Filozfia s Tudomnytrtnet Tanszk Etika Cselekedetek megtlse Terri

Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Etika

Cselekedetek megítélése Terri Schiavo 2 Filozófia

Cselekedetek megítélése Terry Wallis 3 Filozófia

Az erkölcsi döntésekkel kapcsolatos viták fő típusai n Minden erkölcsi vita – implicit vagy értéktételezéssel hozható összefüggésbe. explicit – eltérő Az eutanáziával kapcsolatos viták például magának az eutanázia gyakorlatának helyességét vagy helytelenségét igyekszenek megítélni, s az álláspontok mögött egy általánosabb értéktételezés húzódik meg. A legfőbb érték (egyike) maga az élet <=> Az élet minősége fontosabb (értékesebb), mint maga az élet. 4 Filozófia

Az értéktételezésről 5 Filozófia

Az értékek, erények két fő fajtája n 1. Társas erények és értékek ( Elsősorban másokra irányul. Ezek az erkölcsi, morális értékek, erények) Példák: - jó akarat - igazságosság - önfeláldozás (altruizmus) - igazmondás 2. Erkölcsileg semleges értékek, erények. Példák: - akaraterő - humorérzék - szépség - éleselméjűség 6 Filozófia

Az etika tárgya n A filozófiai etika a helyes és jó cselekvésekkel, magatartással, illetve a helyes és jó cselekvésekre vonatkozó értékek problémájával foglalkozik. 7 Filozófia

Az etika tárgykörének felosztása 1) Normatív (előíró) etika A normatív etika azt mondja meg, hogy mit kell tennünk, milyen értékeket kell követnünk. 2) Deskriptív (leíró) etika A deskriptív etika nem értékel, hanem leírja az etikai szokásokat, elemzi azok eredetét stb. 3) Metaetika A metaetika az etikai állítások, az értéktételezések megalapozási lehetőségének problémájával foglalkozik. (Egyáltalán léteznek objektív, mindenki számára érvényes értékek? ) 8 Filozófia

Normatív etika § Legalapvetőbb típusai: 1. Erény-etika 2. Kötelesség etika 3. Következmény etika 9 Filozófia

Erényetika I. n Az erényetika annak alapján értékeli a cselekvéseket, hogy azok milyen erényekből fakadnak. n Az erények kiválóságot, elsősorban lelki kiválóságot jelentenek. Ø Bölcsesség Ø Éleselméjűség Ø Jó humorérzék Ø Igazságosság Ø Bátorság Ø Mértékletesség Ø Jámborság 10 Filozófia

Erényetika II. n Ø Elsősorban az antik filozófusok között volt elterjedt irányzat. Az egyik legismertebb képviselője Arisztotelész. A boldogság a legfőbb jó (azonban mindenki másképpen vélekedik róla: pénz, hírnév, elmélkedő életforma). Ø A boldogságot csak az adott fajra jellemző képességek kiteljesítése révén lehet elérni. Ø Az embere jellemző kiválóság az értelem megfelelő használata. Ø A bölcsesség birtokában mértékletesek, igazságosak, bátrak leszünk. 11 Filozófia

Erényetika III. n Ø Ø Ø Újabb képviselői is léteznek. Érveik a következők: A modern etika a keresztény kötelesség etikán alapul, azonban a szekularizáció következtében a keresztény etika háttérbe szorult, így a jelenlegi erkölcsi fogalomtár irracionálissá vált. A szimmetria érve. Az erényetika tekintetbe veszi a cselekvő boldogságát is. A többi etika szigorú követelménye összeegyeztethetetlen az emberi természettel és közgondolkodással. Pluralizmus érve. Az erényetika képes megragadni az értékek sokféleségét. 12 Filozófia

Erényetika IV. : problémák I. n Kérdés, hogy a lelki kiválóságok milyen mértékben sajátíthatóak el. (Az adottságokat igen nehéz befolyásolni. ) Ezért az erényetika elitizmushoz vezethet. n Egy etikai elgondolás vagy a hétköznapi vélekedéseket veszi tekintetbe vagy örökérvényűnek tekinti saját normatíváját. Az erényetika mindkét esetben problémához vezet. 13 Filozófia

Erényetika V. : problémák II. n Az erény-etika további problémája lehet, hogy konkrét – s főként morális – problémákkal kapcsolatban nem ad számunkra útmutatást. n Milyen értékeket fogadhatunk el például az eutanázia problémájával kapcsolatban? n 1. Gondolhatjuk azt, hogy az élet az egyik legnagyobb érték. Pl. : - Mert Isten adta, és kötelességünk tiszteletben tartani. Isten parancsolata az emberi élet feltétlen tisztelete. - Mert kötelességünk önmagában való célnak tekinteni az emberi életet. 2. Gondolhatjuk azt is, hogy sokkal racionálisabb a boldogságot, s nem az életet tekinteni a legnagyobb értéknek. 14 Filozófia

Kötelesség etika I. o Kötelesség: amit feltétlenül meg kell tenni, mert elvárják, előírták. o Erkölcsös cselekvés azt cselekedni, ami kötelességünk, függetlenül cselekedeteink következményeitől. n Keresztény etika n Kanti etika 15 Filozófia

Kötelesség etika II. : keresztény etika § Szentírás: kötelességek és tiltott tevékenységek. Ø Ø Ø Abszolút kötelességek: minden körülmények között végrehajtandók. „Helyes” az, ami Isten akarata szerint való; „helytelen”, ami akarata ellen való. Az erkölcs egy külső tekintély (Isten) által adott abszolút parancsok követésében áll. 16 Filozófia

Kötelesség etika III. : kanti etika n A legfőbb jó a kötelességek végrehajtására irányuló szándék (jóakarat). n Erkölcsi cselekedet nem hajlandóságból, érzésből, jutalomért. n Az erkölcs cselekvésre utasító racionális parancsok rendszere. Egy alapvető kategorikus imperatívusz létezik. Ø „Cselekedj úgy, hogy az emberiségre, mind a saját személyedben, mind bárki máséban mindenkor mint célra, sohasem mint puszta eszközre legyen szükséged. ” 17 Filozófia

Kötelesség etika IV. : problémák n Kötelességek konfliktusa. n Léteznek kimondottan erkölcsi érzelmek. Együttérzés, könyörületesség, bűntudat. Ezeket elkülönítve az erkölcstől az erkölcsi viselkedés egyik központi jellegzetességét hagyjuk figyelmen kívül. n Felvethető, hogy a kötelességérzet is egy hajlam, illetve egy szenvedély. n Miért lenne racionális a kötelességek végrehajtására irányuló szándékom? 18 Filozófia

Következmény etika I. : utilitarizmus § Egy cselekvés helyessége vagy helytelensége nem a cselekvő szándékaitól függ, hanem cselekedete következményeitől. n Utilitarizmus Ø Ø Ø Az utilitarizmus szerint egy cselekvés akkor rendelkezik morális tartalommal, ha a következményei egy nem morális tartalmú érték maximalizálását szolgálják. Ez a nem morális tartalmú érték lehet a szabadság, a természet megismerése vagy a boldogság. Az utilitarizmus legelterjedtebb formája a boldogságot tekinti a legnagyobb értéknek. (Boldogság a legfőbb jó. ) 19 Filozófia

Következmény etika II. : utilitarizmus n Ø Az utilitarizmus érvei: A morális tartalmú cselekvések önmagukban – tisztán racionálisan – igazolhatatlanok. Azonban a morális tartalmú cselekvéseknek igazolhatóaknak kell lenniük. Ezért egy nem morális tartalmú érték maximalizálásával kell igazolnunk őket. A boldogságra – mint legfőbb jóra – nincs értelme rákérdeznünk. (Önmegalapozó érték. ) Ø Minden cselekvésünk a boldogság elérésére irányul. Ø Az elmélet humánus és figyelembe veszi az állatok boldogulását is. 20 Filozófia

Következmény etika III. : problémák Biztos, hogy a boldogság a legfőbb érték? n Téves pszichológia n Nehéz kalkuláció n Ø Milyen következményeket kell számításba venni? Ø Melyik boldogság / szenvedés a nagyobb? Kellemetlen következmények. Ø n Indokolhatóvá válnak az intuitíve erkölcstelen cselekedetek is. Maga is kötelességen alapul („Maximalizálni kell az értéket”) 21 Filozófia

Mit mondanak az eutanáziáról? n Keresztény etika: o Milyen parancsok érintik az esetet? – „Ne ölj!” vs. „Szeresd felebarátodat!” n Kanti etika: o Az egyén embervoltának tisztelete – „Életben tartás. ” vs. „Ne hagyjuk embertelen állapotban. ” n Utilitarizmus: o Milyen lehetséges következmények vannak? – „Így marad és szenved? ” vs. „Magához tér és boldog lesz? ” Környezetben: „Férje szenvedése” vs. „Szülei szenvedése” 22 Filozófia

Deskriptív etika I. Yanomamök 23 Filozófia

Deskriptív etika II. Utkuk 24 Filozófia

Metaetika I: erkölcsi relativizmus n Különböző társadalmakban „helyes” és „helytelen” eltérő. n Nincsenek abszolút erkölcsi tények; az erkölcs mindig a társadalom függvénye. n Az erkölcselmélet az adott társadalomban adott időpontban elfogadott értékek leírása. n Minden erkölcs relatív: Ø Az erkölcsi ítéletek csupán egy bizonyos társadalomra vonatkoztatva ítélhetők igaznak vagy hamisnak. 25 Filozófia

Metaetika II: problémák n A különböző társadalmi szokások között kimutatható egy közös cél, nevezetesen az adott közösség létének, boldogulásának a biztosítása. n Következetlenség: Ø n „Minden erkölcsi ítélet egy adott társadalomtól függő. ” „Egyetlen társadalom sem avatkozhat a másik ügyébe. ” Ez utóbbi viszont abszolút erkölcsi ítélet. Mi számít egy társadalomnak? Ø Meddig ítélhetünk meg egy szubkultúrát a mi normáink alapján? 26 Filozófia

Konklúzió n 1. Az általános elméletekből sok esetben problematikus lehet szükségszerűen levezetni a valós és konkrét helyzetekre irányuló döntéseket. Figyelembe kell vennünk a másik oldal érveit is. n 2. Másrészt viszont nem létezhetünk értéktételezés nélkül. A konkrét szituációk megkövetelhetik az állásfoglalást. Végső soron nekünk kell döntenünk, ám választásunk megalapozottabb, körültekintőbb lehet, ha figyelembe vesszük az itt bemutatott pro és kontra érveket. n Ha egy értéket közösen elfogadunk, akkor lehetőség nyílik a cselekvésekre vonatkozó racionális vitára. 27 Filozófia