llamhztarts pnzgyi ellenrzsi rendszere Vmos Imre llami Szmvevszk

Államháztartás pénzügyi ellenőrzési rendszere Vámos Imre Állami Számvevőszék 2019. május 7.

Az állam feladatai • Közbiztonság, védelem (pl. határvédelem, rendvédelem); • Jogi, közigazgatási rendszer működtetése (pl. igazságszolgáltatás); • Az állam gazdasági és pénzügyi tevékenysége, ezek működtetése (pl. adók beszedése, gazdasági szabályozók megalkotása); • Nemzetközi és EU kötelezettségek teljesítése (pl. befizetés az EU költségvetésébe); • Államadósság kezelése.

Az államháztartás • Közgazdasági megközelítésben: Az államháztartás közfeladatok ellátását finanszírozó gazdálkodási rendszer. • Feladat-megközelítésben: Minden olyan tevékenység, amely az állam által előírt feladat végrehajtását szolgálja, amelyet folyó államháztartási bevételekből finanszíroznak. • Szervezeti megközelítésben: Az államháztartás azon szervezetek köre, amelyek az államháztartás részét képezik, és amelyekre az államháztartási gazdálkodás szigorú szabályait alkalmazni kell.

Az államháztartás alrendszerei Központi alrendszer • az állam, • a központi költségvetési szerv, • a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, • a központi alrendszerbe sorolt köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv.

Az államháztartás alrendszerei Önkormányzati alrendszer • a helyi önkormányzat, • a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat, • önkormányzati társulás, • a térségi fejlesztési tanács, • a fentiek által irányított költségvetési szervek.

Az államháztartás meghatározó jogszabályai • Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25. ); • Központi költségvetésről, Zárszámadásról szóló törvények, pl. 2018. évi L. tv. Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről; • 2011. évi CXCIV. tv. Magyarország gazdasági stabilitásáról; • 2011. évi CXCV. tv. az államháztartásról; • 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól; • 2011. évi CXCVI. tv. a nemzeti vagyonról; • 2011. évi LXVI. tv. az Állami Számvevőszékről; • 2013. évi CXXXIX. tv. a Magyar Nemzeti Bankról.

Az államháztartás bevételei Forrás: A közigazgatási szakvizsga tananyagai és segédanyagai

A költségvetési törvény szerkezete Forrás: A közigazgatási szakvizsga tananyagai és segédanyagai

Elkülönített állami pénzalapok • Az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. • Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások, egyes alapoknál önkéntes befizetések (adományok, segélyek) • Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség. • Jelenleg működő alapok: Nemzeti Földalap, Nemzeti Foglalkoztatási Alap, Bethlen Gábor Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap.

A költségvetési szervek gazdálkodási tevékenysége • Közfeladat-ellátási kötelezettség. • A feladatellátás belső rendje, módja (SZMSZ, belső szabályzatok). • Alaptevékenység: jogszabályban (határozatban) és az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott közhatalmi vagy közszolgáltató tevékenység. • Vállalkozási tevékenység: az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység. (Korlátozott)

A költségvetési szerv költségvetésének végrehajtása Alapvető gazdálkodási követelmények: • Gazdaságosság (az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás, ráfordítás a lehető legkisebb legyen). • Hatékonyság (a nyújtott szolgáltatás, ellátott feladat értéke, vagy bevétele a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált erőforrások kiadásait/ráfordításait). • Eredményesség (a kitűzött célok teljesüljenek, a feladat tervezett és tényleges hatása között a lehető legkisebb eltérés legyen, vagy a tényleges hatás kedvezőbb legyen a tervezettnél).

A költségvetési szerv költségvetésének végrehajtása • Kötelezettségvállalás, • Pénzügyi ellenjegyzés, • Szakmai teljesítés igazolása, teljesítésigazolás, • Érvényesítés, • Utalványozás.

Az államháztartási kontrollok rendszere „Az államháztartási kontroll alapvető célja számot adni arról, hogy az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal szabályszerűen, szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodnak-e. ” Az államháztartási kontroll kiterjed • a pénz- és vagyongazdálkodásra, • a jogszerűségre, a szabályozottságra, a gazdaságosságra, a hatékonyságra, valamint az eredményességre.

Az államháztartási kontroll Feladata • a hatékony gazdálkodás segítése, • a vezetők munkájának segítése, • a szabálytalanságok, hiányosságok feltárása a közfeladat- ellátás javítása érdekében.

Az államháztartás ellenőrző szervei Forrás: A közigazgatási szakvizsga tananyagai és segédanyagai

Állami Számvevőszék • Ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független. • Általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését. Különösen a költségvetési-, zárszámadási törvényjavaslatok és a nemzeti vagyon kezelésével összefüggő feladatokat. • Az ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját, amellyel elősegíti a jól irányított állam működését.

Állami Számvevőszék • az Állami Számvevőszék megállapításai alapján az ellenőrzött szervezetekkel és a felelős személyekkel szemben az illetékes szervezetnél eljárást kezdeményezhet, • jelentései, az abban foglalt megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg, • a központi költségvetés szerkezetében az Állami Számvevőszék önálló fejezet, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogosítványait az elnök gyakorolja, • a költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be az Országgyűlésnek,

Állami Számvevőszék • költségvetését úgy kell megállapítani, hogy ne legyen kevesebb az előző évi központi költségvetésben megállapított összegnél, • alapfeladatain túlmenően további feladatot törvény csak úgy állapíthat meg az Állami Számvevőszék részére, hogy a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet egyidejűleg biztosítja, • gazdálkodását az Országgyűlés elnöke által közbeszerzési eljárás útján kiválasztott és megbízott független, költségvetési minősítésű könyvvizsgáló ellenőrzi.

Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenysége • ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, a központi költségvetésből nyújtott támogatás felhasználását, az ingyenesen juttatott államháztartási vagyon használatát, a nemzeti vagyon kezelését, • ellenőrzi az MNB gazdálkodását, az adóhatóságok adóztatási tevékenységét, • ellenőrzései során értékeli az államháztartási számviteli rend betartását, az államháztartási belső kontrollrendszer működését, • ellenőrzést folytat a Országgyűlés döntése alapján, a Kormány felkérésére, nemzetközi szervezetek felhívására, • tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.

Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Ellenőrzései kiterjednek: • a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére; • a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a központi költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére; • a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzésére; • egyéb, az államháztartásról szóló törvényben meghatározott szervezetek és gazdálkodási folyamatok ellenőrzésére.

Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság Ellenőrzési jogköre kiterjed a kormányrendeletben meghatározott – elsősorban EU támogatási - forrásokból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzésekre • a lebonyolításban érintett szervezeteknél, • a kedvezményezetteknél, • és a költségvetési támogatásokkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásban azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek.

Magyar Államkincstár • ellenőrzési jogköröket gyakorol a költségvetési hozzájárulásokhoz, a támogatásokhoz kapcsolódóan, • a helyi önkormányzati alrendszerveinél ellenőrzése kiterjed – a számviteli szabályok szerinti könyvvezetési kötelezettség, – az államháztartási törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének, – az éves költségvetési beszámoló megbízható, valós összképének vizsgálatára.

Belső kontrollrendszer A belső kontrollrendszer részei • Kontrollkörnyezet, • Integrált kockázatkezelési rendszer, • Kontrolltevékenységek, • Információs és kommunikációs rendszer, • Nyomonkövetési (monitoring) rendszer. A függetlenített belső ellenőrzés.

A Belső kontrollrendszer története Magyarország 1989 Létrejön az Állami Számvevőszék, (Az első önálló magyar Állami Számvevőszék (Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszék) 1870 ben jött létre Gajzágó Salamon vezetésével. ) Az államháztartás gazdálkodási rendszerének korszerűsítése érdekében 1992 -ben elfogadják államháztartási törvényt, (1992. évi XXXVIII. törvény, amely meghatározta a költségvetési rendszer kereteit. • Fontos eljárási szabályokat fogalmazott meg a költségvetés tervezése és végrehajtása, a költségvetési intézmények létrehozása, irányítása, működése és gazdálkodása tekintetében. • Nem hozott azonban változást az intézményi pénzellátás gyakorlatában, fenntartotta a decentralizált pénzgazdálkodást. • Az államháztartás külső finanszírozási szükségletének csökkentése, a költségvetési pénzfelhasználás áttekinthetőbbé tétele érdekében 1995 közepén a Parlament, az államháztartási törvény módosításával, az állami költségvetés pénzügyi végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, létrehozta a Magyar Államkincstárt.

A Belső kontrollrendszer története Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési (ÁBPE) rendszer kialakítása az Európai Bizottság – a csatlakozási tárgyalások 28. Pénzügyi Ellenőrzés fejezete keretében tett – ajánlásain és az érintett magyar ellenőrzési szervezetek javaslatain alapult. A rendszer három elemének 1. financial management control (FM/C) = folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (FEUVE); 2. internal audit = belső ellenőrzés; 3. central harmonization unit = központi harmonizációs egység, (Pénzügyminisztérium Államháztartási Belső Kontrollok Főosztálya) Fontos lépés volt továbbá, hogy 2003 -ban a pénzügyminiszter az IIA standardok közzétételével bevezette azok alkalmazását a közszférában.

Az államháztartási belső kontrollrendszer koncepciójának fejlesztése (2009) A változások irányát a COSO modell megközelítésének átültetése jelentette a költségvetési szervek belső kontrollrendszerébe, amely – a COSO modellnek megfelelően – öt elemből tevődik össze. • Kontrollkörnyezet, • Kockázatkezelés, • Kontrolltevékenység, • Információ és kommunikáció, • Monitoring.

COSO modell Forrás: Az önkormányzat belső kontrollrendszer ellenőrzésének tapasztalatai ÁSZ tanulmány, 2015. 01. 15.

Kontrollkörnyezet A költségvetési szerv vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben: • világos a szervezeti struktúra, • egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok, • meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén, • átlátható a humánerőforrás-kezelés.

Kockázatkezelés A költségvetési szerv vezetője köteles kockázatkezelési rendszert működtetni, amelynek során fel kell mérni és meg kell állapítani • a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat, valamint • meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket, valamint • azok teljesítésének folyamatos nyomon követésének módját.

Kontrolltevékenységek A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez. A kontrolltevékenység részeként minden tevékenységre vonatkozóan biztosítani kell a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést (FEUVE), különösen az alábbiak vonatkozásában: • a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítése (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a támogatásokkal való elszámolás, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), • a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága, • a költségvetési gazdálkodás során az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése, • a gazdasági események elszámolása (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollja.

Kontrolltevékenységek A költségvetési szerv vezetője köteles a költségvetési szerv belső szabályzataiban legalább az alábbiakat szabályozni: • engedélyezési és jóváhagyási eljárások, • az információkhoz való hozzáférés, • fizikai kontrollok (hozzáférés az eszközökhöz), • beszámolási eljárások.

Információ és kommunikáció A költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez. Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy azok hatékonyak, megbízhatóak és pontosak legyenek, a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva.

Monitoring A költségvetési szerv vezetője köteles olyan monitoring rendszert működtetni, mely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését. A költségvetési szerv monitoring rendszere az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből áll.

Kontrollkörnyezet Célok és szervezeti felépítés, Belső szabályzatok, Feladat-, és felelősségi körök, A folyamatok meghatározása és dokumentálása, • Humán-erőforrás kezelése, • Etikai értékek és integritás. • •

Kockázatkezelés A kockázatok meghatározása és felmérése, A kockázatok elemzése, A kockázatok kezelése, A kockázatkezelés teljes folyamatának felülvizsgálata, • Csalás, korrupció. • •

Kontrolltevékenységek • • • Kontroll stratégiák és módszerek, Feladatkörök szétválasztása, A feladatvégzés folytonossága.

Információ és kommunikáció • • • Információ-, és kommunikációszabályozás, Iktatási rendszer, Hiányosságok, szabálytalanságok, korrupció jelentése.

Nyomon követési rendszer (monitoring) • A szervezeti célok megvalósításának monitoringja, • A belső kontrollok értékelése, • Belső ellenőrzés (internal audit).

Belső ellenőrzés A belső ellenőrzés kiemelt feladata tevékenységén keresztül elősegíteni a belső kontrollrendszerek minőségének javítását. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről külön kormányrendelet rendelkezik. A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31. ) Korm. rendelet

Belső ellenőrzés A Bkr. alapján a belső ellenőrzés a nemzetközileg elfogadott standardok definíciójának megfelelően olyan független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje, az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet irányítási és belső kontrollrendszerének hatékonyságát.

Standardok • 1000 A belső ellenőrzési tevékenység célja, hatásköre és feladata; • 2000 Függetlenség és tárgyilagosság (objektivitás); • 3000 Szakértelem és kellő szakmai gondosság; • 4000 A belső ellenőrzési vezető feladatai; • 5000 Tervezés; • 6000 Végrehajtás; • 7000 Jelentés; • 8000 Minőségbiztosítás; • 9000 Nyomon követés.

Útmutatók Belső Ellenőrzési Kézikönyv minta; Belső ellenőrökre vonatkozó etikai kódex; Magyarországi államháztartási belső ellenőrzési standardok; • Teljesítmény-ellenőrzési módszertan; • Rendszerellenőrzési módszertan; • Terv-Beszámoló útmutató. • • •

Belső ellenőrzés A költségvetési szerv vezetője köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, a belső ellenőr önállóan jár el, különösen az alábbiak tekintetében: • az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével; • az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása; • az ellenőrzési módszerek kiválasztása;

Belső ellenőrzés A költségvetési szerv vezetője köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, a belső ellenőr önállóan jár el, különösen az alábbiak tekintetében: • következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése; • a belső ellenőr bizonyosságot adó ellenőrzési és a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési standardokkal összhangban lévő tanácsadási tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be.

Belső ellenőrzés Magyarországon az láthat el költségvetési szerv esetében belső ellenőrzési tevékenységet, aki rendelkezik az államháztartásért felelős miniszter engedélyével. Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet.

Belső ellenőrzés A belső ellenőrök szakmai továbbképzéseinek szabályait az Áht. , a Bkr. és a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VIII. 3. ) NGM rendelet tartalmazza.

Köszönöm figyelmüket!