Filozfia s Tudomnytrtnet Tanszk 1111 Budapest Egry Jzsef

Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry József u. 1. VI. em. Etika

Cselekedetek megítélése: egy példa Terri Schiavo 2 Filozófia

Cselekedetek megítélése: másik példa Terry Wallis 3 Filozófia

Az etika tárgya n Minden erkölcsi vita – implicit vagy explicit – eltérő értéktételezéssel hozható összefüggésbe. Az eutanáziával kapcsolatos viták például magának az eutanázia gyakorlatának helyességét vagy helytelenségét igyekszenek megítélni, s az álláspontok mögött egy általánosabb értéktételezés húzódik meg. Például: A legfőbb érték maga az élet. ↔ Az élet minősége fontosabb, értékesebb, mint maga az élet. A filozófiai etika a helyes és jó cselekvésekkel, magatartással, illetve a helyes és jó cselekvésekre vonatkozó értékek problémájával foglalkozik. 4 Filozófia

Az etika tárgykörének felosztása 1) Normatív (előíró) etika A normatív etika különböző elvekre építkezve azt mondja meg, hogy mit kell tennünk, milyen értékeket kell követnünk. 2) Deskriptív (leíró) etika A deskriptív etika nem értékel, hanem módszeresen adatokat gyűjt, leírja az etikai szokásokat, elemzi azok eredetét stb. 3) Metaetika A metaetika az etikai állítások, az értéktételezések megalapozási lehetőségének problémájával foglalkozik. (Egyáltalán léteznek objektív, mindenki számára érvényes értékek? ) 5 Filozófia

Normatív etika § Legalapvetőbb típusai: 1. Erény-etika 2. Kötelesség-etika 3. Következmény-etika 6 Filozófia

Erény-etika n Elsősorban az antik filozófusok között volt elterjedt irányzat. Az egyik legismertebb képviselője Arisztotelész, de jelenleg is vannak védelmezői: John Mc. Dowell, Ernest Sosa. n Az erény-etika annak alapján értékeli a cselekvéseket, hogy azok milyen erényekből fakadnak. n Központi fogalmai: l Erény l Gyakorlati bölcsesség (Phronészisz) l Boldogság, beteljesült élet (Eudaimonia) 7 Filozófia

De mit jelent boldognak lenni? n n A boldogság a legfőbb jó. l Akkor vagyok boldog ha sok pénzem van? l Ha dúskálok az élvezetekben? Az emberre jellemző kiválóság az értelem megfelelő használata. l Az állatok is érezhetik jól magukat, élvezhetik az életet. l Még beteljesedett életük is lehet. l Az ember viszont elkülönül az állatoktól, mert gondolkodó lény. Vagyis a boldogság nem materiális, testi, hanem lelki, belső állapot. 8 Filozófia

Mi kell a boldogsághoz? Erények és gyakorlati bölcsesség l Példa: Erény: erkölcsi értelemben kiértékelhető személyiségjegy. – Egy erénnyel rendelkezni azt jelenti, hogy valaki egy "bizonyos fajta ember. " „Az őszinte ember számára mindig indok, hogy igazat mondjon. – Ez egy összetett személyiségjegy, melynek részét képezik érzelmeink, érdeklődésünk, Az igazmondás diadala értékeink, választásaink, sőt még meghatja, a érzékelésünk is. hazugság – Ha valaki rendelkezik egy erénnyel, akkor visszataszító az illető bizonyos megfontolásokat számára. ” cselekvési indokokként kezel. 9 Filozófia

Mi kell a boldogsághoz? Erények és gyakorlati bölcsesség. n Példa: Az erények gyakorlásához bölcsességre van szükség. l l Kedves gyerekek és bölcs felnőttek Nem mindegy, hogy valaki őszinte is, vagy csak őszinte akar lenni. Tudnunk kell, hogy amit teszünk, az valóban annak az erénynek a megnyilvánulása, amellyel rendelkezünk. 10 • Kedves gyerekek is rendelkeznek erényekkel. • Gyakorlati bölcsesség nélkül azonban nem tudnak ezeknek megfelelően cselekedni. • Állatokkal szemben például sokszor agresszívek, holott nagyon szeretik őket. Filozófia

Érvek az erényetika mellett n Az erényetika újabb képviselőinek érvei a következők: Ø Ø Ø A modern etika a keresztény kötelesség-etikán alapul, azonban a szekularizáció következtében a keresztény etika háttérbe szorult, így a jelenlegi erkölcsi fogalomtár irracionálissá vált. A szimmetria érve. Az erényetika tekintetbe veszi a cselekvő boldogságát is. A többi etika szigorú követelménye összeegyeztethetetlen az emberi természettel. Pluralizmus érve. Az erényetika képes megragadni az értékek sokféleségét. Nem ugyanolyan erényekkel kell rendelkeznie egy jó katonának, mint egy jó tanárnak. 11 Filozófia

Az erényetika problémái I. n Az erények inkompatibilisek lehetnek egymással l Egy konkrét szituációban melyik erényt szem előtt tartva kellene döntenünk? l Példa: egy barátunk megkérdezi mit gondolunk az új frizurájáról, amit mi szörnyűnek tartunk – vajon inkább őszintének kéne lennünk (amivel megbántjuk) vagy pedig inkább kedvesnek (amivel viszont lényegében becsapjuk)? l Vajon mi a helyes cselekvés az eutanázia esetében? 12 Filozófia

Az erényetika problémái II. n A pszichológiai empirikus eredményei kétségessé teszik az erényekkel rendelkező stabil karakter létezését n De még ha el is fogadjuk, hogy van karakter, akkor is felmerül a probléma, hogy ez milyen mértékben változtatható. A genetikánk, szocializációnk, iskolai környezetünk úgy tűnik szinte teljesen meghatározza azt, hogy kik is vagyunk, és ezen rendkívül korlátozottan változtathatunk n Az erényetika ebben az esetben elitizmushoz vezet, csak az válhat valóban erényessé, aki rendelkezik azokkal a testi, külsődleges képességekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy valójában kiegyensúlyozott, tanult, erényes emberré váljunk 13 Filozófia

Kötelesség-etika bevezető 14 Filozófia

Kötelesség-etika bevezető § Kötelesség-etika vagy Deontológia (kötelességtudomány = deon: kötelesség + logos: tudomány) § Keresztény etika Példa: A jogszabályok meghatározzák, hogy mi kötelező és mi tilos. § Kanti etika § Fajtái A kötelességek minden körülmények között végrehajtandók § § Cselekvő-központú § Kantiánus etika A tiltott cselekedetek minden körülmények között kerülendők § 15 Filozófia

Az elszabadult villamos dilemmája 16 Filozófia

Keresztény etika n A keresztény etikát bizonyos értelemben jól ismerjük, hiszen alapvetően a mai napig ez határozza meg az emberek közötti érintkezés, a helyes és a helytelen megítélésének alapvető normáit. n A keresztény etikát alapvetően kötelességetikának szokták tekinteni, hiszen világos szabályokat fogalmaz meg, mint pl. a tízparancsolat, amelyeknek a betartása alapvető az etikus élethez. n A parancsolatokat értelemszerűen Isten létezése legitimálja, és mivel az ember bűnben fogant, a szabályok követése belátást, de legalábbis engedelmességet igényel, és nem feltétlenül vezet a boldogság megéléséhez, pl. a testi élvezetekkel szemben. n A boldog élethez krisztusi tanítás lényegét alkotó alapvető keresztény erények elsajátítása is szükséges, amelyek közül a legfontosabb természetesen a szeretet. A keresztény etika tehát nemcsak kötelesség-, de részben erényetika is. 17 Filozófia

Kant etikája 1. n A legfőbb jó nem a boldogság, hanem a jóakarat, ami azonos a kötelességek teljesítésére irányuló szándékkal. n Erkölcsi cselekedet nem hajlandóságból, érzésből, jutalomért. n Az erkölcs cselekvésre utasító, minden racionális parancs a kategorikus imperativuszból vezethető le: Ø Ø „Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor egyszersmind általános törvényhozás elveként érvényesülhessen. ” „Cselekedj úgy, hogy az emberiségre, mind a saját személyedben, mind bárki máséban mindenkor mint célra, sohasem mint puszta eszközre legyen szükséged. ” 18 Filozófia

Kant etikája 2. n Az erkölcsös cselekedet alapja nem lehet valamilyen érzelem tehát nem léteznek erkölcsi érzelmek. n l Nem lehet félelem a börtöntől vagy önző érdek, de nem lehet sajnálat vagy együttérzés sem. Ezekről az alany nem tehet. l Ha azért adok pénzt jótékony célra, mert mélyen együtt érzek a nélkülözőkkel, akkor Kant szerint nem cselekszem erkölcsösen, mert tettem nem kötelességtudatból származik. Viszont akkor is erkölcsösen cselekszem, ha kötelességtudattól hajtva megpróbálok megmenteni egy fuldoklót, de véletlenül pont én okozom a halálát. 19 Filozófia

Kötelesség-etika 3: problémák n Kötelességek konfliktusa n Léteznek kimondottan erkölcsi érzelmek Együttérzés, könyörületesség, bűntudat. Ha ezeket elkülönítjük az erkölcstől, akkor az erkölcsi viselkedés egyik központi jellegzetességét hagyjuk figyelmen kívül. n Felvethető, hogy a kötelességérzet is egy hajlam, illetve egy szenvedély. n Miért lenne racionális a kötelességek végrehajtására irányuló szándékom? 20 Filozófia

Kísérlet: Erkölcsi érzelmek a racionális belátással szemben A Tank-ember Wang Weilin (19) 1989, Peking Tiananmen t. 1960 -as években legalább 750 000 földművest végeztek ki Kínában 21 Filozófia

Kant alternatívája: Hume n A helyes-helytelen erkölcsi megkülönböztetés nem a józan észből származik. A rossz cselekedetek visszatetszést keltenek bennünk, a jó cselekedetek örömmel töltenek el. l Ezek a megkülönböztetések nem olyanok mint a matematikai számítások. Ezek a megfigyelő érzelmeiből származnak. – Ezen érzések által fedezzük fel egy cselekedet helyességét, de előre nem tudjuk kiszámolni, hogy mit éreznénk ha látnánk egy rossz cselekedetet. l Az értelem és belátás önmagában nem képes motiválni senkit. (Vö. motivációs elmélet) – Ez abból is látszik, hogy sokszor történik az emberrel olyan, hogy belátja mit kellene tennie, de érzelmei (pl. lustaság, félelem) meggátolják ebben. 22 Filozófia

Következmény etika I. : utilitarizmus § Egy cselekvés helyessége vagy helytelensége nem a cselekvő szándékaitól függ, hanem cselekedete következményeitől. n Utilitarizmus Ø Ø Ø Az utilitarizmus szerint egy cselekvés akkor rendelkezik morális tartalommal, ha a következményei egy nem morális tartalmú érték maximalizálását szolgálják. Ez a nem morális tartalmú érték lehet a szabadság, a természet megismerése vagy a boldogság. Az utilitarizmus legelterjedtebb formája a boldogságot tekinti a legnagyobb értéknek. (J. Bentham: „a lehető legtöbb ember lehető legnagyobb fokú boldogsága a mércéje jónak és rossznak”. ) 23 Filozófia

Következmény etika II. : utilitarizmus n Ø Az utilitarizmus érvei: A morális tartalmú cselekvések önmagukban – tisztán racionálisan – igazolhatatlanok. Azonban a morális tartalmú cselekvéseknek igazolhatóaknak kell lenniük. Ezért egy nem morális tartalmú érték maximalizálásával kell igazolnunk őket. A boldogságra – mint legfőbb jóra – nincs értelme rákérdeznünk. (Önmegalapozó érték. ) Ø Minden cselekvésünk a boldogság elérésére irányul. Ø Az elmélet humánus, és figyelembe veszi az állatok boldogulását is. 24 Filozófia

Következmény etika III. : problémák n Pszichológiai előfeltevés, hogy csak a boldogság (élvezet) az önmagában vett legfőbb érték. n Nehéz kalkuláció n Ø Milyen következményeket kell számításba venni? Ø Melyik boldogság / szenvedés a nagyobb? Kellemetlen következmények. Ø n Indokolhatóvá válnak az intuitíve erkölcstelen cselekedetek is. Maga is elköteleződésen alapul („Maximalizálni kell az értéket”) 25 Filozófia

Mit mondanak az eutanáziáról? n Erény-etika: o n Milyen jellemvonások nyilvánulnak meg a cselekedetben? Kegyetlenség/nagylelkűség a másikat hagyni meghalni? Kötelesség-etika o A cselekedetem/szándékom megsért-e valamilyen törvényt? Véget vetek az életének vagy hagyom hogy szenvedjen? n Következmény-etika (Utilitarizmus): o Milyen lehetséges következmények vannak? „Így marad és szenved? ” vagy „Magához tér és boldog lesz? ” 26 Filozófia

Deskriptív etika n A normatív etika értelemszerűen abból a feltételezésből indul ki, hogy léteznek olyan univerzális normák, amelyek filozófiai módszerekkel feltárhatóak, és amelyek eme univerzális jellegükből fakadóan mindenkinek követnie kellene. A normatív etika tehát nem objektív, semleges a vizsgált tárgyát tekintve. n A deskriptív etika célkitűzése ezzel szemben az, hogy objektív, tudományos módszerességgel vizsgáljuk a különböző emberi közösségek erkölcsi életét, vagyis ne egy „karosszékből filozofáljunk megalapozatlanul”, hanem menjünk ki a „terepre” és tudományos alapossággal gyűjtsünk össze annyi objektívnak tekintett adatot az emberek erkölcsi szokásairól, amennyi csak lehetséges. Itt a filozófiával szemben elsősorban szociológiára és kulturális antropológiára kell gondolni. 27 Filozófia

Deskriptív etika példa: Yanomamök 28 Filozófia

Deskriptív etika példa: Utkuk 29 Filozófia

Metaetika és erkölcsi relativizmus n Milyen következtetéseket lehet levonni, figyelembe véve a deskriptív etika adatait is az erkölcsi állítások megalapozásáról, jellegéről? n Például azt, hogy minden erkölcs relatív l Nincsenek abszolút erkölcsi tények; a "helyes" és "helytelen" mindig az adott kultúra, társadalom függvénye. Az ezeket tartalmazó ítéletek. l Az erkölcselmélet az adott társadalomban adott időpontban elfogadott értékek leírása. l Az erkölcsi ítéletek csupán egy bizonyos társadalomra vonatkoztatva ítélhetők igaznak vagy hamisnak. 30 Filozófia

Erkölcsi relativizmus: problémák l A különböző társadalmak szokásainak úgy tűnik mindig célja, az adott közösség létének, boldogulásának a biztosítása. l Mi számít egy társadalomnak? l Ez a szemlélet megnehezíti a kultúrák együttélését, fanatizmushoz vezethet. 31 Filozófia

Konklúzió 1. Az általános elméletekből sok esetben problematikus lehet szükségszerűen levezetni a valós és konkrét helyzetekre irányuló döntéseket. Figyelembe kell vennünk a másik oldal érveit is. 2. Másrészt viszont nem létezhetünk értéktételezés nélkül. n a) A konkrét szituációk megkövetelhetik az állásfoglalást. b) Végső soron nekünk kell döntenünk, ám választásunk megalapozottabb, körültekintőbb lehet, ha figyelembe vesszük az itt bemutatott pro és kontra érveket. Ha bizonyos értékeket közösen elfogadunk, akkor lehetőség nyílik a cselekvésekre vonatkozó racionális vitára. 32 Filozófia

Összefoglalás § A filozófiai etika a helyes és jó cselekvésekkel, magatartással, illetve a helyes és jó cselekvésekre vonatkozó értékek problémájával foglalkozik. § Normatív etika: megmondja, hogy mit kell tennünk. § Erényetika: a helyes, etikus cselekvések az erényes jellemből fakadnak. § Kötelesség-etika: a helyes, etikus cselekvés a kötelességünk teljesítése. § Következményetika: tetteink következményei alapján kell cselekednünk. § Deskriptív etika: csak a különböző társadalmak, társadalmi rétegek etikai rendszerének leírására, megértésére törekszik. § Metaetika: megpróbál reflektálni az általános etikai-filozófiai problémákra főleg a deskriptív etika eredményei alapján, mivel azonban azok szinte végtelenül színes képet mutatnak az etikai rendszerekről könnyen jut relativizmusra, vagyis oda, hogy csak egyetlen általános etikai szabály létezik, hogy nincsenek általános etikai szabályok, és ezzel fölszámolja saját magát. 33 Filozófia