Filozfia s Tudomnytrtnet Tanszk Etika Cselekedetek megtlse Terri

Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Etika

Cselekedetek megítélése Terri Schiavo 2 Filozófia

Cselekedetek megítélése Terry Wallis 3 Filozófia

Az erkölcsi döntésekkel kapcsolatos viták fő típusai n Minden erkölcsi vita – implicit vagy explicit – eltérő értéktételezéssel hozható összefüggésbe. Az eutanáziával kapcsolatos viták például magának az eutanázia gyakorlatának helyességét vagy helytelenségét igyekszenek megítélni, s az álláspontok mögött egy általánosabb értéktételezés húzódik meg. A legfőbb érték (egyike) maga az élet ↔ Az élet minősége fontosabb (értékesebb), mint maga az élet. 4 Filozófia

Az értéktételezésről 5 Filozófia

Az értékek, erények két fő fajtája n 1. Társas erények és értékek (Elsősorban másokra irányul. Ezek az erkölcsi, morális értékek, erények) Példák: - jóakarat - igazságosság - önfeláldozás (altruizmus) - igazmondás 2. Erkölcsileg semleges értékek, erények. Példák: - akaraterő - humorérzék - szépség - éleselméjűség 6 Filozófia

Az etika tárgya n A filozófiai etika a helyes és jó cselekvésekkel, magatartással, illetve a helyes és jó cselekvésekre vonatkozó értékek problémájával foglalkozik. 7 Filozófia

Az etika tárgykörének felosztása 1) Normatív (előíró) etika A normatív etika azt mondja meg, hogy mit kell tennünk, milyen értékeket kell követnünk. 2) Deskriptív (leíró) etika A deskriptív etika nem értékel, hanem leírja az etikai szokásokat, elemzi azok eredetét stb. 3) Metaetika A metaetika az etikai állítások, az értéktételezések megalapozási lehetőségének problémájával foglalkozik. (Egyáltalán léteznek objektív, mindenki számára érvényes értékek? ) 8 Filozófia

Normatív etika § Legalapvetőbb típusai: 1. Erény-etika 2. Kötelesség etika 3. Következmény etika 9 Filozófia

Erényetika I. n Az erényetika annak alapján értékeli a cselekvéseket, hogy azok milyen erényekből fakadnak. n Az erények kiválóságot, elsősorban lelki kiválóságot jelentenek. Ø Bölcsesség Ø Éleselméjűség Ø Jó humorérzék Ø Igazságosság Ø Bátorság Ø Mértékletesség Ø Jámborság 10 Filozófia

Erényetika II. n Ø Elsősorban az antik filozófusok között volt elterjedt irányzat. Az egyik legismertebb képviselője Arisztotelész. A boldogság a legfőbb jó (azonban mindenki másképpen vélekedik róla: pénz, hírnév, elmélkedő életforma). Ø A boldogságot csak az adott fajra jellemző képességek kiteljesítése révén lehet elérni. Ø Az embere jellemző kiválóság az értelem megfelelő használata. Ø A bölcsesség birtokában mértékletesek, igazságosak, bátrak leszünk. 11 Filozófia

Erényetika III. n Ø Ø Ø Újabb képviselői is léteznek. Érveik a következők: A modern etika a keresztény kötelesség etikán alapul, azonban a szekularizáció következtében a keresztény etika háttérbe szorult, így a jelenlegi erkölcsi fogalomtár irracionálissá vált. A szimmetria érve. Az erényetika tekintetbe veszi a cselekvő boldogságát is. A többi etika szigorú követelménye összeegyeztethetetlen az emberi természettel és közgondolkodással. Pluralizmus érve. Az erényetika képes megragadni az értékek sokféleségét. 12 Filozófia

Erényetika IV. : problémák I. n Kérdés, hogy a lelki kiválóságok milyen mértékben sajátíthatóak el. (Az adottságokat igen nehéz befolyásolni. ) Ezért az erényetika elitizmushoz vezethet. n Egy etikai elgondolás vagy a hétköznapi vélekedéseket veszi tekintetbe vagy örökérvényűnek tekinti saját normatíváját. Az erényetika mindkét esetben problémához vezet. 13 Filozófia

Erényetika V. : problémák II. n Az erény-etika további problémája lehet, hogy konkrét – s főként morális – problémákkal kapcsolatban nem ad számunkra útmutatást. n Milyen értékeket fogadhatunk el például az eutanázia problémájával kapcsolatban? n 1. Gondolhatjuk azt, hogy az élet az egyik legnagyobb érték. Miért? - Mert Isten adta, és kötelességünk tiszteletben tartani. Isten parancsolata az emberi élet feltétlen tisztelete. - Mert kötelességünk önmagában való célnak tekinteni az emberi életet. 2. Gondolhatjuk azt is, hogy sokkal racionálisabb a boldogságot, s nem az életet tekinteni a legnagyobb értéknek. 14 Filozófia

Kötelesség etika I. o Kötelesség: amit feltétlenül meg kell tenni, mert elvárják, előírták. o Erkölcsös cselekvés azt cselekedni, ami kötelességünk, függetlenül cselekedeteink következményeitől. n Keresztény etika n Kanti etika 15 Filozófia

Kötelesség etika II. : keresztény etika § Szentírás: kötelességek és tiltott tevékenységek. Ø Ø Ø Abszolút kötelességek: minden körülmények között végrehajtandók. „Helyes” az, ami Isten akarata szerint való; „helytelen”, ami akarata ellen való. Az erkölcs egy külső tekintély (Isten) által adott abszolút parancsok követésében áll. 16 Filozófia

Kötelesség etika III. : kanti etika n A legfőbb jó a kötelességek végrehajtására irányuló szándék (jóakarat). n Erkölcsi cselekedet nem hajlandóságból, érzésből, jutalomért. n Az erkölcs cselekvésre utasító racionális parancsok rendszere. Kant kategorikus imperativusz -ának lényege: Ø Ø „Cselekedj úgy, hogy az emberiségre, mind a saját személyedben, mind bárki máséban mindenkor mint célra, sohasem mint puszta eszközre legyen szükséged. ” „Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor egyszersmind általános törvényhozás elveként érvényesülhessen. ” 17 Filozófia

Kötelesség etika IV. : problémák n Kötelességek konfliktusa. n Léteznek kimondottan erkölcsi érzelmek. Együttérzés, könyörületesség, bűntudat. Ha ezeket elkülönítjükaz erkölcstől, akkor az erkölcsi viselkedés egyik központi jellegzetességét hagyjuk figyelmen kívül. n Felvethető, hogy a kötelességérzet is egy hajlam, illetve egy szenvedély. n Miért lenne racionális a kötelességek végrehajtására irányuló szándékom? 18 Filozófia

Következmény etika I. : utilitarizmus § Egy cselekvés helyessége vagy helytelensége nem a cselekvő szándékaitól függ, hanem cselekedete következményeitől. n Utilitarizmus Ø Ø Ø Az utilitarizmus szerint egy cselekvés akkor rendelkezik morális tartalommal, ha a következményei egy nem morális tartalmú érték maximalizálását szolgálják. Ez a nem morális tartalmú érték lehet a szabadság, a természet megismerése vagy a boldogság. Az utilitarizmus legelterjedtebb formája a boldogságot tekinti a legnagyobb értéknek. (J. Bentham: „a lehető legtöbb ember lehető legnagyobb fokú boldogsága a mércéje jónak és rossznak”. ) 19 Filozófia

Következmény etika II. : utilitarizmus n Ø Az utilitarizmus érvei: A morális tartalmú cselekvések önmagukban – tisztán racionálisan – igazolhatatlanok. Azonban a morális tartalmú cselekvéseknek igazolhatóaknak kell lenniük. Ezért egy nem morális tartalmú érték maximalizálásával kell igazolnunk őket. A boldogságra – mint legfőbb jóra – nincs értelme rákérdeznünk. (Önmegalapozó érték. ) Ø Minden cselekvésünk a boldogság elérésére irányul. Ø Az elmélet humánus, és figyelembe veszi az állatok boldogulását is. 20 Filozófia

Következmény etika III. : problémák n Pszichológiai előfeltevés, hogy csak a boldogság (élvezet) az önmagában vett legfőbb érték. n Nehéz kalkuláció n Ø Milyen következményeket kell számításba venni? Ø Melyik boldogság / szenvedés a nagyobb? Kellemetlen következmények. Ø n Indokolhatóvá válnak az intuitíve erkölcstelen cselekedetek is. Maga is elköteleződésen alapul („Maximalizálni kell az értéket”) 21 Filozófia

Mit mondanak az eutanáziáról? n Keresztény etika: o Milyen parancsok érintik az esetet? – „Ne ölj!” vs. „Szeresd felebarátodat!” n Kanti etika: o Az egyén embervoltának tisztelete – „Életben tartás. ” vs. „Ne hagyjuk embertelen állapotban. ” n Utilitarizmus: o Milyen lehetséges következmények vannak? – „Így marad és szenved? ” vs. „Magához tér és boldog lesz? ” Környezetben: „Férje szenvedése” vs. „Szülei szenvedése” 22 Filozófia

Deskriptív etika I. Yanomamök 23 Filozófia

Deskriptív etika II. Utkuk 24 Filozófia

Metaetika I: erkölcsi relativizmus n Különböző társadalmakban „helyes” és „helytelen” eltérő. n Nincsenek abszolút erkölcsi tények; az erkölcs mindig a társadalom függvénye. n Az erkölcselmélet az adott társadalomban adott időpontban elfogadott értékek leírása. n Minden erkölcs relatív: Ø Az erkölcsi ítéletek csupán egy bizonyos társadalomra vonatkoztatva ítélhetők igaznak vagy hamisnak. 25 Filozófia

Metaetika II: problémák n A különböző társadalmi szokások között kimutatható egy közös cél, nevezetesen az adott közösség létének, boldogulásának a biztosítása. n Következetlenség: Ø n „Minden erkölcsi ítélet egy adott társadalomtól függő. ” „Egyetlen társadalom sem avatkozhat a másik ügyébe. ” Ez utóbbi viszont abszolút erkölcsi ítélet. Mi számít egy társadalomnak? Ø Meddig ítélhetünk meg egy szubkultúrát a mi normáink alapján? 26 Filozófia

Konklúzió n 1. Az általános elméletekből sok esetben problematikus lehet szükségszerűen levezetni a valós és konkrét helyzetekre irányuló döntéseket. Figyelembe kell vennünk a másik oldal érveit is. n 2. Másrészt viszont nem létezhetünk értéktételezés nélkül. A konkrét szituációk megkövetelhetik az állásfoglalást. Végső soron nekünk kell döntenünk, ám választásunk megalapozottabb, körültekintőbb lehet, ha figyelembe vesszük az itt bemutatott pro és kontra érveket. n Ha egy értéket közösen elfogadunk, akkor lehetőség nyílik a cselekvésekre vonatkozó racionális vitára. 27 Filozófia

Összefoglalás § A filozófiai etika a helyes és jó cselekvésekkel, magatartással, illetve a helyes és jó cselekvésekre vonatkozó értékek problémájával foglalkozik. § Normatív etika: megmondja, hogy mit kell tennünk. § Erényetika: a helyes, etikus cselekvések az erényes jellemből fakadnak. § Kötelességetika: a helyes, etikus cselekvés a kötelességünk teljesítése. § Következményetika: tetteink következményei alapján kell cselekednünk. § Deskriptív etika: csak a különböző társadalmak, társadalmi rétegek etikai rendszerének leírására, megértésére törekszik. § Metaetika: megpróbál reflektálni az általános etikai-filozófiai problémákra főleg a deskriptív etika eredményei alapján, mivel azonban azok szinte végtelenül színes képet mutatnak az etikai rendszerekről könnyen jut relativizmusra, vagyis oda, hogy csak egyetlen általános etikai szabály létezik, hogy nincsenek általános etikai szabályok, és ezzel fölszámolja saját magát. 28 Filozófia