A latinamerikai trsadalmi gazdasgi szerkezet jellemzi dr Jeney

A latin-amerikai társadalmi– gazdasági szerkezet jellemzői dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2017/2018, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

A latin-amerikai társadalmi szerkezet jellemzői 2

Emberfajták nagyfokú keveredése n n n Indiánok: Peru, Bolívia, Guatemala Fehérek (kreolok = Amerikában született fehérek): Argentína, Uruguay Meszticek: Mexikó, közép-amerikai földhíd, Kolumbia Feketék, mulattok (ültetvénynek megfelelő éghalat): Jamaica, Haiti, Belize, Bahama, Kis-Antillák, Guyana Ázsiaiak: Indiaiak, Indonéziaiak

Népesség egyenlőtlen térbeli eloszlása n n n Erőteljes térbeli koncentráció országokon belül Történelmileg alig változott (indián időkben, gyarmati időkben hasonló volt) Sűrűbben lakott – – – n Maximum: Karib-térség/Antillák Trópusi magasföldek (pl. Mesa Central: Mexikóváros) Meleg mérsékelt tengerpartok (pl. Rio de Janeiro, Sao Paolo) Ritkábban lakott – Amazonas-medence, sivatagok, Patagónia, Tűzföld, hegyvidékek

Gyors urbanizáció a XX. század második felében n A városlakók arányának hosszú távú változása Mexikóban – – n 1900– 2030 Adatok forrása: INEGI (mexikói statisztikai hivatal) Felzárkózás a fejlett világhoz – – A kontinensek városodottságának alakulása 1950 -től napjainkig Forrás: ENSZ

Gyors urbanizáció a XX. század második felében n n Indián előzmények Gyarmatosítók érdekei – n Szabályos városszerkezet – n n Barokk főtér: plaza XX. század megugrott a városodás (75%) Óriási szegregáció – n Közigazgatás, bányák, kikötők Netzalhualcoyótl, Favela A Föld 25 legnépesebb nagyvárosi Primate-city hatás agglomerációja 2000 -ben Forrás: ENSZ

A latin-amerikai gazdasági szerkezet jellemzői 7

Gazdasági fejlődés n 1880 -as évektől – n 1930 -as évektől – n Importhelyettesítés 1. szakasza: alapvető fogyasztási cikkek 1950 -es évektől – n Bányászati, mezőgazdasági termékek Importhelyettesítés 2. szakasza: tőke- és technológiaigényes termékek (Távol-Kelet: munkaigényes exportorientált iparosítás) 1970 -es évektől – További importhelyettesítés + ipari kivitel ösztönzése (Távol-Kelet: szakértelmet kívánó exportorientált iparosítás)

Rossz földellátottság n Sivatagok, esőerdők, Patagónia, Tűzföld, magashegységek kevés a művelt terület (8%) – – n Egészségtelen birtokviszonyok – – n n Mexikó nagy része: öntözéses gazdálkodás, de elmaradott Brazília: csak ÉK, D, DK fontos területek (Belső-Brazília, Amazónia: kevésbé) Latifundiumok – Brazília, 1000 ha felett: mg-i ter. 43%-a, de farmok 1%-a – kihasználatlan kapacitások (státuszszimbólum, munkaerő, gépek hiánya) Minifundiumok – Brazília, 10 ha alatt: mg-i ter. 2, 8%-a, de farmok fele – gazdaságtalan (kevés jövedelmet biztosít max önellátásra) Mexikó: ejido tulajdonforma Peon-rendszer: földbérlők termékekkel vagy munkával fizetnek (kapnak hitelt, eszközt, munkaruhát)

Függőleges (magassági) övezetesség: éghajlati emeletek magassági szint felső magassági határ jellemző termesztett növény gazdaságilag alig hasznosítható tierra helada hideg föld tierra fría hűvös föld kb. 4000 m-ig kukorica, búza tierra templada meleg föld 2000 m-ig rizs, gyapot tierra caliente forró föld 1000 m-ig banán, cukornád, kakaó, vanília

Az agrárium stratégiai ágazat n Stratégiai ágazat – – n Eltérő agrárpolitikák – – n Mex: fogl. 20%, GDP 7, 8 % Népességrobbanás XX. sz. közepétől élelmezés gyors bővítése Mexikó: GATT-, NAFTA-tagság kereskedelmi liberalizáció, támogatások csökkenése Kuba: Forradalom után: mezőgazdaság kollektivizálása: eleinte: állami kisajátítás (1959, 1963: földreform), 1970 -es évek második felétől: kényszerű szövetkezeti mozgalom Világviszonylatban jelentős – – – Kávé (V 58%) – Braz (Sao Paulo) (VR 1), Kol (VR 3), Közép-Am Banán (V 35%) – Braz (VR 2), Ecu (VR 3), Földhíd (Costa R), Karib-szk. Kakaó (V 16%) – Braz (ÉK), Ecu, Kol

Cukornád n n n Latin-Am: világtermelés 44%-a Brazília (VR 2): hagyományosan ÉK, ma inkább DK Gazohol-program Mexikó Karib-szigetek: régen „Cukornádszigetek” Meghatározó Kuba gazdaságában: „Sin azúcar, no hay país” = „Cukor nélkül nincsen ország” – – Ültetvények ¾-én szövetkezetek, de tőkehiány Elhúzódó válság: termelés és termőterület lecsökkent

Egyéb termesztett növények n n Kukorica (legfontosabb gabona): Brazília, Mexikó Rizs: DK-Brazília, búza: D-Brazília Dohány (Kuba: termelés, világpiaci ár és a kereslet lecsökkent) Trópusi gyümölcsök, citrusfélék – – – n n Kuba: jobban fejlődnek Karib-szigetek: ananász, citrusfélék, kopra Brazília Fűszerek: szegfűbors: Jamaica, szerecsendió: Grenada (VR 1. ) Szója (Brazília: Paraná, campo cerrado) Gyapot, szizál: Brazília Japán kertészetek (Sao Paulo)

Erdőgazdálkodás és állattenyésztés n Erdőgazdálkodás – – n Fakitermelés: Bra. (Amazónia és uruguayi határ) Probléma: erdőirtás, erdőtüzek (El Nino) Kaucsuk: Bra. (Manaus Amazónia): motorizáció fejlődésével, de DK-ázsiai verseny + műgumi mára visszaesett Chicle-termelés (rágógumi alapanyaga) Alárendelt állattenyésztés – – Mexikó 30% Szarvasmarha: Kuba, Dél-Amerika – külterjes szarvasmarha-tenyésztés: Brazília (uruguayi határ + Amazónia), Argentína Sertéstenyésztés: Brazília (Paraná), Argentína Halászat: Kuba, Mexikó

Mezőgazdaságon kívüli ágazatok n Bányászat (szén hiányzik) – – n Feldolgozóipar (mexikói GDP 31 -%-a) – – – n Színesércek: Mexikó, Andok Vasérc: Brazília Bauxit: Guyanai-masszívum, Jamaica Kőolaj: Mexikó, Venezuela Kezdetben: élelmiszer, textil, később importhelyettesítés sokoldalúbb Erőteljes koncentráció országokon belül (fővárosok, Mexikó: Monterrey, Brazília: Sao Paolo–Rio de Janeiro–Belo Horizonte ipari háromszög) Mexikó: Maquiladora-program (1966 -tól), offshore Turizmus (USA-ból télen, Eu-ból nyáron) – Tengerpartok (Karib-térség: Kuba újra felértékelődése), Acapulco (Mex), Copacabana (Brazília), Indián piramisok, mai metropoliszok, búcsújáróhelyek (Mexikó)

Külkereskedelem n Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi partnerek térbeli megoszlása – – n USA befolyása É-ról D-re csökken Chile: tudatosan diverzifikált külkereskedelmi kapcsolatrendszer (pacifikus desztinációk, Amerika, Európa) Argentína: meghatározó a hagyományos európai (spanyol) kapcsolat Egymás közötti kereskedelem aránya alacsony: 20% alatti Nemzetközi gazdasági szervezetek – – – Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA): Mexikó (+USA, Kanada) Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur): Argentina, Brazília, Paraguay, Uruguay (Társult tag: Chile, Bolívia) Közép-amerikai Közös Piac: Guatemalától Costa Ricáig Karibi Közös Piac (Caricom): Kis-Antillák, Haiti, Jamaica, Belize, Guyana, Suriname Andok országai (ANDEAN)