Jogi alapismeretek Dr Strih Krisztina Ph D striho

Jogi alapismeretek Dr. Strihó Krisztina Ph. D striho. krisztina@uni-nke. hu

Büntetőjog (Simon K. L. szerk. : Jogi alapismeretk, Bp. , Dialóg Campus, 2018. alapján) TEMATIKA I. Fogalom: célja, tagozódása, forrásai II. A bcs alanyai III. Büntethetőséget kizáró, korlátozó, megszüntető okok IV. Bjogi szankciórsz

I. Fogalom - büntetőjog • Tág értelemben a büntetőjog - 3 fő terület • Szűk értelemben a büntetőjog - A 3 fő terület közül csak az egyik. - ? Melyik?

A büntetőjog 3 fő területe (tág!) 1. b. anyagi jog: - mely cselekmények minősülnek bcs-nek, - mik a büntetőjogi felelősségre vonás feltételei és akadályai, - melyek a bűncselekmény jogkövetkezményeként kiszabható büntetések és intézkedések

2. b. eljárási jog: - mely szervek által és - milyen eljárás keretében kell a bűncselekményeket elbírálni 3. BV -i jog: - a kiszabott büntetések és intézkedések végrehajtási rendjét határozza meg.

Büntetőjog feladata • A büntetőjog fő feladata a közösségi együttélés védelme, biztosítja a jogrend parancsainak és tilalmainak kikényszeríthetőségét.

Bűncselekmény fogalma • Az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, • amely veszélyes a társadalomra, és • amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.

Fogalmi elemek • Tényállásszerűség • Társadalomra veszélyesség • Bűnösség (szándékos, gondatlan)

Szándékos • A szándékos bűnelkövetés a bűnösség súlyosabb megnyilvánulási formája, melynek két formája van: egyenes és eshetlőges szándék. • Egyenes szándékkal követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja (eldönti…), eshetőleges szándékkal (pl. öntudatlan), aki e következményekbe belenyugszik.

Gondatlanság • Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (tudatos, pl. halált okozhat, de adott körülmények), vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja (hanyag, pl. vadász).

Bcs-ek súly szerinti felosztása • Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelynek a büntetési tétele a kétévi szabadságvesztést meghaladja. • Vétség a gondatlan bűncselekmény, és az a szándékos bűncselekmény, amelynek a büntetési tétele a kétévi szabadságvesztést nem haladja meg.

Stádiumok • Előkészület: az elkövetés elhatározása • Kísérlet: megkezdése • Befejezett bcs: befejezése • De! fogalmilag a gondatlan csak b. bcs. !

Alkalmatlan kísérlet • Az elkövető a bcs vgh-át: - alkalmatlan eszközzel (nem méreg) - alkalmatlan tárgyon (halott ember) - alkalmatlan módon (áramütés rosszul bekötött vezetékkel)

II. A bcs alanya • Elkövető: az a személy, akit az elkövetett bűncselekmény miatt felelősségre lehet vonni és emiatt vele szemben szankció alkalmazható. • Feltétel: beszámíthatóság

Beszámítási képesség • A beszámítási képesség az ember azon testipszichikai állapota, amelynél fogva képes cselekményét megfelelő társadalmi-erkölcsi értékelésben részesíteni és ezen értékelésnek megfelelően cselekedni. • 14. életév a büntethetőség alsó korhatára

Bcs elkövetésében közreműködő személyek • Tettes: az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja • Társtettes: azok, akik a szándékos bcs törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.

„Közreműködő személyek” • Részeseknek (bűnrészeseknek) nevezzük azokat a személyeket, akik cselekményükkel közreműködnek a bűncselekmény létrejöttében (pozitív feltétel), ám a törvényi tényállás egyetlen elemét sem valósítják meg (negatív feltétel). • Tettesi alapcselekményt feltételez! (járulékos)

Bűnrészesek • Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó tevékenysége olyan pszichikai ráhatás, amelynek eredményeképpen követi el a tettes a bűncselekményt, vagy legalább megkezdi, illetve előkészületi magatartást valósít meg. • Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt.

III. Büntethetőséget kizáró, korlátozó, megszüntető okok • A büntethetőség a bűncselekmény elkövetése miatti büntetőjogi felelősségre vonás lehetősége. • A büntethetőség érvényesülését azonban különböző körülmények akadályozhatják.

• A büntethetőséget kizáró okok fennállása esetén nem valósul meg bűncselekmény, mert hiányzik a bűncselekmény valamelyik ismérve. • Korlátozó ok: 14. életév alatt ugyan nem büntethető, de bj-i intézkedések alkalmazhatók.

• A büntethetőséget megszüntető okok esetében az elkövető cselekménye bűncselekménynek minősül, és az elkövetés időpontjában fennállnak a büntethetőség feltételei is, de az elkövetés után, még a jogerős elbírálás előtt bekövetkezik egy olyan esemény, amely miatt az elkövető végül mégsem büntethető (pl. elkövető +).

Büntetőjogi szankciórendszer • A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott, a bűncselekmény társadalomra veszélyességével arányban álló joghátrány. • A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető (speciális prevenció), akár más (generálprevenció) bűncselekményt kövessen el.

A büntetés kiszabásának feltételei • Bcs tárgyi súlya • Bűnösség foka • Elkövető t-ra veszélyessége • Enyhítő- és súlyosító körülmények

Büntetések • • • a szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka, a pénzbüntetés, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kitiltás, a sportrendezvények látogatásától eltiltás, a kiutasítás

Mellékbüntetés • A közügyektől eltiltás

Intézkedések • • • a megrovás, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka, a pártfogó felügyelet, az elkobzás, a vagyonelkobzás, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, a kényszergyógykezelés, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti intézkedések.

Köszönöm a figyelmet striho. krisztina@uni-nke. hu