Munkajog 3 Tmakrk Munkajogi alapelvek Az adott helyzetben

Munkajog – 3.

Témakörök Munkajogi alapelvek Az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség Méltányos mérlegelés követelménye Joggal való visszaélés tilalma A munkáltató jogos gazdasági érdekének védelme BME GTK Üzleti Jog Tanszék 2

Munkajogi alapelvek – általános magatartási követelmények Munkajogi jogok gyakorlásának, kötelezettségek teljesítésének módja Alapelvű szintű szabályok Pontos tartalmát a bírói joggyakorlat fejti ki részletesen BME GTK Üzleti Jog Tanszék 3

Az adott helyzetben általában elvárható magatartás A munkaszerződés teljesítése során – kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő – úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. „Elvárhatóság”: kevert mérce objektív (általában elvárható) és szubjektív (az adott helyzetben) elemmel Felróhatóság: ha valakinek a magatartása nem éri el ezt az elvárt mértéket. Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. Ha valaki saját maga felróhatóan idéz elő egy számára kívánatos helyzetet, annak előnyeit nem élvezheti. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 4

Gyakorlat A munkavállaló nem jelenti be bankszámlaszámának változását a munkáltatónak. A munkavállaló fizetése emiatt nem érkezik meg időben, élhet-e a munkavállaló a munkáltatói késedelemből eredő igényeivel (például kamatkövetelés)? A bejelentés elmaradása felróható magatartásnak számít, hiszen a munkáltatónak a bérfizetési kötelezettsége teljesítéséhez szüksége van e kérdésben naprakész adatokra, így elvárható, hogy a munkavállaló az adatokban bekövetkezett változásról értesítse. Nem élhet a munkáltatói késedelemből eredő igényeivel. A munkáltató adminisztratív hiba okán egyébként is lekési a bérfizetési határidőt. Hivatkozhat-e munkáltató felróható magatartására a munkavállaló? A munkavállaló ez esetben hivatkozhat a munkáltató felróható magatartására azzal együtt, hogy ő maga is felróhatóan járt el az adott helyzetben. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 5

A jóhiszeműség és tisztesség követelménye, együttműködési kötelezettség A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 6

Példák Együttműködési kötelezettség alapján keresőképtelenné vált munkavállaló haladéktalanul tájékoztatni köteles a munkáltatót. Sztrájkjog gyakorlása során együtt kell működni: a sztrájkjoggal való visszaélésnek minősül, ha a sztrájkoló munkavállaó megakadályozza, hogy munkaeszközeivel más a munkáltató utasítására dolgozzon. Megszegi a munkavállaló az együttműködési kötelezettséget, ha megtagadja a közreműködést az alkoholfogyasztás ellenőrzésében. Ezesetben fegyelmi jogkövetkezmény alkalmazható vele szemben. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 7

A méltányos mérlegelés elve A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 8

Példák Karácsony esti ügyelet megszervezésénél a munkáltatónak figyelembe kell vennie a munkavállalók családi viszonyait. A méltányolható magánérdek a szabad mérlegelés korlátja. Egy családapa méltányolható magánérdeke, hogy a szentestét a családjával töltse. A munkarend átszervezése során figyelembe kell venni a munkahelyre jutás tömegközlekedési feltételeit. Pl. a munkavállaló korábbi munkakezdésről szóló döntésénél figyelembe kell venni hogy a korábbi munkakezdés esetén munkavállalóknak már a hajnali busszal el kellene indulniuk otthonról, és a munkahelyre fél órával hamarabb érkeznének. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 9

Tájékoztatási kötelezettség Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 10

Tájékoztatási kötelezettség Általános tájékoztatási kötelezettség Mt. által meghatározott konkrét tájékoztatási kötelezettség Pl. munkaviszony létesítésekor a munkáltató köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót az alapvető munkafeltételekről. Tájékoztatási kötelezettség korlátja: csak olyan adat, információ kérhető a munkavállalótól, ami nem sérti a személyhez fűződő jogait, és a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése szempontjából lényeges. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 11

A joggal való visszaélés tilalma Nem minden tisztességes, amit szabad. Tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet. Fordítva megfogalmazva: a jogokat csak a rendeltetésüknek megfelelően szabad gyakorolni. (Arra kell használni őket, amire valók. ) BME GTK Üzleti Jog Tanszék 12

Gyakorlat A munkáltató év végi céges vacsorát rendez a munkavállalók részére. A munkáltatói jogkör gyakorlója és az egyik munkavállaló heves szóváltásba keveredik a magyar és a francia borok értékelésével kapcsolatban. Másnap az irodában azonnali hatályú, indokolás nélküli felmondást közöl a munkavállalóval, aki még a próbaidejét töltötte. A jognak e célból történő gyakorlása rendeltetésellenes, visszaélésszerű, és a megszüntetést jogellenessé teszi. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 13

A munkáltató jó hírneve, jogos gazdasági érdekének védelme – 1. A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. - veszélyeztetési tényállás - az Mt nem határozza meg a jogos gazdasági érdek fogalmát BME GTK Üzleti Jog Tanszék 14

A munkáltató jó hírneve, jogos gazdasági érdekének védelme – 2. A jogos gazdasági érdek megállapítható például: A munkavállaló konkurens cégnél is munkát végez A munkavállaló konkurens gazdasági társaságot alapít A munkavállaló összejátszik a versenytárssal A munkavállaló kiszivárogtatja a munkáltató üzleti titkait Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 15

A munkáltató jó hírneve, jogos gazdasági érdekének védelme – 3. Versenytilalmi megállapodás A felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. E kötelezettség teljesítéséért a munkáltató ellenértéket fizet. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 16

Gyakorlat Fa Norbert egy utazási iroda alkalmazottjaként egzotikus túrákat vezet különböző ázsiai országokban. Elhatározza, hogy saját céget alapít, és saját utazási irodát hoz létre. Ennek érdekében megszünteti a munkaviszonyát az utazási irodával. Miután már néhány hónapja beindította saját vállalkozását, levelet kap a korábbi munkaadó cégtől, amelyben perrel fenyegetik, mivel az utazási iroda ügyfélkörét elvonva, az ott szerzett tapasztalatokat felhasználva törekszik haszonszerzésre. Mire hivatkozhatnak a felek ebben az esetben? BME GTK Üzleti Jog Tanszék 17

A munkáltató jó hírneve, jogos gazdasági érdekének védelme – 4. A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 18

A munkáltató jó hírneve, jogos gazdasági érdekének védelme – 5. A munkavállaló magatartása a 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint korlátozható. A korlátozásról a munkavállalót írásban előzetesen tájékoztatni kell. (9. § (2) bek. : „A munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. ”) BME GTK Üzleti Jog Tanszék 19

A munkavállaló véleménynyilvánítási joga 1. Szabadság és felelősség: Az Alaptörvény a véleménynyilvánítás szabadságáról I. cikk (2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait. (3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. (4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak. IX. cikk (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. (4) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 20

A munkavállaló véleménynyilvánítási joga 2. Egyenrangú jogok „versenye” – mikor melyik az erősebb? A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. A bírói gyakorlat szerint a véleménynyilvánítás szabadságába viszont még valós tények esetén sem fér bele, hogy a megfogalmazás kifejezésmódja aránytalanul túlzó, indokolatlanul bántó, sértő és megalázó legyen. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 21

Véleménynyilvánítási jog a közszférában dolgozók esetén Közalkalmazottak: ugyanaz, mint amit megbeszéltünk Közszolgálati tisztviselők: szigorúbb, több a szempont (jó közigazgatásba vetett bizalom, munkáltató helyes megítélése, a közszolgálat céljának nemveszélyeztetése, stb. ) BME GTK Üzleti Jog Tanszék 22

Az üzleti titok védelme (Mt. 8. § (4) bek. ) „A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre. ” Figyelem! A titok a munkaviszony megszűnése után is titok marad! BME GTK Üzleti Jog Tanszék 23

Jogeset: Rendkívül felmondás titkárnőnek Mfv. II. 10. 611/2013/4. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 24

Tényállás A felperes 1972. december 1 -jétől állt munkaviszonyban az alperesnél, illetve jogelődjénél adminisztrátor munkakörben. Munkaköri feladatát képezte többek között a központi titkárságon az alpereshez érkező és onnan kimenő iratok kezelése, iktatása, postázása, a telefonközpont kezelése, továbbá a levelek, valamint egyéb iratok gépelése, fénymásolása és az ügyfelek fogadása. Az alperes által 2009. évben vásárolt szkenner működtetését a felperes a munkaviszonya fennállása alatt nem tudta elsajátítani. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 25

Tényállás 2. Az alapvetően növénytermesztéssel foglalkozó alperesi gazdasági társaság a tevékenységéhez szükséges földeket földhaszonbérleti szerződések megkötésével biztosítja. Az utolsó haszonbérleti időszak 2011. november 30 -án zárult le, amelyet megelőzően több földtulajdonos levélben jelezte, hogy újabb szerződést nem kíván kötni, ezáltal az alperes 900 hektár földterület művelésétől esett el. A felperes házastársa - aki az alperesnél fennállt 45 évi munkaviszonya után 2009. december 10 -től nyugállományba került - a tulajdonát képező 17 hektár termőföld megművelését a jövőben maga kívánta elvégezni, ezért arra kérte házastársát, hogy döntését levélben közölje az alperessel. A levelet a felperes a Cz. B. mezőgazdasági termelőtől kapott - dr. T. K. ügyvéd által készített - minta alapján írta meg. A felperes a házastársa nevében arról tájékoztatta az alperest, hogy a területet a jövőben maga kívánja hasznosítani és felhívta a figyelmét arra, hogy az érintett földterületen ne végezzen mezőgazdasági tevékenységet, az eredeti földmérés szerinti állapotokat állítsa vissza. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 26

Tényállás 3. A levelet K. A. igazgatósági tag 2011. július 5 -én olvasta el és annak tartalmát - különösen utolsó bekezdését - sértőnek, vádaskodónak, rosszindulatúnak találta. Megállapította, hogy szövegezése megegyezik H. G. és Cz. G. ugyanilyen információt közlő levelével, ezért 2011. július 6 -án a felperes elé tárta az érintettek leveleit és rákérdezett, hogy házastársa levele kitől származik. A felperes K. A. többszöri felszólítására is azt állította, hogy a levelet maga fogalmazta. K. A. a felperes eljárását felháborítónak és tisztességtelennek találta, ezért felszólította arra, hogy függessze ki házastársa levelét az öltözőben, a mázsaházban, a műhelyben és az ügyfelek számára is nyitva álló titkársági irodában. Az alperesnél nem volt gyakorlat az ilyen tartalmú iratok nyilvánosságra hozatala. A felperes a levél kifüggesztésére szóló utasítást megtagadta. Az igazgatósági ülés végén K. A. felszólította a felperest, hogy a kérdéses leveleket szkennelje be és e-mailben küldje el az igazgatóság elnökének, amellyel állítása szerint a felperes ellenőrzése volt a célja. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 27

Tényállás 4. Az alperes az igazgatósági ülést követően, a 2011. július 12 -én közölt rendkívüli felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát. A felmondás indokolásában hivatkozott arra, hogy a felperes a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan és jelentős mértékben megszegte azzal, hogy üzleti titkot vitt ki a társaságtól, és személyes elfogultsága okán megtagadta az igazgató utasításának végrehajtását. A társasággal szembeni ellenséges magatartással való azonosulás (amely a kérdéses tartalmú levél megírásában és beiktatásában merült ki) ugyanakkor a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tette. Az intézkedés alkalmazásánál súlyosító körülményként értékelte, hogy a felperes az irodai munka végzésére alkalmatlan és ezt nem jelezte, továbbá nem érzékelte a társasággal szembeni ellenséges hangulatot. Enyhítő körülménynek tartotta ugyanakkor az évtizedek óta fennálló munkaviszonyát, valamint a rövidesen bekövetkező nyugdíjazását. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 28

Tényállás 5. A felperes szerint a munkaviszonya megszüntetésének jogát az alperes rendeltetésellenesen gyakorolta, azzal visszaélt, azt akarta megbosszulni, hogy házastársa kivette az alperes művelése alól a földjeit. Ezt alátámasztotta az is, hogy a keresetlevél benyújtását megelőző egyeztetésen az alperes jogi képviselője felajánlotta, hogy visszavonja a munkáltatói intézkedést, amennyiben a házastársa visszaadja az alperes használatába a földeket. Az alperes úgy nyilatkozott, hogy az utasítás egyfajta „furfangot” tartalmazott, mert ezzel tesztelte az igazgató, hogy a felperes bátran felvállalja-e a levélben foglaltakat, vagy maga is aggályosnak látja, hogy ez nyilvánosságra kerüljön, mert van miatta szégyellni valója. A felperes az utasítás megtagadását választotta, ezzel pedig elismerte, hogy ez a levél az alperest hátrányosan minősítené, ezért szégyellnie kellene magát a dolgozók előtt. Az alperes szerint ezért a felperes az utasítás megtagadásával legalábbis egy jogsértést elkövetett, így a rendkívüli felmondás megalapozott volt. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 29

A Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban 1. A perbeli esetben maga az utasítás kiadása, vagyis az adminisztrátor munkakörű felperesnek egy levél kifüggesztésére vonatkozó felszólítása önmagában jogszerű volt. A perben feltárt egyéb körülmények azonban, - mely szerint az alperesnél hasonló tartalmú levelek kifüggesztése még soha nem történt, továbbá K. A. tanúvallomásában foglaltak, mely szerint a levél kifüggesztésével nem a tájékoztatás volt a célja, hanem annak demonstrálása, hogy a munkavállaló részéről milyen illetéktelen támadás érte az alperest - azt támasztják alá, hogy a munkáltató az utasításadás jogát nem a rendeltetésének megfelelően gyakorolta. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 30

A Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban 2. Az irányadó bírói gyakorlat szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás elve alapján a bíróság az alakilag jogszerűnek minősülő joggyakorlást az adott ügyben bizonyított sajátos körülmények alapján jogellenesnek minősítheti. Az adott esetben a felperes a levél megírásával házastársát jogszerűen megillető döntésének közlését segítette és közvetítette, amely magatartás - a tartalmában a munkáltatónak érdeksérelmet okozó eredmény ellenére - nem jelentette az együttműködési kötelezettsége megsértését. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 31