Filozfia s Tudomnytrtnet Tanszk 1111 Budapest Egry Jzsef
Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry József u. 1. VI. em. Ismeretelmélet
A probléma n Sok mindent tudunk. (Tudjuk, hogy most itt vagyunk. Tudjuk, hogy Magyarország fővárosa Budapest, stb. ) Élet és halál múlik időnként azon, hogy mit tudunk, és jól tudjuk-e. (Tudjuk, hogyan kell méretezni a hidat adott terhelésre. ) n Miért mondják minderre, hogy tudják, másra pedig azt, hogy nem? Mit „csinálnak” akkor, amikor tudják? n Honnan tudjuk, hogy mire tehetjük fel az életünket? Ehhez az kell, hogy tudjuk, mi számít megbízható tudásnak. n Ehhez pedig azt kell tudni, mi a tudás és hogyan lehet megbízható tudáshoz jutni. Filozófia 2
A tudás megalapozása: Münchausen trilemma n Hogyan tudom igazolni, amit tudok? És azt honnan tudom, amire az igazolás során építek? 1. Újabb és újabb bizonyítékokra kell hivatkoznom (végtelen regresszus). 2. Vagy valahol önkényesen meg kell szakítanom a bizonyítás láncolatát, mert már nem vagyok képes, nem tudok válaszolni arra a kérdésre, hogy honnan tudom, hogy q. Ez önkényes, hacsak nem feltételezem, hogy vannak olyan fundamentális állítások, amelyek nem szorulnak semmiféle igazolásra, amelyek önmagukban igazoltak. 3. Vagy körbenforgó érvelést alkalmazok: tudom, hogy p mert q, tudom, hogy q mert s, tudom, hogy s mert p. Az, hogy 1, 2 és 3 közül kell választani, az a Münchausen trilemma. Filozófia 3
Honnan származik a tudásunk? - 1 1. Tapasztalat: „látom, hogy…”, „hallom, hogy…”, stb. Érzékszerveim folyamatosan ismereteket szolgáltatnak. (pl. : süt a nap. ) 2. Emlékezet: „Emlékszem, hogy …” (mert korábban tapasztaltam) 3. Következtetés (logika): „mivel tudom, hogy …, és azt is tudom, hogy …, akkor azt is tudom, hogy …” nem látom a napot, mert egy létrán állok a szobámban, de azt látom, hogy lent az utca nagyon fényes, az árnyékok élesek, és az emberek napszemüvegben járkálnak – mindebből arra következtetek, hogy süt a nap. Filozófia 4
Honnan származik a tudásunk? - 2 4. Közlés, „testimónium”: „X mondta, hogy …”, „Y-ban olvastam, hogy …” Elhiszünk dolgokat, melyeket mondanak nekünk: tudom, hogy süt a nap, mert bár egy ablaktalan helyiségben vagyok, de a belépő hallgatók azt mondják, hogy kint süt a nap. E tudásszerző mechanizmusokat nem egyforma mértékben tartjuk megbízhatónak Mivel 4) megbízhatatlan, 2) működése sem hibátlan, a „valódi” tudásforrásnak 1) és 3) tűnik, ezekkel foglalkozik a klasszikus ismeretelmélet: tapasztalat + logika Filozófia 5
A közlés mint gyanús forrás „Tudom, hogy a magyar csapat legyőzte a brazilt” Honnan tudom? 1 és 2. Mert ott voltam és láttam, és emlékszem tévedhetek (álmodtam, hallucináltam), de általában megbízható a tapasztalat 3. Mert kikövetkeztettem: láttam, hogy a magyar szurkolók boldogan jönnek ki, a brazilok meg leverten itt már könnyebb tévedni (pl. döntetlen lett), de ha körültekintő vagyok, elég megbízható 4. Mert valaki azt mondta miért higgyek neki ilyen valószínűtlen dologban? Úgy tűnik, a közlés a legkevésbé megbízható forrás Viszont éppen ezzel élünk a leggyakrabban. Filozófia 6
Tudás: a tudás különböző típusai n Régen máshogy kategorizálták a tudást, mint ma. Arisztotelész például a következő tudástípusokat különböztette meg: n 1. A mesterember tudása (‘tekhné’), amely olyan gyakorlati jellegű tudás, amely a sokszori ismétlésre, begyakorlásra épül. n 2. A teoretikus tudás (‘episzthémé’), vagyis az általánosról való tudás, amely a belátásra épül. Ez a szűk értelemben vett tudományos tudás. n 3. A gyakorlati tudás (‘phronészisz’), amely nem csupán az általános tudása, hanem az egyes alesetekben való jártasság is, vagyis a „tudni, hogyan kell cselekedni az egyes esetekben”. Ily módon szemben áll az általános teoretikus tudással, de a mesterember tudásával is, hiszen nem pusztán egy begyakorlott viselkedésminta ‘vak’, ‘néma’ követése, hanem valódi elvszerű tudás, tudatos tevékenység. Ez a társadalmi tudás, vagyis az etika és a politika területe. Filozófia 7
Propozicionális tudás és gyakorlati tudás Ezzel szemben a modern meghatározás a modern tudomány matematikai, modern logikai szemléletéből fakad: 1. Tudom, hogy a BME Budapesten van. Tudom, hogy felvettem a Filozófia tantárgyat. Tudom, mikor születtem. – Ezek a propozicionális tudás esetei. Tudásom tárgya valamilyen kijelentés [propozíció]. * Ez a tudás tények vagy igazságok ismeretében áll. 2. Tudok úszni. Tudok angolul. Tudom, hogyan kell rántottát készíteni. – Ezek a gyakorlati tudás (képesség-tudás, tudni-hogyan, knowhow) esetei. Ilyen tudással akkor rendelkezünk, ha képesek vagyunk bizonyos tevékenységekre. A gyakorlati tudás meglétéhez nem szükséges és nem is elégséges az adott tevékenységre vonatkozó propozicionális tudás. ** Kérdés, mi a helyzet akkor a társadalmi jellegű tudással? Mint etika, politika, vagy a történelemtudomány? Filozófia 8
Mi a propozicionális tudás? Mik a tudás szükséges és elégséges feltételei? Mit írjunk a … helyére az alábbi? S személy akkor és csak akkor tudja K kijelentést, ha … Gondolkodjunk el az alábbi példákon: 1. Tudja-e Angela Merkel, hogy a BME filozófia kurzusa piszok jó? 2. Tudja-e Angela Merkel, hogy Magyarország fővárosa Miskolc? 3. Tudja-e a babonás diák, hogy rosszul fog sikerülni a vizsgája, ha pusztán azért hiszi ezt, mert fekete macska szaladt át előtte az úton, de a vizsgája tényleg rosszul sikerül? * Filozófia 9
Tudás = igazolt igaz hit S akkor és csak akkor tudja, hogy K, ha: (i) S azt hiszi, hogy K, (ii) K igaz, (iii) S K-hite igazolt. Röviden: a tudás igazolt, igaz hit. Láttuk, hogy e feltételek szükségesek. De vajon elégségesek-e? Vajon minden olyan esetben, amikor S személy és K kijelentés eleget tesz (i)-(iii) feltételeknek, igaz, hogy S tudja K-t? Filozófia 10
A Gettier-probléma (i) (iii) Van egy bárány a mezőn. A srác azt hiszi, hogy van egy bárány a mezőn. Igaz, hogy van egy bárány a mezőn. A srác igazoltan hiszi, hogy van egy bárány a mezőn. De tudja-e, hogy van egy bárány a mezőn? A legtöbbek szerint nem. Vagyis a fenti három feltétel nem elégséges feltétel a tudáshoz. * Filozófia 11
Infallibilis igazolás Egy lehetséges válasz az, hogy a példák szereplő igazolások nem elég erősek. A tudáshoz megkövetelt igazolásnak infallibilisnek [tévedhetetlennek] kell lennie. Egy K kijelentés melletti igazolás akkor és csak akkor infallibilis, ha senki nem rendelkezhet ezzel az igazolással anélkül, hogy K igaz lenne. Ennek megfelelően a (iii) feltételt így kell módosítanunk: (iii+) S K-hite infallibilisen igazolt. Elfogadható válasz ez? Hogy eldöntsük, fussunk végig azon, hogy tudásunknak milyen forrásai vannak. Filozófia 12
Az észlelés megtéveszthet A két függőleges vonal egyforma hosszú, az A és B négyzetek azonos színűek. Az ilyen tévedések azt sugallják, hogy az érzékszervi észlelés nem – vagy legfeljebb speciális esetekben – nyújt infallibilis igazolást. Filozófia 13
Az induktív következtetés nem infallibilis Induktívnak azokat a következtetéseket nevezzük, ahol a konklúzió a premisszákhoz képest új információt tartalmaz. Eddig egyetlen BME-s filozófia kurzuson sem fordult elő, hogy az összes hallgató teljesítette volna. Ezen a kurzuson is lesz olyan hallgató, aki nem teljesíti. Bivalyerős induktív következtetés, de a premissza igazsága nem jelent tökéletes garanciát a konklúzió igazságára. Miért probléma mindez? Mert a tudomány a tankönyvek szerint az észlelésre és az induktív következtetésekre támaszkodik… Filozófia 14
Miről lehet infallibilis igazolásunk? A többi forrás hasonlóképpen megcsalhat l introspekció – öncsalás l emlékezet – konstruktív folyamat, amely torzításokhoz vezethet l a priori intuíció – (ha létezik egyáltalán) olykor tévedésekhez vezet (pl. Csak egyféle végtelen van. ) Ráadásul tudásunk oroszlánrésze tanúbizonyságból származik, s a tanúbizonyság nem nyújt infallibilis igazolást. A maradék oroszlánrésze az észlelésből – ami legfeljebb bizonyos körülmények között nyújt infallibilis igazolást –, és induktív következtetésből, amely soha nem infallibilis. Ennek fényében hiteink között alig akad olyan, amely infallibilisen igazolt. Filozófia 15
Az infallibilizmus elvetése Mindezek alapján, ha a tudás feltételéül szabjuk az infallibilis igazolást, akkor szinte semmit nem tudunk. Ez jó ok arra, hogy a Gettier-problémát ne az infallibilizmus révén – azaz ne (iii+) elfogadásával – próbáljuk megoldani. Ehelyett fogadjuk el ezt: (iv) Az S K-hitének igazsága és igazoltsága közti kapcsolat nem a véletlen műve. Sajnos ezzel valójában nem megválaszoljuk, hanem csak megcímkézzük a Gettier-problémát. A megoldáshoz meg kellene magyaráznunk, hogy a kapcsolat mikor nem „a véletlen műve”. Filozófia 16
Az regresszus-érv 1. – Honnan tudod, hogy a pálinkafőzés újra adóköteles? – Olvastam az neten. – És azt honnan tudod, hogy a portál, ahol olvastad, megbízható információkkal rendelkezik erről? A „honnan tudod” kérdésekkel igazolást kérnek tőlünk. Igazolás gyanánt olyan kijelentést vagy kijelentéseket adunk meg, amelyekből a kérdéses kijelentés következik. * Egy-két ilyen forduló után a kérdező vagy megelégszik a válasszal, vagy megtámadja következtetésünket. n Mi lenne, ha tovább kérdezne, és minden válaszra újra és újra rákérdezne? ** A regresszus-érv*** szerint, ha végiggondoljuk a lehetőségeket, kiderül, hogy semmit sem tudunk. Filozófia 17
A regresszus-érv 2. A következtetéses igazolások láncolata vagy a) igazolatlan hittel végződik, vagy b) a végtelenbe nyúlik, vagy c) kört alkotva visszakanyarodik önmagába. Egy következtetés csak akkor igazol, ha igazolt kijelentésből indul ki. a) esetben ezért egyetlen hit sem igazolt. * b) esetben szintén nem, mert egy hit csak akkor lehetne igazolt, ha végtelen számú másik hit is igazolt lenne. c) esetben azért nem, mert egy igazolás nem lehet körben forgó. ** Így nincsenek igazolt hiteink. Mivel pedig a tudás megköveteli az igazolást, nem tudunk semmit. Filozófia 18
Szkepticizmus: ha nem tudunk semmit… n Eliszi Pürrhón (i. e. 360 – 270. ): a vizsgálódás terméketlen és nyugtalanító, mivel nem tudjuk eldönteni, hogy egy kijelentés mellett vagy ellen felhozott érvek a meggyőzőbbek-e. Függesszük fel az ítéleteinket, és érjük el így az ataraxiát, a lelki béke állapotát. Ez a szkepszis negatív értelme: valójában/megalapozottan nem tudunk semmit. n De lehet a szkepticizmus egy megismerési módszertan is, éppen azért vonjuk kétségbe azt, amit tudni vélünk, ami tehát csak látszat tudás, hogy megtaláljuk az utat a valódi tudáshoz. Módszertani szkepticizmusra példa Descartes, lásd második óra. (Értekezés a módszerről, 4): „Minthogy azonban akkoriban csak az igazság kutatásának akartam ‚élni, úgy gondoltam, hogy épp az ellenezőjét kell tennem: el kell vetnem mint feltétlen hamisat mindazt, amiben csak a legkisebb mértékben is kételkedhetem, hogy lássam, nem marad-e végül is valami a meggyőződésemben, ami teljesen kétségbevonhatatlan. ” Filozófia 19
Fundácionalista válasz A fundácionalista igazolás-elmélet szerint a)-b)-c)-n kívül van egy negyedik lehetősége is: n A következtetéses igazolások láncolata közvetlenül igazolt hitekben végződik. A közvetlen igazolás valamilyen elsődleges tudásforrásból származik: (érzékszervi) észlelésből, introspekcióból, vagy a priori intuícióból. Ezek közül a legfontosabb az észlelés – az introspekció mentális állapotainkról tudósít, az a priori intuíció létezését pedig legtöbben elutasítják. A fundácionalizmus mai változataiban a közvetlen igazolás fallibilis. Filozófia 20
A fundácionalista kép A fundácionalizmus melletti legfontosabb érv az, hogy érthetővé teszi, hogy az igazolás miért szokott az észlelésből származott hitekben végződni, ti. hogy miért nem szoktunk igazolást kérni ill. adni az olyan hitekre, mint „A tanár most vetít” vagy „A tanár most beszél”. Filozófia 21
Koherentizmus: egy példa A portás, a postás, a pizzafutár, a szomszéd és a szerető is azt vallja, hogy a férj a gyilkosság időpontjában a házban tartózkodott. De: a portás épp csak egy futó pillantást vetett a belépőre. A postás erősen rövidlátó. A pizzafutár a sötét lépcsőházban találkozott vele. A szerető csak pár szót hallott, amely kevés az azonosításhoz. A szomszéd rosszindulatú szemétláda, és köztudottan haragban van a férjjel. Minden egyes tanúvallomás önmagában kétes értékű. De a kétes értékű vallomásuk egybecsengésük (koherenciájuk) révén felerősítik egymást. Filozófia 22
A koherentista válasz 1. A koherentizmus szerint az regresszus-érv túl gyorsan írja le a c) lehetőséget, ti. hogy ha egy hit igazolása során idővel visszajutunk ugyanahhoz a hithez, akkor az nem igazolt. A koherentizmus szerint egy hit akkor igazolt, ha egy átfogó és koherens nézetrendszer része. Egy H hit igazolásának két mozzanata van: 1) H kikövetkeztethető hitek valamilyen rendszeréből – ez mutatja meg, hogy része a rendszernek. 2) A rendszer átfogó (tartalmas) és koherens (mentes az ellentmondástól, a benne szereplő hitek kölcsönösen támogatják egymást) – ez mutatja meg, hogy a rendszer igazolt. Filozófia 23
A koherentista válasz 2. Egy bizonyos körkörösség van az igazolásban: H-t egy hitek egy rendszere alapján igazoljuk, de H maga is hozzájárul a rendszer igazolásához. Ez azonban holizmus*, nem hibás körforgás. koherentista holizmus pizzafutár hibás körforgás szomszéd pizzafutár szomszéd portás szerető postás Filozófia 24
A koherentista kép A koherentizmus melletti egyik legfontosabb érv, a tudományos elméletek igazolásánál nem jelölhető ki jól meghatározott tapasztalati bázis. Bár vannak kísérleti bizonyítékok, a mérési eredmények csak akkor szólnak egy adott elmélet mellett, ha számtalan más elméletet adottnak tételezünk fel. Azonban ezeknek az elméleteknek is igazoltaknak kell lenniük, ami újabb kísérleti bizonyítékokat feltételez, amelyek értelmezése újabb elméleteket feltételez, és így tovább. Az elméletek igazolása ezért végső soron azon alapul, hogy elméleteink összessége átfogó és koherens képet nyújt a világról. Filozófia 25
A közlés mint elsődleges forrás n Tudáskészletünk túlnyomó többsége közlésből származik. l történelmi tudás: nyilván nem voltam ott l rengeteg tudás sosem látott tájakról, emberekről l természettudományos tudás: szinte semmit sem tapasztaltam saját szememmel, csak elhiszem, mert mondták. (elektronok, dinoszauruszok, fekete lyukak, stb. ) n Rengeteg dolgot nem tapasztalhatok, sőt nem is következtethetek ki, mégis tudni vélem. n Ha kivonom a tudásomból mindazt, amire közlés útján tettem szert, akkor nagyon kevés marad. Filozófia 26
A tudományos tudás közlés alapú n Jórészt a tudósok számára is: az egyedi tudós nagyon kevés dolgot tapasztalt meg (kísérlet) vagy következtetett ki: készen kapott elméletekkel, módszerekkel, berendezésekkel dolgozik, melyeket részben bizalmi alapon fogad el n A tágabb társadalom számára teljes egészében: elhisszük, mert a tanár mondta, vagy könyvekben olvastuk, vagy tévében láttuk… alapkérdés: miért bízunk a tudomány szavában? Filozófia 27
Miért megbízható a tudomány? n Nem attól lesz valami megbízható, hogy „jó módszerrel” nyertük: jó módszerrel is lehet rossz eredményre jutni, és rossz módszerrel is jóra n Nem is attól, hogy a tudós okos: okos emberek sokszor butaságot beszélnek, a buták meg okosat n Hanem attól, hogy sokan és módszeresen ellenőrizték: a tévedés esélyének szisztematikus csökkentése. n A megbízhatóság záloga a közösségi jelleg: a tudományos tudásgyárban a minőségellenőrzés legalább olyan fontos, mint az ismeretgyártás n Közösségileg ellenőrzött tudás n Kérdés persze, hogy ez hogyan is történik, és persze mindig megbízható-e… Filozófia 28
A tudás hermeneutikai felfogása Heidegger és Gadamer (XX. sz. ) módszere: az értelmezés, az értelemadás filozófiai módszere. Tudásunkban ugyanis nem különíthető el, de megkülönböztethető a tapasztalat és annak értelmezése. Minden tudásunkban, vélekedésünkben, hitünkben egyszerre van benne a tapasztalat és az értelmezés. Filozófia 29
A tapasztalat hermeneutikája Valamit mindig mint valamit értünk meg. Nincs interpretálatlan tapasztalat. Csak jobb és rosszabb interpretációk vannak. A tapasztalat hermeneutikájának lényege az, hogy a tapasztalatot a szöveg analógiájára fogjuk fel. A szöveg-analógia alapján a tapasztalat megértése körkörösséget foglal magába. Egyrészt a szöveg egésze alapján kell megérteni a kiválasztott részt ill. a szavakat, és megfordítva. Ez a rész és egész kölcsönös egymásrautaltsága. Másrészt a megértéshez mindig valamilyen előzetes értelmezési feltevéssel kell hozzáfogni, ami azután finomítható, pontosítható vagy elvethető. Filozófia 30
Összefoglalás Tudás n. A propozicionális tudás definíciója n. A Gettier-probléma n. Tudásunk forrásai avagy mi a baj az infallibilizmussal Igazolás n. A regresszus-érv n. Válaszok a regresszus-érvre: fundácionalizmus vs. koherentizmus Hermeneutikai felfogás na hermeneutikai kör Filozófia 31
- Slides: 31