a jövedelem-(nyereség-)minimumot, az egyéni vállalkozó választása szerint ba) adóbevallásában külön nyilatkozatot tesz, vagy bb) a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti vállalkozói adóalapnak. A jövedelem-(nyereség-)minimum az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatás értékét nem tartalmazó vállalkozói bevétel 2 százaléka.

A vállalkozói Szja. mértéke A vállalkozói személyi jövedelemadó a vállalkozói adóalap 9 %-a. Ezt az adót legfeljebb annak összegéig csökkenti

Kisvállalkozói adókedvezmény Kisvállalkozó: 250 fő/évnél kevesebb létszámot foglalkoztató egyéni vállalkozó A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata alapján adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény a hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, 2013. december 31 -ét követően, de 2017. január 1 -jét megelőzően megkötött hitelszerződések esetében a kamat 60 százaléka. A 2016. december 31 -ét követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat teljes összege adókedvezményként érvényesíthető. Az igénybe vett adókedvezmény összege a 2016. december 31 -ét megelőzően megkötött hitelszerződések esetében adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot.

Az egyéni vállalkozó adózás utáni jövedelme egyenlő a külföldi telephelynek betudható rész nélkül megállapított vállalkozói adóalap és a kisvállalkozói kedvezmény együttes összegével, csökkentve a) a megállapított adóval, b) nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap után az adóévben külföldön igazoltan megfizetett adóval.

A vállalkozói osztalékalap adója A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelemből kiindulva, különböző módosító tételeket figyelembe véve kell meghatározni. Az osztalékalap utáni adófizetési kötelezettséget az indokolja, hogy az egyéni vállalkozó az igazoltan a vállalkozásában tartott, illetőleg annak érdekében az adóévben felhasznált pénzeszköze után ebben a második "lépcsőben" ne adózzon.

Az osztalékalap adójának mértéke A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelemből kell megállapítani. A vállalkozói osztalékalap adójának mértéke 15%

Az egyéni vállalkozó átalányadózása Az egyéni vállalkozó – a vállalkozói személyi jövedelemadó helyett, meghatározott feltételek szerint – átalányadózást választhat. Feltétel, hogy bevétele egy bizonyos összeghatárt. Az átalányadózás azt jelenti, hogy a jövedelem (adóalap) megállapítása egy úgynevezett vélelmezett költséghányad levonásával történik a bevételből. A vélelmezett költséghányadnak van egy általános mértéke (40%) és az egyéni vállalkozó tevékenységétől függően vannak különös mértékei (max. 94%).

Az átalányadózás választásának feltételei Az egyéni vállalkozó akkor választhat átalányadózást ha • az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg, és • az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben (a tárgyévben) sem haladja meg a 15 millió forintot. Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió forintot (kiskereskedelmi tevékenységnél a 100 millió forintot) nem haladja meg, illetve az egyéni vállalkozó munkaviszonyt nem létesít. Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást csak akkor választhat, ha a megszűnés évét követően legalább 4 adóév eltelt.

Az átalányadó mértéke Az átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói bevételből az átalányban megállapított jövedelem az összevont adóalapba tartozik.

Tételes átalányadózást a nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély választhat (Egy vendégnek max 90 napra). A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére, tevékenységére tételes átalányadózást választhat, ha e tevékenységet a tulajdonában, haszonélvezetében lévő lakásban vagy üdülőben folytatja. Ha a magánszemély több lakással, üdülővel rendelkezik, tételes átalányadózást csak akkor választhat, ha ezek közül csak egyben folytat fizetővendéglátó tevékenységet. A tételes átalányadó évi összege szobánként 38 400 forint.

A vagyonátruházásból származó jövedelmek adózása A • • • vagyonátruházásból származó jövedelmek: Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem

Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem adózása Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket: a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat; b) az értéknövelő beruházásokat; c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat. Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 %-a számít jövedelemnek. Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának az 30 000 forintot meg nem haladó részét. Nem kell a jövedelmet bevallani ha az adóév elejétől a bevétel összesítve nem haladja meg a 600. 000 forintot vagy a jövedelem a 200. 000 forintot.

Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adózása Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt: – a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat; – az értéknövelő beruházásokat; – az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is. Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg (vagy ajéndék), akkor a bevételt annak 75 %-ával kell

Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adózása Az ingatlan átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az alábbiak szerint kiszámított összeg (továbbiakban: számított összeg). 1. 100 %-a a megszerzés évében és az azt követő évben, 2. 90 %-a a megszerzés évét követő második évben, 3. 60 %-a a megszerzés évét követő harmadik évben, 4. 30 %-a a megszerzés évét követő negyedik évben, 5. 0 %-a a megszerzés évét követő ötödik és további évben.

Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem Ingó vagyontárgynak, ingatlannak, vagyoni értékű jognak tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés keretében történő átruházásából származó jövedelem után az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alapvetően alkalmazni azzal, hogy Az adót a szerződő felek közül a tartást, a járadékfolyósítást vállaló fél fizeti meg az Art. a kifizető által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint.

A tőkejövedelmek adóztatása Tőkejövedelemnek minősül: • a kamatból származó jövedelem, • az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, • a csereügyletből származó jövedelem, • az osztalékból származó jövedelem, • az árfolyamnyereségből származó jövedelem, • az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem, • a tartós befektetésből származó jövedelem, • a vállalkozásból kivont jövedelem.

A kamatból származó jövedelem adózása Kamatjövedelemnek minősülnek a következők: a) bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), fizetési számla követelés-egyenlege esetében a magánszemély és a pénzforgalmi szolgáltató között fennálló szerződés alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat összegéből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész; b a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír esetében ba) a kamatra és/vagy hozamra való jogosultság megszerzése szempontjából meghatározott időpontban történő tulajdonban tartás alapján a magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétel, bb) a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor a magánszemélyt megillető bevételből az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész; c) az a)–b) pont rendelkezéseitől eltérően, ha az a)–b) pont szerint megállapított kamatjövedelem olyan vagyoni érték (pl. a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének (a nyereményalapnak) 1, 18 -szorosa, vagy – ha a kamatjövedelmet egészségügyi hozzájárulás is terheli – 1, 27 -szerese; d) a biztosítói teljesítésből – kivéve, ha a biztosító teljesítése adómentes – a befizetett díjat (ideértve a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt összeget is) meghaladó összeg azzal, hogy nem minősül befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja;

A kamatból származó jövedelem adózása (2) Az adót - amennyiben a kamatjövedelem a) kifizetőtől (ideértve a kamatjövedelmet kifizető/juttató hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is) származik - a megszerzés időpontjára a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be, b) nem kifizetőtől származik - a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

Értékpapír kölcsönzésből származó jövedelem A Tpt. -ben meghatározott értékpapírkölcsönzés díjaként a magánszemély által megszerzett összeg egésze a magánszemély jövedelmének minősül. Az adót a kifizető a kifizetés időpontjában állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

Csereügyletből származó jövedelemnek minősül a számviteli törvény szerinti deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügylet alapján a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételnek (csereügyleti bevétel) - a kizárólag az adott ügylettel közvetlenül összefüggő - a magánszemélyt az adóévben terhelő igazolt kiadás(oka)t (csereügyleti kiadás) meghaladó része (csereügyleti jövedelem). A csereügyleti kiadásnak a csereügyleti bevételt meghaladó összege csereügyleti veszteségnek minősül. A csereügyleti jövedelmet és annak adóját a jövedelmet szerző magánszemély az adóév végét követően ügyletenként állapítja meg, az adóévről benyújtandó bevallásában vallja be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

Az osztalékból származó jövedelem adózása A magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem. Osztaléknak minősül: a) a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés; b) a kamatozó részvény kamata; c) a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem; d) az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama; e)a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni érték; f) a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg.

Az osztalékból származó jövedelem adózása (2) Az adót a kifizető a kifizetés időpontjában állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Kifizető hiányában az adót a magánszemély állapítja meg, és fizeti meg.

Az árfolyamnyereségből származó jövedelem adózása Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek a különbözetből az a rész, amelyet más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adózása Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek) alapján ügyleti nyereségek együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámított díjak együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege. Ha a magánszemély az adóévben és/vagy az adóévet megelőző évben, és/vagy az adóévet megelőző két évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteséget ér(t) el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adózása (2) Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül a befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével a Bszt. szerint meghatározott – csereügyletnek nem minősülő – pénzügyi eszközre, árura kötött ügylet, valamint a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatás keretében, illetve a Bszt. szerinti szolgáltatás keretében devizára/valutára kötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali ügylet, bármely esetben akkor, ha az megfelel az említett törvények ügyletre vonatkozó rendelkezéseinek, ide nem értve az olyan ügyletet, amelynek teljesítése a befektetési szolgáltatót megbízó, és/vagy az általa képviselt felek által meghatározott – a szokásos piaci értéktől eltérő – ár alkalmazásával történik, és a) amely a Felügyelet által felügyelt tevékenység tárgyát képezi, b) amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, és ba) az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység tárgyát képezi, és bb) ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a Felügyelet közötti információcsere, és bc) amelyre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással.

Tartós befektetésből származó jövedelem adózása Tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül a pénzösszeg befektetési szolgáltatóval, illetőleg hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel történő lekötése révén, a magánszemélyt a lekötés megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek a lekötött pénzösszeget meghaladó része. Lekötött pénzösszegnek minősül a tartós befektetési szerződés alapján az adóévben egy összegben vagy részletekben történő, első alkalommal legalább 25. 000 forint befizetés, amelyet a befektetések hozamaival (kamat, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség, osztalék stb. ) együtt a magánszemély a befizetés naptári évét követő legalább 3 naptári évben (hároméves lekötési időszak), valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további 2 naptári évben (kétéves lekötési időszak, együtt: ötéves lekötési időszak), a vállalt lekötési időszak utolsó napján is még a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által szerződésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tart.

Tartós befektetésből származó jövedelem adózása A tartós befektetési szerződés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek az említett jövedelem tekintetében az e speciális adózási szabályokat alkalmazzák. Az adó mértéke a) 0 % az ötéves lekötési időszak utolsó napján, b) 10 %, ha a magánszemély ba) a lekötést nem hosszabbítja meg, a hároméves lekötési időszak utolsó napján, bb) a lekötést a lekötött pénzösszegnek egy részére nem hosszabbítja meg, az e résszel arányos, a hároméves lekötési időszak utolsó napján, bc) a lekötést a kétéves lekötési időszakban szakítja meg, a megszakítás napján, c) 15 %, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést követően a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítja meg, a megszakítás napján megállapított lekötési hozam után. A tartós befektetésből származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha az adójának mértéke nulla százalék. Egyéb esetben az adót a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.

AZ SZJA. -VAL KAPCSOLATOS EU SZABÁLYOZÁS Nincs átfogó szabályozás - Csak egy részterületet érint. 2016 -ig: A Tanács 2003/48/EK irányelve a kamatozó megtakarítási formákból eredő jövedelmek adóztatásáról (Kamatadó-irányelv) 2016 -tól: Az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv

A szabályozás célja Az irányelv célja, hogy lehetővé tegye a kamatozó megtakarítási formákból az egyik tagállamban eredő egy másik tagállamban lakó haszonélvező egyének részére kifizetett kamatjövedelmeknek a lakóhely szerinti tagállam jogszabályainak megfelelő tényleges adóztatását. Az irányelv nem írta elő a kamatadó kötelező bevezetését – csak azon tagállamok számára érdekes, amelyek bevezették a kamatadót. Az irányelv adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a kifizető, illetve az ő tagállama számára a jövedelemben részesülő illetősége szerinti tagállam felé!

Rendelkezés az 1+1%-ról Alapja az az összeg, amely a magánszemély adóbevallásában az összevont adóalap adójának összegéből a kedvezmények levonása után fennmarad. A magánszemély külön-külön nyilatkozatban rendelkezhet befizetett adójának a) 1 százalékáról egy civil szervezet, b) további 1 százalékáról pedig egyház javára.

„Civil” kedvezményezettek Kedvezményezettnek minősül a) a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább aa) 2 évvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett egyesület (kivéve a pártot, biztosító egyesületet, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet), ab) két évvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett alapítvány, közalapítvány, ha belföldi székhelyű és nyilatkozata szerint közhasznú tevékenységet végez, továbbá alapszabálya, alapító okirata szerint megfelel a Civil tv. szerinti feltételnek; b) a Magyar Tudományos Akadémia; d) országos közgyűjtemény és a felsorolt egyéb kulturális intézmény: 1. Magyar Állami Operaház, 2. Magyar Országos Levéltár, 3. Országos Széchényi Könyvtár, 4. Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár; e) az országos szakmúzeumok; f) az a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezet, amely a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattól vagy a központi költségvetésből egyedi támogatásban részesült; g) felsőoktatási intézmény; h) a Nemzeti Együttműködési Alap.

„Egyházi” kedvezményezettek Kedvezményezettnek minősül a) a bevett egyház (ide nem értve annak belső egyházi jogi személyét), b) a rendelkező nyilatkozat évére vonatkozó központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott cél.

Nyilatkozattétel szabályai A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot – függetlenül a személyi jövedelemadó megállapításának és bevallásának módjától – az adóévet követő év május 20 -áig juttathatja el az adóhatósághoz. E határidő elmulasztása jogvesztő. A rendelkező nyilatkozat vagy a rendelkező nyilatkozat megtételére szolgáló elektronikus űrlap tartalmazza a kedvezményezett adószámát, illetve technikai számát. A borítékon vagy a rendelkező nyilatkozaton szerepelnie kell a magánszemély adóazonosító jelének is. A rendelkező nyilatkozatot a magánszemély a következő módokon juttathatja el az adóhatósághoz: a) adóbevallás esetén az adóbevallási nyomtatványon tünteti fel, b) ha a munkáltató vállalja, a munkáltatója útján, c) adóbevallás elektronikus úton történő benyújtása esetén az elektronikus űrlapon tünteti fel, vagy d) lezárt postai borítékban személyesen, postán vagy elektronikus űrlapként elektronikus úton. Az adózó a rendelkező nyilatkozaton rendelkezhet úgy, hogy nevét és postai, illetve elektronikus levelezési címét a kedvezményezettel közöljék.

A támogatás átutalása és felhasználása Az adóhatóság a felajánlott összeget a kedvezményezett részére legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évének szeptember 30. napjáig utalja át. A kedvezményezett az átutalt összegnek átutalását követő év december 31. napjáig történő felhasználására vonatkozó, a cél szerinti és működési költségeket összegszerűen is tartalmazó adatait a kiutalást követő második év május 31. napjáig az adóhatóság részére elektronikus úton küldi meg.