Az adjog alapjai 2017 AZ LLAMI BEVTELEK RENDSZERE

Az adójog alapjai 2017

AZ ÁLLAMI BEVÉTELEK RENDSZERE Az állam bevételei között megkülönböztethetünk közjogi bevételeket, és az államot, mint magánjogi jogalanyt megillető bevételeket. A közjogi bevételek közé tartoznak - az adók, - a vámok, - az illetékek, - a díjak, - a járulékok és hozzájárulások. Az állam magánjogi bevételei közé soroljuk - az állami vagyon hasznosításából (koncessziós szerződésekből, az állami vagyon értékesítéséből), valamint - a költségvetési szervek vállalkozási tevékenységéből származó bevételeket. 2

AZ ADÓZTATÁS CÉLJA Az adóbevételek – a többi közbevétellel együtt – fedezik • az állam által nyújtott közszolgáltatásokat (honvédelem, társadalombiztosítás, stb. ), • az államapparátus működtetését, • az államadósság finanszírozását, valamint • az állami beruházásokat. 3

AZ ADÓVISZONYOK JELLEMZŐI Az adókat az állam egyoldalúan vetheti ki. Az adó vagy az áruk és szolgáltatások forgalmához, vagy az adófizetők jövedelméhez kapcsolódik. Az adókötelezettség feltételeinek meghatározása általános jelleggel történik. Az adójog anyagi és eljárási szabályokból tevődik össze, . Az adóztatás egyik legfontosabb jellemzője, annak kötelező jellege. Az adófizetéshez nem kapcsolódik közvetlen ellenszolgáltatás. 4

Az adóztatás alkotmányos célja A közterhek mértéke akkor válik alkotmányellenessé, ha konfiskatórius jellegű, illetve ha olyan nagyságot ér el, hogy a nyilvánvalóan eltúlzott mérték már minőségi kategóriává, aránytalanná és indokolatlanná válik. (…) Valamely juttatásnak az adójogszabályokkal történő aránytalan elvonását az jellemzi, hogy az adó lényegében lehetetlenné teszi, hogy az adóalany éljen a juttatásból eredő jogaival, illetve hozzájusson a jogosultságból eredő juttatáshoz, annak lényeges részéhez. A törvényhozónak az ilyen adóval a költségvetési bevétel növelése, az arányos közteherviselés biztosítása csak másodlagos, esetleges célja. A jogalkotó közvetlen célja ugyanis az, hogy adójogi eszközökkel egyfajta jövedelemkorlátot állapítson meg. Ennek azonban alkotmányosan nem megfelelő eszköze az adó, illetve egyéb adó jellegű teher kivetése. (184/2010. (X. 28. ) AB határozat) 5

AZ ADÓ FOGALMA Az Art. adónak tekinti - a központi költségvetés, - az elkülönített állami pénzalap, - a Nyugdíjbiztosítási Alap, - az Egészségbiztosítási Alap vagy - az önkormányzat javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező befizetéseket. Az Art. az adónak nevezett kötelező befizetéseken túl adónak tekinti - a járulékokat, - az illetékeket is, valamint - az adóelőleget, a bírságot, a pótlékot, és a költséget. Az Art. nem tekinti adónak - a vámokat, valamint - a vámjogszabályok hatálya alá tartozó egyéb kötelező befizetéseket, ha azok megállapítása, beszedése a vámhatóság hatáskörébe tartozik. A jövedéki adó az Art. szempontjából – annak ellenére, hogy a jövedéki ellenőrzés a vámhatóság hatáskörébe tartozik – adónak minősül. 6

A KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK Költségvetési támogatásnak minősül az Art. szerint - a központi költségvetés, és - az elkülönített állami pénzalapok terhére törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott feltételek alapján juttatott támogatás. A forgalmi adók vonatkozásában az adó-visszaigénylés és az Szja. vonatkozásában az adó-visszatérítés tekintetében a költségvetési támogatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Szabályozás: az adójoggal szemben nem átfogó törvényekben, hanem a támogatás fajtájától függően, alacsonyabb szintű jogszabályokban. 7

AZ ADÓJOG FORRÁSAI Hazai jogforrások: • Alaptörvény • Ket. /Ákr. • adótörvények (az Art. és az anyagi adótörvények) • helyi adójogalkotás (önkormányzati rendeletek) EU jogforrások: • Európai Unió működéséről szóló Szerződés • Irányelvek (különösen a forgalmi adók és a társasági adó tekintetében) 8

A Ket. és az Art. 5. § (1), (2), 5. § (1) Ha e törvény vagy adót, adófizetési kötelezettséget, költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik, az adóügyekben (…) a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Adóügyekben nem kell alkalmazni Ket. a) az eljárás megindítására, az újrafelvételi eljárásra, a hatósági szolgáltatásra, a végrehajtási eljárásra és az ügyfél kérelmére történő ellenőrzés lefolytatására, az ügyintézési rendelkezésre, elektronikus irat előterjesztése esetén az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó szabályait, b) a kiskorú adózó esetében az ügyintézés soronkívüliségére és határidejére vonatkozó szabályait, c) függő hatályú döntésre vonatkozó rendelkezéseit. 9

AZ ADÓRENDSZERRŐL ÁLTALÁBAN Az adórendszer egy adott országban működtetett adókból tevődik össze. Minden állam szuverenitásának fontos eleme a pénzügyi szuverenitás, ami azt jelenti, hogy saját maga dönt arról, hogy mikor és milyen adókat kíván bevezetni. 10

AZ ADÓK RENDSZEREZÉSE • az adóztatási jog szerint (központi/tagállami/helyi) • az adóbevételek felhasználása (központ/tagállami/helyi – és/vagy vegyesen is) szerint • a teherviselés szerint (közvetlen pl. szja. /közvetett pl. áfa. ) • az adóalany körülményeinek figyelembe vétele szerint • az adó mértékének meghatározása szerint (%-os, tételes, vegyes) • az adómegállaptás módja szerint adómegállapítás, adóbeszedés) (önadózás, hatósági • az adófizetés módja szerint (pl. pénz, bélyeg) 11

Szuverén adórendszer az EU-ban • Nincs az EU-nak adókivetési joga • Nincs EU adó hatóság Ami van: - egységesítés - jogharmonizáció (irányelvek) - közös vámrendszer (rendeletek) 12

Alkotmányos alapelvek Alaptörvény XXX. cikk (1) Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez. • Az általánosság elve – mindenki • Az egyenlőség elve – megkülönböztetés tilalma • Az arányosság elve – teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően 13

Eljárási alapelvek a) a legalitás b) a mérlegelés korlátai c) a méltányos eljárás elve d) a megkülönböztetés tilalma e) az adózó tájékoztatáshoz való joga f) rendeltetésszerű joggyakorlás kötelezettsége g) a szerződések tartalma szerinti minősítés elve h) a szokásos piaci ár alkalmazása i) az adókötelezettség neutrális jellege 14

AZ ADÓZÁSI FOLYAMAT Az adózási folyamat fő szakaszai: 1. Önkéntes jogkövetési szakasz 2. Adóigazgatási eljárás 2. 1 Adóellenőrzés 2. 2 Hatósági eljárás(ok) 2. 3 Végrehajtási eljárás 3. Közigazgatási per (adóper) 15

AZ ADÓTÉNYÁLLÁS Az adótényállás az a szabályozási keret, amely elemeinek megvalósulása esetén – az adójogviszony létrejöttével – az adófizetési kötelezettség illetve az egyéb adókötelezettségek beállnak. Az adótényállás elemei: a. az adóalany, b. az adótárgy, c. az adóalap, d. az adómérték, e. az adókedvezmény, f. az adómenetesség. 16

Az adóalany és más személyek 1. Az adóalany az a személy, aki az adótényállást saját nevében megvalósítja. (pl. az Szja. esetében jövedelmet szerez, az Áfa. esetében terméket értékest, vagy szolgáltatást nyújt) Az adóalany anyagi jogi kategória, fő kötelezettsége az adófizetés. 2. Az Art. adózónak azt a személyt tekinti, akinek adókötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy maga az Art. írja elő. Az adózó eljárási kategória, az ő kötelezettsége az eljárási adókötelezettségek teljesítés (pl. bejelentkezés, bevallás). 3. A kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy is gyakorolhatja az adózót megillető jogokat, kötelezettsége azonban csak az adott esetben felmerülő adó megfizetésére korlátozódik (pl. örökös, tulajdonostárs, beltag). 4. A negyedik kategóriába azok az egyéb személyek tartoznak, akik az előző három kategóriába nem sorolhatóak, de az adótörvények alapján mégis különféle jogok, vagy kötelezettségek illetik, illetve terhelik őket. (pl. ügyvéd, adószakértő) 17

Az adótárgy az a dolog (pl. jövedelem), tény (pl. ingatlan tulajdonjoga), tevékenység (pl. vállalkozási tevékenység, gazdasági tevékenység) jogcím vagy jogviszony, amelyre az adóztatás irányul. 18

Az adóalap az adótárgy – első sorban – pénzben kifejezett értéke, illetve mennyisége. (pl. a megszerzett jövedelem összege, vagy Áfa. esetében a teljesítés ellenértéke) 19

Az adómérték az adótörvényben meghatározott, és az adóalapra vetített százalékos vagy tételes arányszám. 20

Az adómentesség és adókedvezmény Az adómentesség esetén az absztrakt adójogviszony létrejön, de nem válik konkréttá. Ezzel szemben az adókedvezmény esetén az absztrakt mellett létrejön a konkrét adójogviszony is, adófizetésre is sor fog kerülni, de nem olyan mértékben/összegben, mint amekkorára a kedvezmény figyelembe vétele nélkül sor került volna. Adómentesség, kedvezmény ≠ adómérséklés, fizetési könnyítés 21

AZ ADÓJOGI NORMA SZERKEZETE Az adójogi norma szerkezete annyiban tér el az általános normaszerkezettől, hogy itt a pénzfizetési kötelezettség nem a norma szankciója a diszpozícióban előírt magatartás elmaradása, vagy nem megfelelő teljesítése esetén, hanem a pénzfizetési kötelezettséget a diszpozíció írja elő. 22

AZ ADÓZÓI JOGOK a) Törvény előtti egyenlőség és az egyenlő elbánáshoz való jog b) Jogorvoslathoz való jog c) Kétszeres ellenőrzés tilalma d) Önellenőrzéshez való jog e) Tájékoztatáshoz való jog f) Méltányossághoz való jog g) Iratbetekintéshez való jog h) Képviselethez való jog 23

AZ ADÓZÓI KÖTELEZETTSÉGEK Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles : a) bejelentésre, nyilatkozattételre, b) adómegállapításra, c) bevallásra, d) adófizetésre és adóelőleg fizetésére, e) bizonylat kiállítására és megőrzésére, f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre), g) adatszolgáltatásra, h) adólevonásra, adóbeszedésre, i) pénzforgalmi számlanyitás és használat 24

Alkotmanyossagi követelmények • • nullum tributum sine lege a közteherviselési kötelezettség arányosság követelménye vélelem alkalmazásának feltételei alkotmányos adómérték kedvezmények csökkentésének feltételei Szerzett jogok védelme visszamenőleges hatály tilalma 25

Nullum tributum sine lege Az Alkotmány/Alaptörvény szövegében nem szerepel a nullum tributum sine lege elve, de levezethető azok rendelkezéseiből. A közteherviselési kötelezettség, mint alapvető kötelezettség az alapvető jogokkal azonos alkotmányos védelem alatt áll. Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, az alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. (62/1991. (XI. 22. ) AB határozat) 26

A közteherviselési kötelezettség Az adó jogi fogalmának hiánya Nem terheli alkotmányellenes mulasztás a jogalkotót azért, mert sem az Szja. -törvény, sem pedig az áfatörvény nem tartalmazza az adó jogi fogalmát. Megfelel a jogbiztonság alkotmányos követelményének az, hogy az adó fogalma az Alkotmányból, az Áht. -ból és az Art. -ból egyértelműen, világosan és az adóztatás egészére irányadóan meghatározható. (544/B/1997. AB határozat) 27

Az arányosság követelménye Az államnak az Alkotmányból levezethető joga, hogy a közfeladatok ellátásához szükséges fedezetet adók megállapításával biztosítsa. Szuverén módon határozza meg azt, hogy milyen alanyi körben, mit, milyen alapon és mértékben adóztat. Az államnak ez az igen széles körű jogosítványa azonban nem korlátlan, nem sérthet alkotmányos jogokat és elveket. 28

Az arányosság követelménye A 61/2006. (XI. 15. ) AB határozatban az Alkotmánybíróság a házipénztáradó, mint vagyoni típusú különadó szabályozásának az alkotmányosságát vizsgálta, s megállapította, hogy a vizsgált vagyoni típusú különadó nem áll közvetlen kapcsolatban az alanyi kötelezettek jövedelmi, illetve vagyoni viszonyaival (helyzetével), s ebből következően nem felel meg az arányos közteherviselés alkotmányi rendelkezésének. 29

Az arányosság követelménye Az Alkotmánybíróság a 8/2007. (II. 28. ) AB határozatában rámutatott, hogy a jövedelmi és vagyoni típusú adók esetében az alkotmányos mérce több fogalmi elemből tevődik össze. Ezek a fogalmi elemek: – az adó alanyi kötelezettek jövedelmi és vagyoni viszonyainak való megfelelése; – az adó és az alanyi kötelezettek adófizetési kötelezettség alá vont jövedelme, illetve vagyona között fennálló közvetlen kapcsolat; – az alanyi kötelezettek által ténylegesen megszerzett jövedelem, illetve vagyon Adóztatása; – az adó alanyi kötelezettek teherviselő képességével való arányossága. 30

Vélelmezett jövedelem adóztatása A törvényes vélelem csupán a jogszabályszerkesztés és a jogalkalmazás egyszerűsítésének kivételes eszköze. A vélelem megdöntésére irányuló bizonyítás lehetőségét kizárni nem lehet. Alkotmányos követelmény, hogy a tényleges helyzet bizonyításának feltételeit az adó megfizetésére kötelezett részére biztosítani kell. Csak kivételesen és többletgaranciák mellett kerülhet sor az adóeljárásban a vélelem alkalmazására, és nem lehet eszköze nem valós jövedelem adóztatásának. 31

Az adó mértékének alkotmányossága Az AB az adó mértékét, az összegszerűség kérdését általában – mint nem alkotmányossági problémát –nem vizsgálja, de ha „adó címen olyan elvonást alkalmaz egy norma, amely az adóalany ellehetetlenülését eredményezi, az már nem adó. ” 531/B/1991 ABh 32

A mentességek és kedvezmények alkotmányos követelményei A jogalkotónak joga van a változtatásokat elrendelni akár a mentességek, akár a kedvezmények vonatkozásában. Alapvető kérdés: az állam biztosít-e kellő időt a változások bevezetésére, és hogy intézkedésével nem sért-e szerzett jogot. 33

A szerzett jogok védelme 43/1995. (VI. 30. ) AB határozat: „[a] jogállamisághoz hozzátartozik a szerzett jogok tiszteletben tartása. (…) A szerzett jogok szempontjából nem közömbös a szerzett jogok tárgyát képező jogalkotói ígéret érvényesülésének időtartama. A rövid időre szóló ígéretek fokozott védelmet élveznek, azok idő előtti, lejárat előtti megszüntetése szerzett jogot sért, ezért általában alkotmányellenes. A hosszú távú ígéretek esetében a gazdasági helyzet változása alkotmányosan elfogadható indoka lehet az állam, a jogalkotó által végrehajtott, szerzett jogokat érintő változtatásnak. A kedvezményt, minél hosszabb időtartamra adták, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy idő közben az alapul vett körülmények jelentősen változnak. ” 34

Visszamenőleges hatály tilalma Alapelvként rögzíti a 9/1994. (III. 25. ) AB határozat, hogy „[a]z érintettekre kedvezőtlen módosítás nem lehet visszamenőleges hatályú”. A jogbiztonság érdekében a jogalkotónak természetesen ilyen esetben a jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között hosszabb felkészülési időt kell biztosítani az érintettek számára. 35