Jogi alapismeretek Dr Strih Krisztina Ph D striho

Jogi alapismeretek Dr. Strihó Krisztina Ph. D striho. krisztina@uni-nke. hu

Családi jog • Szabályozási kör: - házasság - család - rokonság - gyámság - élettársi kapcsolat - nemzetközi jogi vonatkozások

Családi jog - alapelvek • A házasság és a család védelme • A házastársak egyenjogúságának elve • A méltányosság és a gyengébb fél védelmének elve

Házasság • Férfi és nő közötti, önkéntes elhatározáson alapuló életközösség. • Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelen lévő férfi és nő az anyakönyveztő előtt személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot köt.

Élettársi kapcsolat • Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyensági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.

Bejegyzett élettársi kapcsolat • Bét. akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, 18. életévét betöltött, azonos nemű személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.

Rokoni kapcsolatok • Egyenesági: azok között jön létre, akik közül egyik a másiktól származik. • Oldalági: azok a nem egyensági rokonok, akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk van.

Gyámság • Gyámság alatt áll az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt. • A gyámhatóság által kirendelt gyám gondoskodik a szülői felügyelet alatt nem álló kiskorúról, ellátja annak képviseletét és vagyonának kezelését.

Dologi jog • Tulajdonjog • Korlátolt dologi jog • Ingatlannyilvántartás

Ingatlannyilvántartás • Az ingatlanra vonatkozó jogok, valamint jogi szempontból jelentős tények nyilvános és közhiteles nyilvántartása. • Tartalmazza a jsz-ban meghatározott adatokat.

Ing. nyilv-i alapelvek • • • Az ingnyilvánossága Az okirati elv A bejegyzési elv A rangsor elve Az ingnyilv közhitelessége

Kötelmi jog A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére.

Kötelemkeletkeztető jogi tények • • Szerződés Károkozás Dologi, vagy más jog megsértése Egyoldalú jognyilatkozat Értékpapír Jogalap nélküli gazdagodás Megbízás nélküli ügyvitel Utaló magatartás

Szerződés • A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. • Szerződési szabadság elve, kivételek is

Nevesített szerződéstípusok 1. • Tulajdonátruházó szerződések (advé, csere, aj) • Megbízási típusú (megb, bizományi, közvetítői, szállítmányozási, bizalmi vagyonkezelési) • Használati szerződések (bérleti, haszonkölcsön, letéti) • Forgalmazási és jogbérleti (franchise)

Nevesített szerződéstípusok 2. • Hitel- és szlaszerződések (hitel, kölcsön, betét, fizetésiszla, fizetési megbízási, faktoring, pügyi lízing) • Biztosítéki (kezességi, garanciasz) • Biztosítási (kárb, összegb, egbizt, tartási és életjáradéki sz. ) • Polgári jogi társasági szerződés • Élettársi kapcsolat, mint szerződés

Károkozás • A tv. tiltja a jogellenes károkozást: aki másnak jogellenes kárt okoz, köteles azt megtéríteni, kiv. mentesül • Nem jogellenes a károkozás kiv. : - károsult beleegyezett - jogtalan támadás elhárítása érdekében, de a szükséges mértéket nem lépheti túl - szükséghelyzetben, de! - jsz megengedi

Nevesített esetek (felelősség) • • Fel. fokozott veszéllyel járó tev-ért Fel. más személy által okozott kárért Fel. vétőképtelen személy károkozásáért Fel. közhatalom gyakorlásával okozott kárért Termékfelelősség Felelősség épületkárokért Fel. az állatok károkozásáért Kártalanítás jogszerű károkozásért

Dologi vagy más jog megsértése • Például a névhez való jog sérelme

Egyoldalú jognyilatkozat • Például a díjkitűzés vagy a kötelezettségvállalás közérdekű célra

Értékpapír • Az ép. olyan egyoldalú jognyilatkozat, amley papíralapú okiratként vagy jsz-ban megjelölt más módon létrehozott, rögzített, nyilvántartott és továbbított adatösszességként (dematerializált ép-ként) a benne foglalt jogot úgy testesíti meg, hogy azt a jogot gyakorolni, arról rendelkezni csak az ép. által, annak birtokában lehet.

Jogalap nélküli gazdagodás • Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.

Megbízás nélküli ügyvitel • Aki vmely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna, az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és feltehető akarata megkívánja, akinek javára beavatkozott.

Utaló magatartás • A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyam magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte.

A kötelem megszűnik • • • A szolgáltatás teljesítésével Fúzió (uaz a jog. és köt. ) Kötelezett halála, nincs JU, ha Jogosult halála, nincs JU, ha Felek ez irányú má-val Jsz-ban vagy bírósági hat-ban megh. egyéb ok

Öröklés • Mindenkinek joga van az örökléshez (Alaptv), de csak az ember! • Ipso iure öröklés (az öröklés megnyílásával) • Alapja: végintézkedés, Ptk. • Kötelesrész: a hagyaték tiszta értékének a harmada.

Törvényes öröklés • Ha nincs végrendelet • Nem fellelhető a végrendelet • Nincs kimerítve teljes egészében a hagyaték Törvényes öröklési rendre vonatkozó szabályok!

Az örökösök sorrendben 1. • Az örökhagyó gyermeke és házastársa • Ha nincs leszármazó vagy nem örökölhet, akkor az öh házastrsa és szülei • Ha nincs leszármazó és szülő, vagy nem ö-het, akkor öh házastársa egyedül • Ha nincs leszármazó és házastárs, akkor a szülő

Az örökösök sorrendben 2. • A z öh nagyszülei, ha az előbbiek nincsenek, vagy nem örökölhetnek • Az öh dédszülei, ha az előbbiek nincsenek, vagy nem örökölhetnek • Mindezek hiányában az állam (a visszautasítás joga sem illeti meg).

Szellemi alkotások joga • A szerzői és az iparjogvédelmi jogok személyi hatálya kizárólag az alkotó személyre terjednek ki. • Két nagy területe: - szerzői jog - iparjogvédelmi jog

Szerzői jog • Az irodalmi, a tudományos és a művészeti alkotások szerzői jogi védelem alatt állnak. Szerzői mű például: - irodalmi mű - szgépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció - zenemű szöveggel vagy anélkül - filmalkotás - festmény - építészeti mű

Iparjogvédelem • Iparjogvédelmi oltalom alatt műszaki jellegű alkotások, továbbá az áruk és a szolgáltatások megkülönböztetésére szolgáló árujelzők állnak. Műszaki jellegű oltalom pl. - a találmány (szabadalmi jog) - a design (formatervezési minta) Árujelzők alatt a védjegyet értjük.

Köszönöm a figyelmet striho. krisztina@uni-nke. hu