Orvosi etika bioetika bevezet elads OK III vf

Orvosi etika – bioetika bevezető előadás ÁOK III. évf. 2008 -2009. tanév Kissné dr. Kapocsi Erzsébet Ph. D SZTE ÁOK Magatartástudományi Intézet

Félév menete 14 (7 X 2) óra előadás 30 óra szeminárium Félév végén: kollokvium (szóbeli vizsga) IV. év félév: összevont magatartástudományi szigorlat – Etikai esetelemzés + elméleti háttér Előző három évfolyam tapasztalatai ü Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1997.

Az előadás vázlata Erkölcs, etika-típusok Normatív etikai elméletek – Deontológia – Konzekvencionalizmus Bioetika fogalma, tárgya, kialakulásának körülményei „Az erlangeni eset” (Marion P. ) A bioetika témái és alapelvei A bioetika és a hagyományos orvosi etika viszonya

Miért kell etikát tanulnunk? Hivatás immanens erkölcsisége (Hippokrátészi eskü) O-B találkozás: értékek által meghatározott szituáció Tanítható / tanulható-e az erkölcs / etika ?

Orvosetikai tanulmányok célja: Etikai problémák felismerése Orvosi – szakmai és erkölcsi kérdések megkülönböztetése („klinikai analízis” / „etikai analízis” ) Elméleti ismeretek elsajátítása - fogalmi – logikai rendszer - erkölcsi problémák háttere Saját értékek, attitűdök tisztázása, tudatosítása Eltérő értékrendszerek megismerése és ütköztetése Erkölcsi érzékenység növelése Empátia, tolerancia, vitakultúra, kommunikáció, konszenzus-keresés

Erkölcs ERKÖLCS: olyan értékeken alapuló normarendszer, melyet általánosan elismer és magára kötelezőnek tart valamely emberi közösség, s amely ezáltal szabályozza a közösség tagjainak egymáshoz és más közösségekhez való viszonyát ERKÖLCS: egyének (és közösségek) magatartását szabályozó társadalmi normarendszer

Etika „ethosz” = szokás, hagyomány, illem „etika” – Arisztotelész (ie. 384 – 322. ) az erkölcs filozófiai megalapozása ETIKA: filozófiai diszciplína az erkölccsel foglalkozó tudomány Morál (latin: mos) -- morálfilozófia

Etika - típusok Deskriptív (leíró) etika – Erkölcsszociológia: rétegek, csoportok viselkedési normái – Erkölcspszichológia: erkölcsi fejlődés szakaszai Normatív etika (előíró = preskriptív) Az erkölcsileg helyes viselkedés szabályainak előírása Metaetika: az etika filozófiai alapjai (mi az erkölcs? ) az erkölcsi kijelentések vizsgálata (ÉRTÉKÍTÉLETEK) az erkölcsi érvelés szabályai Általános és alkalmazott etika (hivatásetikák)

Normatív etikai elméletek Deontológiai elméletek (deon = kötelesség / logosz = tudomány, tan) Az erkölcsileg helyes cselekedet / magatartás kritériuma: az erkölcsi szabályok betartása Konzekvencionalista / telológiai elméletek (konzekvencia = következmény ) (telosz = cél) Az erkölcsileg helyes cselekedet / magatartás kritériuma: a következményekben fellelhető maximális „jó” („haszon”„boldogság)

Deontológiai elméletek I. KANT (1724 -1804) SZÁNDÉK ETIKA „Kategórikus imperatívusz” („feltétlen felszólítás”) 1. ) „Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája* mindenkor egyúttal általános törvényhozás elvéül szolgálhasson !” 2. ) „Cselekedj úgy, hogy az embert mind magad személyében, mindenki máséban, mindig célnak és sohasem pusztán eszköznek tekintsd !” * indíték, szándék

A kanti etika alkalmazásának pozitívumai és hátrányai „A koldus példája”

Konzekvencionalista elméletek ALAPELV: helyes cselekvés az, amely egy adott helyzetben maximalizálja a jót és minimalizálja a rosszat Kérdés: erkölcsi értelemben mi „jó” és mi „rossz”? UTILITARIZMUS (J. Bentham, J. S. Mill) „Cselekedj mindig úgy, hogy az a lehető legtöbb embernek a lehető legnagyobb hasznot ill. legnagyobb boldogságot eredményezze” Tett-utilitarizmus, szabály – utilitarizmus Negatív felelősség elve

Deontológiai etikai érvelésmód Konzekvencionalista etikai érvelésmód „A terrorista példája” „A turista példája” Érvelésmódok A kettős hatás elve: egy tett szándékolt következménye és előre látott, de nem szándékolt mellékhatása közötti különbség

További etikai irányzatok I. Természetjogi elméletek: „Élj összhangban az emberi természettel!” Társadalmi szerződés elméletek: az erkölcs társadalmi konvenció („társadalmi szerződés”) s a társadalmi viszonyok változásával maga is változik Igazságosságelméletek: szükségletek, jogok és kötelességek összhangja Erényetikák: az erényes emberi jellem kifejlesztése a cél

További etikai irányzatok II. Agapizmus: „minden helyzetben cselekedj úgy, ahogyan azt a szeretet parancsa diktálja” Szituációs etika: minden helyzet egyedi és egyszeri, a helyes cselekvés az adott szituációból következik Erkölcsi (bibliai) aranyszabály: „Tedd azt másokkal, amiről szeretnéd, hogy veled is megtegyék”

Hagyományos orvosi etika Hippokrátészi eskü alapelvei: Az élet tisztelete - Ne árts! Segíts! (Jótékonyság) Jogtalanságot ne kövess el! Titoktartás Kódex etika Paternalisztikus O-B viszony (S. Bok példája)

A hagyományos orvosi etikától a bioetikáig 1947. Nürnbergi per 1954. Boston: Első veseátültetés 1960. Seattle: első vesedialízis 1960. első fogamzásgátló tabletta 1967. Fokváros: első szívátültetés 1972. Tuskegee – kísérlet 1973. USA LB: jog az abortuszhoz 1975. Karen Ann Quinlan esete 1978. Louise Brown születése

A bioetika kialakulásának előzményei Történelmi események (Nürnbergi per) Társadalmi-politikai változások (emberi jogi mozgalmak – betegjogok) Modern értékpluralista társadalmak Az orvostudomány és orvosi technológia változásai Egészségügyi ellátás költségeinek robbanása Orvos – beteg kapcsolat átalakulása - krónikus betegségek - új gyógyítási technológiák Hagyományos orvosi erkölcs és etika megrendülése

Bioetika R. Potter: „Bioethics – Bridge to the Future” (1971) Bioetika modern biológiai és élettudományok humán értékek erkölcs Jellemzői: - gyakorlati irányultság - kritikai attitűd - filozófiai alapvetés és reflexió - interdiszciplinaritás - konszenzusra törekvés

Bioetika „biosz” = élet + etika BIOETIKA Környezet. Etika Környezetvédelem erkölcsi kérdései Állat – etika Vadon élő és kísérleti állatok jogai Biomedicinális Etika Szűkebb értelemben vett bioetika

A bioetika Definíció: „A biológiai és élettudományok által felvetett erkölcsi kérdések szisztematikus és racionális tanulmányozása” A bioetika válasz(kísérlet) a XX. századi orvostudomány által felvetett erkölcsi kérdésekre és dilemmákra - Részei / irányzatai: Elméleti bioetika Klinikai etika Politikai bioetika Kulturális bioetika (Sci-fi bioetika)

Marion P. esete 1992. Erlangen, Németország Óriási média nyilvánosság (filmfeldolgozás) Széleskörű társadalmi viták A bioetika témáival, problémakörével való szembesülés

A bioetika témái Egészség – betegség Élet – halál Szerv- és szövetátültetés etikai kérdései (agyhalál) A tájékozott beleegyezés elve Az emberen végzett kutatások és kísérletek erkölcsi kérdései - génkísérletek - őssejtkutatás Az asszisztált reproduktív technikákkal kapcsolatos etikai kérdések - családtervezés - abortusz - mesterséges megtermékenyítés - PID Eutanázia, haldoklás Igazságossági kérdések az egészségügyben

A bioetika alapelvei AZ ÉLET TISZTELETE / SZENTSÉGE AZ ÉLET VÉGTELEN ÉRTÉK Az autonómia tisztelete Ne árts! Jótékonyság Igazságosság

A bioetika jelentősége Paradigmatikus változást indított el: - a hagyományos orvosi etikában - az orvos – beteg kapcsolatban - a betegjogok terén - az egészségügyi allokáció kérdéseiben - az egészségügy és a társadalom viszonyrendszerében

A bioetika és a hagyományos orvosi etika viszonya Hagyományos orvosi etika - Orvosok fogalmazták meg orvosok részére - Középpontban az orvos – beteg kapcsolat - Orvosi nézőpont (orvosok jogai és kötelességei ) - A tradíció mint alapvetés és legitimáció Bioetika - Orvosok, filozófusok, teológusok, jogászok együttműködése = interdiszciplinaritás - Tematikai bővülés - Betegjogok + partneri együttműködés - Filozófiai alapvetés, kritikai attitűd

Jegyzetek ü Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1997. Blasszauer Béla: Orvosi etika. Medicina, Bp. 1995. Somfai Béla SJ. Bioetikai vázlatok. Szeged, 1995. Ferencz Antal: A bioetika alapjai. Szt István Társulat, Bp. 2001. Gaizler Gy. – Nyéki K. : Bioetika. Gondolat, Bp. 2003. Kovács J. : Bioetika, orvosi etika. In: Buda B. – Kopp M. : Magatartástudományok. Medicina, Bp. 2001. 293 – 311. oldal

Útravaló „Aminek nem szabad megváltoznia, az az orvostudomány morális magva, az, ami a hivatás etikai azonosságát adja – a beteg jóllétének elsődlegessége” (E. Pellegrino)

Köszönöm szépen a figyelmet!