Rendszeti knyszert eszkzk Alkalmazsnak alapelvei Rtv 2 1

Rendészeti kényszerítő eszközök Alkalmazásának alapelvei

Rtv. 2. § (1) bek. • A rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulóknak. • A rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait.

A rend helyreállítása céljából. . • A rendészeti szervek a jogszabályokban meghatározott kényszerítő eszközöket alkalmazhatnak. • Egy jogállamban különösen fontos követelmény, hogy a kényszerítő eszközök alkalmazásának megfelelő garanciái legyenek

Kényszerítő eszköz • A közrend közbiztonság fenntartása érdekében eljáró szervek által: • Jogszabályban meghatározott eszköz és módszer alkalmazása. Az intézkedés törvényes céljának megfelelően alapvető emberi jogok korlátozásával, illetve sérelmével jár

Alapvető emberi jogok • Emberi Jogok egyetemes nyilatkozata. (ENSZ. 1948 217 A(III. ) határozat. • 3. cikk. ” Mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. • • 4. cikk. ”Senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani. . 5. cikk” Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy bűntetésnek alávetni. 7. cikk „A törvény előtt mindenki egyenlő és minden megkülönböztetés nélkül jogosult a törvény egyenlő védelmére. 11. cikk. Minden bűncselekménnyel vádolt személynek joga van az ártatlanság vélelméhez mindaddig, míg bűnösségét nyílvános perben, a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mellett törvényesen meg nem állapítják.

Magyarország Alaptörvénye • II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. • III. Cikk. Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen megalázó bánásmódnak vagy bűntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem. VII. Cikk Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. VIII. Cikk Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez IX. Cikk Mindenkinek joga van a véleménynyílvánítás szabadságához. • • •

Méltóság • „Minden emberi személy már pusztán a létezésével olyan értéket valósít meg, amely abszolút tiszteletet érdemel: az emberi személy alapvető érdeke, hogy az életének fennmaradásához és kiteljesedéséhez szükséges követelményeket - életét, egyenlő szabadságát és egyedi személyiségét - a többi ember tiszteletben tartsa. ”

• megbecsülés, mely minden egyes embernek kijár →személy volta miatt. • Az emberi méltóság fogalmával az emberi státuszt jelöljük, és arra a minőségre utalunk, amely miatt minden embernek kijár egy minimális szintű tisztelet. • .

Kényszerítő eszközök alkalmazásának alapelvei • Törvényesség, • Arányosság, • Egyéni felelősség. • Az alapelveknek konjuktívan kell érvényesülni, hogy a hatósági kényszerítés ne lehessen az eljáró szerv önkényének közvetlen eszköze. • Konjuktív: Összekapcsoló, összekötő

Alappillér a törvényesség • „A rendőri működést nem annak célja, hanem csupán joghoz kötődése legitimálja. ”

törvényesség ius iurisn legalitas legitimitas törvényesség elismerése legitimatio törvényességi okmányok legitimatio a legszigorúbb törvényesség a legnagyobb summum ius summa iniuria {est} igazságtalanság {lehet} {Cicero} a legszigorúbb törvényességgel jár el vkvel szemben summo iure agit cum aliquo

Törvényesség a Btk. -ban • A törvényesség elve gyűjtőfogalom, amely magában hordozza a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege régi elveit egyaránt. A nullum crimen tétele azt jelenti, hogy csak az a cselekmény minősülhet bűncselekménynek, amit a büntetőtörvény még az elkövetés előtt kifejezetten annak nyilvánított. A nulla poena elve tág értelemben azt fejezi ki, hogy csak olyan szankció alkalmazható, amelyről a törvény rendelkezik, szűkebb értelemben pedig azt jelenti, hogy adott bűncselekményre csak azt a büntetést lehet kiszabni, amit a törvényhozó az ilyen cselekmények elkövetőivel szemben alkalmazni rendel.

Törvényesség • Szolgálati feladatok teljesítése törvényi előírások szerint, • Az állampolgárok jogainak korlátozása törvényi előírások szerint, • Intézkedési kötelezettség, jogok korlátozása, kényszerítő eszközök használata • Humanizmus

1994. Évi XXXIV tv a Rendőrségről (16. §) • Törvényben meghatározott feltételek, • Arányosság, • Nincs helye, ha az ellenállás megtört és az eredményes rendőri intézkedés e nélkül is biztosítható, • A rendőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot.

Az intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásának közös elvei és szabályai • Rtv. 17 -20 §

Arányosság • A hatósági intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nem áll arányban az intézkedés céljával. • Indokolt erőszak a legkisebb erőszak

Erőszakhasználati modell (amerikai) Közeg józan megitélése végrehajtási lehetőségek reagálás engedelmeskedő I. szóbeli utasítás ellenálló (passzív) II. testi kényszer ellenálló (aktív ) III. kényszerítő technika Támadó (sérülés ) IV. védekező taktika támadó (halál ) V. halálos csapás (ultima ratio) „végső eszköz”

Egyéni felelősség elve • A kényszerítés alapvető emberi jogokat korlátozó mivolta miatt folyamatos a szakmai és társadalmi felügyelet. • Egyéni helyzetértékelés, elgondolás.

• Az intézkedő rendőr egyéni döntéséért a testület nem vállalhat felelősséget. • Csapaterő, tömegoszlatás. Parancsnok felel. Az utasítás megtagadható, ha annak végrehajtása nyilvánvalóan bűncselekmény elkövetését jelentené.

Rendészeti kényszerítő eszközök 1994. évi XXXIV. Tv a Rendőrségről , 30/2011. (IX. 22) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról • A kényszerítő eszközök alkalmazásának részletes szabályai a fenti jogszabályok alapján.

Az intézkedési kötelezettség • 13. § (1) * A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van.

• 2) A rendőr köteles a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül intézkedni. • Ha a rendőrt az intézkedés megtételében tárgy akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja, az ezzel okozott kárért a rendőrségnek az intézkedés alapjául szolgáló cselekményben vétlen károsultat kártalanítania kell.

Az arányosság követelménye • 15. § (1) A rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. • (2) Több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.

A kényszerítő eszközök alkalmazásának követelményei • 16. § * (1) A rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és a rendőri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható.

A kényszerítő eszközök alkalmazásának követelményei • (4) A rendőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A rendőr az ilyen magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a szolgálati beosztására, a rendfokozatára, személyére tekintet nélkül köteles intézkedni.

A kényszerítő eszközök alkalmazásának közös elvei és szabályai • 17. § (1) * A rendőrség a feladatának ellátása során a testi épséghez, a személyi szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogokat a törvényben foglaltak szerint korlátozhatja.

• (2) A rendőri intézkedés során a kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés folytán megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani, szükség esetén a rendőr gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy erről értesüljön.

• 19. § (1) A jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló rendőri intézkedésnek - ha törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik - mindenki köteles magát alávetni, és a rendőr utasításának engedelmeskedni. A rendőri intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható. • (2) A rendőr jogszerű intézkedésének való ellenszegülés esetén az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazhatók.

• 20. § * (1) A rendőrt az intézkedés során • a) az egyenruhája és azon elhelyezett azonosító jelvénye vagy • b) szolgálati igazolványa és azonosító jelvénye • igazolja.

Egyéni felelősség

Egyéni felelősség

• A rendőr köteles - ha az a rendőri intézkedés eredményességét nem veszélyezteti - intézkedése megkezdése előtt szolgálati igazolványát vagy azonosító jelvényét felmutatni. Ha a rendőr szolgálati igazolványának vagy azonosító jelvényének felmutatása az intézkedés megkezdése előtt veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni. • (4) Ha a rendőr egyenruhát visel, de az intézkedés során azonosító jelvénye nem látható, vagy azt nem viseli, akkor a ruházatán azonosító jelvényének számát jól láthatóan fel kell tüntetni.

KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK 1. Testi kényszer 2. Bilincs 3. Vegyi eszköz, elektromos sokkoló, rendőrbot, kardlap, ill. más eszköz alkalmazása 4. Szolgálati kutya 5. Útzár 6. Lőfegyver használat 7. Csapaterő alkalmazása 8. Tömegoszlatás

Testi kényszer A rendőr/határőr - intézkedése során - az ellenszegülés megtörésére testi erővel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat. - Az ellenszegülés megnyilvánulhat passzív- vagy aktív ellenállásban. - A testi kényszer alkalmazásakor a rendőr elsősorban a tanult önvédelmi-, intézkedéstaktikai fogásokat alkalmazza (elvezető fogások, karfeszítés, fojtások. . . )

Testi kényszer

Bilincs A rendőr/határőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy a) önkárosításának megakadályozására, b) támadásának megakadályozására, c) szökésének megakadályozására, d) ellenszegülésének megtörésére.

Vegyi eszköz, elektromos sokkoló, rendőrbot, kardlap, ill. más eszköz alkalmazása A rendőr/határőr a szolgálatban vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, kardlapot illetve más eszközt alkalmazhat - mások vagy saját életét, testi épségét, illetőleg a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására, - jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére.

Rendszeresített eszköz a könnygázszóró palack, mely a nyálkahártya ingerlésével fejti ki hatását. Erős könnyezést, váladékozást és égő, szúró érzést okoz. Az elektromos sokkoló sem a Rendőrségnél, sem a Határőrségnél nem tartozik a járőrök alapfelszereléséhez. A rendőrbot ütőeszköz, alkalmazása során - lehetőleg - a támadó végtagjára kell vele ütést mérni. (gumibot, tonfa. . . ) Kardlap csak a lovas rendőröknél van rendszeresítve. A kardlap élének, vagy hegyének használata egyenértékű a lőfegyverhasználattal. Egyéb eszközök pl. gumilövedék, pirotechnikai eszközök, könnygázgránát, elfogó háló, ingerlőgáz, vízágyú.

A rendőr szájkosárral ellátott szolgálati kutyát - pórázon vagy anélkül - kényszerítő eszközként akkor alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak. A rendőr szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat, - ha a jogellenesen összegyűlt tömeg enyhébb kényszerítő eszközzel nem oszlatható szét, - ha az a közbiztonságot súlyosan veszélyeztető csoportosulás szétoszlatásához szükséges. A szájkosár és póráz nélkül alkalmazott szolgálati kutya a rendőr és a határőr intézkedése során a lőfegyverhasználattal egyenértékű. Szolgálati kutya alkalmazása

Útzár A Rendőrség forgalomkorlátozást rendelhet el a bűncselekmény elkövetőjének elfogására, ennek során - a közlekedés biztonságát is figyelembe véve - útzárat telepíthet. - csak ellenőrző pontként telepíthető - a rendőr/határőr saját kezdeményezésre nem alkalmazhatja, csak parancsra - előtte figyelmeztető táblát kell elhelyezni. Útzár fajtái: - tüskés útzár - jármű, munkagép, műszaki akadály, kivágott fa, betongerenda . . .

A rendőr lőfegyvert jogos védelem, végszükség és jogilag szabályozott helyzetekben használhat. Lőfegyver az olyan eszköz, melynek csövéből gáz (lőporgáz, sűrített levegő) segítségével 7, 5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú lövedék lőhető ki. Jogos védelem (Btk. 29. §) aki magatartásával saját vagy mások életét, testi épségét akarja védeni, vagy a közérdek ellen intézett jogtalan támadást hárítja el. Végszükségről (Btk. 30. §)akkor beszélünk, ha valaki cselekményével a saját vagy mások életét, testi épségét, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető másként el nem hárítható veszélyből menti. Lőfegyver-használat

Lőfegyvert használhat a rendőr/határőr, ha - élet elleni közvetlen fenyegetés, támadás, személyes szabadsága elleni támadás elhárítására használja, - súlyos bűncselekmény elkövetésének megakadályozására, megszakítására, elkövetőjének elfogására használja, (pl. terrorcselekmények, emberölés, rablás súlyosabb estei. . . ) - az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos létesítmények ellen intézett támadás elhárítására használja. Az állam működése szempontjából kiemelten fontos épületek pl. az Országház, Alkotmánybíróság, minisztériumok, bírósági, ügyészségi, rendőrségi épületek, közszolgálati rádió és televízió, büntetés-végrehajtás intézményei, távközlési rendszerek, atomenergia alkalmazását szolgáló berendezések, Magyar Nemzeti Bank. . .

A lakosság ellátás szempontjából kiemelten fontos létesítmények pl. a határkikötők, repülőterek, légi irányítási központok, vasúti pályaudvarok, vasúti és közúti nyomvonal létesítmények (hidak, felüljárók. . . ), víz és energia ellátó rendszerek központjai, duzzasztóművek, hajózsilipek. . . - szabadságvesztés büntetését töltő személy szökésének, erőszakos kiszabadításának megakadályozására, ill. a megszökött elfogására.

Az útlevél ellenőrzést végző határőr más állam területén is használhat lőfegyvert Lőfegyver-használatnak csak a személyre, szándékosan leadott lövés minősül. (Állatra, tárgyra leadott, vagy figyelmezető, ill. véletlen lövés nem minősül lőfegyver-használatnak. ) A lőfegyver-használatot meg kell előznie - felhívásnak, hogy az érintett az intézkedésnek engedelmeskedjen, - más kényszerítő eszköz alkalmazása, - figyelmeztetésnek, hogy lőfegyver-használat következik, végül - figyelmeztető lövésnek. A megelőző intézkedések elhagyhatók, ha a késedelem elháríthatatlan veszéllyel jár.

Tömegben lévő személlyel szemben csak az elöljárója parancsára használhat lőfegyvert a rendőr/határőr. Lőfegyver használat esetén törekedni a minél kisebb sérülés okozására (végtag), a sérült ellátására orvost kell hívni. Szolgálatban a rendőr lőfegyverét fesztelenített, bebiztosított állapotban hordja, intézkedés előtt azonban - ha ennek szükségét látja - tűzkész állapotba helyezheti (csőre töltheti, kibiztosíthatja) és akár kézben is tarthatja.

A csapaterő alkalmazása Csapaterőn a Rendőrség vagy a Határőrség személyi állományából, technikai eszközeiből létrehozott köteléket értünk, mely erejét tekintve lehet szakasz, vagy annál nagyobb egység. A rendőri csapaterő alapegysége a 8 - 12 főből álló bevetési csoport. - három bevetési csoport alkot egy szakasz (24 - 36 fő) - három szakasz egy századot (72 - 108 fő) - három század egy zászlóaljat (216 - 324 fő) - 3 -4 zászlóalj egy ezredet.

• A határőri csapaterő alapegysége a 8 - 12 főből álló raj. A felépítés többi része azonos.

Csapaterő alkalmazására az alábbi esetekben kerül sor: - az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló bűncselekmény megakadályozása érdekében, - a személyek életét és a vagyonbiztonságot tömegesen veszélyeztető cselekmények megakadályozása, az elkövetők elfogása érdekében , - súlyos bűncselekményt elkövető felkutatására, elfogására, - szökésben lévő fegyveres bűnöző felkutatására, elfogására, - terrorcselekmény felszámolására, a túszok kiszabadítására, - eltűnt személy vagy tárgy felkutatására - katasztrófa megelőzésére, következményeinek felszámolására, - védett személy, vagy az állam működése, a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos létesítmény őrzésére, védelmére, nagy területű helyszín biztosítására - nagy tömegeket vonzó kulturális vagy sport rendezvények biztosítására

A csapaterő szolgálati csoportjai lehetnek kutató csoport záró csoport (terület lezárása, ellenőrzése) elfogó, felszámoló csoport (veszélyes bűnözők elfogás

Tömegoszlatás Tömegoszlatásra akkor kerül sor, ha a jogellenesen összegyűlt, illetőleg jogellenes magatartást tanúsító tömeg a szétoszlásra irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget. Ekkor a rendőrség csapaterő alkalmazásával

testi kényszert, gumibotot, vízágyút, pirotechnikai eszközt, gumilövedéket, ingerlőgázt, elfogó hálót, lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatást hajt végre. A felsorolt eszközök alkalmazására a tömeget előzetesen figyelmeztetni kell. Tilos a tömeget korlátozni a helyszínről történő eltávozásban. Tilos a tömegoszlatásra lőfegyvert használni.