A klasszicizmus kb a 18 sz kzeptl a

A klasszicizmus (kb. a 18. sz. közepétől a 19. sz. közepéig)

Bonyolult, már-már „modern” időszak • A kezdetén még jelen van a barokk (rokokó, copf), majd szinte párhuzamosan bontakozik ki vele a romantikus stílus és a realizmus • Egy-egy alkotó sokszor nem is sorolható be egyértelműen egyik vagy másik stílusba • Kezd eltűnni a korstílusok eddigi egyneműsége

A klasszikus ókor más korokban is hatással volt az európai művészetre • Reneszánsz, 20. századi újklasszicizmus stb.

I. A korszakról általában

1. A név: klasszikus • Bármely jelenség tiszta megnyilvánulása • Tökéletes, példaképül ajánlható • Művészeti értelemben: az antik (görög-római) művészet stíluseszményéhez igazodó, különösen a görög „klasszikus kor” (i. e. 5 -4. sz. ) alkotásaihoz

2. Földrajzi elterjedése • Európán kívül a gyarmatokon, vagy volt gyarmatokon (pl. USA) is jellemző

3. Szellemisége • A tapasztalatra épülő ész mindenhatóságát hirdető eszmerendszer, a felvilágosodás (tudósok és filozófusok, Newton, Locke, Voltaire, Montesquieu, Diderot, Rousseau stb. ) az egyik kiváltója Voltaire és Rousseau

Houdon: Voltaire

4. Művészeti céljai

Az ésszerűség, a szabályok, a rend erkölcsi szükségszerűség is • A barokk zavaros, szabálytalan, érzelmes és megtévesztő, el kell vetni • Szükség van valami mércére, mintaszerűre, hogy mérhető legyen a művészi teljesítmény

Nagy művész akarsz lenni? Másold a görögöket! • Winckelmann fejti ki, hogy milyen úton kell a művészetnek haladnia, a „Gondolatok a görög művészet utánzásáról a festészetben és a szobrászatban” című művében

Winckelmann • Német származású régész, művészettörténész • Ő különíti el az antik görög művészet alkotásait korszakonként

De mi a jellemzője a görög művészetnek Winckelmann szerint? • „Nemes egyszerűség és csendes nagyság” jellemzi őket, ezt kell elérniük a modern kor művészeinek is saját alkotásaikban • Nyugalom, szépség, ésszerűség (a túlzások kerülése), monumentalitás (erő, emelkedett ünnepélyesség)

5. Az antikvitás divatja • Az új eszmékért lelkesedők áramlanak Itáliába, a művészetek földjére • Az ekkoriban megkezdett pompeji ásatások növelik az antikvitásról nyert ismereteket

Piranesi Rómája

Pompeji

II. Klasszicista építészet

1. Jellemzői

Új építészeti feladatok: új középületek • Múzeumok (a tudomány és a művészet temploma) • Bankok (kapitalizmus) • Állami épületek (politikai hatalom)

Tiszta tömegek, egyszerű geometriai formák • Hasábok, kockák (épülettest) • Hengerek (kupoladob) • Félgömbök (kupola) • Szimmetria, áttekinthetőség • Nyugodt arányok (aranymetszés)

Zárt falsíkok, visszafogott díszítmények, szabályszerűen alkalmazott antik épülettagozatok (timpanonok, oszloprendek)

2. Példák

a/ British Múzeum, London, 1823 -44.

• Az Európa-szerte ekkoriban épülő gyűjteményi épületek jellemző példája • Szimmetrikus, díszudvaros főhomlokzat

• A teljes homlokzatot szabályos ión oszlopos folyosó (kolonnád) határolja

A múzeum könyvtára • Az épületbelsőben megjelenik a kupolás, centrális tér motívuma

• A kupola tetején lévő köralakú nyílás (opeion, antik idézet: a római Pantheon)

b/ Péchy Mihály: Nagytemplom, Debrecen, 1805 -21.

• A magyar klasszicista építészet egyik legfontosabb korai alkotása • Nemzeti jellegzetességet is mutató (a nemes építőanyagok rideg ünnepélyessége helyett alkalmazott tégla), az alföldi, alacsony építésű városképbe szervesen illeszkedő, széles homlokzatú épület

• A kupolás, centrális épület alapfalainak a középkori, tűzvészben elpusztult Szent András-templom alapjaihoz kellet igazodniuk

• Péchy centrális tervét anyagi okokból nem tudták teljesen kivitelezni, a módosításokat Rabl Károly építésvezető végezte el • A tervezett kupola elmaradása még szélesebbé teszi a szimmetrikus, két tornyos, ión féloszlopokkal és timpanonnal díszített homlokzatot Cegléd

• A belső fehérre meszelt, csak építészeti tagozatokkal (pilaszterek, párkányok) díszített falai a református előírásokat követik • Ebben az épületben olvasta fel Kossuth Lajos a Habsburg-ház trónfosztását kimondó Függetlenségi Nyilatkozatot 1849 -ben

c/ Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Bp. 1837 -47.

Pollack Mihály • A legnagyobb magyar klasszicista építész főműve, a magyar klasszicizmus főműve

• A Széchényi Ferenc felajánlására létrejövő gyűjtemény elhelyezését szolgálta, nemzeti kultúránk jelentős intézménye

Célszerűség és reprezentáció • 2 udvar köré szerveződő, folyosókra fűzött teremsorok téglány tömbje (célszerűség) • A bejárati szabadlépcső, a nyitott oszlopcsarnok, az előcsarnokok, a 3 karos lépcsőház, a Pantheon-szerű kupolaterem, és a díszterem ünnepi hangulatot teremtenek

Tiszta geometriájú tömegek, sík falak, kiegyensúlyozott, mértéktartó díszítmények

A főtengely reprezentatív térsorát indító portikusz 8 oszlopa és szobordíszes timpanonja

A portikusz korinthoszi oszlopai

Az emelet Pantheon-szerű körterme • A kazettás kupola és az 1: 1 arányú tér klasszikus idézet

d/ Hild József: Főszékesegyház, Esztergom, 1839 -57.

A legnagyobb egyházi épületünk

Az esztergomi várhegyen épült, a török időkben elpusztult középkori templom helyén

A nagyszabású egyházi központ építészeti tervei csak egyszerűsített formában valósulhatott meg

Több tervező dolgozott rajta (Louis von Rémy, Kühnel Pál, Packh János)

A mai kép kialakítója Hild József (több jelentős egyházi épület alkotója)

Eger. Székesegyház. Hild József, 1830 -37

Geometriai formákból komponált kupolás épület

• Szimmetrikus, timpanonos, korinthoszi oszlopos (portikusz, kupoladob) épület • A két torony a kupola félgömbjére rímel • A nyugodt arányok közelről és távolról egyaránt harmonikussá teszik • A belső dekoráción külföldi mesterek (Casagrande, Grigoletti) dolgoztak

A főoltár képe • A világ legnagyobb (13 x 6, 5 m) egy darab vászonra festett oltár képe: Mária menybemenetele (Grigoletti műve)

Bakócz-kápolna • A reneszánsz Bakócz-kápolnát, amely túlélte a török időket, 1600 számozott darabra szedték szét, megváltoztatva a helyét és tájolását, beépítették az új székesegyházba

III. Klasszicista szobrászat

1. Jellemzői

Az antik szobrok másolatának tűnnek: • Görögösen eszményített, tökéletes szépségű emberi alakok (többnyire aktok) • Simára csiszolt felületű, többnyire fehér márványból faragott szobrok Thorwaldsen: 3 grácia

Nyugodt ünnepélyesség, elvont szépség • Kerüli a heves mozgás ábrázolását, frontális jellegű kompozíciók (főnézet) • Kerül minden egyedi emberi vonást (még a portrék is erősen idealizáltak) Canova: Perseus

A témák is gyakran ókoriak (antik istenek) Thorwaldsen szobrai

Még a kortársak portréi is antik külsőt kapnak • Napóleon mint antik hadisten, jobb kezében Niké, a győzelem istennője Canova

Napóleon nővére mint Vénusz (Canova szobra)

Pauline Borghese (Bonaparte)

2. példák

a/ Antonio Canova: Mária Krisztina főhercegnő síremléke, Bécs, 1789 -1805.

A klasszicista szobrászat legnagyobb alakja: Antonio Canova • Olasz művész • A fehér márvány lágy formálásának a mestere Ámor és Psyche

Klasszikus 3 szög kompozíció

• A síremlék jelképes alakjait (hódoló gyászolók) piramis elé állítja (a halotti kultusz formája az ókori Egyiptomban és Rómában) a művész • A sötét ajtó élet és halál választóvonala, a különböző életkorú figurák (az emberi élet teljessége) mind felé tartanak (elkerülhetetlen vég, közös emberi sors)

Megtört gyászolók – élethű és egyben görögösen eszményített, antik viseletű alakok

• Bámulatos mesterségbeli tökélye a márvány megmunkálásának (a virágfüzér, a lépcsőkre terített szőnyeg)

Örök dicsőség és a lélek halhatatlansága • Jobb oldalt oroszlán és angyal figura: a nagyság és a hírnév jelképes alakjai

• A piramis felső részén az elhunyt portréja • Egy önmaga farkába harapó kígyó (végtelenség, halhatatlanság) keretezi • A pálmaág a puttó kezében ugyancsak az örökkévalóság jelképe

• Az ajtó felett felirat: „A legjobb feleségnek, Albert”

A halál szigorú ünnepélyessége

b/ Ferenczy István: A szépmesterségek kezdetei (Pásztorlányka), MNG, 1820 -22. • Újkori szobrászatunk első jelentős alakja, Thorwaldsen tanítványa Itáliában • Még Itáliában készíti ezt a művét • Simára csiszolt felületű, lágyan formált márvány szobor

Allegorikus tartalom • A görögösen eszményített, antik ruházatú félakt • Világosan megformált, nyugodt kompozíció • A festészet születését jelképezi – jobb kezével egy férfi profilt rajzol a talapzatra

Ferenczy István: Kölcsey Ferenc portréja • Ferenczy a nemzeti szobrászatunk megteremtője • Tevékenysége nem igazán talál megértésre, nagy tervét, a Mátyásemlékművet nem sikerül megvalósítania

IV. Klasszicista festészet David: A szabin nők

1. Jellemzése

A 16. századi érett reneszánsz klasszicizmusa a minta • Az ókor festészete kevéssé ismert a korban, az érett reneszánsz (pl. Raffaello) stílusa a példa Ingres: Homérosz apoteózisa

Szimmetrikus elrendezés, relief-szerű képtér, egyenletes fény Ingres: Aranykor

Tiszta körvonalak, visszafogott színek, sima képfelület Ingres: Riviere kisasszony portréja

Pontos, aprólékosan kidolgozott • Személytelen felületkezelés, kerüli az esetlegeset, eltünteti az ecset nyomokat Ingres: Riviera kisasszony (részlet)

Klasszikus szépségű aktok, eszményített emberek Klasszikusan megformált aktok Ingres-től

Görög szobrok kiszínezett másolatai Egy David kép részlete Mengs festménye

A témák gyakran antik történetek, erkölcsileg magasztos példák David: Szókratész kiissza a méregpoharat

A portré is idealizál David: Napóleon Ingres: Női képmás

A figurális kép magasabb rendű mint az egyéb műfajok David: Labdaházi eskü

A táj is idealizált, eszményi Markó Károly: Itáliai táj

2. Példák

a/ Jacques-Louis David: A Horatiusok esküje, 1784.

A legjelentősebb klasszicista festő: Jacques-Louis David • Francia mester, forradalmár, jakobinus, majd Napóleon híve Önarckép

A francia klasszicista festészet indító műve • Emelkedett, erkölcsileg magasztos, az antik római történelemből ismert téma: a 3 római ikertestvér vállalja a harcot Róma védelmében (az önfeláldozó hazaszeretet eszméje)

Reneszánsz perspektívában ábrázolt háttérben 3 szögbe rendezett csoportok

A késő-barokk könnyedsége helyett kemény, szikár fogalmazás mód • Élesen megvilágított figurák a sötét háttér előtt • Tiszta körvonalak, világos formák • Domborműszerű térkezelés (az alakok a képfelülettel párhuzamos síkban helyezkednek el)

Visszafogott a motívumok száma, szűkszavú, puritán • Kopár építészeti keretben, színtelen háttér előtt helyezkednek el a figurák

Tökéletes egyensúly • Minden kiegyenlíti egymást (a férfiak egyenesekkel határolt csoportja szemben a nők íves vonalakkal határolt csoportja)

A színek egyensúlya • Nem túl színes: vörös, fehér, kék, szürkés háttér • A fehér keretbe fogja a jelenetet • A fényben megcsillanó kardok a középpontban

Az egyik legerőteljesebb képe: Marat halála

A portré festő David: Madame Recamier

Napóleon festője

A császár koronázás

David legnagyobb tanítványa: Jean-Dominique Ingres • A 19. sz. első felének legnagyobb francia mestere • A Raffaellóra visszavezetett „szép vonal” festője, csodálatosan tiszta rajzoló (tiszta vonalak és formák) Önarckép

Ingres példaképe: Raffaello önarcképe és a péklányról festett portréja Ingres: Raffaello és a péklány

Ingres: Homérosz apoteózisa – a francia kultúra nagyjai

Poussin, Richelieu, XIV. Lajos, Moliére és Voltaire

Nagy erejű portrék

Elefántcsont fényű klasszikus aktok

b/ Ingres: A nagy odaliszk, 1814.

A háremek világa • Hűvös érzékiség • A tökéletesen kidolgozott, anyagszerű részletekkel megfestett klasszikus szépségű hátakt már a romantika egzotikum iránti érdeklődését is mutatja

Odaliszk: rabszolganő • Tiszta körvonalak és formák • Egyenletes, gyöngyházfényű megvilágítás • Sima, ecsetnyomok nélküli képfelület

c/ Barabás Miklós: Bittó Istvánné, 1874. , MNG

A kor magyar festészetének főalakja: Barabás Miklós • Aprólékosan kidolgozott, anyagszerűen részletezett festmények, főleg portrék festője

Reformkori nagyjaink arcképei Széchényi István Batthyány Lajos

Arany János Liszt Ferenc

Barabás Miklós: Bittó Istvánné, 1874. , MNG • Az egyik legszebb kései női képmása (kifejező tekintet, szépen rajzolt kezek) • A fej félprofilja az oldalról ábrázolt felsőtest felett, semleges háttér előtt rajzolódik ki • Anyagszerű részletek (a bőr, a haj, a ruhaanyagok)

Derűs hangulatú életképek

Történelmi események A Lánchíd alapkőletétele

d/ Id. Markó Károly: Visegrád, MNG, 1824.

A kor legjobb tájképfestője: Id. Markó Károly • Itáliában és Bécsben alkotó tájképfestő • Ideális tájak alkotója, emlékezetből, műteremben, vázlatok alapján festi a főleg olaszos hangulatú klasszikusromantikus tájképeit

• A táj közvetlen (realisztikusabb) szemlélete kiemeli egyéb műveinek sorából ezt a képét

A tájkép klasszikus hármas tagolása: sötét előtér, világos középtér, elmosódott háttér

Magyaros téma: A puszta