Gazdasgi aktivits foglalkozsi szerkezet A gazdasgi aktivits fogalma

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet

A gazdasági aktivitás fogalma • Kortól függetlenül, magába foglalja mindkét nemhez tartozó mindazon személyeket, akik munkát végeznek a gazdasági javak és a szolgáltatások területén, egy meghatározott időszak alatt. • Gazdaságilag aktívak: – foglalkoztatottak – munkanélküliek • Gazdaságilag nem aktívak – – – aktív koron aluli személyek aktív korhatár felettiek, de oktatási intézményekbe járók háztartási kötelezettséget teljesítő személyek nyugdíjasok más okból inaktív személyek (pl. rokkantság, gyes, gyed, stb. )

Gazdasági aktivitás • Gazdaságilag aktívak: – Aktív keresők • Kereső tevékenységet folytató, keresettel, jövedelemmel rendelkezők – Munkanélküliek • Függetlenül attól, hogy részesülnek-e munkanélküli segélyben, vagy szerepelnek-e a munkanélküli nyilvántartásban, azok a személyek, akik állást kereső munkanélküliek, ill. akik első ízben elhelyezkedni kívánók • Gazdaságilag inaktívak: – Inaktív keresők • Azok a személyek, akik aktív keresőként nem dolgoznak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeznek – Eltartottak • Akik nem taroznak az előbbiekben felsoroltakhoz, mert általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek és megélhetésükről magánszemély vagy intézmény gondoskodik

Aktív/inaktív népesség egymáshoz való viszonya • Demográfiai tényezők: fiatalos és elöregedő társadalmak: inaktívak aránya nő • Társadalmi-kulturális tényezők: pl. iszlám országokban a női munkavállalás korlátozása; fejlett országokban kitolódó tanulási időszak; volt szoc. országokban a nők erőszakos munkába állítása • Jogi tényezők: szabályozzák a munkába állás legalacsonyabb korhatárát, illetve a nyugdíjkorhatárt is megszabják • Gazdasági tényezők: gazdaságilag fejlett országokban működik az egykeresős család-modell; világgazdasági ciklusok (Kondratyev, konjunktúra, recesszió) • Gazdaság szerkezete: több a képzett munkaerő, kisebb munkanélküliség, könnyebben vált

A gazdasági aktivitás különböző megközelítésben egy adott térségben, 2001

Gazdaságilag aktívak az összes férfihoz/nőhöz viszonyítva Európában (%-ban), 1993

Magyarország férfi népességének gazdasági aktivitása 1870 -2001 között a férfiak %-ban

Magyarország női népességének gazdasági aktivitása 1870 -2001 között a nők %-ban

Magyarország férfi népességének gazdasági aktivitása korcsoport szerint (%-ban), 1994

Magyarország női népességének gazdasági aktivitása korcsoport szerint (%-ban), 1994

Foglalkozási szerkezet • Fogalma: az aktív keresők mely gazdasági ágazatban végzik tevékenységüket • Három alapágazat: – mezőgazdaság, bányászat – primer szektor – ipar, építőipar – szekunder szektor – szolgáltatás – tercier szektor • a magas qualitást igénylő részeinek kiválása: információ tárolása, továbbítása, kutatás és fejlesztés tevékenységei, stb. – kvaterner szektor

Foglalkozási átrétegződés • Ipari forradalomtól kezdődően zajlik • Első fázis: indusztrializáció, a mezőgazdaságba tömörült aktív keresők (80 -85%-os csúcs) az iparba áramlanak; Magyarországon: 19. sz. 70 -es, 80 -as éveitől • Második fázis: a munkaerő a mezőgazdaságból nem csak az iparba, hanem a szolgáltatásba is átvándorol; Magyarországon: 1930 -as évektől kezdődően • Harmadik fázis: az iparból is munkaerő szabadul fel és a szolgáltató szektorba áramlik; Magyarországon: 1970 -es évek második felében indul el, de súlypontja a 90 -es évek eleje • Negyedik fázis: poszt-indusztriális fejlődés, már csak az iparból történik átáramlás a szolgáltatásba, a mezőgazdaság 2 -4%, átrendeződés a szolgáltatáson belül, kialakul a kvaterner szektor; Magyarországon: ennek a fázisnak a küszöbén áll az ország

A foglalkozási átrétegződés menete a Földön

A foglalkozási átrétegződés menete Magyarországon a II. világháború után

Európa gazdaságilag aktív népességének foglalkozási szerkezete (%-ban), 1993

Az aktív keresők foglalkozási szerkezete Magyarországon és néhány Kelet-, Közép-Kelet-európai országban

Az aktív keresők foglalkozási szerkezete a fejlődő világ néhány országában I.

Az aktív keresők foglalkozási szerkezete a fejlődő világ néhány országában II.

Az aktív keresők foglalkozási szerkezete a fejlett világ néhány országában

Gazdasági fejlettség és a népesség életszínvonala • Gazdasági fejlettség – függ: • • Nemzeti vagyon mennyisége Munkaerő fejlettsége Természeti erőforrások gazdagsága Politikai –társadalmi viszonyok fejlettsége – mérésére: • Bruttó hazai termék GDP $ • Bruttó nemzeti termék GNP $ • Életszínvonal (≠ életkörülmény) – népesség számára elérhető javak és szolgáltatások összessége egy adott országban – mérése: • Egy főre jutó GDP vagy GNP ill. PPP (vásárlóerő paritás = egységnyi pénzmennyiségből mennyi áru v. szolgáltatás vásárolható) • Életkörülmény (objektív életminőség) – életszínvonal + – adott társ. jog és szokásrendje – politikai-gazdasági stabilitás mutatói (infrastruktúra, pl. lakásviszonyok, közlekedés stb. ) – környezet állapota és még sok minden más is • Életminőség – objektív és szubjektív életminőség • Szubjektív életminőség. Kognitív és affektív szintjei: elégedettség és érzet (boldogság)

A Föld országai az egy főre jutó GDP értéke alapján