Kulturlis s rksgturizmus Domjnn Dr Nyizsalovszki Rita Ht

Kulturális és örökségturizmus Domjánné Dr. Nyizsalovszki Rita

Hét 2018. szeptember 10 -14. Tananyag E: A kultúra- és a kulturális turizmus fogalma. Kialakulásának története. Főbb jellemzői. 2 GY: A hallgatói kiselőadások és feladatok részletes megbeszélése Tematika 2018. szeptember 17 -21. E: Az örökség fogalma, az örökség és a kultúra kapcsolata, az örökségturizmus fogalma, trendjei. GY: Egy helyi kulturális- és örökségturisztikai érték felkeresése. 2018. szeptember 24 -28. E: A kulturális turizmus gazdasági és társadalmi háttere 1. A kulturális turizmus kereslet-kínálata. GY: SPORTMÚZEUM 400 Ft 2018. október 1 -5. E: A kulturális turizmus gazdasági és társadalmi háttere 2. A kulturális turizmussal foglalkozó szervezetek, kulturális turisztikai projektek, fejlesztési irányvonalak. GY: Kiselőadás 1. E: Az UNESCO Világörökségi cím. Világörökségi területek, mint a kulturális örökség kiemelt területei. GY: Kiselőadás 1. E: Magyarország Világörökségi területei. GY: Egri vár napja E: Kulturális Főváros Program háttere, lényege (A program kialakulása, célja, háttere, finanszírozása) és a Pécs 2010 EKF program háttere, lényege GY: Eger – mint Magyarország egyik kulturális központja. . Látogatás a Városházán. 2018. október 8 -12. 2018. október 15 -19. 2018. október 22 -26. 2018. október 29. - november 2. 2018. november 5 -9. 2018. november 12 -16. 2018. november 19 -23. 2018. november 26 -30. 2018. december 3 -7. 2018. december 10 -14. ŐSZI SZÜNET E: Az egyházak kulturális öröksége. Vallási turizmus. GY: Érseki palota látogatóközpont E: Európa kulturális- és örökségturizmusa. GY: Múzeumlátogatás, múzeumpedagógiai óra. Vár. E: Magyarország kulturális- és örökségturizmusa I. Szabályozás. Kereslet. GY: Beatles múzeum. E: Magyarország kulturális- és örökségturizmusa II. Kínálat. GY: Kiselőadás 2. E: Észak-Magyarország és Heves megye kulturális- és örökségturizmusa. GY: Kiselőadás 2. E: A kulturális- és örökségturisztikai értékek védelme, bemutatásának lehetőségei. GY: Kiselőadás 2.

Jegyszerzés: kollokvium A vizsgára bocsájtás feltétele a félév során 2 kiselőadás megtartása (ppt) és a hozzá tartozó írott anyag leadása. Téma 1. Egy szabadon választott kulturális és örökségturisztikai attrakció bemutatása a világból. Téma: 2. A hallgatók lakhelyén egy kulturális és örökségturisztikai értékének valamint a turisztikai hasznosíthatóságának bemutatása; A kiselőadásokra a hallgatók jegyet kapnak, amely beleszámít a félévi jegybe 40%-os arányban.

megszerzett ismeretek értékelési módja: a bemutatott kiselőadások értékelése közvetlenül az előadás után megtörténik évközi tanulmányi követelmények: tanórai feladat 1 kiselőadás megtartása, a szóbeli előadás ütemezése a hallgatókkal történt egyeztetés alapján, a ppt és az írásbeli feladat leadásának határideje a szorgalmi időszak utolsó hete a kiselőadás bemutatásának időpontmódosítására való kérelmet az előző órán kell jelezni, utólagos bemutatás egyeztetett időpontban, az írásbeli feladat és a ppt leadásának határidőmódosítására a kérelmet december 8 -ig kell jelezni, a hosszabbítás max. a vizsga időszak 2. hetéig adható feladat beadás: a ppt-t és az írásbeli feladatot elektronikusan kell leadni formátum: a kiselőadást ppt-ben kell megtartani, időtartama 10 -15 perc, az írásbeli feladat formátuma az első órán kerül ismertetésre nyizsalovszki. rita@uni-eszterhazy. hu

Kiselőadások Téma: 1. Egy szabadon választott kulturális és örökségturisztikai attrakció bemutatása a világból. 2. Lakóhely vagy lakóhely közvetlen környezetéhez tartozó kulturális és örökségturisztikai értékeinek bemutatása Formai követelmények: Írásban: 5 -6 oldal, TNR 12, sorkizárt, + 1 -2 oldal kép Előadás ppt, 15 -20 perc

Irodalom Kötelező irodalom: PUCZKÓ László - RÁTZ Tamara (2011): Az attrakciótól az élményig, A látogatómenedzsment módszerei, Akadémiai Kiadó Zrt. ISBN 9789630589840 DÁVID Lóránt – JANCSIK András - RÁTZ Tamara (2007): Turisztikai erőforrások – A természeti és kulturális erőforrások turisztikai hasznosítása. 2. javított kiadás, Károly Róbert Kht. Gyöngyös, ISBN 978 -963 -394 -679 -4 Ajánlott irodalom: PUCZKÓ László - RÁTZ Tamara (2003): A turizmus hatásai, Aula, Budapest 2005, ISBN 963 9585 39 4 FEJŐS Zoltán szerk. (1998) A turizmus mint kulturális rendszer. Tanulmányok. Néprajzi Múzeum. Budapest KÓSA P. szerk. (2014): A Kárpát-medence örökségturisztikai atlasza. Talma Kiadó. A kurzust teljesi te se t segi to (ko telezo / aja nlott) digita lis tananyagok: RÁTZ Tamara (2011): Kulturális turizmus. in Turisztikai terméktervezés és fejlesztés. Digitális Tankönyvtár, TÁMOP 4. 2. 5 https: //www. tankonyvtar. hu/hu/tartalom/tamop 425/0051_Turisztikai_termektervezes_es_fejl esztes/ch 05. html A világörökséggel kapcsolatos honlapok: www. vilagorokseg. hu; www. unesco. org

Turizmus. com Turizmusonline. hu Turisztikai Ügynökség: http: //szakmai. itthon. hu/turizmus-bulletin

Atualitások 2016. évi CLVI. Törvény a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól 3. § (1) A turisztikai fejlesztések tervezésének alapegysége a turisztikai térség. (2) A turisztikai térséggé nyilvánítás célja az adott földrajzi térség turisztikai vonzerejének növelésére irányuló, egységes turisztikai fejlesztések tervezési keretének meghatározása. (3) A turisztikai térség fejlesztésének célja a térség a) turisztikai célú látogathatóságának javítása, látogatószámának növelése, b) turisztikai kínálatban betöltött szerepének erősítése, annak egyedi természeti, táji, kulturális karakterét megőrizve, környezeti fenntarthatóságát nem veszélyeztetve.

(4) Az állam feladata a) a turisztikai fejlesztések szakpolitikai céljainak és irányelveinek kidolgozása, b) a turisztikai térségen belüli turisztikai fejlesztés szakmai tervezése, a megvalósítás turisztikai térségen belüli és azok közötti szakmai összehangolása, valamint c) szakmailag meghatározni, megtervezni és összehangolni az egyes turisztikai térségeken belül és azok között a turisztikai fejlesztések tekintetében a turisztikai térség megközelítését biztosító térségi és helyi infrastruktúrához, a kulturális örökség védelméhez, az épített és természeti környezet védelméhez, a társadalmi, környezeti fenntarthatósághoz, továbbá a turizmussal összefüggő marketingtevékenységhez szükséges turisztikai kapacitásokat és feladatokat, valamint szakmailag összehangolni azok végrehajtását. (5) Az állam a (4) bekezdésben foglalt feladatokat a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. útján látja el.

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 A stratégia megvalósításához a 2030 -ig terjedő időszakban előirányzott fejlesztési források: 574, 6 milliárd forint hazai költségvetési forrás és 253, 6 milliárd forint uniós fejlesztési forrás. Célok: Magyarország helyezése a turizmus versenyképességi világranglistáján (WEF ranglista) a 2016 -os 49. helyezéshez képest a 30. lesz 2030 -ban. A turizmus közvetett és közvetlen hozzájárulása a GDP -hez 16 százalékra nő, és 450 ezer embert foglalkoztatni.

TE MILYEN TURISTA LESZEL JÖVŐRE? http: //365. reblog. hu/te-milyen-turista-leszel- jovore

Turisták által megszállt városok http: //www. travelo. hu/tavol/20180919 - esztorszag-tallin-megszallas-alatt. html

Barcelona https: //hvg. hu/kkv/20170627_Barcelona_besokallt_ez_ne m_turizmus_hanem_megszallas https: //444. hu/2017/08/05/ez-nem-turizmus-ez-megszallas -igy-tiltakoznak-a-baszk-es-katalan-baloldaliak-alakhelyuket-elaraszto-turistak-ellen

Amszterdam https: //hvg. hu/gazdasag/20160904_Amszterd am_megtelt_a_polgarmester_besokallt

Cinque terre https: //index. hu/kulfold/2016/02/17/tul_sok_tur ista_ozonli_el_cinque_terret_maximalizaljak_ a_latogatok_szamat/

Velence http: //turizmusonline. hu/kulfold/cikk/betelt_a_ pohar__a_turistak_ellen_tuntettek_a_velencei ek

Kulturális örökség napjai http: //www. oroksegnapok. hu/ 2018. szept. 15 -16.

2018 Kulturális turizmus európai éve http: //publications. europa. eu/webpub/com/fact sheets/cultural-heritage/hu/ http: //www. unesco. org/new/en/brussels/eych 2018/

A kulturális turizmus a kulturális örökség értékesítésére/ fogyasztására szerveződik.

Fogalma OKM Kulturális Turizmus Stratégia 2006 -2010 „A kulturális turizmus magába foglalja a kulturális örökség elemeinek, a nemzet jelenkori kultúráját, művészetét bemutató programoknak, rendezvényeknek és az egyházi – vallási helyszíneknek a turisztikai célú hasznosítását. ”

A kulturális turizmus fogalma I. Belső kör → I. → Kulturális örökség Művészetek II. Külső kör II. → → Életstílus, életminőség Kreatív iparágak Forrás: UNWTO, ETC

, , … a kulturális örökség – mint az UNESCO főigazgatója is emlékeztetett rá – egy rohamosan fejlődő új iparág, a kulturális turizmus és tömegszórakoztatás, a minden régi és megkopott iránti divatos nosztalgia és a csodás élmények hajszolását kielégítő új szolgáltatási ágazat, a heritage industry, sőt cultural resource management terepe lett. Történészek, muzeológusok, régészek és könyvtárosok legnagyobb gondja immár az, milyen óvintézkedéseket vezessenek be, hogy a rajongó örökösök agyon ne szeressék a történeti emlékeket és védett természeti értékeket. " (Wessely Anna 2005: 23)

Fogalma Tágabb értelemben: olyan turisztikai termék, amelynek központi eleme a turista legszélesebben értelmezett intellektuális igényeit kielégítő vonzerő. DE ebben az értelemben szinte akármilyen szabadidős utazás besorolható ……

Szűkebb értelemben olyan turisztikai termék, amelynek keretében a turista kifejezetten kulturális motiváció miatt kel útra, a termék kínálati oldalát képviselő szolgáltatások pedig a kultúra által motivált turista igényeit elégítik ki. Pl. műemlékek és örökséghelyszínek felkeresése, a fesztiválokon való részvétel, a kiállítás-, múzeum-, színház- vagy koncertlátogatás, illetve a tanulmányút vagy a zarándoklat.

Örökségturizmus Az örökségturizmus helye a turizmuson belül nem egyértelmű, egyesek a kulturális turizmus részeként, mások annak szinonimájaként értelmezik.

Napjainkban leginkább aktualizálódott fogalma szerint, az örökségbe tartoznak az eszmék, a hagyományok, szokások, különféle történetek és a rítusok is. (Husz, 2007, in. : Gődér, 2011) Az örökség azt a kultúrát írja le, amit egy közösség megőriz, gondját viseli és átadja a jövő generációnak. E nélkül nincs identitás és valahova tartozásérzés. ” (Husz, 2007 in. : Gődér, 2011)

Csoportosítása - példákat Természeti örökség Élő kulturális örökség Épített örökség Ipari örökség Személyes örökség Vallási örökség Katonai örökség Irodalmi vagy művészeti örökség

A kulturális örökség, mint turisztikai termék elemei ü Önálló vonzerőt jelentő tárgyi- és szellemi kulturális örökségek (attrakciók) ü Kulturális rendezvények, fesztiválok ü Különféle művészeti ágak (népművészet, képzőés előadó művészetek) megjelenése a turisztikai kínálatban ü Múzeumok, gyűjtemények, technikai örökség ü Oktatatáshoz, képzéshez kötődő utazások ü Vallási emlékek, események

„magaskultúra” vagy „elit kultúra” fogalomkörébe tartozó programok: pl. a klasszikus zene, az opera, a balett vagy a klasszikus képző- és előadóművészet. „populáris” vagy „tömegkultúra”: jelentős tömegeket vonzanak például a könnyűzenei fesztiválok vagy a hollywoodi sikerfilmekhez kapcsolódó helyszínek és látnivalók stb. DE Átfedések- határok elmosódása több esetben: Három Tenor koncertjei vagy Luciano Pavarotti fellépése az 1990 -es futball világbajnokságon

Átfogó definíció: olyan turisztikai termékről van szó, amelyben keresletet képviselő turista motivációja új kultúrák megismerése, kulturális eseményeken való részvétel és kulturális attrakciók meglátogatása, a kínálat központi elemét alkotó vonzerő pedig a felkeresett desztináció sajátos, egyedi kultúrája.

A kulturális turizmus jelentősége: • Az épített értékek hasznosításával elősegíti azok védelmét, jövedelmet biztosít a karbantartáshoz. • Elősegíti a tradíciók, szokások élővé tételét és fennmaradását • Közvetítő szerepet tölt be a különböző kultúrák között • Hozzájárul a területi különbségek kiegyenlítődéséhez • Növeli a kulturális kínálatot • Ösztönzi a munkahelyek számának növekedését • Lehetőséget biztosít az életminőség javulására • Megismerteti az embereket más kultúrákkal Példákat!!!!!

Ezen kívül… Tartózkodási időt hosszabbít, szezont széthúz, bevételt növel, sokfajta szakképzett munkaerő együttműködését igényli, egyedi élményt ad !!!!! …

A kultúra feladata ma v Értékmegőrzés, fenntartás v Bemutatás, tapasztalatok átadása v Örökséghez való hozzáférés lehetőségének megteremtése ennek eszköze a turizmus

A kulturális turizmus előnyei • gazdasági hatás: fajlagos költés, adóbevételek, szálláshelyek folyamatos töltése, programok eladhatósága • munkahelyteremtés és multiplikátor hatás • hírnév, nemzetközi együttműködés • közérzet, feltöltődés életminőség • turisztikai hatás: desztináció ismertsége

A kulturális turizmus hátrányai • tömegturizmus esetén az attrakció állagának romlása pl. • Zavarás! (pl. település - Riomaggiore, közösség) • Hagyományok elsekélyesedésének veszélye • Kirakat települések létrejötte pl. rezervátumok, Hollókő? ?

Nemzetközi tendenciák ü Idősebb (kultúra érzékeny) korosztály utazásainak növekedése Európában ü Élénkülő kereslet az évenkénti többszöri, rövidebb utazások iránt ü Az európai kulturális városok, központok szerepének erősödése ü Aktivitás és kultúra iránti igény ü „Kíváncsiság turizmus”

Kulturális alapú turizmusfejlesztés céljai • Komplex turisztikai termékek előállítása • Kulturális tematikájú utazási programok, turisztikai termékek fejlesztése • Kulturális témaparkok • Világörökségi helyszínek fejlesztése, számuk lehetőségek szerinti növelése • Múzeumok, közgyűjtemények látogatóbarát szolgáltatásainak bevezetése • A kulturális alapú turisztikai termékek marketingjének jelentős fejlesztése (piackutatás, marketing-kommunikáció)

A KULTÚRA MEGJELENÉSE A TURIZMUSBAN A desztináció kultúrája a turizmus fejlesztése során három fő formában jelenik meg: 1. Élettelen kultúra: 1. 2. 3. 4. épületek (például az Eiffel torony), az építészeti stílusok (például az Európai Téglagótika Útja), a művészeti alkotások (például a Vigeland Szoborpark Oslóban) vagy a mindennapi élet használati tárgyai (például üvegtárgyak és az üvegkészítés folyamata a finnországi Iittalában).

Egyéb hatásai: Az épített környezet egyrészt a turista egyéb tevékenységei háttereként jelenik meg, befolyásolva az élmény összességét egy desztináció építészeti örökségben megjelenő miliő, hangulat jelentős vonzerő lehet a kulturális motivációjú turisták számára pl. Bp- Vár környéke

Az élettelen kultúra elemei közvetlen emberi közreműködés nélkül is hasznosíthatóak a turizmusban, városnézés- egy település épített környezete, a nap 24 órájában látható, átélhető, megtapasztalható!!!!!

2. A mindennapi életben kifejeződő kultúra Pl. a desztináció lakosainak életmódja, viselkedési és öltözködési szokásai, gasztronómiája pl. Anglia: Fish and chips népszerű szabadidős tevékenységei pl. Finnország- szauna Argentína - tangóiskolák

Bár a kultúrának ezen összetevője a turizmus szektor által nehezen befolyásolható, sokszor a mindennapi élet pillanatai hagyják a legmélyebb benyomást a látogatókban!!!!

3. A megelevenített kultúra olyan rendezvények – például fesztiválok, karneválok, hagyományőrző programok, történelmi események újrajátszása vagy múltbéli korok felelevenítése –, amelyeket elsősorban turisztikai céllal hoztak létre egy terület vagy attrakció vonzerejének, látogatottságának növelése érdekében Pl. Sümegi Várban rendezett Történelmi Lovasjátékok 1848/49 -es tavaszi hadjárat

Olyan rendezvények, amelyek egyben hozzájárulnak az adott lakosság kulturális identitásának megőrzéséhez is Pl. Mohácsi busójárás Személyes interpretációs technikák alkalmazása(beszélő szobrok Anglia)

Magyarországra utazó turisták motivációja Forrás: KSH 2005

Összevont vonzerők megoszlása az Észak. Magyarországi Turisztikai Régióban Bor és gasztronómiai vonzerők Egészségturisztikai 3% vonzerők 2% Egyéb 3% Szabadidő 10% Természeti vonzerők 24% Kulturális és örökség vonzerők 58% Forrás: Piskóti I. et al. (2007)

A kulturális turizmus fejlődéstörténete Évezredekre nyúlik vissza Görögök Rómaiak: Grand Tour elődje: Hellász, Kis- Ázsia és Egyiptom Középkor : Grand Tour

Gyökerei Ókor -főníciaiak Görögök Rómaiak

Ókor: az első ismert turisták a föníciaiak lehettek, akik 2500 évvel ezelőtt a Földközitengeren hajózva eljutottak pl. a görög városállamokba is, ahol őket a helyi idegenvezetők kísérték körbe, Üzleti - kereskedelem hivatással járó vagy vallási célzatú utazások voltak – ünnepek, zarándoklatok Sport turizmus! olimpiai játékok -a görögök sajátos "marketing" hadjáratot folytattak: hírnökök járták be az egész országot, így adva a lakosság tudtára a játékok megrendezésének hírét. Kr. e. Mezopotámia, Babilónia, Egyiptomi Piramisok, jóshelyek és szentélyek meglátogatása ELSŐ utikönyv i. sz. 2. SZ. PAUSINAS-i. ÚTIKALAUZ Görög, Római Birodalom, Kínai Birodalom Kereskedelmi, üdülési, vallási célok

Római Birodalom Az egységesedő világ mindig optimális feltételeket biztosít a turizmus fejlődéséhez!!!!! A Római Birodalomban is kialakult a korai turizmus, fantasztikus infrastrukturális felszereltség- könnyű utazás Az utak mellé telepített fogadók, az utazás biztonsága, a tengerparti üdülők, a szentélyek és a gyógyfürdők kiváló lehetőséget nyújtottak a művészetet kedvelő bohém rómaiaknak, hogy eltöltsék szabad idejüket. Tehetős emberek Vallási zarándoklatok Fesztiválok Gyakorivá váltak már ebben az időszakban a külföldi utazások, főként Egyiptomba és a Közel. Keletre. Baiae, Formia -villák A turizmus szempontjából az egyik legintenzívebb korszak! HIVATÁSOS VEZETŐK „EXAGÉTA”

Az ókor 7 csodája 1. https: //www. youtube. com/watch? v=7 kg. U-82 Su. Js 1. A GÍZAI PIRAMISOK; 2. A PHAROSZ SZIGETI VILÁGÍTÓTORONY ALEXONDRIONAL; 3. SZEMIRÁMISZ FÜGGŐKERTJE BABILONBAN; 4. ARTEMISZ ISTENNŐ TEMPLOMA EPHESZOSZBAN; 5. A HALIKARNASSZOSZI MAUSZÓLEION; 6. A RHODOSZI KOLOSSZUS; 7. PHEIDIASZ ZEUSZ-SZOBRA OLÜMPIABAN.

Mit tekintettek meg? Egyiptom külön császári engedéllyel volt látogatható Memnón-kolosszusok, piramisok a Nilus első kataraktájánál Philai templomegyüttese hajózás A nevezetességek külön csoportját alkotta az egyiptomi specialitásnak számító szent állatok megtekintése. Hermopoliszban (El-Asmunein) a szent íbiszmadár, Memphiszben az Apisz-bika, Krokodilopoloszban (Medinet el-Fajjúm) pedig Szobek istenség szent állata, a krokodil vonzotta a turistákat.

Görögország Delphoi, Athén Spárta Olympia Tempé-völgy Korinthosz (latin: Corinthus), és kedvelt célpontjuk volt Epidaurosz (latin: Epidaurus), elsősorban az Aszkléρiοszszentély és a színház miatt. A görög szigetvilágban keresett úti cél volt Rhodosz (latin: Rhodos) Valóságos zarándokhely volt Trója (latin: Troia; Truva, Törökország), ahol szabályos idegenvezetés folyt. A kis-ázsiai úti célok közül megemlíthetjük még Epheszoszt (latin: Ephesus), Szmürnát (latin: Smyrna) és Milétoszt (latin: Miletus). A szigetek közül sűrűn látogatták még Leszboszt (latin: Lesbos; Lézvosz, Görögország) és Szamoszt (latin: Samos; Sziszam Adasszí, Törökország) is.

KÖZÉPKOR UTAZÁS: veszélyesebbé válik a turizmus biztonságfaktorai hiányában azonban szinte teljesen eltűntek a szórakozási, kulturális, művelődési céllal történő utazások. régebbi korok öröksége iránti emberi érdeklődés ugyan megmaradt: isztambuli Aja Szófia székesegyház IX. századi viking graffiti

Középkori zarándoklatok/szakmai utak Róma Santiago de Compostela Kereszténység elterjedése: katedrálisok Chartres Canterbury céhlegények, illetve a diákok és a professzorok utazásai

Ismeretszerző utazások reneszánsz kialakulását követve először a XIV. századbeli Itáliában jelentek meg, Oka - Reneszánsz jellemzői: antik műveltség felfedezése és újjászületése világias gondolkodás, a realista életszemlélet, a tudásvágy és az életöröm, a szépség szeretete. XVI-XVII. sz. folyamán terjedtek el Európa többi országában

XVI. sz-tól újkori polgárosodás az osztályviszonyok átrendeződése a szabadidő és a diszkrecionális jövedelmek növekedése a turizmus demokratizálódása, Grand Tour („Nagy Európai Körutazás”) kialakulása – kulturális turizmus szempontjából fontos

Grand Tour angol arisztokrata fiatalemberek Időtartama Kb. 2 év Európa jelentős kulturális központjainak a felkeresése - jól reprezentálták az európai kulturális fejlődés egyes szakaszait Párizs, Firenze, Velence, Róma, és az 1700 -as évek közepétől – Pompeii és Herculaneum feltárását követően – Nápoly is kihagyhatatlan célponttá vált. William Thomas Beckford

Első kulturális örökség csomagtúra XIX. század végén Thomas Cook, az „utazásszervezés atyja”, Cél: az egyiptomi antik látnivalók felkeresése Fontossá válik a látnivalók csomaggá szervezése oka: Helyismeret hiánya Kultúrák találkozása

Jelentős fellendülés XIX. század végén 1. Turizmus robbanásszerű fejlődése növekvő szabadidő, emelkedő diszkrecionális jövedelem, növekvő mobilitás, a turisztikai szektor szolgáltatáskínálatának fejlődése és bővülése), 2. A fejlett országok népességének növekvő iskolázottsága 3. A média egyre aktívabb részvétele a kulturális programok, attrakciók bemutatásában, népszerűsítésében

4. Új, izgalmas, modern örökségturisztikai termékek kialakítása Oka: nem történészek számára is közelebb hozza és érthetővé teszi a történelmet Élménycentrikusság pl. Aquincum – Floralia

viking kultúra - Jorvik Viking Központ az angliai Yorkban,

5. Az örökségturizmus egyéni és társadalmi elismertségének, támogatottságának növekedése Az egyén és a szűkebb-tágabb közösség múltjának, identitásának megismerésére irányuló tevékenységek és hobbik társadalmilag elismert időtöltéssé váltak. ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI INTÉZMÉNYEK TANTERVEKBEN - hagyományőrzés 6. Fokozott igény új utazási formák, programok, tevékenységek iránt CÉL: VALÓDI ÉLMÉNY!!!!!