Filozfia s Tudomnytrtnet Tanszk 1111 Budapest Sztoczek J
Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2 -4. fsz. 2. Elmefilozófia
Phineas Gage esete Filozófia 2
Probléma I. n Általános tapasztalat, hogy az agysérülések, narkotikumok közvetlenül befolyásolják nem csak az intelligenciát, de a személyiséget is, amiből könnyű arra következtetni, hogy az agy és az elme (lélek) olyan szoros összefüggésben állnak egymással, hogy tulajdonképpen azonosak. n Ebben az esetben viszont szembe kell néznünk azzal a lehetséges következménnyel, hogy a lelki tulajdonságok – az olyanok is, mint például a szeretet, a szerelem, a jóindulat – valójában csak anyagi természetűek. n Talán még ennél is súlyosabb következmény, hogy akaratunk, szándékaink is a természettörvényeknek alávetett anyagi folyamatokkal azonosíthatóak. Így viszont az erkölcsi felelősség lehetősége kérdőjeleződik meg. Filozófia 3
Probléma II. n Mindennapos intuíciónk mégis az, hogy a lelki tulajdonságok markánsan megkülönböztethetőek a testi állapotoktól. Elménk szellemi természetűnek mutatkozik, testünk nem. n Lelki jelenségeink oksági kapcsolatban állnak nem csak a testi jelenségekkel, de egymással is, s ez utóbbi oksági kapcsolat alapján magyarázni a cselekvéseket sokkal racionálisabbnak mutatkozik, mint az agy állapotai alapján. n Szintén általánosan ismert tény, hogy az agysérülést követően a személy idővel, megfelelő gyakorlással visszanyeri az elvesztett képességeit, holott az állítólag ezekért felelős agyterület nem épül vissza. Filozófia 4
Filozófia 5
Probléma III. n Összeegyeztethetők ezek az ellentmondónak mutatkozó tapasztalatok? n Ha nem, akkor melyiket kellene alapul vennünk? n Ha igen, akkor hogyan? Filozófia 6
Két szembenálló nézőpont Az alábbiakban két szembenálló nézőpontot , s az ezekből fakadó nehézségeket mutatjuk be: 1. Descartes dualista elképzelését. 2. Az azonosság elméletet. 3. A két irányzat problémáiból levonható következtetéseket (például funkcionalizmus és emergentizmus) Filozófia 7
Megoldás I: Dualizmus A szubsztancia dualizmus állításai: A világban kétféle egymástól független létező (szubsztancia) van: anyag és elme Az anyag alapvető tulajdonsága a kiterjedés. Az elme alapvető tulajdonsága a gondolkodás. Az anyag és az elme között kölcsönhatás áll fenn. Filozófia 8
Probléma: kauzális kölcsönhatás Erzsébet, pfalzi hercegnő: 1) Az elmének nincs kiterjedése. 2) Az anyag mozgását csak kiterjedéssel rendelkező objektumokkal való érintkezés okozhatja. 3) Vagyis az elme nem okozhatja testek mozgását. Descartes válasza: 2) nem igaz. De Descartes nem ad számot arról a folyamatról, amely révén az elme hatással lehet a testre. Filozófia 9
A test-elme probléma különböző tulajdonságok test-elme kölcsönhatás dualizmus azonosság elmélet kauzális kölcsönhatás Filozófia 10
Megoldás II: Azonosság Elmélet I. David Lewis n Kauzális érvelés: n Premissza (1): A mentális okoknak vannak fizikai okozatai. n Premissza (2): Minden fizikai okozatnak van fizikai oka. n Premissza (3): A mentális okok fizikai okozatai nincsenek túldeterminálva. n Konklúzió: A mentális okok azonosak fizikai okokkal. Filozófia 11
Megoldás II. : Azonosság Elmélet II: Reduktív fizikalizmus: a mentális események kauzálisan hatékonyak, de oksági relációik pontosan ugyanazok, mint a fizikai események oksági relációi. Vagyis az elme tulajdonképpen azonos a testtel. Filozófia 12
Megoldás II: Azonosság Elmélet III. Az érzetek nem mások, mint agyi folyamatok. fájdalom tű idegi aktiváció kézelrántás Filozófia 13
Probléma: Sokszoros Realizálhatóság I. Probléma a reduktív fizikalizmussal: Realizált Sokszoros realizálhatóság • • ugyanaz a mentális állapot különböző agyállapotok Realizáló 1 2 3 Filozófia 14
Probléma: Sokszoros Realizálhatóság II. Példa 1: • Az ember, de feltehetően a kutya vagy a polip is érez fájdalmat. • A fájdalom mint fájdalom teljesen hasonló érzés mind a három élőlény esetében, ám feltehetően teljesen más szerkezetű a három faj idegrendszere, illetve azok az agyterületek, amelyek esetleg összefüggésbe hozhatóak az említett érzéssel. Példa 2: televízió-kép: katódsugárcsöves / LCD / plazma Filozófia 15
Probléma: Sokszoros Realizálhatóság III. Filozófia 16
Megoldás III. : Funkcionalizmus I. Nem-reduktív fizikalizmus: A mentális tulajdonságok ‘magasabb rendű tulajdonságok’, amelyek a fizikai tulajdonságok által meghatározottak, de nem azonosak azokkal. Funkcionalizmus: (Példa magasabb rendű tulajdonságokra. ) mentális tulajdonság = rendelkezni valamilyen tulajdonsággal, amely adott kauzális szerepet tölt be • mentális tulajdonság → • fizikai tulajdonság → másodrendű tulajdonság maga a funkcionális szerep elsőrendű tulajdonság funkcionális szereppel rendelkezik Filozófia 17
Megoldás III. : Funkcionalizmus II. Filozófia 18
Megoldás III. : Funkcionalizmus III. Analógia: Test Elme Hardver Szoftver Filozófia 19
Kik gondolkodnak? Tudnak a gépek gondolkodni? 1997 – Deep Blue vs. Kasparov • 32 IBM szuperszámítógép • 220 sakk-processzor • 100 millió pozíció / sec Vajon intelligens Deep Blue? Filozófia 20
Turing teszt Imitációs játék: Turing teszt: Egyik ember helyett egy számítógép. Loebner-díj 1990 óta. Filozófia 21
Gyenge vs. Erős MI Gépies műveletek vs. Valódi megértés Gyenge Mesterséges Intelligencia: → a számítógép hasznos eszköz bizonyos humán teljesítmények szimulálásában Erős Mesterséges Intelligencia: → egy megfelelően programozott számítógép valóban rendelkezik elmével Pl. : Deep Blue → Gyenge MI de nem Erős MI. Filozófia 22
GONDOLKODÓ GÉPEK? Az Erős MI ellen John Searle Érv az Erős MI ellen: → pusztán formális szabálykövetés nem eredményezhet valódi megértést a gép saját beszámolója nem tekinthető bizonyítéknak az, hogy mi értelmesnek ítéljük a gép reakcióit sem elegendő ok arra, hogy valódi megértést tulajdonítsunk neki Filozófia 23
GONDOLKODÓ GÉPEK? Kínai szoba Filozófia 24
Egyéb problémák a funkcionalizmussal n 1. Kváliák, érzetminőségek l n 2. Kizárja az evolúciós megközelítést l n Érzetminőség, szubjektív élmény, számítógépeknek ilyen nincs Mentális funkciók függetlenek a neurális alapoktól, vagyis nem befolyásolhatja őket a (neurális) evolúció, amely az agy szelekciós változása 3. Tanulás nehéz kezelni funkcionalista alapon l A tanulás ugyanis ingerek kategorizációján alapul, ami nem más, mint magasabb szintű mentális állapotok kialakulása alacsonyabb szintűekből, hiszen a kategória sem eleve adott; a kategorizációhoz és a tanuláshoz így legalább két szintet kell figyelembe venni (kategorizálandó ingerek, magasabb kategória szintjei), ami nem elképzelhető funkcionalista keretek között. Filozófia 25
Egy evolúciós megközelítés n Az MI és az emberi különbsége alapvető: l Az MI mesterségesen tervezett és létrehozott dolog l Míg az emberi elme egy természetes tervezetlen fejlődés következménye n Daniel C. Dennett n Nem igaz, hogy alapvető különbség lenne MI és elme között l származtatott intelligencia vs. természetes intelligencia n Mert valójában az emberi elme is származtatott, semmi csodálatos, különleges nincs benne, csak éppen nem az IBM, hanem a természetes szelekció terméke, vagyis n Lehetséges az MI Filozófia 26
Egy másik evolúciós megközelítés n Ugyanakkor Dennett érvelése megfordítható. l Lehetséges valódi MI, ha nincs alapvető különbség az emberi elme és az MI között. n Az emberi elme azonban igenis eredeti. n Az MI akkor lehet sikeres, valódi, ha az emberi elméhez hasonlóan szintén nem származtatott, hanem eredeti lesz. n Eddig azonban csak származtatott, „tervezett” módon próbáltak MIt létrehozni. n De elméletileg lehetséges és eme érvelés szerint csak így lehetséges, hogy nem tervezéssel, hanem ember által irányított evolúciós (szelekciós) eljárással hozzanak létre MI-t. l Pl. program-tesztelési eljárások; szélcsatorna a repülőgép tervezésben Filozófia 27
Megoldás IV. : Emergentizmus Polányi Mihály n Ez egy monista álláspont, vagyis elképzelése szerint csak egy szubsztancia, az anyag létezik (=>< dualizmus) n Ugyanakkor az elme nem azonos az aggyal (=>< azonosság elmélet) n És nem is csak egy pontosan meg nem határozható létezéssel (esetleg pusztán leírással azonosítható) bíró funkció (=>< funkcionalizmus), hanem n egy evolúciós fejlődés során kialakult emergens (magasabb szintű, átfogó) létező, amely kontrolálja az (alacsonyabb szintű, fizikai) agyi folyamatokat Filozófia 28
A test-elme probléma különböző tulajdonságok test-elme kölcsönhatás dualizmus azonosság elmélet kauzális kölcsönhatás sokszoros realizálhatóság funkcionalizmus emergentizmus Filozófia 29
- Slides: 29