Magyarorszgi felzrkzs politika Eslyteremts a szakkpzsen t a

Magyarországi felzárkózás politika Esélyteremtés a szakképzésen át a foglalkoztatásig Langerné Victor Katalin Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkár

Együtt kezdtük - Értékeljük- Együtt folytatjuk A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia alapelvei: § § § § § 1. A felzárkózás összkormányzati prioritásának elve 2. Felzárkózás elvű fejlesztéspolitika 3. Az integráció elve 4. Komplexitás és koncentráció 5. Biztos kezdet, biztos jövő 6. Átfogó megközelítés 7. Személyes felelősségen és részvételen alapuló programok 8. Közösségi részvétel és támogatás elve 9. Megalapozott tervezés, a hatékonyság rendszeres mérése 10. A társadalmi felzárkózási stratégia roma stratégia, de nem csak roma stratégia Programok és társadalmi folyamatok nyomonkövetése -> Értékelés

A legfontosabb eredmények Mutatók 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés 29, 6 29, 9 31, 5 33, 5 34, 8 31, 8 28, 2 26, 3 kockázatának kitettek aránya 89, 86 83, 7 82, 8 roma nem roma 12, 4 12, 3 14, 1 14, 3 Relatív jövedelmi szegénységi arány 29, 77 26, 8 24, 5 15 67, 9 63, 1 54, 7 roma nem roma 13, 1 13, 7 13, 2 20, 3 21, 6 23, 4 26, 3 27, 8 Súlyos anyagi depriváció Nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya (0 -59 éves) 24 19, 4 16, 2 78, 1 67, 8 63, 9 roma nem roma 15 14, 9 14, 5 22, 1 18, 1 14, 7 11, 3 11, 9 12, 8 13, 5 13, 6 12, 8 8, 2 45, 3 26, 7 35, 9 roma nem roma 9, 4 8, 4 6, 6 5, 2

Felzárkózási szakpolitika célja Foglalkoztathatóság növelése Biztos Kezdet Gyerekháza k Roma Szakkollégiu mi Hálózat Második esély programok Tanodák Roma lányok korai iskolaelhagyásán ak csökkentését célzó programok Útravaló ösztöndíj programok Gyerekesély programok

A felnőttkori foglalkoztathatóság, foglalkoztatottság növelésére gyakorolt hatások A legkorábbi életkorban a gyermeknek és a szülőknek együttesen segítséget nyújtó Biztos Kezdet Gyerekház várható haszna (Hétfa kutatás alapján): § § § Hatás a középfokú végzettségre, a megszerzés valószínűségére pozitív, főleg a lányoknál Hosszú távon nagyobb valószínűséggel van jól fizető állásuk Nagyobb valószínűséggel van vagyonuk: saját lakás, saját autó, megtakarítás Kisebb oktatási költség - kevesebb bukás Magasabb adó bevétel, alacsonyabb szociális kiadás

Munkanélküliségi ráta a befejezett legmagasabb iskolai végzettség szerint (2006 – 2016), KSH Év 8 általános iskolánál kevesebb Általános iskola 8. osztálya Szakiskola és szakmunkás- Gimnázium képző Egyéb érettségi Főiskola Egyetem Összesen 2006 41, 3 15, 8 8, 1 6, 9 5, 5 3, 1 1, 9 7, 5 2007 46, 0 16, 5 7, 7 6, 0 5, 6 3, 3 1, 9 7, 4 2008 43, 9 18, 1 8, 2 7, 3 5, 6 3, 3 1, 8 7, 8 2009 41, 3 22, 6 11, 3 8, 6 7, 3 4, 7 2, 5 10, 0 2010 43, 8 24, 3 12, 3 10, 1 8, 6 5, 2 3, 7 11, 2 2011 51, 1 24, 0 12, 4 10, 4 8, 6 5, 0 3, 2 11, 0 2012 45, 8 24, 0 12, 2 11, 6 8, 7 5, 0 3, 6 11, 0 2013 38, 9 23, 0 11, 4 10, 2 8, 2 4, 6 2, 8 10, 2 2014 34, 7 17, 9 8, 3 7, 9 6, 1 3, 7 2, 3 7, 7 2015 29, 9 16, 8 7, 3 6, 4 5, 2 2, 8 1, 9 6, 8 22, 2 12, 8 5, 5 5, 0 3, 7 1, 9 5, 1 2016

Munkanélküliségi ráta a befejezett legmagasabb iskolai végzettség szerint (2006 -2016), KSH 60. 0 50. 0 40. 0 8 általános iskolánál kevesebb Általános iskola 8. osztálya Szakiskola és szakmunkásképző 30. 0 Gimnázium Egyéb érettségi Főiskola Egyetem 20. 0 10. 0 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

A társadalmi felzárkózás gazdasági érdek • A világbanki 2010 -es jelentés megállapította: „a romák teljes körű munkaerő-piaci integrációja egyes országok esetében jelentős, mintegy évi 0, 5 milliárd euróra becsülhető gazdasági előnyökkel járhat. • A romák munkaerő-piaci integrációjával járó adózási előnyök országonként körülbelül évi 175 millió euróra becsülhetők.

Több színterű párbeszéd a munkaalapú társadalom megteremtése érdekében § Kormányzati testületekben: egyházi, civil, önkormányzati és roma nemzetiségi önkormányzatokkal, § a gazdasági szereplőkkel. Cél: § A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának összehangolása a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. prioritásaival.

Felzárkózást Segítő Gazdasági Fórum 1548/2015. (VIII. 7. ) Korm. határozat alapján jött létre, � a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter tanácsadó testülete. � Tagjai: 49 olyan vállalat amelyekkel a Kormány Stratégiai Partnerségi Megállapodást kötött, valamint a � Nemzetgazdasági Minisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. � Felzárkózást Segítő Gazdasági Munkacsoport � A 2016 -ban alakult, 5 ülést tartott, � tagjai 55 javaslatot tettek az oktatás, szakképzés, foglalkoztatás, lakhatás, egészségügy, társadalmi felelőség vállalás területére vonatkozóan �

Megállapítások, javaslatok a szakképzés, felnőttképzés területére Minden kitörési pont kapcsolódik az oktatáshoz Szorgalmazni kell a hátrányos helyzetűek körében: • a digitális írástudás fejlesztését és a megfelelő IKT eszközök használatát � a duális szakképzés működtetését, � a célzott képzések elindítását a szakgimnáziumokban olyan szakmákban, amelyek a szolgáltató iparban való elhelyezkedést segítik, � az állami ösztöndíj rendszert szükséges célzottá tenni a vállalatok bevonásával. � A sikeres pályaorientáció megvalósításának érdekében a vállalatok kapcsolódási pontokat keresnek közvetlenül a tanulókkal. � A Kormány segíteni fogja, hogy a vállalatok bemutathassák mit jelent ma informatikusnak, mérnöknek, vagy szakmunkásnak lenni a nagyvállatoknál.

Megállapítások, javaslatok a foglalkoztatás területére A vállalati alkalmazás előtt - a sikeres munkába állítás érdekében - legyen lehetőség a hátrányos helyzetű munkavállalók felkészítésére és munkaszocializációjának kialakítására. � Célzott kompetenciafejlesztést szükséges végrehajtani a foglalkoztathatósághoz. � Mentorálás megszervezése a szükséges a munkaerő megtalálása és megtartása érdekében. � A közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedéséhez további ösztönző-rendszer kidolgozása szükséges � Kapcsolódást kell találni az elhelyezkedést segítő programokhoz. � Lehetőséget kell teremteni olyan, közvetlenül a cégeknél zajló felnőttképzésre, amely garantált piacképes szakmát és potenciális munkahelyet biztosít. �

Foglalkoztathatóságot, foglalkoztatást támogató felzárkózási programok SZOCIÁLIS FÖLDPROGRAM 2017 -ben a tervek szerint Pályázók száma Forrás Közfoglalkoztatással 13 szervezet egybekötött szociális (meghívásos földprogram pályázat) 24 141 000 Ft Kertkultúra és kisállattartási szociális földprogram 137 600 000 Ft Várhatóan mintegy 300 település

Szociális Földprogram megvalósítása – jó példa Országszerte szociális boltok jöttek létre. Az egyik legsikeresebb, jól kiépített, és ma is működő szociális bolt Szécsény városban működik: § § § 2005 óta sikeresen hajt végre szociális földprogram pályázatot 2014 májusában állami támogatással nyílt a helyi termékek boltja Szécsényben Önkormányzati tulajdonú gazdasági Kft. működteti Helyi termelők termékei jelennek meg, kerülnek a polcokra Több mint 50 helyi és környéki beszállítóval van kapcsolatuk

Foglalkoztatás a szociális ellátó rendszerben NŐ AZ ESÉLY PROGRAM • Roma nők képzése • Munkalehetőség, társadalmi bizalom építés • Országos lefedettség • 159 szociális és gyermekjóléti intézményben 499 fő foglalkoztatása • Munkakörök: óvodai dajka, kisgyermekgondozó-nevelő, gyermek- és ifjúsági felügyelő, szociális gondozó és ápoló, szociális asszisztens Elért eredmény: Bevont személyek száma összesen: • 1 750 fő • 2 704 fő • Képzésben résztvevők száma: 1 000 fő • 1107 fő, melyből 1 012 fő • szerzett szakképzettséget •

Nő az esély – jó példa Egy hátrányos helyzetű házaspár – jövedelem nélkül, munka nélkül � Képzés a TÁMOP 5. 3. 1 B program keretében 2013 -ban � Foglalkoztatás egy-egy Somogy-megyei szociális otthonban ápolóként � Így vallanak a programról: � „Nagyon megszerettem a képzést, ami magas fokú és színvonalas volt, felkészült tanárokkal. Minden segítséget megkaptunk. ” � „Valójában itt tanultam meg tanulni. Sosem voltam jó tanuló, ezt az iskolát kitűnőre végeztem el. ” � „Rögtön el tudtam helyezkedni abban az intézményben, ahol a mai napig dolgozom. A feleségem is dolgozik, és mind a ketten le vagyunk véglegesítve. ” � „Ez az állás nekem több mint munka, ez számomra egy hivatás, emberekről való gondoskodás” � „ Megtanultam valóban szeretni az embereket. ”

EFOP 1. 1. 2. - Nő az esély képzés és foglalkoztatás Kiemelt projekt megvalósítója: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság � Romák (kiemelten roma nők) foglalkoztatásba ágyazott képzése, alapvető fontosságú a roma nők képzésbe és foglalkoztatásba való minél magasabb számú bevonása Innováció: � Foglalkoztatás az első pillanattól � A foglalkoztatás és a szakképzettség megszerzésére irányuló képzés párhuzamosan folyik a képzettség megszerzéséig � Állami ellátórendszer kiemelt szerepvállalása (400 fő foglalkoztatása) A program keretében képzésben résztvevők száma legalább 1000 fő, a képzést sikeresen elvégzők száma várhatóan 800 fő.

EFOP – 1. 1. 3. – 16 Nő az esély – foglalkoztatás A pályázatos projekt forrása: 3, 15 Mrd Ft Alapvető cél: § A társadalmi előítélettel és munkaerő-piaci diszkriminációval küzdő munkanélküli romák (kiemelten roma nők) társadalmi befogadásának és foglakoztatásának javítása § A közszolgáltatásban foglalkoztatottak számának növelése § Konstrukciós szinten min. 400 fő foglalkoztatása Támogatást igénylők köre: szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, köznevelési szolgáltatást nyújtó fenntartók (állami, önkormányzati, egyház, alapítvány, szociális szövetkezet, egyéb jogi személyiségű nonprofit szervezet)

EFOP – 1. 1. 2. és EFOP -1. 1. 3. Főbb tevékenységek: 24 hónapos támogatott foglalkoztatás 12 hónapos továbbfoglalkoztatása beilleszkedését segítő mentor alkalmazása minimum 6 hónapon, de maximum 24 hónapon keresztül § szakirányú képzettség megszerzését célzó képzés, továbbá a képzést kiegészítő, a munkaerő-piaci igényekhez és az egyéni nyelvi tudáshoz igazodó idegen nyelvi kompetencia-fejlesztés, illetve készség-fejlesztés biztosítása § § § Választható szakmai tevékenységek: § § § a célcsoport részére foglalkozás-egészségügyi vizsgálat mentorok részére szupervízió a szakirányú képzettség megszerzését célzó képzés ideje alatt a célcsoporttagok számára megélhetési támogatás biztosítása (megélhetési támogatás és munkabér egyidejűleg nem adható)

Foglalkoztathatóság – Aktívan a tudásért, aktívan a munkáért (2007 -2013) Cél: • Hátrányos helyzetű településeken élők helyzetének javítása • Öngondoskodási képesség, önismeret fejlesztése • Leszakadás mértékének és hatásainak csökkentése • Szociális ellátórendszerhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása Eredmények: • Elért személyek száma több mint 30 ezer fő • Képzésbe vontak száma közel 18 ezer fő • Foglalkoztatásba került 3500 fő Szakmák: Betanított kőműves és festő, betanított parkgondozó, roma szociális segítő, speciális gépkezelő és varrómunkás, betanított kőműves és festő gyártósori összeszerelő

Aktívan a munkáért program – jó példa Egy elektronikai és kiegészítő termékek gyártásával foglalkozó cégben 3 alkalommal gyártósori 480 órás összeszerelő szakmai képzés valósult meg 2014 - 2015 között � 64 hátrányos helyzetű személy bevonása � Képzés (gyártósoron lévő összes munkafázis elsajátítása) � Munkaszocializáció (monotonitástűrés, csapatmunka) � Munkához jutás folyamatának megtapasztalása (felvételi eljárás, kiválasztás, vizsga) � 34 fő szakképzettséget szerzett � 22 munka nélküli, hátrányos helyzetű hallgatónak lett biztos megélhetése �

EFOP 3. 7. 1. Aktívan a tudásért program Alapvető cél: • A munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek foglakoztatási esélyeinek növelése • Funkcionális analfabétizmus csökkentése • Általános iskola befejezését támogató képzések biztosítása • Kompetenciáikat fejlesztő képzések biztosítása • Munkagyakorlat biztosítása • Szakmatanulást megalapozó programok biztosítása Célcsoport: • Munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű, 18 -55 év közötti alacsony iskolai végzettségű, vagy iskolai végzettséggel nem rendelkező személyek

EFOP 3. 7. 1. - Aktívan a tudásért Várható eredmények: • min. 25 ezer fő bevonása • legalább 12 ezer fő képzésben részesítése • min. 500 fő a képzések keretében nyújtandó gyakorlaton felül, a munkakipróbálást lehetővé tevő plusz gyakorlaton való részvétele A képzésben, munkagyakorlatban való bennmaradást segítő szolgáltatások: • képzésekre, a képzés keretében biztosított gyakorlatra való eljutást támogató tevékenységek • megélhetési támogatás biztosítása • pszicho-szociális, mentálhigiénés támogató szolgáltatások szervezése • motivációt erősítő tevékenységek (pl. képzésbe ágyazott attitűdformálás)

Köszönöm a figyelmet!